Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-03-03 / 9. szám
8 1999. március 3. Helyzetjelentés a kelet-szlovákiai hóháború legkritikusabb napjairól Hétre hét, hóra hó Juhász Katalin Február 9-én hullani kezdett a hó, nagy, lassú pelyhekben, mint a romantikus filmek téli jeleneteiben. Kelet-Szlovákia falvaiban és városaiban készülődtek a hét végi bálokra. Nem sejtették, hogy néhány nap múlva nem jutnak friss kenyérhez, munkahelyük, családjuk és összes úticéljuk meg- közelíthetedenné válik. Az Internet- korszak emberének ismét tudatosítania kellett, hogy a természettel vívott harcban bármikor kiszolgáltatottá, jelentéktelenné válhat. Csütörtökre virradóra, kétnapos hószakadást követően gyakorlatilag megbénult a közlekedés a térségben. Személyautók, tehergépkocsik, kamionok és vonatok akadtak el a méteres hóban, a kerület 130 falva vált megközelíthe- tetlenné, közülük mintegy negyvenben nem volt villanyáram. Az iskolák bezártak, a boltokból hiányoztak az alapvető élelmiszerek. Szoroskőnél lezárták a főutat, így Szepsi, Kassa és a többi kelet-szlovákiai város Rozsnyó irányából megközelíthetetlenné vált. A pozsonyi autóbusz, amelynek reggel kilenckor kellett volna Kassára érkeznie, délután fél ötkor vergődött be a városba. A rendelkezésre álló hókotrók, teherautók és hómaró gépek kevésnek bizonyultak, a katonaság speciálisan átalakított harckocsijai sem tudták szabaddá tenni a másod- és harmadosztályú utakat. A hóeltakarító gépek közül néhány szintén a hó fogságába esett. Nehezítették a helyzetet azok a kamionok, amelyek a tiltó táblák ellenére a legveszélyesebb utakra merészkedtek, és árokba fordultak. A kiszabadításukon dolgozó nehézgépek hiányoztak a mentőautók, élelmiszerszállító gépkocsik segítésénél. A munkát erős hóvihar nehezítette, a szél erőssége helyenként elérte a másodpercenkénti 18 métert. Február 11-én a városi tömegközlekedés fél napon keresztül szünetelt, az emberek gyalogosan indultak el a lakótelepekről; de nőivel sok helyen nem találták a járdát, az úttesten haladtak a csúszkáló gépkocsik között. Akadozva üzemelt a posta is, a világtól elvágott falvakba címzett küldemények gyakran egy héten át pihentek a kézbesítők táskáiban, azon a bizonyos csütörtöki napon pedig nem érkeztek Kelet-Szlovákiába friss napilapok, mivel a pozsonyi kamion Szoroskőnél visszafordulni kényszerült. Azokban a napokban egyébként ez volt az ország „legeldugultabb” helye. ,A kassai vasútállomáson már-már pánikhangulat alakult ki” - emlékszik vissza a legkritikusabb napra Stefan Vranovsky, a kassai kerületi hivatal elöljárója. „Az állomás élelmiszerboltjaiból és büféiből nagyon gyorsan elfogyott a kenyér és más alapvető élelmiszerek, mivel az ingázók szerették volna ezeket minél előbb biztosítani maguknak. Félóránként sürgettük a szállítókat, hogy ha lehetséges, soron kívül lássák el ezeket a boltokat, mivel a vonatok többórás késése miatt rengeteg ember gyűlt össze az állomáson. Növelni kellett a rendőijárőrök számát is, mivel tartani lehetett a zsebtolvajok megjelenésétől.” A kassai városi tömegközlekedés egész nap akadozott. Schwartz Árpád, a közlekedési vállalat igazgatóhelyettese szerint csodával határos módon nem történt komolyabb baleset a város területén, mivel mind az autósok, mind az autóbusz- és villamosvezetők kivételes segítőkészségről, türelemről és higgadtságról tettek tanúbizonyságot. Az is megtörtént, hogy a zsúfolt autóbuszokra feljutni nem tudó embereket a busz után haladó autósok vitték el egy darabon. A mellékutcákba azonban az autóbuszok sem tudtak behajtani, mivel gyakran egy-másfél méter magas hóbuckák állták útjukat. Felvetődik a kérdés, melyet a laikus járókelők legtöbbször úgy fogalmaznak