Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-06 / 281. szám, hétfő

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 6. TANÁCSADÓ A segély visszafizetése F. T.: 1996. február 2-án a munkáltatóm azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyomat. Önökhöz fordultam, és a tanácsukat követve bírósági úton pereltem a munkaviszonyom megszüntetésének érvénytelenségét. A pert sok-sok huzavona után szeptemberben megnyertem. A munkáltatóm az ítélethirdetés szerint 6 havi munkabért köteles nekem fizetni. A bíróság még nem is kézbesítette nekem az ítéletet, de a munkaügyi hivatal már felszólított engem, hogy fizessem vissza azt a kb. 12 ezer koronát, amelyet munkanélküli segélyként kaptam három hónapra. Köteles vagyok megfizetni, ha még meg sem kaptam a pénzemet? FEKETE MARIAN Ebben az esetben több probléma merül fel. Nem tudjuk, hogy az ügyében meghozott ítélet már jogerőssé vált-e, illetve egyáltalán kézbesítették-e. Ha ez nem történt meg, az alperes (a munkáltató) fellebbezhet, és a másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztathatja, új eljárást rendelhet el stb. Ilyen esetben Ön még nem nyerte meg a pert! Nem vélheti azt, hogy megnyerte a pert, amíg az ítélet nem jogerős. A második probléma az, hogy a foglalkoztatásról szóló 387/1996 Tt. számú törvény 55. §-ának (3) bekezdése szerint annak a nyilvántartott munkanélkülinek, aki a munkáltatójával perben áll a munkaviszonya megszüntetését illetően, a munkanélküli segélyt előlegként folyósítják. A leveléből nem állapítható meg, mikortól állt Ön perben a munkáltatójával, mikortól folyósíthatták Önnek a munkanélküli segélyt előlegként. Nézetünk szerint a munkanélküli segély előlegként leghamarább csak attól a naptól folyósítható, amikor Ön a bíróság elé terjesztette keresetét. Ez pedig nyilván később történt meg, minthogy a munkaügyi hivatalban munkanélküliként jelentkezett. A munkaügyi hivatal viszont csak azt az összeget perelheti vissza, amelynek folyósításától nem telt el több mint három év. Nem az Ön vétke, hogy a bíróságnak több mint három évig tartott dönteni ebben az ügyben. Ha a munkaügyi hivatal mégis perelné Önt, úgy Önnek hivatkoznia kell az ellenvetésében arra, hogy a munkaügyi hivatal esetleges követelése már elévült, mert több mint három év telt el a segély folyósításától. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Ellehetetlenített vállalkozók Pozsony. A jövő évi állami költségvetés kormánytervezetéből hiányoznak a főbb fejlesztési programok és az alapvető reformlépések, ami a vállalkozók ellehetetlenítéséhez vezet - nyilatkozta Igor Tóth, a Szlovákiai Építkezési Magánvállalkozók Szövetségének elnöke. Szerinte a reformlépések között ott kéne lennie a lakbérek felszabadításának is, ami jelentós mértékben hozzájárulna a bérlakások építéséhez. (SITA) Pontosít a közlekedési vállalat Pozsony. A Pozsonyi Közlekedési Vállalat (DPB) illetékesei pontosították a vállalat járműveiben elhelyezett elektronikus jegykezelő automaták működésével kapcsolatos bizonytalanságokat. Eszerint az automatákat csak abban az esetben blokkolják le 15 másodperccel az ajtók becsukódása után, ha az ellenőrök az utasok jegyeit ellenőrzik, egyébként folyamatosan fognak működni. Az új rendszertjanuár elsején indítják be és az automatákat az ellenőrök fogják leblokkolni. (TA SR) A Siemens „fejőstehenei" München. A Siemens minden területen vezető pozícióra törekszik. Ha ezt mégsem sikerülne elérni saját erővel, akkor csak négy lehetőség marad hátra - felvásárolni, együttműködni, eladni vagy becsukni - nyilatkozta a vállalat igazgatótanácsának elnöke, Heinrich von Pierer. A cégnek szerinte olyan „fejőstehenekre" van szüksége, amelyek a feltörekvő ágazatokban vállalkoznak és amelyek állandó profitot jelentenek számukra, ilyennek nevezte a japán Fujitsuval és a NEC Corporational alapított közös vállalataikat. A cég forgalma az elmúlt gazdasági évben 14 százalékkal nőtt és elérte a 134,1 milliárd márkát, a nyereségük 37 százalékos növekedés után 3,6 milliárd márka volt. (SITA) Veszteséges értékpapírközpont Pozsony. A Pozsonyi Értékpapírközpont pénteki rendkívüli közgyűlésén a központ alaptőkéjének 35 millió koronás csökkentéséről született döntés. Az értékpapírközpont illetékesei szerint ezt az előző időszakban felhalmozott veszteségek kiegyenlítése tette szükségessé. A tavalyi évet 51,4 millió koronás veszteséggel zárták, idén az első félévben pedig 27,9 milliós veszteséget könyveltek el. (SITA) Egyre csökkenő tartalékok Pozsony. Szlovákia devizatartalékai az elmúlt héten is csökkentek, a december 1-én regisztrált 4,15 milliárd dolláros tartalék 89,4 millió dollárral kevesebb az előző hetihez viszonyítva. A kereskedelmi szektor és a jegybank tartaléka egyaránt csökkent, az előbbi esetében 43,9 millió dollárral, az utóbbi 45,5 millió dollárral. Tavaly szeptemberben a devizatartalékok még meghaladták a 8 milliárd dollárt. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. december 6-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,900 Magyar forint (100) 16,938 Angol font 68,413 Német márka 21,934 Cseh korona 1,190 Olasz líra (1000) 22,156 Francia frank 6,540 Osztrák schilling 3,118 Japán jen (100) 41,747 Spanyol peseta (100) 25,783 Kanadai dollár 28,877 Svájci frank 26,823 Lengyel zloty 10,061 USA-dollár 42,770 A világkereskedelemben egyre fontosabb tényezővé válik az interneten folytatott üzletelés Kopogtat a virtuális világ Pozsony. A kereskedők kezdik felismerni a számítógépes világháló előnyeit, az interneten keresztül folytatott üzletelés napról napra nő. Egyes felmérések szerint a világhálón folytatott kereskedés forgalma 2003-ra 1,3 ezer milliárd dollárra nő, ezen belül az amerikai cégek által nyélbe ütött üzletek értéke a tavalyi 37 milliárd dollárról a húszszorosára bővül. MOLNÁR IVAN A legnagyobb üzleteket a cégek egymás közti forgalma jelenti. Ez utóbbi tette szükségessé az elektronikus kereskedelem jogi szabályozását. Kézenfekvő, hogy az elektronikus kereskedelemből az profitálhat majd leginkább, aki az előírásokat diktálni fogja. így nem véletlen, hogy az Egyesült Államokétól jóval elmaradottabb gazdasági növekedéssel és nagyobb munkanélküliséggel küszködő Európai Unióban úgy gondolják, a Kereskedelmi Világszervezetben célszerű volna elsőként tenni az asztalra valamiféle javaslatot. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) minap véget ért fórumán azon kívül, hogy a legjelentősebb internetes vállalkozások az elektronikus kereskedelem tarifáinak mérséklésére kérték a szervezetet, terítékre kerültek a jogi kérdések is. Az amerikaiak azt kívánják, hogy az elektronikus tranzakciókat vegyék ki a szolgáltatások hagyományos köréből. Az európaiak viszont a korábban megállapított elvek elfogadását szeretnék az online kereskedelemre. Teszik mindezt elsősorban annak érdekében, hogy ez a szolgáltatási forma még dinamikusabban fejlődhessen, és a kisebb cégek is könnyebben vágjanak neki ilyen vállalkozásoknak. Ez főleg Európára érvényes, ahol az elektronikus kereskedelem fejlettsége még elmarad az amerikaitól. Hasonló a helyzet az elektronikus kereskedelem jogi megregulázása terén is, ami az Európai Unióban szintén messze a technikai fejlettség mögött kullog, ráadásul a jelenlegi szabályozási tervezetek néhány alapvető ponton ellentmondanak egymásnak. Az EU elképzelései szerint az elektronikus kereskedelem szabályait a jövőben két fő jogforrás tartalmazná. Az egyik egy új, ún. közösségi direktíva, a másik a brüsszeli konvenció helyébe lépő tanácsi határozat. Az Európai Bizottság által kidolgozott, tavaly novemberben elkészült és idén szeptember elején az Európa Parlament által kisebb módosításokkal elfogadott tervezetet még a tagállamok szakminisztereinek is el kell fogadniuk, hogy hatályba léphessen. A tervezet legfontosabb pontja szerint az internetes szolgáltatók székhelyének az a hely minősül, ahol a vállalkozás tényleges gazdasági tevékenységét folytatja, függetlenül attól, honnan működteti az internetes honlapját, szerverét. Ez az előírás megszüntetné az internetes kereskedelemben jelenleg uralkodó jogbizonytalanságot, kimondva, hogy a szolgáltató felügyeletére az előbbi módon meghatározott székhely országának hatóságai jogosultak. A tagállamoknak törvényileg kell majd kötelezniük a területükön működő internetes eladókat arra, hogy mind a fogyasztók, mind a hatóságok számára könnyen hozzáférhető módon tüntesék fel a világhálón az alapvető tudnivalókat önmagukról. Az uniós kormányoknak ugyanakkor ki kell gyomlálniuk meglévő jogszabályaikból minden olyan paragrafust, amely az interneten történő szerződéskötéseket akadályozná, például az olyan jogszabályokat, melyek szerint egy szerződés csak papíron írott formában érvényes. Az elektronikus szerződés azonban nem akkor lépne életbe, amikor a vevő rákattint a megfelelő képernyőfelületre, A legfiatalabb generáció már a számítógéppel nő fel, számára az elektronikus kereskedelem teljesen természetes lesz (Illusztrációs felvétel) hanem akkor, amikor e mozzanatról elektronikus visszajelzést kap az eladótól, vagyis amikor biztos lehet benne, hogy a másik fél regisztrálta az ügyletet. Az elektronikus kereskedelemről szóló tervezet szerint az olyan perekben, amikor az eladó és a vevő székhelye más-más uniós országban van, az alperes országának jogrendje számít, kivéve, ha az egyik fél magánfogyasztó, mert akkor ez utóbbi kikötheti, hogy a saját országának jogszabályai szerint folytassák le az eljárást. Szlovákiában az elektronikus kereskedelem forgalma messzire nem közelíti meg az EU-s és az egyesült államokbeli szintet, a döntéshozók mégis az elektronikus kereskedelem mielőbbi szabályozása mellett döntöttek. A jogszabály elfogadását a kormány a jövő év második negyedévére tervezi. A törvény megalkotói az EU-s jogszabályokból és az ENSZ nemzetközi jogi bizottságának elektronikus aláírással kapcsolatos szabályaiból indultak ki a hazai törvény megalkotásakor. A vállalkozók a vásárlói bizalom megnyerésére más megoldást javasolnak. Szerintük a fogyasztóvédő és vállalkozói érdekképviselő szervezetek együttműködésén alapuló, de a hatóságokat kihagyó önszabályozásra lenne szükség. Ennek keretében a vállalkozói csoportok a fogyasztóvédők jóváhagyását elnyerő magatartási kódexet dolgoznának ki, s az internetes kereskedő cégek honlapján embléma jelezné, hogy alávetették magukat a kódex elvárásainak, vagyis vélhetőleg nem szúrnak ki a vásárlókkal. A parlament a nyugdíjbiztosítást érintő legújabb döntéseivel 2,3 milliárd koronával növelte a lakossági terheket Vége a korkedvezményes nyugdíjnak ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. Az elmúlt napokban a parlament két olyan döntést is hozott, amellyel nem szerzett nagy örömet a lakosságnak. A lépést a nyugdíjakat folyósító Szociális Biztosító fizetőképességének megőrzésével indokolták. A szociális ellátásról szóló törvény módosítása mindössze három pontból áll, de alapvetően változtatja meg azok lehetőségeit, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni szeretnének. A legfontosabb változás, hogy érvénytelenítették azt az 1988-as kormányrendeletet, amely értelmében az átszervezés miatt elbocsátottak bizonyos feltételek mellett két éwel korábban korkedvezményes nyugdíjba mehettek. Ehhez 25 éves munkaviszony kellett és a munkahivatal igazolása, amely szerint nem képes megfelelő munkahelyet biztosítani a számukra. Az elmúlt öt évben ezt a lehetőséget 99 ezer polgár használta ki, tavaly például az új nyugdíjasok 42 százaléka korkedvezményes volt. A kormány indoklása szerint a korkedvezményes nyugdíjazás eltörlése az egyik eszköze a Szociális Biztosító jövőre várható 13,2 milliárd koronás hiánya lefaragásának. A becslések szerint a további korkedvezményes nyugdíjak elmaradása következtében a nyugdíjalap kiadásai 627 millió koronával lesznek alacsonyabbak. A módosítás január 1-től érvényes, tehát akit érint, decemberben még kérvényezheti a korkedvezményes nyugdíj megítélését. További fontos változás a nyugdíjjogosult, de továbbdolgozó polgárokat érinti. Számukra az eddig a nyugdíjuk összegét növelő 4 %-os éves bonuszt 6 százalékra növelték. A parlament ezen kívül a Szociális Biztosítóról szóló törvényt is módosította. Ennek lényege, hogy azoknak, akik már nyugdíjasként vállalnak munkát, ezentúl szintén kell nyugdíjjárulékot fizetniük. Vagyis 2000 január elseje után ilyen szempontból ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a nyugdíjkorhatár előtti alkalmazottak és vállalkozók. A kormány ezt a változást is a Szociális Biztosító nehéz anyagi helyzetével indokolta. Az intézkedés következtében a becslések szerint a hiány további 1,23 milliárd koronával csökken majd. A törvénymódosítás további részeként megemelték a nyugdíjbiztosítás és betegbiztosítás kivetési alapjának határait. Ennek megfelelően az elvonást minimálisan az eddigi 3000 koronáról 4000 koronára emelték. Ez elsősorban a vállalkozóktól származó bevételt növeli, várhatóan 480,8 millió koronával. A felső kivetési határ pedig az eddigi 24 000 koronáról 32 000 koronára (az alsó határ nyolcszorosára) nő, amiből a Szociális Biztosító 621,9 mUlió koronás többletbevételre számít. Az összes, előbb említett intézkedés jövőre 2,3 milliárd koronával javítja a Szociális Biztosító mérlegét. Ennek egy része ugyan a betegbiztosítási alapba folyik be, de az illetékesek azt tervezik, hogy az ottani többletet is a nyugdíjalap kiadásainak fedezésére használják fel. (tuba) Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kg

r liter, darab) 4

9.hét MarhaSertéscomb Sertés Fagyasztott Friss Zacskós Vaj Köménymagos Péksütemény KristályKerület hátszín (csont oldalas csirke tojás félzsíros tej kenyér (70 g-ig) cukor nélkül) aprólékkal (1 kg-ig) Pozsony 170,00 165,50 87,00 61,40 2,80 14,30 30,00 18,40 1,45 21,50 Nagyszombat 171,14 163,94 86,49 59,08 2,68 13,46 30,20 18,79 1,54 21,29 Trencsén 165,08 165,33 88,13 59,35 2,44 13,47 29,20 17,09 1,58 21,81 Nyitra 178,07 163,77 84,56 60,16 2,76 13,53 31,11 20,72 1,52 20,18 Besztercebánya 180,33 166,83 78,58 59,38 2,69 13,50 28,09 18,43 1,37 20,49 Zsolna 172,20 164,10 83,09 60,35 2,68 • 15,22 28,52 15,94 1,45 22,47 Kassa 184,76 173,46 89,60 59,18 2,66 13,21 27,41 18,85 1,64 21,78 Eperjes 177,49 163,27 82,70 57,60 2,67 13,81 28,07 18,54 1,58 21,41 Szlovákia 174,88 165,78 85,02 59,56 2,67 13,81 29,07 18,35 1,52 21,37