Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-16 / 290. szám, csütörtök

14 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 8. CAZDASAGI HÍRMORZSÁK Kevés turista, sok pénzzel Pozsony. Az első háromnegyed évben Szlovákia 3,7 milliárd koronás többletet ért el az idegenforgalomban, míg a tavalyi év hasonló időszakában 724 millió koronás hiánnyal zártunk. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva több mint 8 százalékkal kevesebb külföldi látogatta meg az országot, számuk alig haladta meg a 23 milliót. Ugyanekkor 15,9 millió szlovák állampolgár utazott külföldre, ami 10 százalékos csökkenésnek felel meg. Az aktív idegenforgalomból származó devizabevételek a tavalyi bevételekhez viszonyítva 2,83 milliárd koronával nőttek, elérve a 14,7 milliárd koronát. A passzív idegenforgalom kiadásai ugyanakkor 1,6 milliárd koronával csökkentek. (ČTK) A cégek csökkenő adózása Pozsony. Az állami költségvetés adóbevételei november végéig az elmúlt évhez viszonyítva 4,9 milliárd koronával nőttek. A 143,63 milliárd koronás bevételekkel 100,04 százalékra sikerült teljesíteni az állami költségvetés tervezetét. A legnagyobb csökkenést, 2,56 milliárd koronát, a társasági adó esetében értük el, ami idén csak 19,9 milliárd koronát tett ki. A személyi jövedelemadóból származó bevételek idén elérték a 26,17 milliárd koronát, a tavalyi 26,10 milliárd koronás bevételek után. (ČTK) Újabb beavatkozás Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank tegnap röviddel dél előtt újra beavatkozott a szlovák korona árfolyamának alakulásába. Az elektronikus kereskedelmi rendszeren keresztül 42,300 Sk/euró árfolyamon tett ajánlatot euró vásárlására, miközben a nyitóárfolyam még 42,340 42,420 Sk/euró szinten mozgott. Pénzügyi szakértők szerint a módosításnak nem volt jelentősebb hatása az árfolyamra. A jegybank tegnapi és keddi beavatkozásaival az ország kedvező exportképességét szeretné megőrizni. (SITA) Harc a kofoláért Pozsony. Több szlovákiai üdítőitalgyártó is a szabadalmi hivatalhoz fordult, kérve a Kofola márkanév szabadalmának megszüntetését. Döntésüket azzal indokolják, hogy a márkanév tulajdonosa levélben hívta fel figyelmüket a kofolához hasonló italok gyártásának leállítására. A szlovákiai gyártók azzal védekeznek hogy a márkanevet a kofolás szörpök és gépi ásványvizek jelölésére jegyeztették be, miközben a szlovák nyelv ilyen kifejezést nem ismer. A gyártók szerint emellett a hazai alapanyagok felhasználásával készült ital lényegesen olcsóbb, mint a Galena által Csehországból behozott alapanyagból készült. Míg az előbbi 21 korona körül mozog literenként, az utóbbiért a 26 koronát is elkérhetik. (SITA) Ikarus Bus vegyesvállalat Budapest. Ikarus Bus Rt. néven vegyesvállalatot alapított az Ikarus Rt. és a Renault-Iveco tulajdonában lévő Iris Bus Rt. A 6,375 milliárd forint alaptőkével létrejött vegyesvállalat 75 százaléka az Irisé, 25 százaléka pedig az Ikarus Rt. tulajdonában maradt. Az Ikarus a vegyesvállalathoz az Egyedi Buszgyárral és a székesfehérvári buszgyártó kapacitással járult hozzá, az Iris pedig 19,5 millió dollárért jut az Ikarus Bus 75 százaléknyi tulajdonrészéhez. A közös vállalat székesfehérvári székhellyel folytatja a buszgyártást, a részegységek gyártása pedig továbbra is az Ikarusnál marad. A cég jövőre 1200 Ikarus típusú busz gyártását tervezi. (MTI) A világkereskedelem megoszlása, 1998-ban %-ban Egyéb 41,0 Forrás: Eurostat Hongkong 4,2 A Bayeriche Hypo- und Vereinsbank és az Európai Beruházási Bank (EIB) szlovákiai kezdeményezése Kedvező hitelkeret középvállalkozóknak Munkavállalási lehetőség Magyarországon Óriási érdeklődés HlRÖSSZEFOGtALÓ Budapest. A magyar és a szlovák kormány februári megállapodásának köszönhetően már csaknem 300 szlovákiai vendégmunkás dolgozik Győrben. A Napi Gazdaság úgy tudja, hogy a munkavállalók között az időszakos munkaengedély nem fogy, az állandó viszont népszerű, ezért a két ország illetékesei most vizsgálják az állandóra vonatkozó kvóta megduplázásának lehetőségét. A gazdasági szaklap értesülése szerint a győri Philips már 263 szlovákiai dolgozót felvett, mintegy százan pedig a munkavállalási engedély birtokában várakoznak a Pozsony. Az Európai Beruházási Bank (EIB) tegnap szerződést kötött a müncheni székhelyű Bayerische Hypo- und Vereinsbankkal, valamint annak szlovákiai leányvállalatával, a HypoVereinsbank Slovakiával egy 30 millió euró nagyságrendű hitelkeret nyújtásáról. Az EIB már eddig is érdekelt volt a közép-európai térségben, ahová közvetve vagy közvetlenül 10 milliárd eurót hiteleztek - közölte Angus Nicolson, az EIB képviselője. A hitelkeretből elsősorban a középvállalkozók meríthetnek, ezen belül főleg az iparban, a szolgáltatásokban, az energetikában, az infrastrukturális beruházásokban és a környezetvédelem terén tevékenykedő magáncégek jöhetnek szóba. A HypoVereinsbank, amely Szlovákiában mintegy 100 alkalmazottat foglalkoztat, a hitelt szlovák koronában vagy konvertibilis valutában folyósítja, a hitel maximális futamideje tizenöt év. (shz) Az EIB és a HypoVereinsbank képviselői tegnap írták alá a hitelkeretről szóló szerződést (Somogyi Tibor felvétele) Az IW legfrissebb felmérése: folyamatosan nőtt az OECD-országok vállalatainak forgalomarányos nyeresége A legjövedelmezőbb ágazat Köln. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a forgalomarányos nyeresége a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai vállalatainak, ami különösen a multikra igaz. A kölni gazdaságkutató intézet (IW) legújabb tanulmányát a Világgazdaság ismertette. ÖSSZEFOGLALÓ Az IW szakértői két rangsort is öszszeállítottak. Az egyik az OECD európai tagországaiban működő multik mellett 100 ezer kis- és középvállalkozást is magában foglal, kivéve a bankszektort és a mezőgazdaságot. A multik esetében itt nem a konszolidált mérleget vették alapul a kutatók, hanem a helyi részlegek eredményét külön-külön. A listát Svédország vezeti 5,5 százalékkal, a sereghajtó pedig Csehország, mindössze 1,3 százalékkal. Érdekes, hogy magyarországi vállalatok forgalomarányos nyeresége ötéves át• lagban meghaladja az európai OECD-tagországok átlagát. Az 1994-98-ra vonatkozó 2,8 százalékos mutatóval lekörözik Német-, Francia-, Olaszországot és Ausztriát is. (Szlovákiát az IW-kutatók azért nem vizsgálták, mert egyelőre nem nyert még felvételt az OECD-be.) A másik lista mintegy 14 ezer multinacionális nagyvállalat konszolidált mérlegének adatai alapján tesz öszszehasonlítást, és az előző évekkel szemben az idén már a szolgáltatószektorban működő cégekre is kiteijedt. Eszerint a 90-es évek elején regisztrált adatokhoz képest majdnem duplájára nőtt 1998-ra az OECD tagállamaiban az iparvállalatok