Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-22 / 295. szám, szerda

12 tévé és RÁdió - vAsárnap ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 1 NAPTÁR December 22 EGY.GONDOLAT Olyan isten Erósz, akinek mű­ködése a polisz javára van. Zénón NÉVNAP Zénó A név görög eredetű, jelenté­se: Zeusztól származó. Ma kö­szöntsük Nina, Anikó, Teofé­nia, valamint Adela nevű is­merőseinket is! ^[ÉVFORDULÓINK 100 éve született Gustaf Grüngens német színész. 10 éve hunyt el Samuel Beckett brit író. Leghíresebb művét, a Godot-ra várva című drámáját 1952-ben írta, s annak sikerét sosem tudta megismételni. 1969-ben Nobel-díjat kapott. 55 éve hunyt el Harry Lang­don amerikai színész. A né­mafilmek egyik legnépsze­rűbb férfisztrája volt. BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! 75 éves Frank Corsaro ameri­kai színész, rendező. 50 éves Robin és Maurice Gibb angol rockzenészek, a Bee Gees együttes tagjai. 55 éves Barry Jenkins angol rockzenész. 40 éves John Matitucci ameri­kai dzsessz-bőgős, basszusgi­táros, zeneszerző, többszörös Grammy-díjas. Ma ünnepel még: Alan Williams (1950) angol rockzenész, a Rubettes együt­tes énekese. NAPI VICC Összehívja a kakas a tyúko­kat, rámutat egy strucctojás­ra: - Nem akarlak kritizálni benneteket, de jobb, ha látjá­tok, mire képes a külföldi kon­kurencia. A téli napforduló az egyike azon rendkívül ritka pillanatoknak, amikor múlt, jelen és jövő tökéletesen egymásra rakódni látszik A napimádók ideje már tegnap eljött MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Newgrange. Míg a világ nagy ré­szejanuár 1-jérevár, hogy köszönt­hesse az új évezredet, a napimádók az új szoláris millennium kezdetét már tegnap megünnepelték, ami­kor a téli napforduló első napsuga­rai behatoltak Írország legősibb emlékének jéghideg szívébe. A der­mesztő, de kristálytiszta téli ír haj­nalon több tucatnyian voltak a szemtanúi annak, amint a felkelő nap első aranysugara bevilágított Newgrange-be, a Dublintől észak­nyugatra fekvő neolitikumi temet­kezési kamrába. Sokan már tíz éve feliratkoztak a várólistára. A masz­szív kőboltívet pogány „mérnökök" emelték több mint 5000 évvel ez­előtt, évszázadokkal korábban, mint ahogy a híres egyiptomi pira­misok vagy az angliai Stonehenge körben elhelyezett menhirjei épül­tek. A korabeli építők hajszálpon­tosan úgy helyezték el egyetlen, szűk bejáratát, hogy azon behatol­hasson a felkelő nap első sugara az év legrövidebb napján. Noha a ku­kacoskodók okvetetlenkedtek, hogy a téli napforduló technikailag valójában szerdára esik, az embe­rek megigézve bámulták szerte Írországban a tv-képernyők elé sze­geződve, a világ többi részén pedig az interneten, amint a középső sír­kamrába helyezett kamerák meg­ragadták az Írországban hagyomá­nyosan december 21-én ünnepelt pillanatot. „Egyike azon rendkívül ritka pillanatoknak, amikor múlt, jelen és jövő tökéletesen egymásra rakódni látszik" - kommentálta az eseményt a helyszínen tartózkodó ír miniszterelnök. A miniszterelnök kormányzati tisztségviselőkből, ré­gészekből, helyi lakosokból, budd­hista szerzetesekből, pogány hí­vekből és néhány ismert környék­beli boszorkányból álló tarka társa­ság tagjaként vett rész a jeles ese­ményen. A legtikkasztóbb szárazság idején sem rettentek vissza Az ókor kincsei Bécsben meglepő módon a zsidó bankárok állítottak először karácsonyfát A „német divat" útja