Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-03-03 / 9. szám
12 1999. március 3. Kultúra Heti kultúra Filmbemutató Időn kívül 2000, ahogy én látom... a ríme az új keletű játékfilmek kollekciójának, amelyeket különböző nemzetiségű, látnoki tehetséggel megáldott filmesek készítettek. Mindegyik filmben benne foglaltatik 1999 szilveszterének éjszakája. A sorozat idehaza elsőként bemutatott darabja Enyedi Ildikó Tamás és Juli című filmje volt. A francia Laurent Cantet Időn kívül című munkájával folytatódik az „időutazás”. A negyvenes rendező annak a korosztálynak tagja, amely gyerekkora óta úgy készülhetett az ezredfordulóra, mint csodálatos és beláthatatlan történések kezdetére. S amint egyre közelibbé vált a 2000. év, mind bizonyosabbá vált számára, hogy a dolgok nem a kalendárium szerint változnak. Cantet - bevallottan - saját szorongását írta bele forgató- könyvébe. A főszereplő Francois nem akar részt venni a várhatóan túl zajos ezredbúcsúztatón Párizsban. Legközelebbi barátait meggyőzi arról, hogy szűk körben, a világtól távol, egy lakaüan szigeten töltsék a huszadik század legutolsó néhány napját. A barátok és hozzátartozóik - férjek, feleségek, különböző korú gyerekek - a kicsiny Sanguinaires-szigetre érkeznek, ahol világítótorony, használaton kívüli meteorológiai kutatóbázis és egy fiatalember fogadja őket. A külvilágtól elszigetelt, a civilizáció áldásaitól megfosztott társaság - ahogyan azt már nem egy filmben, pl. A legyek urában láthattuk - tagjai között elszabadulnak az indulatok. Francois úgy érzi, irányítania kell a társaságot, szabályokat alkot és kér számon a többieken. Azok kinevetik, lázadoznak ellene. Az összezártság egyesekben olyan tulajdonságokat hoz felszínre, amelyekről nem is tudtak... Az előre megadott témából a rendező bravúrral bontotta ki az izgalmas lélektani drámát. Heti hír Spielberg háborús eposza Spielberg újra „háborúzni” készül! A Ryan közlegény megmentése óriási sikere után a rendező újabb második világháborús produkción töri a fejét. Tom Hanksszel együtt 13 órás tévésorozatot tervezget Stephen Ambrose Citizen Soldiers című könyvéből, amelynek egyik része ismét a normandiai partraszállást taglalja. Ez alkalommal viszont Hanks nem a tenger felől érkezne Francia- országba, hanem ejtőernyősként a levegőből... Szabadi Vilmos: „Bartók és Mozart bármikor, bármilyen menyiségben” Színeket is hegedül Évente hatvan-nyolcvan koncertet ad. Felvégi Andrea felvétele Réfi Zsuzsanna _____________ Az egész napja a zene jegyében telik. Sőt, a többórás gyakorlásra, a zenehallgatásra, az új darabok keresgélésére és tanulására időnként még kevés is a huszonnégy óra. Szabadi Vilmosnak másfél évtizeddel ezelőtt kezdődött szólistakarrierje, s ez alatt a tizenöt év alatt már több száz művet megtanult és eljátszott. A fiatal hegedűvirtuóz sok különlegességet műsorra tűzött; szinte mindent kipróbált, ami a klasszikus zenén belül elképzelhető. Ha saját korszakairól akar beszélni, azt mondja, az elején borzasztó sokat kellett dolgoznia, aztán nagyon sokat, majd kibírhatatlanul sokat. Évente hatvan-nyolcvan koncertet ad Magyarországon és külföldön, s egyre több lemezfelvételt készít. A jövőben valószínűleg a lemezfelkérései is sokasodni fognak, hiszen január végén átvehette az egyik legrangosabb nemzetközi elismerést, a MIDEM-díjat. A világ tavalyi CD-terméséből, a több mint ezer lemezből választotta ki a cannes-i nemzetközi zsűri az ő felvételét. A Hungaroton történetében most először kaptak ilyen kitüntetést, s a MIDEM-díjas CD-n Dohnányi I. és II. hegedű- versenyét Vásáry Tamás vezényletével a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara játssza, ön pedig a felvétel szólistája. Ez az első ilyen elismerése? Igen, mert bár néhány hegedű- versenyen már első lettem, lemezfelvételért ez az első díj, amelyet átvehetek, de rögtön az egyik legrangosabb. Érdekes módon pedig az egyik darab nem volt igazán begyakorolt, hiszen a II. Dohnányi- hegedűversenyt kimondottan a CD kedvéért tanultam meg, előtte nem szerepelt a repertoáromon. Egyébként nagyon megszerettem Dohnányi Ernő zenéjét, most már ugyanúgy a legkedvesebb zeneszerzőim közé tartozik, akárcsak Bartók és Mozart. Bár ezek a zeneszerzők egymástól távoli korban éltek, strukturálisan kiválóan kapcsolódnak egymáshoz. Nagyon hasonló módon kezelik az összhangzattant, a ritmikát és a melodikát. Emellett aranymetszési szabályokat alkalmaznak, és az aszimmetriára építenek. Számomra a zenéjük szépsége az, hogy akárhányszor játszom is a darabjaikat, sosem unom meg. Naprakész mondanivalójuk van a mai világban is. Varázsos szépségűek, komplikáltak, de mégis egyszerűek. S hogyan fér bele a folyamatos utazgatásba, a lemezfelvételekbe a tanítás? Hiszen éppen idén ünnepli másfél évtizedes zeneakadémiai tanárságát is. Kell, hogy jusson rá idő, ugyanis a koncertezés és a pedagógusi munka kiegészíti egymást. Nagyon hasznos, hogy pontosan meg kell fogalmazni a tanítványaimnak a he- gedüléssel kapcsolatos tudnivalókat, s időnként kiváló ötleteket kapok tőlük. Egyébként persze tehetséget nem tud adni az ember, de a technikai tudást, a mesterfogásokat meg lehet tanítani. A jó hegedülés nehezen megfogható, a csodát teremteni kell, nem beszélni róla. Arra kell törekedni, hogy a művész színeket, képet fessen hegedűje hangjával. Annak ellenére, hogy ön szólistaként is nagyon sikeres, mégis életre hívott egy hangversenysorozatot, a kastélykoncerteket négy esztendővel ezelőtt. Miért vált szívügyévé ez a fesztivál? Álmomban sem gondoltam volna, hogy igazi sorozat lesz belőle, amelyen nagy örömmel muzsikálnak a kollégáim. Azért hoztam létre, mert szerintem szükség van egy olyan helyre, ahol jut idő az együtt- lélegzésre, beszélgetésekre, sétákra, ahol megismerkedhet, tanulhat egymástól hazai és külföldi előadó. Ahol igazi kamarazenélést folytatunk, és együtt játszhat pályakezdő fiatal és ismert népszerű művész. Idén új helyszínt avathatunk, hiszen július végén, 23- ától 31-éig a gödöllői kastélyban rendezzük meg a sorozatunkat, Beethoven és Dohnányi jegyében. Olyan kiváló művészek is vendégeink lesznek, mint a világ egyik legkiválóbb csellistája, Gustav Rivinius vagy a Franciaországban élő hegedűvirtuóz, Csaba Péter. A fellépők között megtalálni még a Mendelssohn Kamarazenekart, Kertesi Ingridet, a Bécsi Filharmonikusok vonóstrióját, s Gulyás Márta zongoraművésznővel magam is adok néhány koncertet. Közben már készülünk a jövő évi fesztiválra is, amikor két helyszínünk lesz. A gödöllői és a keszthelyi kastélyban csendülnek fel a hangversenyek, olyan előadókkal, mint Franki Péter, Vásáry Tamás és talán Gidon Kremer.... A tavalyi hangversenysorozat Sir Georg Solti emléke előtt tisztelgett, akivel ön is gyakran muzsikálhatott együtt, sőt közös lemezfelvételük is született. Úgy vélem, a legendás dirigens szellemiségét is szeretné a fesztivál továbbvinni. Engem minden alkalommal megdöbbentett Sir Georg Solti precizitása, a mű iránti alázata, az, hogy a partitúra szelleme szerint él. Áz a fajta áhítat és tisztelet, ahogy ő dolgozott a muzsikával, a mai napig élénken élő emlékem, s szeretném, ha a mi programsorozatunk valóban ennek az eszmének a jegyében működne. Japán pénzen és japán felkérésre készül az új David Lynch-sztori. Horrortörténet lesz, a számítógépegér közreműködésével Számítógéplemezről kerül a filmvászonra a törpe Miközben a világon újra és újra „felfedezik” a Twin Peaks megfejthetetlen rejtélyét, és tudós szociológusok elemzik hatásának megmagyarázhatatlan titkát - a rendező, David Lynch pereskedik. Nem mintha ez mostanában ritkaság volna, hiszen a rendezői függetlenség egyre inkább konfliktusba kerül a biztosra menő mamutstúdiókkal, az óvatos pénzemberekkel. Coppola hangos diadala után, aki a Warnernek üzent hadat a bíróság színe előtt, nemrég David Lynch hagyta el győztesen a tárgyalások helyszínét: a Ciby 2000 cég kénytelen számára csekély hat és fél millió dollárt átutalni, mert megszegte a közös megegyezést. A Ciby 2000 tröszt szerződést kötött a világhírű filmrendezővel, a Dune, A kék bársony, A vad szívű, Az elefántember és sok más siker alkotójával, hogy három játékfilmet forgat részükre, „play or pay” alapon, vagyis ha nem készülnek el a művek, az alkotó köteles kártérítést fizetni. Lynch azonban csak az Utolsó kijárót forgatta le, mert a megbízó időközben csődbe ment. A céget felszámolták, mindenét elárverezték, munkatársai pedig az utcára kerültek. A rendező, noha készen állt másik forgató- könyvével, nem kezdett bele a The Straight Story forgatásába, amely egy idősödő férfiről szólt volna, aki fűnyíró gépen indul neki Amerika útjainak, hogy megtalálja beteg fivérét. Lynch ezzel együtt nem keseredett el, ugyanis a megnyert per olyan óriási reklámhadjáratot indított el, hogy immár olyanok is megkeresik ajánlatukkal, akik eddig nem is hallották a nevét. Elsőként az ABC televíziótársaság kérésére látott hozzá a Mullholland Drive című film forgatásához, amely - attól függően, milyen lesz a fogadtatása - akár folytatásos történetté is kerekedhet. De hűen a Twin Peaks sorozat szelleméhez, David Lynch elővette fiókjából, azaz ma már inkább úgy mondhatnánk, számítógépe valamelyik lemezéről Ronnie Rocketot, a világ leggyorsabb törpéjét, aki nem mindennapi kalandokba sodorja majd magát és persze a közönséget. A rendező, aki rendszerint magának írja a forgatókönyveket, olykor színészként is megjelent a kamerák előtt, felbukkant a Zelly és énben, sőt magában a Twin Peaksben is, egy FBI-fő- nök apró szerepében. A hírek szerint mindez csak bevezető volt, mert nemrég kezdett hozzá egy újabb hajmeresztő mese kiagyalásához, amelyben maga is újra felbukkan. Az új Lynch- produkciónak még címe sincs, csak annyi biztos, hogy horrortörténet lesz.