meg, hogy vajon miért nem sikerült idejében az utcákra rendelni a hóeltakarító gépeket, illetve hogyan lehetséges, hogy a huszadik század végén az időjárás ennyire kiszámíthatatlan legyen. Jozef Füas kassai alpolgármester, a városi válságstáb vezetője a következőt válaszolta: „A kassaiak többsége csak csütörtök reggel konstatálta a helyzetet, amikor munkába indult volna, de a hó miatt nem tudott. A meteorológusok előre jelezték a havazást, és jóslatuk bevált: szerda délután már erős havazást észleltünk, és azonnal növeltük a hóeltakarító gépek számát. Ha ezt nem tettük volna, órákon belül reménytelenné válik a helyzet a városban. Tehát bátran mondhatom, hogy mindvégig urai voltunk a helyzetnek, és sikerült megakadályoznunk a legrosszabbat. Segítségünkre voltak ebben a kassai vállalatok és cégek, amelyek első szóra kölcsönözték gépeiket. Az ezt követő napokban más kerületekből is megérkezett a segítség, ám ha a helyi vállalatok nem reagáltak volna, sokkal melegebb helyzetbe kerülhettünk volna.” „Már szerdán éjjel nagyon csúszós, síkos volt az úttest - meséli Jaroslav Mesarcík őrnagy, a helyi vámhivatal vezetője. - Másnap reggelre a hóátfúvások miatt járhatatlanná vált a teljes útszakasz, egészen vasárnap estig. Több kamion négy napon át várakozott, átirányítani sem lehetett őket, mivel megmozdulni is veszélyes volt. Egyébként nem vagyunk felkészülve hasonló helyzetekre. Az épületben nincs nyilvános illemhely, és összesen egy kávéautomata áll az utazók rendelkezésére.” A Szlovák Államvasutak szóvivőjének óvatos becslése szerint az első öt nap alatt legkevesebb 200 millió koronát veszített a vasút, további 50 milliót a sínpályák letisztítása emésztett fel. Kerületi szinten a végleges összeg jóval nagyobb lesz, és minden bizonnyal az amúgy is üres államkasszát terheli majd. A hidrometeorológiai intézet munkatársai már a folyók vízszintjét figyelik, aggodalmaikat egyelőre magukban tartják, mondván, hogy ha a víztározók elbírják a felolvadó hőmennyiséget, nem lesz baj. Kassa városából teherautók hosszú sora hordja a fagyott havat a Her- nád partjára, mivel más lehetőség nincs. Közben eljött a tavaszi szünet ideje, ami viccnek is rossz, mégis igaz. A keletszlovákiai gyerekeknek azonban hosszú időre elment a kedvük a hóemberépítéstől, legalábbis sok faluban ez a helyzet. Reggelenként, szüleikkel együtt, aggodalommal teli szemekkel néznek ki az ablakon, aztán az eget kémlelik. A hó néha elkezd szállingózni, mint a romantikus filmek téli jeleneteiben. Ilyenkor mindenki fél. A kétnapos hószakadást követően gyakorlatilag megbénult a közlekedés a térségben. A hidrometeorológiai intézet munkatársai már a folyók vízszintjét figyelik. A Torna és Szepsi közötti vasúti szakaszon több órán át vesztegelt egy szerelvény, utasait csak nagy nehézségek árán tudták kiszabadítani a helyi útkarbantartók. A hóakadályok miatt a vonatok 60-300 percet késtek, több vasútvonalon, például a Tőkete- rebes és Varannó, illetve a Tornagörgő és Torna közötti szakaszon teljesen leállt a forgalom. A teherforgalmat a kelet-szlovákiai régióban már szerdán éjfélkor leállították. Az erős szél fél óra leforgása alatt visszafújta a havat az úttestre, egymásfél méteres hótorlaszokat képezve. A kocsisorok a lezárt útszakasz mindkét oldalán órákon át vesztegeltek. Az útkarbantartók a rimaszombatijárásból is kénytelenek voltak gépeket kölcsönözni. A Rozsnyói járás másik legveszélyesebb térsége a dobsinai domb környéke volt. A Kassához legközelebb eső Milhosí-Tomyosnémeti határátkelőhely több napon át megközelíthetetlen volt, hosszú kamionsorok kígyóztak mindkét irányból. Főleg a hat Ián vált komollyá a he mionokon kívül ugya is több személygépkt gélt az úton.