Bécs. A karácsonyfa-állítás jóval újabb keletű szokás, mint sokan hinnék, vagy mint a legtöbb húsvéti és pünkösdi hagyomány. Az örökzöld fa alig ötszáz évvel ezelőtt szállt le a Vogézek és a Fekete Erdő hegyeiből a polgári házakba, és csak a XIX. század végén terjedt el a vele kapcsolatos szokás. MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Kurt Mantel, a íreiburgi egyetem kutatója a karácsonyfáról szóló el­ső utalásokat a XVI. században ta­lálta a Rajna vidékén. Az akkori Selestatban az erdész 1521-ben és 1552ben két-két schillinget kapott, hogy Szent Tamás napján, decem­ber 21-én éberen őrizze az erdőt a fatolvajoktól. A fák eladását a város fenntartotta magának. Freiburg­ban a XVI. században valószínűleg már elterjedt szokás volt a kará­csonyfa állítása. Erre abból lehet következtetni, hogy a város 1554­ben pénzbüntetéssel rendelte meg­torolni a karácsonyfák illetéktelen kivágását, s később meg is szigorí­totta a büntetést. Előírásokat ve­zettek be a fa méreteire vonatkozó­an is: az elzászi Ammerschweier­ben a város könyveiben 1448-ban és 1530-ban is rögzítették, hogy a karácsonyfa mintegy 2,5 méter magas lehet. A legenda szerint Lu­ther Márton vezette volna be a ka­rácsonyfát, ez azonban tévedés, amelynek alapja, hogy Ottó Schwerdgeburth festő a nagy refor­mátort családjával egy karácsonyfa alatt ábrázolta. A katolikus vidéke­ken az ellenreformáció és a pom­pabő barokk idején inkább a betle­hemi jászol dívott. A karácsonyfa állításának szokását a katonatisz­tek terjesztették el a birodalom­ban, akik ezt a protestáns Poro­szországból vitték szét gyakori át­helyezéseik során. A harmincéves háború visszavetette a szokást, a karácsonyfa terjedése csak a XVIII. században folytatódott. Goethe 1775-ben, Weimarban találkozott a karácsonyfával. Akadt, ahol nem fenyőt, hanem bukszust díszítet­tek. A bajor udvarba egy hercegnő hozta a szokást 1830-ban, amely ezt követően hamar elterjedt a ne­messég és a jómódú polgárság kö­rében, de vidéken a század köze­pén még ismeretlen volt. Bécsben a feldíszített fa 1814-ben jelent meg, meglepő módon a Ber­linnel kapcsolatban álló zsidó ban­károk köreiben. A gyertyákkal dí­szített fa fénykora a biedermeier ideje volt. Egy német hercegnő a XVII-XVIII. század fordulóján még hiába akarta bevezetni a karácsony­fát Párizsban, mert a „német divat" elutasításra talált. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. A három napkeleti bölcs a világ legrégibb kereskedel­mi útjainak egyikén érkezett az Arab-félsziget déli részéből. Áru­val roskadásig megrakott tevéiken a kétezer évvel ezelőtt kapható legdrágább portékát vitték maguk­kal: aranyat, tömjént és mirhát. A legenda szerint a napkeleti bölcsek ezeket tették az újszülött Jézus bölcsőjébe Betlehemben. Míg az arany ismert és értékelt volt az egész akkori világban, addig az illatos tömjén és mirha beszerzésé­nek csak egyetlen forrása volt: bi­zonyos fák vagy bokrok, amelyek mindmáig szinte kizárólag Arábia déli részének, Szomáliának és Eti­ópiának hegyvidéki erdőségeiben találhatók. A luxuscikkeket kara­vánok sokasága hordta szét az egész akkori világban Krisztus előtt mintegy 3000-től fogva. A ka­ravánok a legtikkasztóbb száraz­ság idején sem rettentek vissza az úttól. Eljutottak Indiába és Perzsi­ába, szállították árujukat egyipto­miaknak és görögöknek. Régészek megállapították, hogy már a Krisz­tus