Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-03 / 279. szám, péntek

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 3. TANÁCSADÓ Vaktában vagdalkozva B. V. Amikor rokkantsági nyugdíjat kaptam, nem kellett fizetni a TV és a rádió után. Most elmúltam 65 éves és meg voltam lepődve, hogy nyugdíjamból 105 koronát lefognak a tévére és rádióra, anélkül, hogy megkérdezték volna van-e készülékem. FEKETE MARIAN A parlamentnek sajnos megint sikerült egy olyan törvényt megszavaznia, amelyet többféleképpen lehet értelmezni, és a koncessziós illetékek beszedői azzal alighanem vissza is élnek. A 189/1999 Tt. számú törvénnyel módosított 212/1995 Tt. számú törvény szerűit Önnek kell értesítenie az illetékbeszedőt arról, hogy Önt illetékmentesség illeti meg az említett törvény értelmében (lásd a törvény 3. §-ának hetedik bekezdését), Ön lenne köteles 15 napon belül értesíteni az illetékbeszedőt arról, hogy illetékfizetési kötelezettsége keletkezett - ha keletkezett volna. Az illetékbeszedők a legutóbbi törvénymódosítás óta vaktában vagdalkoznak. Illetékfizetésre kötelezik a holtakat is, az élőktől pedig nem kérték az illetéket, nem is hajtották be tőlük, nem is vonták le a számlájukról - annak ellenére, hogy augusztusig rendesen fizették azt. Éppen ezért a tévé és rádió a tulajdonosokat olykor azzal fenyegeti, hogy az említett törvény 9. §-a szerint 5-15 ezer koronás bírsággal sújtják őket. A káosz tökéletes! Agyakorlatban zavart okoz az is, hogy a törvény egy helyütt arról beszél, hogy vannak személyek, akik nem kötelesek illetéket fizetni, egy további rendelkezésben pedig az illetékfizetés alóli mentességről szól. Önre feltehetőleg inkább az utóbbi vonatkozik. Az illetékmentesség vonatkozik a nyugdíjasokra is, ha nem élnek közös háztartásban egy olyan személlyel, aki kereseti tevékenysége folytán rendszeres jövedelemmel rendelkezik. Az említett törvény egyik óriási „előnye", hogy végül is nem határozza meg, ki az illeték behajtója, kihez lehet panasszal fordulni, ki tartozik felelősséggel a törvény helytelen alkalmazásáért. Ugyanakkor az Ön leveléből sem derül ki, hogy ki vont le Öntől 105 koronát. Egy további „előnye" a törvénynek az, hogy a bizonyítékok előterjesztésére mindig csak az embert kötelezi. Ö köteles bizonyítani, hogy nem köteles illetéket fizetni, és azt is, hogy joga keletkezett az illetékfizetés alóli mentesítésre. Ez olyan mint amikor az embernek a saját ártatlanságát kell bizonyítania. Úgy tűnik, ez a parlament sem jártasabb az emberi jogokban, mint az eddigi, Mečiar uralta parlamentek. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Beindítják Mohit Újévi áremelések Pozsony. Január közepére szeretnék üzembe helyezni a Mohi Atomerőmű 2. reaktorát, igya napokban végrehajtották a reaktor próbaüzemelését megelőző teszteket. A Szlovák Villamosművek vezetése szerint a 13 milliárd koronás év eleji hiány ellenére jó döntésnek bizonyult az erőmű 2. blokkjának felépítéséről hozott kormányhatározat, (ú) Pozsony. A Szlovák Villamosművek a januártól érvényes villanyáremeléssel kapcsolatban három javaslatot nyújtott be a gazdasági tárcához. Ezek a kisfogyasztók esetében átíagosan 30, 40 és 50 százalékos, a nagyfogyasztók esetében 5-10 százalékos áremeléssel számolnak. A végső döntést a pénzügyi tárca hozza meg. (ú) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. december 3-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,021 Magyar forint (100) 16,938 Angol font 68,238 Német márka 21,996 Cseh korona 1,192 Olasz líra (1000) 22,218 Francia frank 6,559 Osztrák schilling 3,126 Japán jen (100) 41,610 Spanyol peseta (100) 25,856 Kanadai dollár 28,839 Svájci frank 26,882 Lengyel zloty 10,004 USA-dollár 42,673 Megbénult Duna-hajózás - a nemzetközi hajóforgalom beindítása becslések szerint 31 millió eurót követel Ki fizeti a hidak helyreállítását? A BorsodChem és az AliaChem megállapodása 55 millió dolláros magyar javaslat MTI-HLR Prága. A jelentős cseh vegyipari vállalatokat tömörítő AliaChem társaság és a BorsodChem magyar vegyipari csoportosulás szándéklevelet írt alá a cseh anilingyártás és a magyar poliuretángyártás összevonásáról. Csehországban az anilint a Moravské chemické závody Ostrava gyártja. A Lidové noviny napilap szerint a megállapodást a hét elején írta alá Prágában a két csoport vezetője. Az AliaChem társaság a jogutódja a Synthesia Pardubice, a Moravské Chemické Závody Ostrava, a Fatra Napajedla, a Technopolast Chropyné és a FSG Zlín vállalatoknak: a csoport szerves és szervetlen vegyipari termékeket, festékeket, műtrágyákat, ipari robbanóanyagokat, anilint, amint és különféle műanyagokat gyárt. A Lidové noviny úgy tudja, hogy a BorsodChem 55 millió dollárt ajánl - ebből 23 milliót készpénzben - a Moravské chemické závody Ostraváért. Az összeg egy részéből az AliaChem tartozásait törlesztenék. Ezért az üzlet megvalósításában a végső szót az AliaChem hitelezői, a cseh bankok fogják kimondani. Egyelőre nem tudni, hogy ezek támogatják-e az ostravai vegyipari üzem eladását a magyaroknak. A hitelező bankok közül eddig csupán a Komerční banka ismerte el nyilvánosan, hogy támogatja az üzlet megvalósítását. „Ha az ostravai vegyipari üzemet elválasztják az AliaChemtől és eladják, a bankok hozzájutnak az Aliachemnek kölcsönzött pénzük egy részéhez. Ugyanakkor a hitelezők egy része attól tart, hogy ha az ostravai céget külön adják el, akkor az Aliachem megmaradt része elértéktelenedik és nehezen lesz eladható" - írja a Lidové noviny. Csernobili atomreaktor Ismét leállították Kijev. Az egyik turbina vezetékének meghibásodása miatt szerda este ismét leállították a csernobili atomerőmű egyetlen működő, 3. reaktorát. Az ukrán atomerőműveket működtető Energoatom tájékoztatása szerint a javítás várhatóan december 8-ig tart. Az energoatom illetékesei szerint a hiba nem veszélyezteti sem a létesítmény személyzetét, sem a lakosságot, sem a környezetet. Közlésük szerint a hűtővíz vegyi tisztítására szolgáló rendszer 76 milliméteres csöve romlott el. Az öt ukrán atomerőmű 14 reaktora közül jelenleg kilenc termel áramot. Az Interfax-Ukraina jelentése szerint a sugárzás szintje mind az öt atomerőműben megfelel a szabványoknak. (MTI) A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szerint térségünk országaiban a következőképpen alakul a bruttó hazai össztermék (GDP). A viszonyítási alap az 1989-es valóság. Az EBRD becslése szerint Szlovákia enyhén túllépi az GDP tíz évvel ezelőtti szintjét. (Forrás Figyelő) Amióta a NATO-repülőgépek szétbombázták Újvidék három hídját, a Duna 570 kilométeres jugoszláv szakaszán megbénult a folyami hajózás. A vízbe zuhant hatalmas hídelemek eltorlaszolják a folyót. A veszteség mindenekelőtt Újvidék 250 ezres lakosságának lehet fájdalmas. A bombázás során megsérültek a hidak mentén húzódó közműhálózat vezetékei, így a városban nincs központi fűtés, akadozik az áramellátás. Az újvidéki kertekben és a házak erkélyein nagy halomban állnak a téli tüzelőnek eltett fahasábok, nem kis részt annak árán, hogy megkopasztották a Duna menti ártér erdőségeit. Sokan viszont nem is a hidegtől, hanem a jeges ártól tartanak. Ez - azonkívül, hogy a vízben meredező roncsok gátként viselkednek, s a feltorlódó jégtáblák a felsőbb szakaszokon, köztük Magyarország déli részén is áradást okozhatnak - eddig is közvetlen anyagi kárt okozott az érintett országok külkereskedelmének. A 2900 kilométer hosszú Dunán tucatszámra állnak a kényszerpihenőre kárhoztatott hajók, uszályok. Ali országot tömörítő, a vízi út szabad hajózhatóságán őrködni próbáló Duna Bizottság vezérigazgatója szerint a március óta a hajófuvarozás elmaradásából keletkezett veszteséget több mint 175 millió dollárra becsülik. A román hajóstársaságok kárát 53 millióra, a A folyón rekedt hajósok idegeit borzolja, hogy a hajózhatatlanná vált jugoszláv Duna-szakasszal párhuzamos kisebb csatornák - amelyeket még a Habsburg-érában építettek - továbbra is alkalmasak a közlekedésre, csakhogy ezek jugoszláv nemzeti vízi utaknak számítanak, azaz nem vonatkoznak rájuk a szabad hajózást biztosító nemzetközi egyezmények. (Archívumi felvétel - Profit) constantai kikötőét 11 millió dollárra teszik. Szlovákiában a fuvarvállalatok és a komáromi hajógyár elmaradt hasznát 15 millióra becsülik, a bolgárok 2,5 millió dollárt emlegetnek, az ukránok mintegy 60 millió dolláros veszteségről panaszkodnak. Bár a hídroncsok kiemelése műszaki szempontból sem könnyű feladat, most főként a nagypolitikai megfontolások állnak a Duna megtisztításának útjában. Belgrád nem hajlandó a vízi út megnyitására, amíg a NATO nem gondoskodik a lerombolt hidak újjáépítéséről, beleértve a roncseltávolító Visszaesett a fuvarozott áruk volumene A KGST összeomlása és a boszniai háború nyomán már több éve jócskán visszaesett a Dunán fuvarozott áruk mennyisége. Az összrakomány a csúcsévet jelentő 1987-tel szemben - amikor több mint 90 millió tonna áru mozgott a Dunán - 1995-re 40 millió tonna alá zuhant. Összehasonlításként a Dunánál háromszor rövidebb Rajnán már 1988-ban 280 millió tonna árut szállítottak, és a forgalom ma is 300 millió tonna körül mozog. Az amerikai The Wall Street Journal ennek is tulajdonítja, hogy a Nyugat nem töri magát a Duna újbóli megnyitásán, mivel politikusaikra közel sem nehezedik akkora nyomás, mint ha például a rajnai hajózás válna lehetetlenné. Az évek óta fennálló al-dunai bizonytalanságok miatt a fuvarpiac is kényszerű átrendeződésen esett át. Az osztrák Voest Alpine Stahl például vasúton szállítja Budapestig vagy Pozsonyig az Ukrajnából importált vasércet, a rakományt csak ott teszik át hajóra, s viszik tovább Linzig. A kényszerkerülő sajátos versenyt indított el a közúti fuvarozók és a vasúttársaságok között, aminek eredményeként a Voest Alpine már a dunai folyami szállítások díjszintjére szorította le vasúti tarifáit. munkálatokat is. A NATO azonban azt mondja, amíg a Milosevicsrezsim van hatalmon, Jugoszlávia egy árva centet sem kaphat a hidak újjáépítésére. Ugy tűnik azonban, hogy a nemzetközi közösség az áthidalhatatlan nézetkülönbségek ellenére megpróbál kompromisszumos megoldást találni. A Duna Bizottság szakértői még a nyáron szemügyre vették a bombázás okozta hídpusztulásokat. Sikerült rávenni a jugoszláv felet, hogy válasszák ketté a helyreállítási munkák programját. Vagyis első menetben a hídmaradványok kiemelésére törekedjenek, s csak a második ütemben kezdjenek foglalkozni az újjáépítéssel. E megközelítés azért is tűnik célravezetőnek, mert a medertisztítási program esetleg kivételt képezhetne a Milosevicsellenes szankciók alól, s „humanitárius segítségnyújtásként" lehetne kezelni. Az International Herald Tribune értesülése szerint Franciaország és Németország ellentétben az amerikai és brit véleményekkel - hajlik a helyreállítás finanszírozására. Egyes vélemények szerint a mederben fel nem robbant bombák feltérképezése, a hídtestek kiemelése és a nemzetközi hajóforgalom megnyitása 31 millió eurót követel. Ha az érdekeltek és az EU illetékes döntéshozói valamilyen csoda folytán dűlőre jutnának, a helyreállítás legkorábban csak a téli időszak után, azaz jövőre kezdődhetne. Alihoz persze nem fér kétség, hogy a Duna fontos közlekedési folyosó. A nagyhatalmak 1815-ben bécsi szerződésben először nyilvánították nemzetközi vízi útnak a Dunát, s deklarálták: minden nemzetnek joga van rajta szabadon hajózni. A folyó tranzitszerepe a második világháború után felértékelődött, amiben alapvetően a szovjet stratégiai megfontolások voltak a meghatározók: Moszkva számára az volt a lényeges, hogy minél nagyobb folyami uszályokon minél több hadianyagot lehessen eljuttatni a „tábor" nyugati határaihoz. A koszovói háború ebben az évtizedben már másodszor vágta ketté a Dunát. A folyón rekedt hajósok idegeit borzolja, hogy a hajózhatatlanná vált jugoszláv Dunaszakasszal párhuzamos kisebb csatornák - amelyeket még a Habsburg-érában építettek - továbbra is alkalmasak a közlekedésre, csakhogy ezek jugoszláv nemzeti vízi utaknak számítanak, azaz nem vonatkoznak rájuk a szabad hajózást biztosító nemzetközi egyezmények. A román és a bolgár hajóstársaságok diszkriminációt emlegetnek, amiért a szerb hatóságok megengedték, hogy a csatornákon néhány orosz és ukrán uszály átevickéljen. A Financial Times szerint a román dunai flotta tiltakozásképpen három napra blokád alá vette saját Dunaszakaszát. (A HVG alapján) Nincs sok jele annak, hogy a nyugati nagyhatalmak - engedve álláspontjukból - támogatnák a lebombázott Duna-hidak maradványainak kiemelését. Ez alapvető feltétele annak, hogy megindulhasson a több mint fél éve megbénított folyamhajózás a tíz országon át kanyargó nemzetközi vízi úton. FELDOLGOZÁS