Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-29 / 299. szám, szerda

8 KÖRNYEZETVÉDELEM ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 29. KÖRNYEZETVÉDELMI MORZSÁK Zöld kockázati tőke Pozsony. Environmentális termékekkel és szolgáltatásokkal foglalkozó nyereségorientált cégekbe fektet a Közép- és Kelet-Európai Környezetvédelmi Befektetési Alap (Environmental Investment Partners). A22 millió euróval alapított intézmény 20-33 százalékos részesedést céloz meg és egy-egy cégbe 0,5-3,5 millió eurót fektet be, majd pedig kapcsolatai révén segíti a további fejlődésüket is. (HN) Environmentális audit Párkányban Párkány. Az AssiDomän számára a svájci SOS cég megerősítette az ISO 14001-es environmentális minőségi védjegy használatát. Ezt a vállalat első hazai papírgyárként tavaly novemberben szerezte meg. Időközben a magas kéntartalmú barnaszenet és pakurát feketeszénnel és földgázzal helyettesítették, ennek köszönhetően minden gázkibocsátási szabványnak eleget tesznek. A vizet is kevésbé szennyezik és csökkentették a szennyvíz termelését. (Práca) Elmaradott környék Rimaszombat. Boros Zoltán járási elöljáró szerint környékükön a vízellátás terén a legroszszabb a helyzet. A 107 község közül csak 54 rendelkezik vízvezetékkel, további hatban pedig most építik azt. A járásban mindössze négy víztisztító működik, a földgázt 20 községbe vezették be. A helyzetet rontja, hogy két évtizede egyetlen komoly beruházásra sem került sor. (SME) Milliós fakivágások Halics. Becslések szerint 2-3 millió koronás kárt okozott a pozsonyi IRK cég, amikor a várkastély környéki védett területen kivágott 23 darab értékes, 150-200 centiméteres törzsátmérőjű 70-80 éves fát. Az esetre járókelők jöttek rá, pedig a tettesek a tönköket gallyakkal és anyaggal igyekeztek eltakarni. Az ügyben a járási hivatal környezetvédelmi osztálya kezdett vizsgálatot. Kiderült, hogy a cég által a hatóságoknak megadott pozsonyi címen nem tudnak ilyen vállalatról. (SME) Mi okozza az árvizeket? Sabinov. Az Emberek és Víz szervezet a természeti katasztrófák elleni védekezésről rendezett vitaklubot a környezetvédelmi és a földművelésügyi tárca képviselői részvételével. A szervezet vezetője nagyon fontosnak nevezte, hogy a távoli vidék lakói közvetíenül találkozhattak az illetékesekkel. A témához az Interneten is hozzá lehet szólni a www.changenet.ek/mvolav/dia log címen, (ú) Feldolgozzák a hulladékot Besztercebánya. A legmodernebb környezetvédelmi elemeket használja majd az átadás előtt álló DETOX vegyipari hulladék-feldolgozó. Tárolótartályait a dupla falon kívül vegyszerálló szigeteléssel és szenzoros megfigyelőrendszerrel is ellátták. Ez lesz az első hazai cég, amely megbízható módon képes semlegesíteni a vegyipari hulladékokat. A beruházás eddig 23 millió koronába került, üzembe helyezését jövő áprilisra tervezik. 15 ezer tonnára tervezett éves kapacitását az elképzelések szerint 2002-re éri el. (HN) Újrahasznosított kocsironcsok Garamszentkereszt. A garamszentkereszti alumíniumkohó (ZSNP) Recykling nevű leányvállalata hamarosan megkezdi a gépkocsironcsok feldolgozását. Ez a tevékenység a közelmúltban leállított alumíniumoxidot gyártó csarnokban folyik majd. Az első évben 4000 roncs feldolgozását tervezik, 25 alkalmazott részvételével. Teljes kapacitásuk évi tízezer roncs lesz. Megoldást viszont az jelent majd, ha a hulladékokról szóló új törvény kötelezővé teszi a gépkocsironcsok megsemmisítését és újrahasznosítását. Elképzeléseik szerint az alkatrészek 8%-át eladják, a többi 87%-ot újrahasznosítanák és csak a maradék 5% kerül a hulladéktárolókba. (ú) Nem kellenek a napkollektorok Garamszentkereszt. A Szlovákiában beszerelt 20 ezer négyzetméternyi napkollektor jóval elmarad a lehetőségektől - jelentette ki Ján Tomčiak, a kíszucaújhelyi Ekoenergia tulajdonosa. A garamszentkereszti Thermo-solar által gyártott napkollektorok szerinte évente 700-1100 kWó energiát képesek termelni, minőségüket húszéves tapasztalatok bizonyítják. Napkollektorok segítségével egy háztartás a melegvízszükséglete 60, a fűtési energiaszükséglete 40%-át fedezhetné. Szlovákiában ennek ellenére nincs irántuk érdeklődés, ezért a cég termékei 90%-át exportálja. (Ú) EU miniszterek a veszélyes gázokról - nincs megegyezés Drága az új szabvány SITA-HIR Brüsszel. Az EU tagországok környezetvédelmi miniszterei nem tudtak megegyezni az erőművek és nagy fűtőművek által kibocsátott veszélyes gázok mennyiségének csökkentéséről. A megegyezés azon bukott meg, hogy az új szabályozás vonatkozzon-e az 1987 előtt üzembe helyezett egységekre. A javaslat a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a porkibocsátás csökkenését javasolja. Az új szabványok az emissziós értékeket a jelenlegi felére csökkentenék. Egy magát megnevezni nem kívánó EU képviselő szerint a miniszterek két táborra szakadtak. A már működő egységeket az új szabványok alól kivonni készülőket a brit miniszter vezette, de például támogatta ót német kollégája is. Légszennyezés ellenőrzése Húszéves egyezmény ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Húsz évvel ezelőtt írták alá a határokon átnyúló levegőszennyezésről szóló egyezményt. Ez elsőként teremtette meg a nagy távolságokra eljutó levegőszennyezés ellenőrzésének és az okozott kár csökkentésének lehetőségét. Az egyezmény 1983-ban lépett életbe, azóta 44 ország írta alá és 7 protokollal egészítették ki. Szlovákia 1993-óta a nemzetközi megfigyelőhálózatról szóló megegyezésen kívül aláírta a kén és a nitrogén-oxidok kibocsátásának csökkentéséről szóló protokollokat. Idén szeptemberben a parlament a párolgó szerves vegyületek kibocsátásának csökkentéséről szóló protokoll aláírását is jóváhagyta. Ratifikálásra várnak a nehézfémekről és a nem lebomló szerves anyagokról szóló protokollok. Az ezekben foglalt értékeket hazánk eddig - elsősorban az ipari termelés visszaszorulásának köszönhetően-sikeresen teljesíti. (t) Izleléssel győződött meg Miklós László környezetvédelmi miniszter az ógyallai sörgyárban üzembe helyezett víztisztító munkájának hatásfokáról. A kizárólag mikrobiológiai módszerekkel dolgozó tisztítómű napi teljesítménye 6500 köbméter, a hulladékként termelt iszapot a mezőgazdaság trágyaként hasznosítja. A Heineken belépése óta a gyár éves termelése 370 ezerről egymillió hektoliterre nőtt. (Somogyi Tibor felvétele) Közel három évtizedig tartott, amíg a fenntartható fejlődés elvét az egész világon elfogadták Mértékkel fogyasztva a jövőért Pozsony. A természeti erőforrások egyre gátlástalanabb felhasználása századunk vége felé új szemlélet megszületését váltotta ki. TUBA LAJOS A fenntartható fejlődés kifejezés a hetvenes évek elején született, amikor az amerikai Massachusetts! Technológiai Intézet tudósainak vezetésével elkészült „Kritikus environmentális problémák tanulmányozása" című elemzés. Ennek szerzői írták le első alkalommal, hogy a véges források miatt hosszú távon tarthatadan bármilyen fajta növekedés. Folytatásként 1972-ben az intézményben megszületett a Növekedés határai című anyag, amelyet a közvélemény a Római Klub első jelentéseként ismer. Ez már matematikai számításokkal is alátámasztva tárgyalja az ellenőrizetlen növekedésből az emberiséget és a bioszférát fenyegető veszélyek elkerülésének lehetőségeit. Szerzői véleménye szerint megteremthetőek a hosszú távon tartható gazdasági és környezeti stabilitás körülményei. A fenntarthatóság alatt olyan globális egyensúlyt értettek, amely keretében a Föld lakossága és a tőke többé-kevésbé állandó szinten mozog, illetve mind növekedésük, mind pedig csökkenésük megfelelő ellenőrzés alatt történik. A környezeti szempontból elfogadható jelenségekre és folyamatokra tehát a hetvenes évek elejéről használják a fenntartható megjelölést. Egyik bevezetője, Michael Redcilft szerint ez több a természeti környezet tűrőképessége és a gazdasági növekedés közti kompromisszum keresésénél. Sokkal inkább olyan tudatos fejlesztésről van szó, amely figyelembe veszi a fenntarthatóság szerkezeti és természetes jellegű kritériumait. A hetvenes évek elméleti vitáiból kiindulva három alapvető jelentőségű szervezet, a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN), az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Természetvédelmi Világalap (WWF) 1980-ban közzétette a Környezetvédelmi Világstratégiát. Ebben első alkalommal fogadták el a fenntartható fejlődés elvét, egyben három követelményt támasztva vele szemben: kímélni kell az alapvető ökológiai folyamatokat, védelemre szorul a genetikai sokszínűség, végezetül pedig bármilyen ökoszisztéma kihasználásának fenntartható módon kell történnie. Azóta ezeknek az alapelveknek az értelmében több mint ötven ország környezetvédelmi stratégiáját vizsgálták felül. A fenntartható fejlődés legújabb történetét már az ENSZ vezetésével írják. 1987-ben a szervezet közgyűlése hagyta jóvá a Közös jövőnk című jelentést. Ez a természeti erőforrások fenntartható felhasználásán kívül napirendre tűzte a generációk közötti szociális egyenlőség kérdését is, amely kiindulópontját a generációkon belüli egyenlőség képezi. Ezt követte a fenntartható fejlődés stratégiájának 1991-es közzététele, amely kilenc alapelv lefektetésén kívül a fenntarthatóság mérésének kritériumait is tartalmazza. A végső áttörést az ENSZ 1992-es júniusi riói környezetvédelmi világkonferenciája jelentette, amely dokumentumaiban a fenntartható fejlődés a leggyakrabban előforduló szókapcsolattá vált. Az ott elfogadott Agenda 21 című anyag az emberi tevékenység minden területén a fenntartható fejlődés kézikönyvévé vált. Az ENSZ Közgyűlése 1992 őszén a folyamat koordinálására az egyes országok környezetvédelmi minisztereinek részvételével bizottságot hozott létre. Azóta a témában több száz kiadvány, program, projekt és rendezvény látott napvilágot. Hazánkban is bekerült a jogrendszerbe és figyelembe veszik az átfogó stratégiák kidolgozása során. Ezt foglalja rendszerbe a tavaly létrehozott Fenntartható Fejlődés Kormánybizottsága, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes vezetésével és Miklós László környezetvédelmi miniszter alelnökletével. A bizottság akkor teljesíti igazán a küldetését, ha eléri a fenntartható fejlődés fő politikai célját: az összes kormányzati program ilyen szempontból történő megítélését. A hazai megújuló energiaforrások közül a biomasszában van a legtöbb, a szélenergiában a legkisebb fantázia Hulladék, nap és szél felhasználása A kényes témát a gázkibocsátások csökkentését célzó EU kampány részeként tűzték napirendre. Ennek oka, hogy ezek számlájára írják a légúti megbetegedéseket okozó kénes esőket és a földközeli ózon mennyiségének növekedését. Az új szabályozás minden 50 MW-nál nagyobb teljesítményű fűtőművet érintene, beleértve az erőműveket, a fűtőműveket és a gázturbinákat is. A brit képviselők viszont azzal érveltek, hogy az új szabályozás miatt több üzemegységet kénytelenek lennének bezárni. Egy EU elemzés szerint a szigorúbb szabványok alkalmazása csak a gázturbinák és a kazánok esetében 2010-ig 2 milliárd euró beruházást tenne szükségessé. A megfeneklett tárgyalások januárban folytatódnak, már az új, portugál elnökség vezetésével. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. A gazdasági minisztérium elemzése szerint a biomassza a hazai energiaellátás másfél százalékát biztosíthatja. Rudolf Apalovič, a Szlovák Biomassza Egyesület képviselője szerint már most is évi két millió tonna a hazai kihasználható erdészeti, mezőgazdasági, ipari és házi hulladék. Ehhez járul még négyszázezer hektár olyan terület, mely nem használható sem élelmiszer, sem pedig takarmány termesztésére. Ezen évente 4-5 millió tonna energetikai célú biomassza lenne előállítható. A biomassza fűtőértéke a barnaszénnel vetekszik, miközben égetése során nem keletkeznek káros gázok. Számítások szerint hazánkban a megújuló energiaforrások évente 27 890 GWó potenciállal rendelkeznek. Ennek 33%-át a biomassza teszi ki, a vízi energiára és a geotermális energiára egyaránt 24% jut. A hazai lakásalap összetételének ismeretében a napenergia potenciálját 18%-ra becsülik. A megújuló energiaforrások kihasználása egyben új munkahelyeket is teremthet, 2010-ig akár ötezer új hely is létrejöhet. A vízi energia felhasználása 250-380 új munkahelyetjelenthet, a napenergia kihasználása szinte emberi hozzájárulás nélkül történik, a geotermális erőművek kezelőszemélyzetét 260-ra becsülik. Tömeges foglalkoztatást igazában a biomassza kihasználása jelenthet: az optimista esetben számolható 4290 munkahelyből 2710 a fahulladék, 670 a mezőgazdasági hulladék, 230 a biogáz, 60 az energetikai célú növények, 80 munkahely pedig a kommunális hulladék feldolgozása kapcsán várható. A megújuló energiaforrások jobb hasznosítása érdekében a gazdasági tárca a földművelésügyi, a gazdasági, a környezetvédelmi és a pénzügyi tárcák összehangolt fellépését javasolja - lényegében minden egyes energiaforrás számára külön támogatási program keretében. A biomassza energetikai felhasználásával kapcsolatban jelenleg a nagy faipari üzemek a hulladékok 35%-át égetik el. Becslések szerint azonban így is évi mintegy 250 ezer tonna hulladék kihasználatlan marad. Tűzifából az éves felhasználás 400 ezer tonna körül mozog. A külföldi tapasztalatok alapján a szakértők a legnagyobb jövőt az ún. pelletekben látják. Ezeket fahulladékból vagy szalmából gyártják sajtolással. Nagy előnyük, hogy tartálykocsival szállíthatók és a tárolókba pneumatikus úton tölthetők be. Gazdaságosan tárolhatók, miközben egy 15 négyzetméteres háztartás éves felhasználása 7,5 köbméter körül mozog. A biomassza felhasználásához tartozik a trágya bomlásával vagy a fahulladékok elgázosításával keletkező biogáz, és az olajos magvak sajtolásával gyártott, illetve cukrok erjesztésével előállított bionaíta. A napkollektorok hazai körülmények között elsősorban vízmelegítésre használhatóak. A pozsonyi Energetikai Központ a hazai napkollektorok összfelületét 20 ezer négyzetméterre becsüli, amely évi energiatermelése 2 TWó. A felület ezer emberre számítva évente 0,25 négyzetméterrel növekszik, miközben Ausztriában ez az érték 13,5 négyzetméter. A geotermális energia kihasználására az elmúlt évtizedek kutatásai során létesített geotermális kutak adnak jó kiindulási alapot. A szakemberek a kihasználható hazai kapacitást 5538 megawattra becsülik. Ez akár csak 40 %-os hatékonyság esetén is 2200 megawatt teljesítményt jelent. Ebből azonban eddig mindössze 75 MW teljesítményű berendezés üzemel. Eddig kihasználatlan, de szintén perspektivikus a forró környezetben található vízzáró rétegek hasznosítása. Ez úgy történik, hogy furatokat alakítanak ki bennük, majd pedig ezeket összekötve folyadék cirkuláltatásával nyerik ki belőlük a hőenergiát. Hazánkban eddig négy erre alkalmas helyet jelöltek ki. A minisztériumi elemzés a legkevesebb fantáziát a szélenergia hazai kihasználásában látja. Ennek oka, hogy nálunk kevés olyan helyszín van, ahol ezt gazdaságosan lehet megtenni, tehát ahol a szél sebessége hosszabb ideig meghaladja a másodpercenkénti 5 métert. Ilyen értékeket eddig csak a Chopokon (9,8), a Križnán és Červenicén (5,7) mértek. Becslések szerint összesen mindössze 191 négyzetkilométer alkalmas szélerőművek elhelyezésére, ami az ország területének mindössze négytized százalékát teszi ki. Bár a szélerőművek telepítése elméletileg már most nyereséges lehetne, a rendkívül hosszú megtérülés egyelőre nem kedvez alkalmazásuknak. (T. L.)