Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-01 / 277. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 1. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK A korrupció letöréséhez mihamarabb szükség van az információszolgáltatásról szóló törvény elfogadására Hivatalnokbarát törvény készül Pozsony. Minden ami nem titkos, nyilvános - erre alapul az információszolgáltatásról szóló törvény. Szeptember­ben még azt hittük, hogy zöld utat kap, napjainkra a hely­zet bonyolultabbá vált. TUBA LAJOS Az állami pénzeken megszerzett adatokat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Kivételt csak a titkosnak minősített adatok képeznek - erre alapul az informá­ciószolgáltatásról szóló törvény tervezete. Megalkotását a kor­mányzati ciklus második felében a kormány is tervezte, végül képvi­selői indítványként került a parla­ment elé. Egyrészt azért, mert so­kak szerint a közigazgatásban bur­jánzó korrupció letöréséhez minél hamarabb szükség van rá, más­részt sokan attól tartanak, hogy az államigazgatás kezéből egy „hiva­talnokbarát", a nyilvánosság szá­mára nem sok hasznot jelentő jog­szabály kerülne ki. Emiatt nyáron két képviselő, Ivan Šimko és Ján Lángoš is elkezdett dolgozni saját képviselői indítvá­nyán. Ebbe kapcsolódtak bele szeptemberben a több mint 120 ci­vil szervezet támogatásával indult polgári kezdeményezés emberei. Céljuk az volt, hogy a két képviselő végül egy közös javaslatot terjesz­szen be, illetve hogy ez lehetőleg tartalmazza a valóban működőké­pes törvény legfontosabb alapelve­it. Kilenc ilyen alapelvet fogalmaz­tak meg, ezek az adatszolgáltatás­ra kötelezett személyek meghatá­rozásához, a válaszadásra megsza­bott időhöz, a titkosítás visszame­nőleges hatályához, az aktív infor­mációszolgáltatáshoz, a törvény megsértésével járó szankciókhoz és a törvényértelmezési viták gyors rendezésének eszközeihez kötődtek. A kezdeti optimizmus után azon­ban október elejére kiderült, hogy a két képviselő mégsem tud meg­egyezni. Juraj Čorba, a Polgári Szem nevű szervezet szakértője szerint Ján Lángoš a kompromisz­szum érdekében lemondott arról, hogy ezzel a törvénnyel tegyék hozzáférhetővé az egykori kom­munista titkosszolgálat archívu­mát. Beépítette viszont a civil szfé­ra által javasolt összes alapelvet, ami azonban Ivan Šimko számára volt elfogadhatatlan, bár kifogása­it igazán a mai napig nem részle­tezte. Saját verziójából kihagyta például azt a részt, amely szerint a kisebbségek az anyanyelvükön jut­nának hozzá az információkhoz. Juraj Čorba szerint az ezért veszé­lyes, mert ugyan lehet hivatkozni a kisebbségi nyelvhasználati tör­vényre, de ha valaki az információ­szolgáltatást nem tekinti hivatalos eljárásnak, kétségbe vonhatja az anyanyelv-használati jogot. Ennél is sokkal komolyabb probléma, hogy a Šimko-féle javaslatból nem egyértelmű a nem államigazgatá­Az állami pénzeken meg­szerzett adatokat hozzá­férhetővé kell tenni. si, viszont állami pénzeket felhasz­náló szervezetek adatszolgáltatási kötelezettsége. Márpedig így az üzleti titokra való hivatkozással új­ra áthághatatlan akadályt alakít­hatnak ki a nyilvánosság számára fontos információk megszerzése előtt. Ugyanígy megoldást kell biz­tosítani az olyan konfliktusokra is, amikor egy vállalat szintén az üz­leti titokra való hivatkozással ta­Minden ami nem titkos, nyilvános. gadja meg környezetszennyezési értékeinek nyilvánosságra hozata­lát. A két javaslat között szintén vitás kérdés az államigazgatási szervek belső rendeleteinek hozzáférhető­sége. Ezek ugyanis gyakran egyál­talán nem csak a belső munkára vonatkoznak. Ennek tipikus példá­ja, amikor az állami hivatalnok belső rendeletre hivatkozva utasít­ja el egy koncesszióhoz kötött vál­lalkozói engedély kiadását, miköz­ben a kérvényezőnek nincs lehető­sége arra, hogy ezeknek a kritériu­moknak az ismeretében dogozza ki a kérvényét. A civil szervezetek egyébként azt követelik, hogy a polgároknak betekintési lehetősé­gük legyen minden őket érintő és (Illusztrációs felvétel) nem titkos államigazgatási eljárás dokumentációjába, és ehhez ne kelljen bizonyítaniuk semmiféle jogalapot. Ez természetesen nem vonatkozna a bírósági eljárásra. Az információ-szolgáltatásról szó­ló törvénnyel kapcsolatos vita je­lenleg úgy áll, hogy Ivan Šimko be­jelentette, a saját törvényjavasla­tát mégsem terjeszti be. így csak a Langoš-féle változat kerül a tör­vényhozás elé, bár ma még nem is­meretes, hogy a parlament elnöke mikor tűzi napirendre. Juraj Čorba szerint azonban valószínű, hogy Ivan Šimko az elfogadás esélyei­nek javítására hivatkozva módosí­tó indítványokkal igyekszik majd lejjebb vinni a Lángoš által magas­ra helyezett mércét. A Heritage Foundation szerint Szlovákia a gazdasági szabadság tekintetében a 74. helyet foglalja el a világon Nagyrészt nem szabad SITA-HÍR Pozsony. Szlovákia a gazdasági szabadság mértékéről végzett Index 2000 felmérésben a 74. helyet fog­lalja el, és ezzel a túlnyomórészt nem szabad országok közé tartozik - hozta nyilvánosságra a felmérést végző Heritage Foundation. Szlovákia az előző évhez viszonyít­va mérsékelten javított eredménye­in, a tavalyi 3,10-es indexről 3,00­ra, azonban még így is a túlnyomórsét nem szabad országok közé sorolják. Összehasonlításkép­pen Csehország a 22. helyet, Ma­gyarország a 41. helyet, Lengyelor­szág pedig az 53 helyet foglalja el a 161 országot tartalmazó rangsor­ban, amivel a nagyrészt szabad gaz­daságok közé küzdötték fel magu­kat. Szlovénia, Ugandával, Mexikó­val, Kambodzsával, Tunéziával és Szvázifölddel együtt hasonló ered­ményeket ért el mint Szlovákia. Az 1-től (legjobb) 5-ig (legrosszabb) terjedő skálán Szlovákia a legjobb eredményt a monetáris politika te­rületén érte el, 2-es pontszámmal, a kormány fiskális terheltségét u­gyanakkor 4-es pontszámmal érté­kelték. A többi kategóriában 3-as pontszámot értünk el. A gazdasági­lag legszabadabb országnak idén is Hongkong bizonyult 1,3-as pont­számmal, a leginkább elmaradott pedig Észak-Korea. A felmérés sze­rint a világ legszabadabb gazdasági A hazai pénzintézetek által nyújtott különböző feltételű hitelek kamatai Bank Rövidlejáratú Középtávú Hosszúlejáratú Priemyselná banka 20,00 21,00 22,00 ČSOB 20,75 20,75 20,75 Postabank 20,50 ind. ind. Pol'nobanka 22,40 23,00 24,00 Ľudová banka 20,50 20,50­20,50­Szlovák Takarékpénztár ind. ind. ind. Általános Hitelbank (VUB) 21,00-22,80 22,00-23,00 24,00 IRB 20,50 21,50 22,50 Banka Slovakia 20,00-26,00 20,00-26,50 ­Bank Austria Creditanstalt 18,00 18,00-20,00 3 hónap BRIBOR+mozgórész Slovenská kreditná banka 21,50-25,00 21,50-25,00 Istrobanka 21,00-től 