Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-02-24 / 8. szám

6 1999. február 24. Gazdaság - Hirdetés Figyelő Az idén nincs fizetésemelés A Dzurinda-kormány az ál­lamigazgatásban gyakorlati­lag ismét bérstopot rendelt el, a költségvetésből támo­gatott szervezetek esetében pedig csupán minimális bér­emelésre kerülhet sor 1999- ben. Ezzel szemben a szak- szervezetek az idén 12-13 százalékos béremelést tarta­nak indokoltnak. A szak- szervezetek azzal érvelnek, hogy a béreknek követniük kell az 1999-ben prognoszti­zált 7 százalékos inflációt, emellett a 3 százalékos gaz­dasági növekedésnek meg­felelően a fizetések az inflá­ciót leelőzve kell, hogy emelkedjenek. Brigita Schmögnerová pénzügymi­niszter azonban azt vallja, hogy nem élhetünk hitelek­ből, csak az állami költség- vetés bevételi oldalából fe­dezhető bérkiáramlás en­gedhető meg. A szakszerve­zetiek véleménye szerint azonban a havi 7000 vagy 8000 koronából élők béré­nek emelése nem infláció­gerjesztő hatású, és a szoci­ális béke megőrzése végett indokolt. Prognózisok sze­rint 1999 végén az átlagbér ugyan elérheti all ezer ko­ronát, ám ez még mindig jó­val kisebb, mint a cseh- vagy a magyarországi átlagbér. Az adóemelés nem marad el Bár a kormány gazdasági mi­niszterei között egyelőre még nincs összhang a kérdésben, mégis szinte bizonyos, hogy az adók 1999-ben emelkedni fognak. Ivan Miklós, a gazda­sági kérdésekért felelős mi­niszterelnök-helyettes jelez­te, hogy a 6 százalékos hoz- záadottértékadót 10 vagy 12 százalékra emelnék, felme­rült a behozatali vámpódék újbóli bevezetésének kérdé­se, valamint a dohányáru és a benzin, illetve a gázolaj árá­nak növelése. Peter Magvasi munka- és szociális ügyi mi­niszter az emelések kapcsán rögvest közölte: az ármódosí­tás éppen a szociális téren legsebezhetőbb háztartások életét tenné még nehezebbé, a havi nettó 7000 koronából élő háztartások esetében ez a kiadások legalább 10 százalé­kos növekedését vonná maga után. Az infláció természete­sen szintén nőni fog, lehet, hogy éves szinten túllépi a 10 százalékot. Vagyis idén az ábra a következő: a bérek emelésének esélye minimá­lis, az árak emelkedése vi­szont garantált. Ez azt jelen­ti, hogy még többen szorul­nak szociális segélyre, illetve azt is, hogy a segélyek jelen­legi nagysága korántsem lesz elegendő. Nálunk többet kell dolgozni az élelmiszerért A TERMÉK NEVE Szlovákia Csehország Magyar­ország Tej (1 liter) 19p55mp 59,5 64,8 Kenyér (1 kg) 22p Imp 74,0 70,0 Burgonya (1 kg) 10p25mp 65,1 59,6 Vaj (250 gr) 40p 30mp 61,0 69,2 Kávé (250 gr) lő 38p 44,4 70,4 Sertéshús (1 kg) lo 16p 70,9 65,8 Marhahús (1 kg) 2ó57p 74,0 67,2 Marlboro (1 csomag) 55p 81,8 69,1 Sör (1 üveg) 13p 19mp 74,1 78,6 Földgáz (1 köbméter) 3p28mp 85,1 133.2 Villamos energia (1 kWh) lp?mp 211,9 226,5 Cement (100 kg) 3ó 44p 110,3 91,5 Benzin (1 liter) 25p 28mp 86,5 90,1 Hány órás, illetve perces munkával lehet megkeresni egy-egy ter­mék árát? Az adatok az 1997-es viszonyokat tükrözik. Csehor­szág és Magyarország esetében a Szlovákiára vonatkozó adatot tekintettük 100 százaléknak, vagyis esetükben a 100-nál ki­sebb mutató azt jelenti, hogy szomszédainknál a fizetéshez mér­ten olcsóbb az adott termék. Forrás: Národná správa o l'udskom rozvoji, Slovensko 1998 A gazdasági csomag révén újra távolodik az 1989-ben egyszer már elért életszínvonal Ismét a béka szintje alatt A több hullámban érkező áremeléseknek köszönhetően még kevesebb vesepecsenye, ám annál több aprólék kerül majd a vasárnapi asztalra. Archív felvétel A fokozatosan bevezetett meg­szorító gazdasági intézkedések ugyancsak fájdalmasan érintik életszínvonalunkat. Azt a nívót, amely mindmáig nem érte el az 1989 novembere előtti szintet; és elmarad a szomszédos Cseh­ország és Magyarország szintén nem túl magas szintjétől, Auszt­riáról nem is szólva. Ennek fé­nyében korántsem meglepő, hogy az ország lakosságát nem az etnikai problémák, a drog ter­jedése, a környezeti ártalmak vagy az egészségügy áldaüan helyzete nyomasztja leginkább, hanem az életszínvonal s vele szoros összefüggésben a munka- nélküliség kérdése - legalábbis ez derül ki a Focus közvélemény­kutató intézet felméréséből. A szlovák állampolgároknak nap­jainkban kétszer annyit kell dol­gozniuk az alapvető élelmisze­rekért mint a lengyeleknek, és ötször annyit, mint az osztrákok­nak. Hat évvel a csehszlovák szövet­ségi állam kettéválása után Csehországban az életszínvo­nal mintegy 20 százalékkal magasabb, mint Szlovákiában - állapítja meg az a február de­rekán közzétett jelentés, ame­lyet az ENSZ égisze alatt készí­tettek Szlovákia szociális, gaz­dasági, egészségügyi és belpo­litikai helyzetéről. Az adatok tehát nem túl hízelgőek. És az Évekig másról sem hallottunk, mint a szlovák gazdasági csodáról, ám a csoda helyett az áremelések hulláma _______jött_______ a tény sem, hogy az 1989 no­vembere előtti életszínvonalat máig nem értük el; igaz, a gaz­daság összteljesítménye is alul­múlja a tíz évvel ezelőttit. A bé­rek vásárlóértéke 1997-ben például 10,8 százalékkal ma­radt el az 1989-es nívótól, a nyugdíjak kategóriájában pe­dig egyenesen 19 százalékos az elmaradás. Hivatalosan az elmúlt évben csupán a lakosság alig 8 száza­léka szorult szociális támoga­tásra, ám nem hivatalosan gya­korlatilag minden tizedik pol­gár segélyre szorul. És akkor még nem említettük a munka- nélküliek mind népesebb tábo­rát. Csak idén mintegy 30 ezer fővel nőtt az állástalanok szá­ma, túllépve a 400 ezret. E 400 ezer munkaképes ember szá­mára viszont csak 11 ezer be­töltetlen állást tudnak kínálni a munkaközvetítő hivatalok, egyes körzetekben 70-80 állás­talanjut egy-egy felkínált mun­kahelyre. Természetesen nem mindenki vesztes, a lakosság szűk rétege ugrásszerűen nö­velte vagyonát. Miként lehetsé­ges ez, hiszen évekig másról sem hallottunk, mint a szlovák gazdasági csodáról, a bruttó hazai össztermék évi 5-6 száza­lékos növekedéséről? A gazda­sági átmenet fájdalmas idősza­kát élő volt szocialista országok között Szlovákia valóban látvá­nyos növekedési ütemet produ­kált, e téren mindössze Szlo­vénia és Lengyelország előz meg bennünket. Azonban ná­lunk a gazdasági növekedés, a sokszor presztízsjellegű beru­házások nem a lakosság ké­sőbbi nagyobb fogyasztásának teremtették meg az alapjait. A beruházások hatékonysága sokszor megkérdőjelezhető, ám a statisztika a rossz befek­tetést is képes gazdasági növe­kedésként kimutatni. Ezért nem kell csodálkozni azon a tényen, hogy az ígéretes gaz­dasági mutatók árnyékában 1997-ben a lakosságnak csu­pán a 40 százaléka vélte úgy, hogy jó irányba haladunk, míg 55 százaléka szerint téves úton járunk. (shz) Havi átlagbérek és átlagnyugdíjak Év Öregségi Havi átlagbér Nyugdíj a nyugdíj nettó bér százalékában bruttó nettó 1989 1857 3090 2379 77,2 1996 3750 8150 6206 60,6 1997 4125 9300 7070 58,3 1998 4460 10 500 7980 55,8 Az öregségi nyugdíj egyre inkább elmarad az eleve nem magas átlagbértől. Forrás: Profit Apróhirdetés Megemlékezés Nincs nagyobb fájdalom a szülő számára, mint mikor a gyermekét a sírba helyezik. Fájó szívvel emlékezünk halálának első évforduló­ján drága fiunkra, TAKÁCS SÁNDORRA (Farkasd). Emlékét örökké őrizzük. Bánatos szülei, fia, testvérei és két keresztfia. V-55 Halálának első évfordulóján fájó szívvel emlékezünk a drága férjre, édesapára, apósra és nagyapára, NAGY GYÖRGYRE (Diószeg). Minden nap veled vagyunk, míg élünk, nem feledünk. A gyászoló család V-209 Bennünk a fájdalom már örök, amíg élünk, együtt élsz velünk. Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a drága fiúra, édesapára, testvérre, sógorra, unokára és rokonra, KŐRÖS CSABÁRA (Vágfarkasd), akit a kegyetlen halál 23 évesen ragadott ki szerettei köréből. Köszön­jük azoknak, akik drága emlékét nem felejtik. Fájó szívű családja V-249 Köszönetnyilvánítás Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik 1.999. ja­nuár 20-án elkísérték utolsó útjára a muzslai temetőbe drága halottunkat, GROSCH ISTVÁNT, aki életének 91. évében visszaadta lelkét teremtőjének. Kö­szönjük az őszinte részvétet és a sok virágot, amellyel enyhítet­ték fájdalmunkat. A gyászoló család V-239 Külső munkatársakat keresünk piackutatási feladatkörbe - ankétkészítés, elsősorban kisebb városokban és falvakban. DICIO, s. r. o. P. O. Box 85 810 00 Bratislava 1 tel.: 07/393 535 s: > Hirdessen Ön is nálunk! Válaszaikat a jeligés apróhirdetésekre a hirdetőiroda címére küldjék el. (Vox Nova, a. s., Hirdetőiroda, Prievozská 14/A, 824 88 Bratislava). A borítékra írják rá a hirdetés jeligéjét és számát, hogy leveleiket a megfelelő címre továbbítani tudjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom