Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-03-17 / 11. szám

Politika 1999. március 17. 3 Tesztelhetjük, a demokrácia szabályai szerint működik-e az ország intézményrendszere Minden rosszban valami jó Malinak István __________ Nem minden rossz jő ártalomra. Mély igazság rejlik ebben a Győry Dezsőtől tanult palóc köz­mondásban. Ján Slota ominózus kijelentéseinek, azon túlmenő­en, hogy pocskondiázott ben­nünket, a romákat, az amerikai külügyminisztert, van valami hasznuk is. Pontosan kettő. Az egyik: a jóérzésű szlovákok is fel­emelték szavukat, és nyíltan hangot adtak felháborodásuk­nak. A másik: itt az alkalom arra, hogy tesztelhessük, valóban a demokrácia játékszabályai sze­rint működik-e az ország intéz­ményrendszere. Példának okáért a parlament, amely azért nem érdemel külön dicséretet, mert olyan törvénye­ket hoz, amelyek a polgárok ja­vát szolgálják. Ez kutya köteles­sége, éppen azért, mert demok­ratikus ország parlamentjének tartja magát. Dicséretet majd akkor jár neki, ha a gyakorlatban is bebizonyosodik, hogy demok­ratikus gondolkodásmódja elér­te azt a szintet, mint például a francia vagy az osztrák parla­menté. Azért e kettőt említet­tem, mert mindkét országban elég erős pozíciójuk van a szélső­séges nacionalista pártoknak. Ennek ellenére azok a franciák, akiktől igazán nem áll távol a ha- zafiság és nemzeti büszkeség, Le Pent már többször is a törvény elé citálták idegengyűlölet vagy fasiszta nézetek terjesztése mi­att. Még időszerűbb példa a sógoro­ké. Ausztriában a szélsőséges Jörg Haider Szabadságpártja A demokratikus jogállam alapelveit sérti. (FPÖ) már évek óta a harmadik legerősebb parlamenti párt. Ez nem azt bizonyítja, hogy az oszt­rákok született nacionalisták, hanem azt, hogy a primitív sovi­niszta jelszavak mindenütt, még egy ilyen fejlett országban is nagy hatással tudnak lenni az IQ- szegény rétegekre - ez teszi külö­nösen veszélyessé őket. Meggyő­ződésem: a Haider-jelenség na­gyon hamar alapos önvizsgálat­ra fogja késztetni az osztrák tár­sadalmat, kölönösen a politikai elitet, mert afölött már nem lehet elsiklani, hogy nemrégiben a karintiai helyhatósági választá­sokon az FPÖ 42 százalékot szer­zett. De a lényeg mégiscsak az, hogy az egyre népszerűbb Haidert 1996-ban az osztrák par­lament megfosztotta mentelmi jogától, és bíróság elé állították náci eszmék terjesztésének vád­jával, miután az egykori SS-ek találkozóján azt állította, hogy ezek becsületes és jellemes em­berek. Elég volt ennyi - Haider nem szólította fegyverbe az oszt­rákokat, nem akarta tankokkal földig rombolni egy szomszédos ország fővárosát. Slota ügyében már megtörtént a följelentés, a Legfőbb Ügyészség a Zsolnai Kerületi Ügyészséget bízta meg a vizsgálattal. Ez fölkérte a rendőrséget a nyomo­zás lefolytatására, azt követően javasolhatják a parlamentnek a képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését, az ügyet meg­tárgyalja a törvényhozás men­telmi bizottsága, amely a felfüg­gesztést ajánlani fogja vagy nem a plénumnak. Vagyis az ügynek végig kell jár­nia a maga hivatalos útját. Jó is, hogy több hatóság illetékessége szükségeltetik hozzá, ez jelenti az említett demokráciatesztet egyszerre több intézmény szá­mára is. Hiszen a kérdés az, nem akad-e el valahol a dolog, nem fogják-e valamely fokon bürok­rata hivatalnakok elsődleges fel­adatuknak tekinteni, hogy mentséget találjanak Slota szá­mára. Számomra meglepő volt a ke­reszténydemokrata Vladimír Palkó nyilatkozata, éppen azért, mert eddig következetesen de­mokratikus elveiről volt ismert. Azt mondta, nem biztos, hogy jó dolog eljárást indítani Slota el­len, mert ez csak növelné a nép­szerűségét. Politikai logikája van a dolognak, csak éppen alapvetően hibás. A nemzeti és faji gyűlölet szítása, az erőszak­ra való bujtogatás egy demokra­tikus jogállam alapelveit sérti, ennélfogva büntetendő, bármi­lyen politikai következményei legyenek. Az sem baj, ha Slota egy-két százalékkal népszerűbb lesz. És még valami: Slota azzal, hogy részeg volt, azzal, amit mondott és ahogyan mondta, a hallgatóságát is megsértette (nem számít, hogy a jelenlévők ezt tudatosították vagy sem), va­lamint az egész szlovák népet is, amelyet megpróbált lerántani a saját kocsmai szintjére. Palkó űr is ehhez a néphez tartozik. Szépség és politika. Talán hihetetlenül hangzik, de Izrael tolerán- sabb, mint Olaszország vagy Horvátország. Az olaszok tavaly nem tud­tak belenyugodni, hogy fekete bőrű lány lett az ország szépe, a horvá- tok pedig mondvacsinált ürügyekkel meg is fosztották koronájától a bosnyák származású győztest. Izrael idei szépségkirálynője viszont egy 21 éves haifai arab lány, Rana Raszlan lett - és Sión hegye nem omlott le. TASR/AP Süli János: 1990-ig központi rendszer működött Kassán, ennek következtében a város romokban hevert „Aki ideköltözik, másképp kezd gondolkodni” Archív felvétel Juhász Katalin ___________ Sü li Jánost a legutóbbi önkor­mányzati választásokon már harmadszor választották újra Kassa-Óváros polgármesteri székébe, méghozzá nagy fö­lénnyel. Nem kis teljesítmény ez abban a városban, ahol egy­re kevesebben vallják magukat magyarnak. E fontos városrész múltjáról és jövőjéről nyilatko­zott lapunknak. Kassa huszonkét városrészből áll, ezek többsége jelentős adósságot halmozott fel az el­múlt időszakban. Az Óváros vi­szont egy fillérrel sem tartozik senkinek. Hogyan sikerült ezt elérni? Technológusi oklevelet szerez­tem az egyetemen, a technoló­gus feladata pedig nem más, mint megtalálni a tervező által elképzelt dolog megvalósításá­nak módját. Most is így gondol­kodom, mérlegelem, mit lehet, és mit nem lehet csinálni a hoz­záférhető pénzből. Jó csapattal dolgozom, így minden évet adósság nélkül, illetve egy kis többlettel zártunk. Jó érzés, hogy nyugodtan alhatok, nem kell idegeskednem és kilincsel­nem a bankokban, amelyek amúgy is óriási kamatokkal ad­nak kölcsönt. Rudolf Schuster főpolgármes­ternek szívügye a történelmi városmag, amely az ön hatás­körébe tartozik. Meddig terjed az ő kompetenciája, illetve mi az, amit Schuster úr csak az ön beleegyezésével tehet? Az Óváros irányítása a mi ke­zünkben van, a város vagyona viszont a magisztrátuséban. Kassa szíve, a történelmi város- központ 1989-ig olyan állapot­ban volt, hogy Schuster úrnak joggal lehetett lelkiismeret- furdalása, úgy is, mint volt ke­rületi tanácstitkárnak. 1945 után kiköltöztették a polgáro­kat az Óvárosból, és olyan em­berek költöztek a helyükre, akik hagyták tönkremenni az épületeket. Néhányat máig sem sikerült rendbe hoznunk. A közművesítés viszont nem a város hatásköre, hanem az ál­lamé; a közműveket állami vál­lalatok hozták rendbe, a város nyomására. A jelenlegi állapot közös, összehangolt munka eredménye, melyet egy ötven­éves adósság törlesztésének te­kintek. Kivételezett helyzetben van az Óváros a többi városrészhez képest a költségvetés terén? Olyannyira nincs, hogy az adókból, melyeket az állam visszaszolgáltat az önkor­mányzatoknak, mi egy fillért sem kapunk, ezt a város meg­hagyja magának. Ami összeg­szerűen évi 25 millió korona, és mivel hat éve tart ez a hely­zet, összesen 150 millióról van szó. Ennek fejében hozták rendbe a városközpontot. Megőrizhető Kassa régi, pol­gárijellege? Nagyon jó a kapcsolatunk Mis- kolccal, Nagyváraddal, Rze- szówval, Ostravával, és Közép- Európa más nagyvárosaival is igyekszünk együttműködni. Földrajzilag Kassa minden fő­várostól aránylag messze van, ezért itt egy sajátos életforma alakult ki. Megkockáztatom, hogy ma Szlovákiában két vá­ros él és pezseg igazán: Po­zsony és Kassa. Aki ideköltö­zik, tíz éven belül „megfertőző­dik” a város légkörével, más­képpen kezd gondolkodni és viselkedni. Persze a háttérben sok mindennek kell lennie: fil­harmóniának, konzervatóri­umnak, művészeti alapisko­láknak, színházaknak, ünne­peknek, kirándulási lehetősé­geknek, kávéházaknak, zenés szórakozóhelyeknek. Ember- léptékűvé kell tenni a várost. Kassának az is szerencséje, hogy nem nagy város, és még mindig az emberhez mérete­zett, ami Prágáról vagy Buda­pestről már nem mondható el. Az utóbbi időben sok szó esett a Kassáról és Pozsonyról szóló törvényről, melyet Schuster úr a parlament elé kíván terjesz­teni. Milyennek tartja ezt a tör­vényt? Alapjában elhibázottnak. A vá­ros számára az ötvenes évekbe való visszaesést jelentené - ezeknek az éveknek Schuster úr számára, úgy tűnik, nosztal­gikus erejük van. 1990-ig köz­ponti rendszer működött Kas­sán, ennek következtében a vá­ros romokban hevert, nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is. Számomra elképzelhetetlen, hogy egy főpolgármester képes legyen egy helyről irányítani egy ekkora várost. 1989-ig ti­zenhárom falut csatoltak erő­szakkal Kassához, anélkül, hogy az ott élőket megkérdez­ték volna, akarják-e ezt. Nem volt se polgármesterük, se költ­ségvetésük, és a központban mondták meg, mit várhatnak a jövőtől. Ha valaki ezt sírja visz- sza, ezt akarja felújítani, akkor kevés érzéke van a demokráci­ához. Remélem, hogy a parla­ment népszavazásra bocsátja a kérdést. Miben látja az Óváros jelentő­ségét a kassaiak számára? Ez a város magja, eköré épültek a „szatellit-városrészek”, a la­kótelepek, amelyekhez, saj­nos, elfelejtették kiépíteni az infrastruktúrát, így ma az óvá­ros próbálja egy kétszázötven­ezres város infrastruktúráját pótolni, ami majdhogynem le­hetetlen feladat. Ezért vannak gondok a tömegközlekedés­sel, a tisztasággal. Mindaddig így lesz ez, amíg ki nem alakul a városrészek saját identitása. A kultúra szempontjából je­lenleg mi vagyunk a zászlóvi­vők. Optimista a város jövőjét ille­tően? Mindenképpen, hiszen a ki­lencvenes évek eleje óta nagy fejlődés tapasztalható. Persze a múlt adósságait meg kell fi­zetnünk, és a gondolkodásmód változása nemzedéki problé­ma, tehát nem politikai, nem gazdasági. Sokunkat megviselt a múlt rendszer, már a génje­inkben vannak a régi elvek és gondolatok. Jön majd egy új nemzedék, amely felváltja a mai politikusokat. Mert min­denkit be lehet csapni, de a ter­mészetet nem. A következő vá­lasztások után már új arcok ve­szik át a stafétabotot. Profil: Változott-e Orbán Viktor? Az osztrák hetilapnak adott in­terjújában a magyar kormányfő kijelentette: Magyarország 2002-ben érett lesz arra, hogy be tudjon lépni az Európai Unió­ba. Szerinte Magyarország EU- érettsége már most összehason­lítható Spanyolország, Portugá­lia vagy Görögország csatlako­záskori felkészültségével. Or­bán nem értett egyet a Profil fel­vetésével, hogy a magyar gazda­ság mostani jó teljesítménye a Horn-kormány takarékossági politikájának köszönhető. A Pro­fil munkatársa megkérdezte: megváltozott-e Orbán Viktor, hi­szen fiatal radikálliberálisként érkezett a politikába, mostani bí­rálói pedig mind több tekintély- elvű vonást fedeznek fel rajta? Orbán azt felelte, ezek az ellen­zékvádjai, de nem igazak. MTI Kedves olvasóink! Lapunk legközelebbi szá­ma március 24-én jelenik meg, ám tekintettel a hús­véti ünnepekre, dupla ter­jedelemben (a 12. és 13. szám összevonva) kerül az olvasók kezébe. Az ünnepi lapszámban olvashatnak többek közt interjút Erdé­lyi Géza református püs­pökkel, Méry Margit nép­rajzkutató írását a húsvéti népszokásokról, riportot a leendő komáromi Európa udvarról, részletet Cs. Sza­bó László Római muzsika c. írásából. Ezenkívül sok érdekességet, sportot, hu­mort, keresztrejtvényt és a március 27-étől április 9-éig terjedő, kéthetes részletes tévéműsort talál­ják benne. Ne feledjék: Ha szerda, ak­kor Vasárnap - ám ezúttal dupla terjedelemben!

Next

/
Oldalképek
Tartalom