adózás utáni nyeresége. A vizsgált vállalatok átlagosan 4,8 százalékos adózás utáni nyereséget tudhattak tavaly magukénak, amely egy százalékponttal magasabb, mint az 1994-es adat, és duplája az 1990-es mutatónak. A felmérés szerint a multinacionális nagyvállalatok lényegesen magasabb nyereségkulccsal dolgoznak, mint helyi versenytársaik - állítják a tanulmány készítői. Ez alól csupán a mediterrán országok jelentenek kivételt, ott a multik szinte mindenhol A listát Svédország vezeti 5,5 százalékkal, a sereghajtó Csehország. az országos átlag alatti nyereségszinttel termelnek. A konszolidált mérlegek szerinti, kevésbé „finom" lista élén olyan - többnyire kisebb ipari - országok állnak, mint Görögország, Új-Zéland vagy Törökország. A dobogó legfelső fokán található görögök vállalatai több mint 10 százalékos nyereséget tudtak felmutatni, ebből ugyanakkor nem célszerű messzemenő következtetéseket levonni - állítják az IW kutatói. A tagállamok eltérő mérete és a globalizáció különböző mértéke mind-mind megnehezítik az objektív összehasonlítást. Az azonban bizonyos, hogy a német, osztrák és francia vállalatok nyereségüket tekintve jóval a szervezet átlaga alatt teljesítettek, miközben svéd, brit vagy akár svájci versenytársaik is magasan az OECD-mutatók feletti ötéves átlaggal büszkélkedhetnek. Legjövedelmezőbb ágazatnak tavaly a felmérés alapján a pénzügyi szolgáltatói szektor számított. A legnagyobb forgalomarányos nyereséget a befektetési társaságok/alapok érték el 1998-ban, azok átlagosan több mint 14,5 százalékot tudtak az év végén felmutatni. Az ágazatok közötti verseny második helyezettje a távközlés lett, de dobogós helyet szereztek az ingatlanbefektetésekkel foglalkozó vállalatok is. Világgazdasági kilátások a legfejlettebb ipari országok bankelnökei szerint - stabil növekedés és alacsony infláció Az európai gazdaság várható fejlődése FELDOLGOZÁS Bázel. A világgazdaság a stabil növekedés és az alacsony infláció jegyében ér el az ezredfordulóhoz vélik a legfejlettebb ipari államok (G-10) jegybankjainak vezetői. A világ vezető gazdasága, az amerikai történelme leghosszabb növekedési korszakát éli, de jövőre az európai gazdaság fejlődése még az amerikait is felülmúlhatja - mondta Eddie George, az angol jegybank kormányzója, aki a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjában (BIS) rendezett értekezleten elnökölt. George kifejtette: javultak Japán kilátásai a fenntartható növekedés visszaállítására, és jobb a helyzet a feltörekvő piacokon is. A magas színvonalú műszaki cikkeket, berendezéseket gyártó vállalatok részvényei a korábban gondoknál stabilabb alapot teremtettek a részvénypiacok fellendüléséhez. A bankárok egyetértettek abban, hogy rég találták ennyire bátorítónak a világgazdaság kilátásait. Európáról megjegyezte: az euróövezet növekedésének gyorsulásával kapcsolatos várakozások okot adnak a reményre, hogy az euró erősödni fog más valutákhoz képest. Aggasztónak mondotta ugyanakkor, hogy a japán jen esetleg túlságosan erőssé válhat. Az amerikai, a belga, a brit, a francia, a holland, a japán, a kanadai, a német, az olasz és a svéd jegybank vezetői egyetértettek abban is, hogy szoros figyelemmel kísérik a különböző országokban esetleg fellépő inflációs nyomást. Az angol bank elnöke szerint áremelkedés jelenleg főként a kőolaj esetében