Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-01-13 / 2. szám

Sport 1999. január 13 Az osztrákok üdvöskéje az olimpia után a februári világbajnokságon is főszereplő lesz? Davor Suker remek évet zárt „Herminátor” az új síkirály Hermann Maier útban újabb győzelme felé A horvát mesterlövész Szabó Zoltán _______________ Az elmúlt idényben üstökösként robbant az élvonalba az osztrák Hermann Maier, az alpesi szá­mokban sikert sikerre halmozott. Ha a sísport rajongói meghallják a nevét, szinte valamennyien a naganói ötkarikás játékokra gon­dolnak, amikor az új csillag első versenyszámában, a lesiklásban óriásit bukott, közel 70 métert re­pült a levegőben. Sokan már a legrosszabbra számítottak, ám szerencsére kisebb zúzódásokkal megúszta az esetet. Klasszisára jellemző, hogy három nappal ké­sőbb szuper-óriásműlesiklásban olimpiai aranyérmet nyert, majd az óriás-műlesiklásban is diadal­maskodott. Tehát a 26 esztendős versenyző Japánban is kitett ma­gáért, azonnal Sailerhez, Killy- hez, Stenmarkhoz és Tombához kezdték hasonlítani. Az alpe­sisível foglalkozó toliforgatók an­kétjén maximális pontszámmal választották a világ legjobbj ának, erre korábban még nem volt pél­da. Pedig csak 1996-ban döntött úgy, hogy profi sízőként keresi kenyerét, előtte kőművesként dolgozott. Bátorsága miatt Herminátomak hívják. Kiemel­kedik a kiváló osztrák csapatból, az edzéseken néha megszorítják, ám a viadalokon legtöbbször jó­val előttükjár. Fantasztikus erőn­léte van, mestere szerint a nyáron rengeteget dolgozott, lényege­sen felkészültebben vágott neki az idénynek. Eddigi eredményei is ezt bizonyítják, ha csak sérülés Az osztrák csillag az olimpiai aranyérmekkel Fotók: CTK nem jön közbe, a februári világ- bajnokság nagy favortjának szá­mít. Lesiklásban, óriás-műle­siklásban és szuper-óriás-műle- siklásban rendre pazar teljesít­ményt nyújt, tavaly az utóbbi két számban és az összetettben el­nyerte a Világ Kupát (lesiklásban második lett). Ez a bravúr három évtized után sikerült osztrák síe­lőnek, akkor a felejthetetlen Kari Schranznak volt ilyen sorozata. „Az olimpiai idényben szinte minden sikerült, pedig az elején senki sem számolt velem. Akkor azt mondtam magamban: majd én megmutatom, hogy mit tu­dok. Aztán egymás után követ­keztek a győzelmek, persze ezt könnyebb megszokni, mint a ve­reségeket. Egyébként nem érzem magam sztárnak, a magánélet­ben ugyanolyan maradtam, mint korábban voltam. A versenyeken tudom, mire vagyok képes, igyekszem eleget tenni az elvárá­soknak.” Minden idők legjobban kereső osztrák sízőjének számít. „A sok pénz nem változtatott meg, az igazat megvallva pontosan nem is tudom, milyen összeg van a bankszámlámon. Nagyjából úgy élek, mint régen, persze egyálta­lán nem spórolok, amire szüksé­gem van, azt megveszem.” Nem hagy ki versenyeket, pedig eléggé zsúfolt a műsor. Több or­szágban panaszkodnak, hogy egyre kevesebben kíváncsiak az alpesi viadalokra, viszont Auszt­riában erről szó sincs. „Szerin­tem a nemzeti csapatnál min­den úgy működik, ahogyan kell. Mi, versenyzők, az edzők és a vezetők együtt dolgozunk a kö­zös célért, s az eredményeink tükrözik a kemény munkát és a jó menedzselést. Kezdetben ne­hezen szoktam mega válogatott edzőtáborában, ugyanis magá­nyos farkasnak számítottam, egyáltalán nem tet­szett, hogy különbö­ző utasításokat kel­lett végrehajtanom. Először ki is zártak a keretből, de érez­tem, hamarosan visszatérek a legjob­bak közé. így is tör­tént.” Rendkívül bátran siklik a lejtőkön, egyáltalán nem fél, csak az jár az eszében, hogy megelőzze riváli­sait. Több szakember szerint szinte hibátlanul versenyez. Fantasztikus eredményeit köve­tően egyre többször gyanúsítot­tak meg azzal, hogy tiltott szere­ket használ, s ennek köszönheti sikereit. „Eleinte mosolyogva fo­gadtam az effajta szóbeszédet, csak ártatlan tréfának tartottam. Később már egyre jobban fel­kaptam a vizet, olyan emberek támadtak koholt vádakkal, akik sohasem látták edzéseimet, azt az iszonyatos munkát, amelyet elvégeztem. Azt sem tudták, mi­lyen gyakran vettem részt ellenőrzéseken. A tavalyi idény közben három doppingteszten is átestem, és ami a legfonto­sabb, valamennyi győzelmem után is sor került a vizsgálatra. Mindegyik negatív eredményt hozott. Még ez sem elég a kétke­dőknek? Egy biztos, pályafutá­som során egyáltalán nem hasz­náltam ajzószert!” Régóta az Atomic cég által gyártott sílécek­kel versenyez, pedig az egyik konkurens vállalat 3 millió már­kát ajánlott fel számá­ra, ha hozzájuk szer­ződik. Maier azonban nemet mondott a ke­csegtető ajánlatra. Természetesen nép­szerű hazájában, el­sősorban a hölgyek rajongják kö­rül, ám ő már nyolc esztendeje boldogan él barátnőjével, Petrá­val. Ami az idei terveit illeti, így nyi­latkozik: „Elsősorban a Vaüben sorra kerülő világbajnokságra összpontosítok, hiszen a vb- aranyérem még hiányzika gyűjte­ményemből. Biztosra veszem, hogy nem sokáig. A Vüág Kupá­ban ismétlésre készülök, szeret­ném megdönteni a svájci Paul Accola 1992-ben elért 1699 pon­tos csúcsát, amelytől egy éve mind­össze 14 ponttal maradtam el.” Szabó Zoltán _____________ Da vor Suker szilveszterkor remek esztendőt zárt. A fran­ciaországi világbajnokságon hat találattal gólkirályi címet szerzett, s örömét tetézte, hogy vezetésével a horvát vá­logatott bronzérmet szerzett. A szakemberek is honorálták a szemfüles, technikás táma­dó teljesítményét, Európában Zidane mögött második lett a France Football ankétján, míg a World Soccer szavazásán a világ negyedik legjobb labda­rúgójává (Zidane, Owen és Ronaldo előzte meg) válasz­tották. Minden idők legjobb horvát csatárának tartják, cí­meres mezben 43 találkozón 33 gólt ért el. Szülővárosá­ban, Eszéken kezdte pályafu­tását, sportcsaládból szárma­zik, édesapja híres atléta volt, édesanyja kosárlabdázott. Ti­zenkilenc évesen, 1987-ben a jugoszlávjuniorválogatott tagjaként a chilei világbaj­nokságon aranyérmet nyert. Hat góllal járult hozzá a vá­ratlan sikerhez. Két évvel ké­sőbb hazájában gólkirály lett, 18 alkalommal talált a kapu­ba. Főleg a Celik Zenica elleni mérkőzésen jeleskedett, öt­ször zörgette meg a hálót. Ezt követően a zágrábi Dinamó­hoz szerződött (ma Croatia), jó szokásához híven ott is folytatta a gólgyártást. Már a kilencvenes vb-n helyet ka­pott a jugoszláv keretben, de játéklehetőséghez nem jutott. Suker több társához hasonló­an külföldre szerződött, 1991-től öt évig az FC Sevilla csapatát erősítette. Kezdet­ben eléggé nehezen boldo­gult, de aztán formába len­dült, s a szurkolók kedvencé­vé vált. Az angliai Európa-baj- nokságon is igazolta klasszi­sát, s a kontinensviadal után egymillió dollárért leigazolta a Real Madrid. Gyorsan beil­leszkedett a királyi gárdába, becsületesen termelte a talá­latokat. A csapat kulcs­emberei közé tartozott egé­szen addig, amíg Jupp Heynckes nem lett a vezető­edző. A német szakember a Mija-tovics, Morientes duót részesítette előnyben, számá­ra leggyakrabban csak a kis- padon jutott hely; így volt az a sikeres Bajnokok Ligája dön­tőjében is. Davor aztán Fran­ciaországban bizonyított: bár szorosan őrizték, mindig megtalálta a rést a védőfal­ban, s megérdemelten nyerte a mesterlövészek versenyét. Főleg a négy közé jutásért a németekkel vívott összecsa­páson jeleskedett. Hiába vi­gyáztak rá, ki tudott bonta­kozni, kiismerhetetlen cselei­vel és szemfülességével kelle­metlen perceket okozott a hátvédeknek. Gólja élmény­számba ment, három védőt átjátszva lőtt Köpke hálójába. Korábban kész tényként vet­ték, hogy távozik a Reáltól, ám a vb-n mutatott teljesít­ménye után a madridi veze­tők meggondolták magukat. „Fantasztikus eredményt ér­tünk el a világbajnokságon, megmutattuk, hogy tudunk futballozni. Számunkra a bronzérem arannyal ér fel. Legszívesebben a németek leiskolázására gondolok vissza, alaposan megleckéz­tettük a favoritot. Pályafutá­som legsikeresebb évét hagy­CTK-felvétel tam magam mögött; csak az bánt, hogy Heynckes edzőnek nem tetszett a játékstílusom, ezért mellőzött. Utódja, a hol­land Guus Hiddink lényege­sen több lehetőséget ad, re­mélem irányításával meg­nyerjük a Bajnokok Ligáját és a spanyol pontvadászatot.” Jól érzi magát Madridban, de úgy tervezi, idővel a Croatia Zagreb együttesében fejezi majd be eredményes pályafu­tását. Ezt követően sportúj­ságíróként vagy edzőként kí­ván tevékenykedni. De ez még odébb van, Suker-janu­ár elsején ünnepelte harminc- egyedik születésnapját - ad­dig még sok örömet akar sze­rezni a szurkolóknak. Bátorsága miatt Herminátor­nak becézik. Továbbpasszoljuk Wichmannt a sport gyógyította meg Wichmann Tamás, a kenu­sport egyik legnagyobb ma­gyar alakja, aki a hetvenes években kilenc arany-, négy ezüst- és öt bronzérmet szer­zett a világbajnokságokon. Kevesen tudják róla, hogy hétéves korában elütötte egy autó. Kulcs- és combcsonttö­rést szenvedett, megsérült a lábfeje. Négy évig mankóval járt, s teljes felépülését a sportnak köszönheti. Egyszer UNESCO Fair Play Díjat ka­pott, mert az 1976-os mont­reali olimpia előtt elfogadta legnagyobb riválisa, a jugo­szláv Ljubek ajánlatát, hogy együtt készüljenek Magyar- országon. S mi lett a vége? Ljubek megnyerte az olimpi­át, Tamás csak harmadikként ért célba. Scholl vérmérséklete Török apa és berlini anya gyer­meke Mehmet Scholl, a Bayern München középpályás labdarúgója. Lobbanékonysá­gáról mondja: „Nem árt ne­kem. Nagyon fontos volt ah­hoz, hogy feltörjek oda, ahol ma vagyok. Fiatalabb korom­ban azt jósolták nekem, hogy sohasem leszek Bundesliga- játékos, mert fizikailag nem győzném a párharcokat. Ha hi­ányzott volna belőlem a bizo­nyítási vágy, akkor aligha vol­nék ma német éljátékos.” Erdei kedvtelései Erdei Zsolt világ- és Európa- bajnok magyar ökölvívó. Ver­senyzőtársaihoz képest szo­katlan kedvtelései vannak: „Naplót vezetek. Fölöttébb érdekel az ornitológia és a csillagászat. Sok ilyen témájú könyvem van odahaza, s az ilyen ajándéknak mindig örü­lök, valósággal falom ezeket a kiadványokat. Tudom, és talán el is isme­rem, hogy időnként nem min­den ok nélkül alakul ki lesúj­tó vélemény rólunk, ökölví­vókról, de azért mégsem le­het általánosítani. Erről az a véleményem, hogy csakis az vegye magára, aki valóban olyan. Nekem ugyan a boksz az életem, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy ne ér­deklődnék más iránt.” Kollerék ógörög elődei Már az ókori Görögországban volt elődje a német Koller sportdinasztiának. A gyepho­kiban híressé vált családban a nagyapa, Erwin Koller 1936- ban a berlini olimpián lett ezüstérmes, fia, Carsten Münchenben (1972) arany­érmes, unokája, Andreas pedig Szöulban (1988) ezüstérmes és Barcelonában (1992) olimpiai bajnok. Az ókori Görögországban a hériai Damarétosz a hatvan- ötödik olimpián lett a harci öltözetben való futás első győztese. Fia olajfaágat ka­pott az ötpróbában elért dia­dalért, unokája pedig birkó­zásban iratkozott fel az elsők névsorába. Czoborová a sportághonosító Zora Czoborová, Pálffy élettár­sa a fitness szlovákiai megho­nosítója. A „hőskorszakról” nyilatkozta: „Élsportolóként én voltam nálunk az első zász­lóvivő, először indultam nem­zetközi versenyeken. Sohasem kaptam ajándékot az élettől, mindent az akaratomnak kö­szönhetek. Nem kevés energi­ámba, pénzembe került, de nem bánom, mert Szlovákia egy lépéssel a többiek előtt járt. Ma már ismert a fitness. Eleinte azonban nehéz volt megértetni az emberekkel, hogy nem szépségversenyről van szó, s nem a külső számít, hanem a sportteljesítmény. Mivel világméretekben is él­versenyző voltam, így nálunk is jó irányban haladt a sportág. Büszke vagyok arra, hogj? a szlovákok máig a világ élvona­lába tartoznak.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom