Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-05-05 / 18. szám

2 1999. május 5. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Létünk fundamentuma Szűcs Béla ______________ Eg y nemzeti kisebbség számá­ra az anyanyelv hivatalos kap­csolatokban való használatá­nak lehetősége normális életé­nek, fennmaradásának a fun­damentuma. Ezt nagyon jól tudják minden ország nacio­nalistái, a nemzetállam rög­eszméjének megszállottái, ezért mindent elkövetnek, hogy a kisebbség nyelvét telje­sen kiszorítsák a közéletből, és a családi kapcsolatok területé­re degradálják. így van ez a Kárpátalján, Erdélyben és ná­lunk is. Ezt szolgálja az előző kormány által kierőszakolt nyelvtörvény, amely felrúgta a magyar nyelv használatára vonatkozó sok évtizedes nor­mákat. A magyar közösség és politikai képviselete ezzel soha nem értett egyet, és az alkot­mány alapján azonnal revíziót követelt. Az európai intézmé­nyek is ennek alapján tették Szlovákia belépésének egyik fő feltételévé a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény jóváhagyását. Az el­múlt három és fél év ígérgeté­sekkel telt. Ami a legszomo­rúbb, hogy a Meciar bukása után eltelt fél évben is folytató­dott a huzavona. A kormány- koalíció a magyar tervezetet elutasította, az új megfogal­mazás körül lavíroztak az egyes pártok. A baloldali poli­tikusok elővették a meciari ér­veket, hogy különféle törvé­nyek biztosítják a kisebbségek jogait. Mások azért húzták az időt, nehogy a mélynemzeti szlovák közvéleményt az el­nökválasztáson Meciar táborá­ba kergesse egy magyarbarát törvény. Az Európai Unió poli­tikusai hangsúlyozzák, hogy az EU-csatlakozás alapfeltétele a törvény jóváhagyása. Hans van den Broek legutóbb is le­szögezte, hogy „abszolút lé­nyeges a kisebbségi jogok tisz­teletben tartása”. Ez nyílt be­széd, amely gyorsabb cselek­vésre ösztönzi a bizonytalan­kodó kormányt. Reméljük, nem késsük le a határidőt, a demokratikus koalíció pártjait nem rettentik el a nacionalis­ták beígért tiltakozó megmoz­dulásai. Megnyugtató, hogy a fennmaradásunkért folyó küz­delemben Európa a Magyar Koalíció Pártját támogatja. Mások írták Meciar magát védi? Peter Tóth Teljesen logikus, hogy Vladi­mír Meciar exminiszterelnök alibit szeretne szolgáltatni Ivan Lexának, hiszen ő volt az egyetlen az országban, aki hatással lehetett a titkos- szolgálat igazgatójának tet­teire. Ha a DSZM elnöke Lexát takarja, s ráadásul ezt az elnökválasztási kampány­ban teszi, lehet, hogy önma­gát védi. Ahelyett, hogy el­nöki terveit ismertetné, Meciar mindenféle históriá­kat talál ki arról, hogy a SZISZ igazgatója ifjabb Kovác elrablásának idején a kormányhivatalban tartóz­kodott. Mindamellett, hogy a mozgalom főnöke enyhén szólva megbízhatatlan tanú, más tanúk állítása szerint Meciar verziójának éppen az ellenkezője igaz. A Mitro- jelentésben ez áll: „Az akció, tehát az emberrablás opera­tív irányítását Jaroslav S. végezte. Az akciót Ivan Lexa, a SZISZ elnöke fel­ügyelte. Tanúk vallanak arról, hogy 1995. 8. 31-én Ivan Lexa az osztrák határ közelében tartózkodott, mi­közben speciális rádió­adóval tartotta beosztottjaival a kapcso­latot.” Tekintettel arra, hogy Meciar állítása és a tanúk véleménye homlokegyenest eltér egymástól, az exminiszterelnöknek erre az állítására a rendőrségen kel­lene magyarázatot adnia. Mert ha nem igaz az állítá­sa, akkor céltudatosan ha­zudik, és az egykori minisz­terelnök e cselekedetének meg kell állapítani az indíté­kait. Mivel kevés a valószínűsége, hogy az elnök fiát a SZISZ a miniszterelnök tudta nélkül rabolta volna el, a Novy Cas feltette a kérdést Jaroslav Ivornak, a nyomozók főnökének, hogy Vladimír Meciar gyanúsítható-e. Jaroslav Ivor így válaszolt: ,A kérdés nem nélkülözi a logikát.” Sme, 1999. 4. 28 Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán, Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modem élet: Klein Melinda Sport: Tomi Vince (582-38-314) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapter­jesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz daíe, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava-Posta 12,1995.június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálítató: http://www.voxnova.sk/ Valószínűségszámításaim szerint négy év múlva százhuszonhárom elnökjelöltünk lesz, ebből tizenkét váltókezelő és huszonhat fejőgulyás... Rajz: MS-Rencín Kinek a pap, kinek a papné... //■ Csak ne O terjen vissza Kövesdi Károly ____________ Ket yeg az óra, közeledik a köz- társaságielnök-választás első fordulója. A szlovákiai társada­lom ismét válaszúthoz érke­zett: el kell döntenie, hogy négyéves garázdálkodás után visszasegíti-e Meciart a hata­lomba, vagy a józan eszére hallgat, s olyan elnököt választ az országnak, akinek személye garanciát jelent a tavalyi vá­lasztásokkal megindult demok­Q Optimista vagyok. Q Meciar visszatér. ratizálódás folytatására. Szlo­vákia stabilitásának, nemzet­közi megítélésének utolsó pró­bája lesz a május 15-i válasz­tás. Bár a sok jelölt és önjelölt so­kaknak kedvét szegheti, s a polgárok többsége számára az sem világos, miért a nagy poli­tikai taktikázás a politikai pár­tok között, amikor minden egyszerűnek és egyértelműnek tűnik. Ennek ellenére a képlet elég egyszerű. Lanstyák István nyelvész: © Szeretnék egy tiszta em­bert látni az elnöki szék­ben, akinek a jelleme megfele­lő, a múltja pedig feddhetetlen. Tíz évvel a rendszerváltás után is azt kell tapasztalnunk, hogy egy ilyen fontos kérdés politikai egyezségek és spekulációk tár­gya lehet; ebben a vonatkozás­ban elég emlékeztetni a két de­mokrata „úriember” aláírására, akik támogatták Slota jelölését. Személy szerint tehát olyan em­bert fogok támogatni, aki tiszta, és számomra szimpatikus. Mint állampolgár úgy gondolom, megengedhetem magamnak ezt a „luxust”. Ha a polgárok többsége így gondolkodna, azt hiszem, jó elnököt lehetne vá­lasztani az országnak. Hizsnyai Zoltán költő, szerkesztő: ©Természetesen tudok vá­lasztani. Az első körben is van jelöltem, meg a második­ban is. Olyan taktikát fogok al­kalmazni, hogy amíg Slota vissza nem lép Meciar javára, addig a legerősebb polgári je­löltet választom, akinek lenne esélye kiszorítani Meciart a má­sodik körből. Ha viszont Slota lemond Meciar javára, akkor más helyzet alakul ki. Akkor minden polgári jelöltnek vissza kellene lépnie, hogy Schuster megszerezhesse a kétharmados többséget az első körben. Azaz Meciart ki kell szorítani, hogy ne juthasson a második körbe. Nincsenek aggályaim, hogy Meciar nyerné az elnökválasz­tást. Ez kizárt. Arra viszont, saj­nos, van esélye, hogy a máso­dik körbe kerüljön, ami nem­zetközi politikai szempontból nem túl előnyös Szlovákia szá­mára. Legszívesebben polgári jelöltet látnék az elnöki szék­ben, de hát ez a választás nem erről szól, hanem újra csak Meciar kiszorításáról. Tóth Sándor pedagógus: a Mindenképpen tudok vá- ^ lasztani a jelöltek közül, jóllehet kissé megzavart Me­ciar indulása. Optimista va­gyok, s bízom benne, hogy fe­lülkerekedik a józan ész. Ami a polgári jelölteket illeti: ez egy olyan erőpróba, amelyben he­lyet kell adni a potenciális esé­lyesnek. Felül kell kerekedni az egyéni érdekeken, hiszen visz- szarendeződésnek már nincs helye ebben az országban. An­nak katasztrofális következmé­nyei lennének. Azért a felhábo­rodásomat sem tudom elhall­gatni, hiszen elnézve a Rosta minapi adását, elképedve ta­pasztaltam, miféle primitív alakok mernek indulni az el­nökválasztáson. Pedig ez a nép megérdemli, hogy végre méltó elnöke legyen. Gyurgyík László szociológus, Mercurius csoport: O Az elnökválasztás tétje a tavaly ősszel megkezdett demokratizálódási folyamat kiszélesítése, folytatása. Gya­korlati és szimbolikus jelentő­sége van tehát az elnökválasz­tásnak, mivel gyakorlatilag ez lesz az első demokratikus elnökválasztás az országban, melynek tétje az ősszel meg­kezdett pozitív változások megszilárdítása. Mint az előre­jelzések mutatják, minden esély megvan a megfelelő sze­mély megválasztására, de en­nek feltétele, hogy a demokra­tikusan gondolkodó erők egy­ségesen állítsanak jelöltet, hogy elkerülhető legyen a szél­sőséges tendenciák megerősö­dése. Olvasói levél Meg lehet-e szokni az igazságot? Amikor a második bécsi döntés (1940) értelmében Észak-Er- dély visszatért az anyaország­hoz, az ottani román lakosság jelentős része, félve a retorzió­tól, elvándorolt a még román fennhatóság alatt lévő Dél-Er- délybe vagy a Román Királyság más részeibe. Ekkor egy rádió­beszédben Tamási Áron a kö­vetkező felszólítást intézte hoz­zájuk: „Üzenem elvándorolt ro­mán honfitársaimnak, hogy térjenek vissza a magyar impé- rium alá, mert az igazságot is meg lehet szokni!” A halhatat­lan székely író üzenete ma is aktuális. Nemcsak meg lehet, de meg is kell szokni az igazsá­got! Napjainkban azonban számtalan példából látjuk, hogy az emberek többségének ez komoly gondot okoz. Főleg azoknak, akiknek nincs ínyük­re, hogy az igazi demokratikus társadalomban mindenkinek van joga bírálni, függetlenül at­tól, hogy akit bírál, az milyen társadalmi helyzetben van, vagy milyen anyagi háttérrel rendelkezik. Az elmúlt szocia­lista rendszer káderei, harám- basái azonban nem tudják elvi­selni, ha hibáikat szemükre ve­tik. S amikor esetenként jogos bírálat éri őket, mindjárt „tü­zet” kiáltanak, becsületsértést emlegetnek, és bírósági eljárá­sokkal próbálják megmenteni joggal megtépázott tisztessé­gük maradványait. S attól füg­gően, hogy mennyire korrup­tak vagy becsületesek az igaz­ságosztó szervek, ez többé-ke- vésbé sikerül is. Érdekes, hogy ezeknek az ezredvégi „lovagok­nak” hirtelen mennyire fontos, hogy a környezetük feddhetet­lennek lássa őket. Ugyanis a tisztesség és a becsület, e két szép emberi tulajdonság eddig hiányzott amúgy is rendkívül szegény érzelmi szótárukból. Nem okozott lelkifurdalást, hogy egy erkölcsöt és nemzeti önrendelkezést eltipró rend­szert szolgáltak ki 40 éven ke­resztül, s az sem, hogy a meg- tollasodás reményében szekér­tolói voltak az egész demokra­tikusan gondolkodó Európa ál­tal elítélt és megvetett diktatú­rának. Nemegy esetben, sajnos, magyarokról van szó. Vigaszta­ló viszont a tudat, hogy ezek magyarságukat csak születési véletlennek tartották, s a leg­több esetben igyekeztek leta­gadni. így tehát az önérzetes, magyarságát a legnehezebb időkben is bátran vállaló pol­gárnak nem kell szégyenkeznie a XX. század második felének eme önkéntes janicsárjai miatt. Kis hazánkban kiépülőben van a demokratikus társadalmi rend a vörös gátemelések elle­nére is. Ez arra bátoríthat min­den erkölcsös és igazságszerető embert, hogy az állam demok­ratikus törvényeiben bízva minden gazság ellen fel merje emelni a szavát. Ahhoz azon­ban, hogy valaki meg tudja szokni az igazságot, Tamási Áron ragyogó szellemének és rendkívül gazdag lelkivilágá­nak legalább a töredéke kell. Sárközi János, Szentpéter

Next

/
Oldalképek
Tartalom