tapasztalható, de már emelkedik más nyersanyagok ára is. George úgy vélte, hogy a világpiaci olajár tartósan 25 dollár körüli szinten maradhat. Az infláció szempontjából ugyancsak kockázati tényező, hogy egyes országokban a munkanélküliség csökkenésével meglehetősen szűkké vált a munkaerő-kínálat, ami esetleg növelheti a béremelési nyomást. Több bankár kifejezésre juttatta csalódottságát amiatt, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) csúcstalálkozója Seattleben nem tudott megállapodni a kereskedelemliberalizációs tárgyalások napirendjében, de remélik, hogy a megbeszéléseket újra fogják kezdeni. (NG) mielőbbi belépésre. A győri Petz Aladár Kórházban, a szolgáltatások területén, de más üzemekben is fogadnának szlovákiai munkavállalókat - írja a lap, amely egyben arra emlékeztet, hogy a kvóta ennek határt szab. Ugyanakkor az időszakos foglalkoztatásra kiadott engedélyeket szinte alig veszik igénybe, ezért vizsgálják annak lehetőségét, hogy az állandó munkavállalásra jogosító kvótát megduplázzák, míg az ideiglenes engedélyek számát kétszázra csökkentenék. A Philips győri üzeme máris jelezte, hogy amennyiben emelnék a kvótát, akár négyszáz újabb szlovákiai munkást is tudna foglalkoztatni - írja a Napi Gazdaság. Még a héten MOL-INA megállapodás gázvezetékről Indul az iraki olajexport: rajt már pénteken 40%-os megtakarítás Engedélyre várva MTI-HIR Zágráb. A Mol Rt. és a horvát INA még a héten megállapodik egy földgázvezeték építéséről, amely összekötné a két ország hálózatát és olcsóbbá tenné az orosz gáz szállítását az INA-nak - adta hírül a Wall Street Journal Europe. Az összeol vadásról is tárgyaló két társaság pénteken aláírja az emlékeztetőt a 47 kilométeres vezeték megépítéséről, és egy éven belül megkezdik a munkát - idézte a lap Davor Sternt, az INA vezérigazgatóját. Az INA jelenleg Szlovénián, Ausztrián és Szlovákián keresztül importálja a földgázt, ám Magyarországon és Ukrajnán keresztül közvetlenebb kapcsolathoz jutna. A horvát cég évente 1,2 milliárd köbméter földgázt importál, és az általa fizetett tranzitdíj 40 százalékkal csökkenhet, ha kész lesz az új vezeték. A MOL és az INA augusztusbanjelentette be, hogy kizárólagos egyesülési tárgyalást kezdtek. A két cég és tanácsadóik most tárgyalnak az egyesült cég tulajdoni megoszlásáról - emlékeztet a lap. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Isztambul. Az iraki olajkivitel újraindítása pénteken várható - jelentette a Reuters. A legfontosabb exportkikötő olajtartályai a törökországi Ceyhanban megteltek, a tankhajók töltése azonnal megkezdődhet, mihelyt az ENSZ-bizottság jóváhagyja az első szállítási szerződéseket. Az olajat élelmiszerért program keretében december 12. és június 8. között összesen 5,26 milliárd dollár értékben adhat el Irak nyersolajat, főleg humanitárius célú beszerzések finanszírozására. Emellett 300 millió dollárt költhet olajipari berendezések és tartalék alkatrészek vásárlására. Az exportjövedelemből kell még fizetnie a háborús kártérítést, valamint a program ellenőrzésével kapcsolatos ENSZköltségeket is. Az előző hatszor hathavi szakaszban (november 24ig) összesen másfél milliárd barrel iraki olaj került ki külföldre. Emellett jelentős lehetett az illegális kivitele is, az USA számításai szerint ez utóbbi napi mennyisége novemberben elérhette a 70 ezer barrelt. (VG)