21,50-től 21,50-töl Rövidítések: BRIBOR - Pozsonyi Bankközi Piac, ind. - individuális. (Forrás: SITA) Az első tíz legszabadabb gazdaságú ország Sorrend Ország 1. Hongkong 2. Szingapúr 3. Új-Zéland 4. Bahrajn 5. Luxemburg 6. USA 7. Írország 8. Ausztrália 9. Svájc 10. Nagy-Britannia Forrás: SITA régiója továbbra is Észak-Amerika és Európa, ahol sikerült szinten tar­tani az inflációt. Észak-Amerika és Európa országainak 50 százaléká­ban ugyanis sikerült 6 százalék alatt tartani az inflációs rátát. A vasmű közgyűlése Rezešélc lendületben Pozsony. Tegnapi számunkban közöltük, hogy a kassai vasműben napokon belül rendkívüli közgyű­lés várható. Időközben kiderült: az információnak valóságalapja van, ugyanis a szlovák Ferrimex, a cseh Comex International és a brit Das­tex Ltd. kérte a közgyűlés összehí­vását. A cél megakadályozni egy új vasmű létrehozását. A cég vezeté­se tegnap tanácskozott az üggyel kapcsolatban. Hírek szerint a rendkívüli közgyűlés összehívása a vasmű korábbi korlátlan urának, Alexander Rezešnek az érdekében áll. Ezt a szándékot alátámasztja az a tény, hogy a három cégből kettő, a Comex International és a Dastex Ltd. közvetlenül kötődik a Rezeš-csoporthoz. E két társaság csupán néhány hete jutott a vasmű részvényeinek egy részéhez, még­hozzá kétes úton. (Ú) TANÁCSADÓ A családi pótlékról M. T.: A férjemmel külön ház­tartást vezetünk. Van két kis­korú gyermekünk. A családi pótlékot és az adókedvez­ményt én szedem, a férjem fi­zet a két gyermek után. Azt szeretném megtudni, hogy a családi pótlékot mi szerint kapom. A munkáltatóm azt mondja, hogy kell a férjein kereseti kimutatása is, de én nem értem hogy miért, hiszen nem élünk közös háztartás­ban. A gyerekek után hivata­losan volt a gyermektartás megállapítva. Valóban mu­száj elválni vagy elég egy becsületbeli nyilatkozat is, hogy nem élünk közös ház­tartásban? FEKETE MARIAN Ezzel kapcsolatban elsősorban azt kell elmondani, hogy az 1994-ben és a későbbiekben megszavazott törvények célja az volt, hogy korlátozza a csalá­di pótlékra jogosultak körét. Éppen ezért a családi pótlékra való jogigény keletkezéséhez szükséges az is, hogy a jogosult és a vele közös elbírálás alá eső személyek jövedelme ne halad­jon meg egy bizonyos összeget. Ezzel az összeggel most nem foglalkozunk, mert ebben az esetben az alapvető kérdés az, hogy hozzászámíthatják-e az Ön keresetéhez, jövedelméhez a férje jövedelmét. Ezzel a kér­déssel főként a családi pótlékról szóló 193/1994 Tt. számú tör­vény 8. §-a foglalkozik. Az emlí­tett rendelkezés első bekezdé­sének a/ pontja szerint, ha a családi pótlékra jogosult sze­mély az ellátatlan gyermek szü­lője, akkor vele közös elbírálás alá esik az a szülő is, aki az ellá­tatlan gyermek szülőjének há­zastársa. Ugyanennek a para­grafusnak a harmadik bekezdé­sének a/ pontja viszont azt mondja, hogy ha a jogosult sze­mély az ellátatlan gyermek szü­lője, vele közösen nem lehet el­bírálni, figyelembe venni annak a szülőnek a jövedelmét, akinek az ellátatlan gyermekkel szem­beni tartási kötelezettsége a családról szóló 94/1963 Tt. számú törvény 86. §-a szerint volt szabályozva. A családról szóló törvény említett rendelke­zése lehetővé teszi azt, hogy a bíróság a tartási kötelezettsé­get, a tartásdíjat megállapítsa, ha a gyermek szülei nem élnek együtt, vagy ha a szülők vala­melyike annak ellenére, hogy együttélnek, nem teljesíti ön­ként a gyermektartási kötele­zettségét. Ön a levelében azt említi, hogy az Önökkel közös háztartásban nem élő (külön háztartást vezető) férje valami­féle hivatalosan megállapított gyermektartásdíjat köteles fi­zetni. Ha valóban létezik ilyen hivatalos (bírósági) határozat, akkor Önnek ezt is elő kell ter­jesztenie a munkáltatója bér­osztályán, és csak ennek alap­ján kifogásolhatja, hogy a férje jövedelmét a családi pótlékról szóló törvény 8. §-a (3) bekez­désének a/ pontját sértő módon számolták hozzá az Ön és gyer­mekei jövedelméhez. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Közgyűlés az AG Banknál Pozsony. A nyitrai AG Bank ve­zetősége december 4-re rendkí­vüli közgyűlésre hívta össze a bank részvényeseit. Peter Jad'u­d'a vezérigazgató szerint ezen a részvényeseknek alaptőkeeme­lésről kellene dönteniük. Döntést kellene hozni a részvénytársaság alapszabálymódosításáról is, a felügyelő tanácsot ugyanis sze­retnék kilenctagúra bővíteni. Az új tagokat a vagyonalapnak kell jelölnie. (TA SR) Új morva gáztároló Pozsony. A Szlovák Gázipari Vállalat 50%-os leányvállalata, az SPP Bohemia hozzávetőleg 2 milliárd cseh koronát fektetett a dél-morvaországi Dolné Bojano­vice-i föld alatti gáztároló építé­sébe. A tároló kapacitása 575 millió köbméter, és feltöltését a múlt hónap közepén kezdték el. A 383 méter hosszú tároló 2,19 kilométer mélyen fekszik a föld alatt. (TASR) Privatizációs bevételek Pozsony. A privatizációból szár­mazó bevételek jövőre elérhetik a 40 milliárd koronát, ami magá­ban foglalja már a Csehszlovák Kereskedelmi Bank (ČSOB) el­adásából származó bevételeket is - nyilatkozta Ivan MikloS minisz­terelnök-helyettes. Szlovákia a ČSOB-ban birtokolt 24%-os va­gyonrészét a belga KBC banknak szeretné eladni, amely idén júni­usban megvette a cseh állam tu­lajdonrészét a bankban. (ČTK) EXPO 2000 Hannoverben Pozsony. A hannoveri EXPO 2000-re előkészített szlovák kiállítástervezetet a német fél a múlt héten elfogadta. A jövő év június elsején nyíló és október 31-ig tartó kiállításon Szlovákia 620 négyzetméteren mutatkozik be. A kiállításon 192 ország je­lezte részvételét, a látogatók szá­ma elérheti a 40 milliót. (TA SR) A takarékpénztár vesztesége Prága. A privatizáció előtt álló Cseh Takarékpénztár idei várha­tó maximális vesztesége 7,5 mil­liárd korona lesz, azonban 2000 végére már szeretnék egyensúly­ba hozni a kiadásokat és bevéte­leket. A veszteség annak ellenére ilyen magas, hogy már eleve be­leszámították az állami Konsoli­dační Banka 6 milliárd koronára rúgó segítségét. A Zeman-kor­mány úgy döntött, az év végéig 20 milliárd koronáért a Konsoli­dační Banka révén átvállalja a ta­karékpénztár 33,3 milliárd koro­nára rúgó veszteséges vagy kétes hiteleit. (ČTK) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. december 1-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,014 Magyar forint (100) 16,913 Angol font 68,071 Német márka 21,993 Cseh korona 1,193 Olasz líra (1000) 22,215 Francia frank 6,557 Osztrák schilling 3,126 Japán jen (100) 41,609 Spanyol peseta (100) 25,852 Kanadai dollár 2?, 862 Svájci frank 26,845 Lengyel zloty 9,928 USA-dollár 41,531

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom