Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-30 / 300. szám, csütörtök

10 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 30. Töredékek a Képünkből. A Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának egy évtizedes tevékenységéről Európában? Ki honnan nézi... Csángó népművészet a Lilla Galériában Hetény. Csángó népművészet címmel 2000. január huszadikáig látható kiállítás a Lilla Galériában, amelyen többek között Petrás Mária kerámiaművész munkáit is megtekinthetik az érdeklődők, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Giselle 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A windsori víg nők 19 KIS SZÍNPAD: Az oroszlán télen 19 RUŽINOVI MŰVELŐDÉSI HÁZ: Cyrano 19.30 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Hogyan ment a tojás vándorútra 14.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Tarzan (am.) 13.30 ítéletnap (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Dilisek vacsorája (am.) 15.30 Stigmák (am.) 18, 20.30 MLADOSŤ: Örökkön-örökké (am.) 15 Oltári nő (am.) 17.30, 20 YMCA: Stigmák (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Az elveszett paradicsom visszatér (cseh) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Mátrix (am.) 18, 20.30 Tarzan (am.) 15.30 Ítéletnap (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Mindenki, akit szeretek (cseh) 17,19, 20.45 Kék villám (am.) 16.30 ,18.15 A bűvös kard (am.) 16.30 Tictac (svéd) 17, 21 Három szín: piros (lengy.-fr.) 20 KASSA DRUŽBA: ítéletnap (am.) 17.45, 20 TATRA: Meghitt fészkek (cseh) 15.45,18, 20.15 CAPITOL: Ítéletnap (am.) 15.45,18, 20.15 ÜSMEV: Krisztus utolsó megkísértése (am.) 16, 19 IMPULZ: Elizabeth (ang.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Kék villám (am.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Fergeteges forgatás (am.) 16.30, 19.30 GALÁNTA-VMK: Az átok (am.) 17.30,20 FELHÍVÁS A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya és a Pódium Színházi Társaság meghirdeti a • XXV. Duna Menti Tavasz fesztivált, a gyermekszínjátszó együttesek, kisszínpadok, bábjátszó együttesek és szólóbábosok seregszemléjét. A seregszemlére jelentkezési lapok a Csemadok területi választmányain szerezhetők be. Jelentkezési határidő: 2000. február 15. A jelentkezési lapokat kérjük a következő címre küldeni: OV Csemadok, Trhovisko 825/8, P.O.BOX 16., 929 01 Dunajská Streda A válogatások időpontja: 2000. április 3 - május 5. A fesztivál időpontja és helyszíne: 2000. május 31 - június 3., Dunaszerdahely Pontos információkkal a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya szolgál (tel.+fax: 0709/552 24 78, mobil: 0905/358 529) • Gyermek képzőművészeti verseny A Duna Menti Tavasz szervezőbizottsága a Duna Menti Tavasz fesztivál alkalmából gyermek képzőművészeti versenyt hirdet azzal a céllal, hogy a képzőművészeti adottságokkal rendelkező általános iskolás gyermekeket vizuális gondolkodásra ösztönözze, hogy azok a játék örömével tapasztalják meg az adott képzőművészeti műfajok kifejezésbeli tartományait. A versenybe, alkotásaikkal az alapiskolák diákjai jelentkezhetnek a következő kategóriákban: I. kategória 1-4. évfolyam II. kategória 5-9. évfolyam A beküldött munkák készülhetnek rajz- és festészeti technikákkal, tematikailag kötetlenül. Beküldési határidő: 2000. április 20. Cím: OV Csemadok, Trhovisko 825/8, P.O.BOX 16., 929 01 Dunajská Streda (tel.: 0709/552 24 78) Az eredményhirdetésre a szakmai zsűrizést követően a Duna Menti Tavasz fesztiválon kerül sor. Abból az alkalomból, hogy tízéves a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága (SZMKT), Képünk címmel könyvet jelentettek meg, amelyben a társaság egy évtizedének munkáját mutatják be. TALLÓSI BÉLA Ahogy a Képünk összeállítója, Kubička Kucsera Klára művészettörténész elmondta, olyan kiadvány ez, amelyet a társaság le tud tenni az asztalra, bizonyítván általa, vagyis a benne foglaltakkal, hogy abból, amit a megalakuláskor terveztek, mi mindent sikerült megvalósítaniuk. „Ezzel a könyvvel képet adunk arról, hogy hol tartunk. Ebből bárki megismerheti a társaságnak mint közösségnek, illetve minden tagjának külön-külön a tevékenységét" - mondta neves művészettörténészünk, aki a jubileum alkalmából Komáromban tartott ünnepi gyűlésen arról is beszámolt a tagság előtt, hogy az elmúlt tíz évben nagyon sok mindent szerettek volna létrehozni. „A realitás azonban meggyőzött róla, hogy nem megy minden azonnal. Kitartó munka és kopogtatás szükséges, hogy lassan, fokozatosan valami Sajtdarabkák, szalámivégek Prince: The Vauit Az artista, akit valaha Prince-nek hívtak, szóval „Symbol" az utóbbi két évtized egyik legjelentősebb pop-innovátora. Excentrikus, kellően megszállott, tele van ötletekkel. Idén, az aktuális dátum miatt, újra felfedezték 16 évvel ezelőtti „1999" című dalát, az azonos című albummal került be annak idején a köztudatba, és ettől kezdve átlag háromévente ejtette ámulatba a világot egy-egy forradalmi albummal. Ügyesen mentette át a funky, soul és R&B tradíciókat a '90-es években, gyors számai dögösek és remekül hangszereltek, lassúi melodikusak és érzelemmel telítettek. Ez az album a Warner cégnél „felejtett" stúdióhulladékból állt össze, eddig kiadatlan dalok, félkészáru és kísérletező töredékek, kislemezek B oldalairól lemaradt gyöngyszemek alkotják. A megboldogult Tardos Péter, zseniális szakszóval, úgy hívta az ilyesfajta lemezeket, hogy „sajtdarabkák és szalámivégek" gyűjteménye. Nos, kár lett volna a kamrában hagyni őket. Meglepő, mennyi dzsesszes elem, fúvósok, ütősök nyüzsögnek a lemezen, emellett persze funky is van bőven, hozzá világos dallamok, laza felszabadultság, a zenészek egymásnak játszanak, ötleteket próbálgatnak. Azoknak ajánlom a lemezt, akiknek, hozzám hasonlóan a When Doves Cry, a Let's a Go Crazy vagy az Alphabet Street a kedvenc Prince-felvételük. (juk) (Warner Music, 1999) megvalósuljon - hiszen egy olyan művészeti ág társadalmi tevékenységéről van szó, amely szervezetileg 1990 előtt nem szerepelt a szlovákiai magyar kultúra listáján." A kiadvánnyal tehát amellett, hogy tájékoztatni akarnak a társaság tevékenységéről, a művészek pályájáról is képet adnak, lehetővé téve, hogy aki akarja, közvetlenül is felvehesse a kapcsolatot az alkotókkal. Mert ahogy Sz. Haltenberger Kinga művészettörténész írja, a kapcsolatoké a jövő. írásában azt fogalmazza meg, hogy „... ha még oly optimistán hiszem is, hogy egyszer megérkezünk Európába, nincsenek illúzióim." Mert bizony az a helyzet, hogy: „A szlovákiai magyar művész mindig outsider. A szlovákok közt magyar, a magyarok közt ismeretlen felvidéki. Jó esetben közelít Európához, ami innen nézve sikerül is, de Európából nem látszik." Pedig a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága, ahogy a Képünkből is kiderül, valóban ott van két ország (Szlovákia, Magyarország) művészeti szervezeteiben, sőt, az Európai Művészek Szervezetében szintén helyet kapott. Kopócs Tibor, az SZMKT elnöke a könyv előszavában feleleveníti, hogy annak idején a Pozsonyban tartott alakuló gyűlésen, ahol negyven képzőművész jött össze, „.. .mindnyájan lelkesen egyet akartunk. Létrehozni egy alkotó közösséget, amelyben magunk döntünk alkotói sorsunkról. Fogadalmat tettünk, hogy mint szervezet együtt maradunk, és alkotásainkkal megpróbáljuk »megváltani a világot«, legalábbis saját világunkat." Ennek lassan-lassan az anyagi feltételei is kialakultak. „Kollégák adták össze alkotásaikat, értékeiket. Képpel »fizettünk« terembért, adminisztrálásért, civil segítségéit." Kopócs Tibor szavaival élve „... álmodozni, álmokat szőni jó és kell". És az álmok néha valóra válnak... Az SZMKT-vel összefüggésben ezt bizonyítja a valóság, és ezt bizonyítják Kubička Kucsera Klára bevezető írásának kezdő sorai. „Ma már szinte hihetetlen visszaemlékezni arra a részegítő érzésre, hogy még megvalósíthaLAPISMERTETÖ A Tiszavirág irodalmi és kulturális folyóirat téli különszáma egyben egy új, regionális művelődéstörténeti és kulturális lap bemutatkozó száma: a budapesti Nemzetközi Előkészítő Intézetben 1992-ben megalakult Tiszavirág egykori alapító szerkesztői új folyóiratukban, a Gömörországban a felvidéki magyarság peremvidékeit kívánják bemutatni. A tervek szerint a jövő évtől a lapot - negyedévenként - a Gömör-Kishont Múzeumegyesület adja majd ki. „A Hely /.../ a Globalizáció határozott egyneműségével szemben a határozatlan különneműséget, az élet természetes sokféleségét, magát az Életet jelenti" - írja Gömörország című esszéjében Tőzsér Árpád, mintegy programot adva az induló folyóiratnak, s ugyanez a gondolat köszön vissza Kulcsár Tibor Gyökerek című költeményében is: „...ereidben lüktet zúg Európa/ mégis/ kell hogy valahol/ megvethesd a lábad...". A további oldalakon Tőzsér Árpád, Szászi Zoltán, Balla D. Károly, Juhász Katalin és Jónás Tamás verseit, illetve Mihályi Éva Glória és Ferdinandy György prózáját olvashatjuk, valamint részleteket Balla D. Károly Ungvári jegyzetek, 1998 című írásából. A szerkesztők Dúdor István és Szabó Gyula műveit használták fel az első szám illusztrációs anyagaként. Kevéssé ismert tény, hogy Szabó tunk valamit azokból az álmokból és tervekből, melyeket az én nemzedékem akkor (az SZMKT megalakulásának idején- a szerk. megj.) több mint harminc éve hordozott magában, és melyekből addig csak számításba alig vehető töredéket sikerült megvalósítani. Mi, akik valaha a gombaszögi, ekecsi vándorkiállításokat kezdeményeztük még főiskolás korunkban, és nem találtunk megértésre saját, »népművelésre« beállított köreinkben sem, mi voltunk az elsők, akik elkezdtük a toborzást, a szervezést." S bár „vannak, akik a mai napig nem érzik szükségét, hogy e szervezethez tartozzanak, egyesek nem tartják lehetségesnek a nemzetiségi alapon való művészeti társulást", a tíz év Gyula képzőművészeti munkássága mellett verseket is írt, költeményei közül is olvashatunk néhányat. Dúdor István idén lett volna ötvenéves. A lap hasábjain a tizenkét évvel ezelőtt tragikus körülmények között elhunyt festőművész emléke előtt Bettes István, Kovács Magda, Hizsnyai Zoltán, Kövesdi Károly és Bárczi István tiszteleg. B. Kovács István „Latiatuc feleym zumtuchel mic vogymuc..." című jegyzetében a történelmi GömörKishont vármegye földrajzi, néprajzi, nyelvi és felekezeti sajátságait, tarkaságát, valamint rövid történetét foglalja össze. Szászi Zoltán Vallomásában Gömör irodalmi hagyományait veszi számba, a kezdetektől egészen a legfiatalabb nemzedékig. A gömör-nógrádi határszélen fekvő Csorna kistelepülés rövid történetét foglalja össze Pócsa Péter Bánk bán földjén egykor és ma című írásában (a szerzőnek Csoma község történelme címmel 1995ben monográfiája jelent meg). Gömör protestáns hagyományaival kapcsolatban Pusko Gábor a 17. századi, hitéért gályarabságra ítélt egykori bejei lelkész, Jablonczai János kéziratából ad közre részletet, B. Kovács István pedig a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium megalapításának kapcsán a város protestáns iskoláinak történetét foglalja össze. A Fúj a Nap alatt elnevezésű rovatban Gleszer Norbert Kalászfejek zsolozsmája című néprajzi monográfiájának recenzióját olvashatjuk, alatt majdnem kilencven művész volt hosszabb-rövidebb ideig a társaság tagja. Jelenleg ötven törzstagja és számos szimpatizánsa van az SZMKT-nak, amely toleráns és nyitott kíván lenni azokkal szemben, illetve azok iránt is, akik nem tagjai. Ennyi kivonatosan, töredékekben arról a képről, amelyet a Képünk „fest". Az SZMKT tevékenységéről, a tíz év kiállításairól, a lársasug által életre hívott szemináriumokról és szimpóziumokról, a kiadott katalógusokról, a Jakoby-alapítvány megalapításáról és megszüntetéséről, a Társaság évi nívódíjáról, az egyes tagok, képzőművészek, művészettörténészek pályájáról természetesen a Képünk árnyaltabb képet mutat. a szerző a bácskai Becse mezőváros bemutatása mellett a hagyományos paraszti gazdálkodás egyik legfontosabb része, az aratás helyi folyamatát dolgozta fel. Ugyancsak olvashatunk az öt gömöri hősmesét tartalmazó Szőlő-Szült Kálmány című kötetről, a Méry Ratio és a Gömör-Kishont Múzeumegyesület közös kiadványairól, Kövesdi Károly verseskötetéről, Az utolsó szobáról, valamint Juhász Katalin Le Big Mac című kötetéről. Mács József az idén elhunyt Veres János költőre emlékezik, Juhász Dósa János pedig egy dicséretes kezdeményezésről számol be: hogyan fejleszti a rimaszécsi alapiskola roma etnikumú diákjainak képességeit, (as) A pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria, illetve képzőművészek a P. F. 2000 cimű kiállítással, művészien megfogalmazott, képi újévi jókívánságokkal köszöntik az intézmény látogatóit. A vizuális PF-ek - amelyek a hatvanas évektől napjainkig eltelt „új esztendőkre", illetve 2000-re szólnak - január 30-ig tekinthetők meg. Képünkön PF Peter Meluzintól. (TA SR-felvétel) Az új művelődéstörténeti és kulturális lap a magyarság peremvidékeit mutatja be Megjelent a Gömörország