Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-03-10 / 10. szám
1999. március 10. 2 Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Nacionalista heccparádé Szűcs Béla _______________ A szlovák politikai életben viharos viták folynak a meciarizmus fejeseinek (Krajci, Lexa) felelősségre vonásáról, bíróság elé állításáról, miközben a levitézlett kormánypárt többi vezetője bőszült hecckampányt folytat a kormánykoalíció, főleg a magyar politikusok ellen. A nacionalista heccparádé fő célpontja a kisebbségi nyelv- használatról készülő törvény. Nincs olyan nap, hogy a meciarista Slovenská republika legalább egy-két förmedvényben ne támadná a Dzurinda-kormányt, és ne szajkózná az irredenta magyar politikusok kiűzésének szükségességét. A napokban egyebek között kétoldalas uszításban tudatták a szlovák olvasókkal, hogy a magyarok politikájának lényege a déli területek elszakítása és Magyarországhoz csatolása, amit a jelenlegi kormány nem akadályoz. Legalább egyetlenegyszer konkrétan megnevezhetnének valakit, hogy melyik magyar politikus követelt határrevíziót. Ilyet azonban nem találnak, azért gátlástalanul hazudoz- nak. Ilyen hangulatban folyt le a Dél-Szlovákiában élő szlovákok surányi találkozója, amelyen Malíková feltette a drámai kérdést, hová vándoroljon ki a szlovák gyerek, ha vegyes lakosságú területeken nem tud az anyanyelvén tanulni. (?) Igen, a magyar gyerekeknek van hová menniük: szlovák iskolába, esetleg kivándorolhatnak Magyarországra. A készülő nyelvtörvény bő- szíti a nacionalistákat. Már szervezik a tüntetéseket ellene. Hogyan reagál a szlovák közvélemény? A nemzeti párt népszerűsége a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint két százalékkal növekedett. Szerencsére ugyanannyival csökkent a Meciar- párté. Reméljük, hogy a kormányhivatalok előtt magyartalanítást követelő vén „patrióták” nem befolyásolhatják egy józan nyelvtörvény elfogadását, amely biztosítja identitásunk megőrzését. Vendégkommentár Nyilatkozatok helyett segítséget! SZILVÁSSY JÓZSEF__________ Populista nyilatkozatot hagyottjóvá kongresszusán az egyik legnagyobb szlovákiai roma szervezet, a RIS. Felszólítja Csáky Pál kormány- elnök-helyettest, járjon közbe a romakérdés sürgős rendezése végett. A felhívás valóban halaszthatatlan feladatra hívja föl a figyelmet, csak éppen belátható időn belül lehetetlen végrehajtani. A romaprobléma tudvalévőén rendkívül bonyolult szociális, népességpolitikai, gazdasági és nemzetiségi kérdés. A drámaian növekedő munkanélküliség leginkább a romákat sújtja, ugyanakkor tény az is, hogy történelmi okok miatt jelenleg ennek az etnikai csoportnak a legalacsonyabb a műveltségi szintje, és ez egyre nagyobb hátrányt jelent. Legalább ennyire összetett kérdés politikai képviseletük ügye, hiszen ők is sokféle értékrendet képviselnek, ráadásul a legtöbben kettős, szlovákroma vagy magyar-roma identitásuk van, s még a szlovákiai átlaghoz képest is nagyobb a széthúzás a különböző tömörülések között. Csáky Pál hivatala ennek ellenére az önszerveződés elvét tiszteletben tartva és nemzetközi összefogással is igyekszik fölvázolni a kitörési pontokat. Kinevezte a roma ügyekkel foglalkozó kormánybiztost, rövidesen kerekasztal-meg- beszélésre ülnek össze a romák képviselői, akik a kormány újjáalakuló nemzetiségi tanácsában is méltó szerephez jutnak. Mindez távolról sem elegendő, de már így is több, mint v. amennyit az előző kormány érdemben tett a romákért. A RIS akkor tehet legtöbbet a romákért, ha szemfényvesztő nyilatkozatok helyett segítő kezet nyújt ennek a kormánynak. A szerző a Katedra főszerkesztője. Nem elég a sebnyalogatás Quo vadis, Csemadok? Klein Melinda_______________ A Csemadok idén ünnepli ötvenedik születésnapját. Akkor jött létre, amikor az itt élő magyarságot talán a legtöbb sérelem érte. Ugyanekkor indult meg az Új Szó is, és ma már csak az idősebbek emlékezhetnek arra az örömre, amit mindez jelentett. Hogy milyen óriási munkát vállalt magára akkor a Csemadok, azt ma már csak kevesen tudják, egyedülálló szerepe azonban ma már, különösen a rendszerváltás óta, a múlté. Ezt általában, mint minden nehézséget, a megváltozott politikai és gazdasági körülményeknek tulajdonítják. Arra kerestük a választ, milyen jelentősége lehet a Csemadoknak a megváltozott feltételek között egy új világban, az új évezredben. Q Nagyszerepe van. O Nincs rá szükség. Te Lajos, ha azt mondják, hogy minden út Rómába vezet, hogy találjuk meg a Csemadokot? Rajz: MS-Rencín Bárdos Gyula politikus: a A megváltozott politikai, ^ társadalmi helyzetben is szüksége van a szlovákiai magyar nemzeti közösségnek a Csemadokra. Véleményem szerint főleg azért, mert délszlovákiai községeinkben más szervezet nem tudja az azonosságtudat megőrzéséhez nélkülözhetetlen kulturális tevékenységet folytatni. Meggyőződésem, hogy - új módszerekkel - a megváltozott feltételek között is folytatni lehet, és kell is a Csemadok berkeiben a kulturális missziót. IVIéry Margit néprajzkutató: O a A Csemadok összetar- ” tó ereje talán akkor tört meg, amikor az 1989-es változások után létrejöttek a különböző társaságok - például a Csemart -, és más irányba próbálták vinni a tevékenységet. Elmaradtak a rendezvények, fellazult az erős szerkezet. A Csemadokra ma is nagy szükség van, de nem úgy, ahogy mostanában működik. Tevékenységét hasonló elvek szerint kellene meghatározni, mint amilyenek szerint a kezdetekkor működött. Legyen a magyarság megtartó bázisa, az azonosságtudat kialakításának segítője. Vidéken ma is jól működnek az alapszervezetek, a központi vezetés munkáján akad javítanivaló. Olyan emberekre volna ott szükség, akik tisztában vannak az ügy fontosságával, akik képesek érte szíwel-lélekkel dolgozni. GO Reicher Gellért, a Szőttes szervezőtitkára: Az én nemzedékem a Csemadokon nőtt fel, ezért nem tetszeleghetek a tárgyilagos kívülálló szerepében, bevallom: elfogult vagyok. A Csemadoknak ma is van létjogosultsága, de ez már nem ugyanaz, ami régen volt. Egy tökéletesen kiépített struktúra áll mögötte, és ezt vétek veszni hagyni. A vidéki ember számára a kultúrát még mindig a Csemadok jelenti. A Csemadok tehát egy patinás márkanév, bár nemegyszer lejáratták. Most nem jól működik, hiszen egy helyben topog, és a dicső múltból próbál megélni. Meg kell végre határozni a játékszabályokat, és be is kellene tartani őket. Badin Ádám rendező: a a A gazdasági körülmé- ” ™ nyék 1949-ben, a Csemadok megalakulásakor sem voltak kedvezőbbek, mint ma, tehát nem lehet minden bajt a megváltozott körülmények számlájára írni. 1989-ig egészen más volt az itteni magyarság helyzete, ma már korántsem a Csemadok az egyetlen közéleti fórum és lehetőség a szlovákiai magyar számára. Sorra alakultak a különböző szervezetek, szövetségek, ennek egyenes következménye volt, hogy a Csemadok szerepe fokozatosan szűkült. Egy mai szellemben működő szervezetnek meg kellene értenie, hogy az új kulturális szervezetek nem az ellenségei, hanem a partnerei, tehát szolgálnia kellene őket. Semmire sincs nagyobb szükség, mint egy komoly, professzionális módon működő kulturális szervizszolgálatra, amely összetartja a sokféle mozgalmat, egyesületet. Agócs Valéria újságíró: a a Miután különvált a ^ ^ politika a kultúrától, megváltozott a Csemadok feladatköre. Azóta keresi új arculatát, ám napjainkban is csak a keresésnél tart. Amikor a szakmai szervezetek, társaságok létrejöttek, már-már úgy tűnhetett, magára talált. De mert a Csemadok nem volt képes teret adni nekik és kézben tartani őket, ezek a társaságok vagy önállósultak, vagy megszűntek. A kultúra ápolásához, megtartásához, fejlesztéséhez már nem elég a Gyurcsó István által is elmarasztalt „csűrdöngölés”. Ehhez a kornak, a megváltozott geopolitikai régiónak és a társadalmi igényeknek is megfelelő koncepció kell. Meg pénz. Az anyagiak előteremtése nagyrészt a politikusok dolga. Az új koncepcióhoz azonban már nem lesz elég az elmúlt évekből ismerős sebnyalogatás meg panasz. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán, Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modern élet: Klein Melinda Sport: Tomi Vince (582-38-314) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlaée, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava-Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Olvasói levél Húsvét előtti szokások Az alig 400 lelket számláló szülőfalum közel az országhatárhoz, Kassától délnyugatra fekszik a Bódva partján. Fiatalkorom sok szép emléke közül néhányat szeretnék közreadni, melyek a húsvétvárással kapcsolatosak. Az 1940-es évek elején a községben még római katolikus népiskola működött, ahol már zöldcsütörtökön tanítási szünet volt. így a farigcsálni szerető fiúk e napon már délelőtt a folyó partján bóklásztak, s a kertaljai, a Mérőpalló és a sziget melletti sekély vizes részeken igyekeztek fűzfából malomkerekeket készíteni. Akkor már a fűzfa kérge jól elvált a faanyagtól, ezért a fiúk sípot is csináltak. Zöld- csütörtök jeles szokása volt a Júdás-űzés. Estefelé a fiúk az iskola mögött gyülekeztek a nappal készített fűzfasípokkal, ütőbotokkal és rossz fazekakkal. Lármázva, a sípokat fújva, a fazekakat püfölve végigvonultak a falun, hogy elűzzék az árulókat és a gonoszt. A községben a pásztorokon, vagyis a csordáson, gulyáson és a kondáson kívül jószágot tartó gazdák éltek. Nagypénteki szokás volt, hogy a gazdasszonyok vagy egy nagyobb gyerek a családból a reggeli órákban „szervétában” (díszesen szőtt ruhakendő) egy tányér lisztet vitt - úgy, hogy a liszt tetejére egy tojást is tett - a csordásnak és a gulyásnak. Nagyszombat délelőtt az ökörszarvval tülkölő kondás vonult végig a falun, oldalán egy nagy abrosszal, amelybe azokat a kis fonott kalácsokat rakta, amiket a gazdasszonyoktól kapott. Nagyszombaton este, amikor vége volt az egyházi „feltámadásnak”, a három pásztor, tehát a csordás, aki a teheneket őrizte, rézkürtöt fújva, a gulyás, aki a növendékmarhákat őrizte, karikás ostorát pattogtatva, a kondás, aki a disznókat őrizte, az ökörszarvból készült tülköt fújva, végigvonult a falun. Köteles Gábor Szepsl