előtti ötödik évezredben hasz­náltak Keleten tömjént és mirhát kultikus cselekedetekhez. Jóllehet a töm­jén és a mirha bekerült a kará­csony újszövetségi leírásába, a ke­resztény istentiszteletben csak a negyedik században jelentek meg. Az elégetésükkor keletkező füst a hívek Istenhez szálló imádságát jelképezte. így volt ez már az egyiptomiaknál, a görögöknél és a rómaiaknál, s így van ma is a sintoizmus és a buddhizmus szer­tartásaiban, akárcsak a katolikus és az ortodox keresztények temp­lomaiban. A tömjén és a mirha a balzsamfélék családjába tartozó termesztett fák kicsurgó mézgás gyantája. Az ókorban elsősorban vallási szertartásoknál, balzsamo­záshoz, sőt néha a gyógyításban is használták. HOROSZKÓP Kos: Egy távolból kapott hír felbátorítja, ezért kocká­zatos lépésre szánja el magát. Tele van energiával, könnyedén elvégzi feladatait, és még kedvesére is marad ideje. Bika: Befektetése ma meghoz­za a gyümölcsét, és a pénzt szeretné munkája megkönnyítésére fordítani. Ha számítógépet szeretne venni, be­széljen egy szakemberrel. Ikrek: Új szerelmi kapcsolata teljesen magával ragad­ja, és elvonja figyelmét a munkáról. Ennek ellenére élvezi a helyzetet, mert partnerével el­éri vágyait. Rák: Egyik barátja, aki nem tud megoldanúegy ko­moly magánéleti prob­lémát, az Ön segítségének kö­szönhetően végre elintézi a dol­got. Szerelmi élete virágzik. Oroszlán: Reggel egy váratlan ese­mény miatt nem tud fog­lalkozni munkájával, de délre minden visszatér a meg­szokott állapotába. Egy szakem­ber sokat segíthet pénzügyeiben. Szűz: Otthonában váratlan feladatokai kell szembe­nézie, ezért nem tud üz­leti tervével foglalkozni. Szerelme szeretné, ha több időt töltenének együtt, ezért komoly lépést tesz. Mérleg: Miután reggel elintézi egyik háztartási felada­tát, minden figyelmét egy üzleti ügy megoldására for­dítja. Ha elutazik valahová, fel­tétlenül ellenőrizze a részleteket. Skorpió: Munkahelyi pletyka az oka annak, hogy nem kap nagyobb feladatot főnökeitől. Minél hamarabb tisz­tázza a helyzetet, annál hama­rabb építheti tovább karrierjét. Nyilas: Egy új üzlet nyélbe üté­séhez szokatlan szem­pontból kell vizsgálnia a helyzetet. Egy baráti összejöve­telen rég nem látott ismerősök­kel is találkozhat. Bak: Személyes problémái miatt ideges, és kollégá­ival is hamar vitába ke­veredik. Emiatt önbizalma is megcsappan, mely eddig kulcs­fontosságú volt. Vízöntő: Reggel szerencsés hely­zetbe kerül, így könnye­dén végrehajthatja új üz­leti tervét. Inkább az eszére hall­gasson, mint a megérzéseire egy befektetési üggyel kapcsolatban. Halak: Egy kora reggeli vita éb­reszti rá arra, hogy az Ön álláspontja a leg­megfelelőbb egy üzleti ügyben. Munkahelyén vezető szerepet kap egy új munkában. A csoda magyarázata atomreakció és sok-sok hélium lehet A betlehemi csillag MTI-PANORAMA Párizs. Az elmúlt kétezer évben nem sikerült a csillagászoknak egyértelmű választ találniuk arra, hogy mi volt az a fény, amelyet a napkeleti bölcsek, Gáspár, Meny­hért és Boldizsár Betlehembe ve­zető újukon láttak. A rejtély évszá­zadokon át foglalkoztatta teoló­gusok, tudósok és írók tömegei­nek képzeletét. Idén karácsony előtt jelent meg Kidgernek, a tene­rifei Instituto de Astrifisica csilla­gászának „A betlehemi csillag" cí­mű könyve, amely azt állítja, hogy a szokatlan égi jelenség egy nova, azaz felrobbanó csillag volt. S hogy honnan merítette Kidger eh­hez a bizonyítékot? Egy ősrégi kí­nai krónikából, a Csien Han-súból. Kidger megvizsgált minden eddig kidolgozott csillagászati elméle­tet, s abból indult ki, hogy Jézus születésének időpontja nem de­cember, hanem március vagy ápri­lis lehetett. Ezt szerinte alátá­masztja, hogy a pásztorok Jézus születésekor nyájuk mellett vir­rasztottak a mezőn, amit aligha tehettek télen. Ráadásul a bárá­nyok sem tél elején jönnek a világ­ra. További bizonyítéknak tartja Kidger, hogy Mária és József Bet­lehemben kénytelenek voltak is­tállóban meghúzódni, mert már minden szállás foglalt volt, ami ar­ra mutat, hogy pesszah ünnepén ­tehát tavasszal - kellett Betlehem­be érkezniük. Végül osztja azt a többek által hangoztatott véle­ményt, amely szerint Dionysius Exiguus római apát öt évvel téve­dett Jézus Krisztus születési évé­nek meghatározásánál. Ezek után Kidger elveti azokat az elméleteket, amelyek szerint a betlehemi csillag a Vénusz bolygó szokatlan fényereje, meteorzápor vagy a Halley-üstökös lehetett. Szerinte ezeknél az elméleteknél valószínűbbnek tűnhet az a felte­vés, hogy úgynevezett konjunk­cióról volt szó, vagyis két bolygó­nak egymáshoz közelítéséről. Is­meretes ugyanis, hogy Krisztus születése előtt 7-ben a Jupiter és a Szaturnusz hét hónapon belül háromszor is közelített egymás­hoz. Nem szabad megfeledkezni arról az egy esztendővel későbbi jelenségről sem, amikor a Hold egy ideig eltakarta a Jupitert, majd az hirtelen újból megjelent az égbolton. Mindezek előre­bocsátása után Kidger legfőbb bi­zonyítékként a kínai krónikát hozza fel, amely szerint a Krisz­tus előtti ötödik év márciusában egy nova tűnt fel Keleten és tíz héten át világított. Ha pedig így volt, akkor ez elég idő lehetett ar­ra, hogy mutassa az utat a napke­leti bölcseknek a sivatagon át Betlehembe. Kidger szerint a cso­da abban állott, hogy egy csillag atomreakció révén túl sok héliu­mot „termelt", s annak egy részét robbanásszerűen tíz héten át ki­adta magából. Marxot olvasna A vörös nagymama London. Nem kell bűnvádi el­járástól tartania Melita Norwood 87 éves brit dédnagymamának, aki beismerte, hogy a hidegháború idején kémkedett a Szovjetunió számára - közölték hétfőn brit jogi hatóságok. Norwood asszony elis­merte, hogy titkokat továbbított Moszkvának, amikor a második vi­lágháború után a brit atomfegy­ver-program keretében dolgozott. Az úgynevezett Mitrohin-akták alapján állítólag ugyancsak kém­kedéssel vádolható többi négy sze­mélyt sem fogják perbe fogni. A terhelő szovjet titkosszolgálati ira­tokat az 1992-ben Nyugatra szö­kött Vaszilij Mitrohin, a KGB-ar­chívum irattárosa a brit titkosszol­gálatnak adta át. Ezek az akták megerősítették a hatóságok koráb­bi feltételezését, hogy Norwood asszony a szovjeteknek kémke­dett. Egy parlamenti kérdésre adott írásos válaszában Cranston azt írta: „Tájékoztathatom a Há­zat, hogy az öt eset egyikében sem adják át az iratokat a rendőrség­nek kivizsgálás céljából." Melita Norwood, a „vörös nagyiként" is emlegetett idős asszony, korábban úgy nyilatkozott: nem bánta meg, hogy brit atomtitkokat adott át a Szovjetuniónak, és jelezte: ha tet­téért elítélnék, Marx Károly műve­it olvasná a börtönben, és igyekez­ne megnyerni fogolytársait a kom­munizmus ügyének. (MTI) A látvány, amely az új szoláris millenium kezdetét jelezte (TA SR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom