Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-04-07 / 14. szám
2 1999. április 7. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Etnikai katasztrófa Szűcs Béla_____________ Néhány évtizeddel ezelőtt, a titói Jugoszlávia idején jártam Koszovóban. Újságíróként érdekelt, hogy ebben a soknemzetiségű országban hogyan oldották meg a nemzetiségi kérdést. Béke és megértés honolt a régióban, megvoltak a jogaik, és a törvények biztosították a többi állampolgárral azonos lehetőségeket. Az utóbbi időben sokat gondoltam rá: ugyan mi történhetett, hogy a gyűlölködés fegyveres konfliktussá durvult? Válaszként mindig a nacionalizmushoz jutottam, hiszen Nagy-Jugo- szlávia szétesése óta egyre vadabb a szerb nacionalizmus. Megszüntették a jól működő autonómiákat, fokozódott a nemzetiségi elnyomás. Ennek természetes következménye volt az albán nacionalizmus erősödése, amely fegyveres konfliktusba torkollt, és az albánok kitűzték Koszovó elszakadását. A konfliktus nemzetközi botránnyá terebélyesedett, amikor a szerb hadsereg albán falvakat, településeket rombolt le, égetett fel, a szomszédos országok tele vannak elűzött albánokkal. Ilyen körülmények között avatkozott be a NATO. Először történt meg, hogy egy kisebbség védelmében fegyverrel akarják megakadályozni a teljes likvidálást. Ez az, amiről a Miloseviccsel szimpatizáló nacionalista pártok mélyén hallgatnak. A Szlovák Nemzeti Párt politikusai és a szláv összefogás elvakult hívei erről nem beszélnek. Behunyják szemüket a tévé képernyőjén naponta látható albán menekültek áradatának, a kétség- beesett anyák, gyerekek sorsának láttán, miközben Jugoszlávia területi sérthetetlenségén siránkoznak. Mindenjózan ember tudja, hogy a bombázások nem oldják meg az albán problémát, kiút csak a tárgyalásos megegyezés lehet. Arra csak az elkövetkező napok, hetek adnak választ, hogy rá lehet-e kényszeríteni Belgrádot az albánok elleni irtóhadjárat beszüntetésére. Vendégkommentár Előrehozott választások szelleme Július Gembicky ________ A DSZM-SZNP-SZMSZ volt kormánykoalíció a vesztes választások után legalább az előrehozott választások szellemével igyekszik tartani a lelket híveiben. A DSZM nemrégi járási és kerületi konferenciáin is ennek a szelleme lebegett azok között, akikjobbra-balra sandítanak, kik tudnák őket odaengedni a hatalom vályújához. Ezzel egy időben több járásból érkeznek olyan hírek, hogy néhány koalíciós párt - főleg a DBP és PÉP - révén olyan emberek maradtak hatalomban, akik nemrég még sziklaszilárd meciaristák voltak. A jelenlegi kormánykoalíció híveit felháborítja „kiválasztottjaiknak” ez a bene- volenciája. Csodálkoznak, hogyan tűrhetik meg az SZDK és az MKP helyi főnökei is az arrogáns állami hivatalnokokat a helyükön. A mostani ellenzék pártjai azért is kezdtek a választások után tisztogatásokról kukorékolni, hogy minél több hívüket megtarthassák az állami hivatalokban, akik ei- játszhatják a lojálisát vagy a szakmai nélkülözhetetlenséget. Posztjukon azonban megtorpedóznak minden változást. A hatalmilag paralizált, ám még mindig legnagyobb táború DSZM a baloldal és az MKP közti feszültség eszkalációjára vár, de a KDM és a DBP közti robbanásra is utazik. Mi több, a parlamenten kívüli munkásszövetség főnöke, Lupták is járja a fűrészmalmokat és üzemecskéket, hogy megnyugtassa a privatizációban megjutalmazott embereit: nem sokáig tart a jelenlegi „provizórium”. A DBP és az MKP közti tavaszi nagytakarítás vagy a Dzurinda és Carnogursky közti megegyezés azonban eltemetheti az ellenzék óhajtotta, előrehozott választások kísértetét. Sme, ÜL 31., rövidítve Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán, Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modem élet: Klein Melinda Sport: Tomi Vince (582-38-314) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlaée, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Poáta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Tudományos számításokat végeztem, hogy szocialista kapitalizmust vagy kapitalista szocializmust épí- tünk-e ebben az országban, de mindig a villanyszámla jön ki... Rajz: MS-Rencín A diplomácia csődje után a fegyverek párbeszéde Jogos a NATO-beavatkozás? Zalán Levente ____________ Má r tavaly októberben megkezdődött a visszaszámlálás, amikor Milosevics az utolsó pillanatban kompromisszumot kötött a nemzetközi közvetítőkkel, és ígéretet tett arra, hogy kivonja csapatait a többségében albánok lakta Koszovóból. Ez azonban nem történt meg. A nemzetközi szervezetek minden diplomáciai eszközt bevetettek, de a jugoszláv elnök akkor is hajthatatlan maradt, amikor a béketárgyalásra az albáo Jogos a beavatkozás. 0 Elítélem a bombázást. nok vezetője úgy érkezett, hogy hajlandó aláírni a NATO által készített békeszerződést, melyben az albánok lemondtak volna függetlenségi törekvéseikről, cserébe pedig a szerbek kivonták volna csapataikat Koszovóból. így bekövetkezett az, amitől mindenki félt: március 24-én 19 óra 58 perckor a NATO légicsapásokat indított Belgrád ellen. Vajon helyesen döntöttek-e a nemzetközi szervezet képviselői? Létezik-e „orosz veszély”? Erről kérdeztük a pozsonyi Duna utcai gimnázium igazgatóját és diákjait. Dávid Béla igazgató: a a Az iskola legyen apoli- ^ “ tikus, ne foglalkozzon ilyen kérdésekkel. Viszont ha arról van szó, hogy emberek ezrei hagyják el házukat, otthonukat és egyik napról a másikra földönfutókká válnak, akkor ez már nem lehet közömbös senki számára. A legfontosabb a harcok leállítása volna, és a tárgyalóasztalhoz való visszatérés. Természetesen mindenki elítéli a bombázást. De ha tárgyalások útján nem lehet eredményt elérni, akkor csak respektálni lehet a döntést. Ha viszont azt látom, hogy a koszovói emberek csomaggal a hátukon menekülnek a semmibe, akkor ezt csak elítélni tudom. Csóka Katalin Pozsony: ^ Szerintem a NATO beavat- W kozása teljesen jogos volt. Sokan úgy gondolják, hogy helytelen a városok bombázása, de azt hiszem, hogy ezt a helyzetet másképpen nem lehetett megoldani. Bízom a NATO- ban, ezért nem félek a koszovói válság kiterjedésétől. Teljes mértékben igaza van a NATO- nak, mert akciójával az emberi jogokat védi - tehát így is a védelmi szervezet szerepét tölti be. Neszméri Tamás, Pozsony: O Szerintem helyes döntés volt, mert ott egy kisebbséget akarnak kiűzni a hazájából. Ezért szükség van a külső beavatkozásra. Viszont nem helyeselném a földi egységek bevetését, mert az sokkal több áldozatot követelne. Az orosz fenyegetőzéstől nem nagyon félek, mivel Oroszországnak mindig is a fenyegetőzés volt a taktikája. Nem hiszem, hogy háborút merne indítani, annak ellenére, hogy folyton a szerb „testvéreket” védelmezi. Tóth Adrienn, Vágkirályfa: ä ä A jogosságot nem le- VW hét egyértelműen megállapítani, hiszen - mivel a diplomácia csődöt mondott - A NATO kénytelen volt lépni. Ha abból indulok ki, hogy az egész konfliktus egy emberen állt vagy bukott - hiszen Milosevics nem volt hajlandó a kompromisszumra -, akkor helyesnek tartom a légi csapásokat. Viszont emberi szempontból elítélem az akciót. Kaprálik György, Dunaszerdahely: A A NATO-csapásokat jogosnak tartom, hiszen ma Európában nem lehet nacionalista eszmékkel országot vezetni. Ha az albánok külön államban szeretnének élni, akkor ezt lehetővé kell nekik tenni. De az autonómiaféle megoldást sem vetem el - ezt az albánoknak kell eldönteniük. Szerintem Oroszországnak nincs akkora ereje, hogy fel tudja venni a harcot a NATO-val, ezért jelen pillanatban biztonságban érzem magam. Olvasói levél Gyógyítson, vagy ügynök legyen? Péterfi Szonya cikkének elolvasása után tollat kellett ragadnom, ugyanis a múlt héten' felhívtam az egészségügyi minisztériumot, és tájékozódtam a Perspektíva egészségügyi biztosítóval kapcsolatos rémhírekről; azt a választ kaptam, hogy egyelőre nincsenek meg az eredmények az ellenőrzésekről. Konkrétan informáltam az illetékes hölgyet a problémámról. Például a szóban forgó doktornő Dunaszerdahelyen: D. S. általános orvos nem rest, hogy felhívja a pácienseit, akik a Perspektívánál vannak, s elmondja nekik, hogy a biztosító már megszűnt, s ezzel a kártyával már sehol nem kezelik őket. Ő javasolja az Általános Biztosítót vagy az Apollót. Milyen jó, hogy neki nincs más munkája, csak azzal foglalkozni, hogy kit hol biztosítsanak, holott ő volt az, aki rábeszélt a Perspektívára is! Ugyanígy járt a nagymamám, akit S. M. doktornő azzal fogadott, hogy utoljára kezeli ezzel a kártyával. A férjemmel H. I. körzeti orvos az injekcióstűt akarta megfizettetni, és hozzátette: ő nem azért tanulta ki a szakmát, hogy ingyen bármit is megtegyen, s ha nem hajlandó az úr átlépni egy másik biztosítóba, akkor többször ne találkozzanak. Ön szerint egy orvos mire esküdött fel? A gyógyításra, vagy hogy ügynöke legyen a biztosítótársaságnak fejpénzért? A miniszter úr nem közölte, hogy melyik biztosító fog megszűnni, mert még nem fejeződött be az ellenőrzés, de a szegény gyógyszerészek már tudják, akik szintén toborzást végeznek („LOE, SALIX, VIKTORIA - Dunaszerdahely”), holott az Általános Biztosító vezeti a listát a tartozásban több milliárddal. De ő tudja, hogy az állam bácsi érte garanciát vállal. Szegény orvos és gyógyszerész nem a biztosítók miatt nem fogja megkapni az elmaradásokat, hanem önmagának köszönhetően, mert ha mindenkit átíratnak, s szűnik meg valamelyik biztosító, nem lesz kit átvenni egy másik biztosítónak, s ha nincs ember, akkor ki után venne át valaki elmaradást? Ezt érdemes lenne átgondolni a sok okos, tanult embernek, s ne a beteg hátán csattanjon az ostor! Bereck Henrietta, Alistál
