Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-13 / 287. szám, hétfő

Hétfő, 1999. december 13. 9. oldal MAGYAR LABDARÚGÓ PNB A 17. forduló eredményei: • MTK­Debrecen 1:2(0:2) • Haladás­Ferencváros 0:2(0:1) • Dunaferr­Diósgyőr 6:0 (3:0) • Vasas­Siófok 4:0 (2:0) • Győri ETO­Nyíregyháza 4:0 (1:0) • Vác­Újpest 0:4(0:1) • Zalaegerszeg­Tatabánya 1:1 (1:1) • Szeged­Kispest-Honvéd 1:1(0:0) A PNB állása: 1. Dunaferr 17 10 6 1 44:15 36 2. Vasas 17 11 1 5 32:16 34 3. MTK 17 9 6 2 30:14 33 4. Debrecen 17 8 5 4 25:18 29 5, Újpest 16 7 6 3 28:19 27 6. Tatabánya 17 6 8 3 20:19 26 7. Gázszer 15 6 7 2 21:18 25 8. Győri ETO 17 6 6 5 28:18 24 9. Zalaegerszeg 17 6 6 5 21:13 24 10. Ferencváros 16 6 4 6 24:15 22 11. Haladás 17 5 3 9 18:26 18 12. Diósgyőr 17 4 6 7 17:27 18 13. Nyíregyháza 17 4 5 8 15:30 17 14. Kispest 16 3 7 6 14:19 16 15. Nagykanizsa 16 3 6 7 14:21 15 16. Siófok 17 5 210 13:27 14 17. Szeged 17 3 5 9 13:38 14 18. Vác 17 1 511 15:39 8 A Siófoktól 3 büntetőpont levonva. • A Gázszer-Nagykanizsa mérkőzést ma 19.00 órakor rendezik, s élőben közvetíti a műholdas Duna Televízió. A 15. fordulóból elha­lasztott Gázszer-Újpest meccset december 17-én 17.00 órakor, a Kispest-Honvéd-Ferencváros összecsapást december 18-án, 17.00 órakor játsszák (élőben közvetíti az MTV 1). A góllövőlista állása ­13 gólos: Tököli (Dunaferr), 10 gólos: Horváth P. (Ferencváros), 8 gólos: Frunze (Diósgyőr), Kenesei (MTK), 7 gólos: Illés (MTK), So­wunmi (Vasas), Tóth N. (Újpest), Zavadszky (Dunaferr). Szabó Attila komáromi kajakvilágbajnok az élsport utáni első évéről és az olimpiai mozgalom hétköznapjairól • •.-.-i-Mf-a. fei w Bíró Szabolcsnak nem tudtak gólt lőni a sereghajtó váciak. (Fotó: Nemzeti Sport) Utánpótlás labdarúgó Európa-bajnoki finálé Szlovákiában lesz... TASR-HÍR Brüsszel. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) végrehajtó bi­zottsága szombaton Brüsszelben úgy döntött, hogy a 21 éven aluli labdarúgók Európa-bajnokságá­nak döntőjét Szlovákia rendezi. A seregszemlére május 27. és június 3. között kerül sor Pozsonyban és Nagyszombatban. Az olaszok is pályáztak a rendezésre, de az utol­só pillanatban visszavonták jelent­kezésüket. Amióta önálló a Szlo­vák Labdarúgó Szövetség, ez a leg­nagyobb diplomáciai sikere. Ismert, hogy Dušan Radolský edző csapatán kívül Horvátország, Csehország, Olaszország, Hollan­dia, Spanyolország és Törökország vesz részt, a nyolcadik induló sor­sa csak március 29-én Barceloná­ban dől el, ekkor játszik semleges pályán Anglia és Jugoszlávia egy­üttese. A csoportok sorsolására ja­nuárban kerül sor, a nyolc váloga­tott két négyes csoportban küzd egymással, a csoportelsők játsza­nak az Európa-bajnoki címért. A négy legjobb csapat biztosítja rész­vételét a jövő évi sydneyi olimpiai játékokon. Ladislav Veselský, a Szlovák Lab­darúgó Szövetség főtitkára: „Na­gyon elégedettek vagyunk, ugyan­is elértük azt, amit hirdettünk, hogy a futballdiplomácia terén is előbbre kell lépnünk. Nem volt könnyű, sokat kellett tárgyalnunk az UEFA és a FIFA illetékeseivel. Lothar Mattháus: „rájátszás" a Bayern Münchenben Sikerült megegyezni MTI-INFORMÁCIÓ München. Lothar Mattháus már­cius 10-ig marad a Bayern Mün­chen labdarúgócsapatánál - erről egyeztek meg egymással a New York/New Jersey Metro Stars ve­zetői és a német együttes elöljá­rói. Az eredeti tervek szerint a 39 éves válogatott játékosnak februárban már új klubjában kellett volna szerepelnie, de a Bayernnél mind­két középhátvédként szerepeltet­hető játékos - Jeremies sérülés, Strunz eltiltás miatt - hiányozni fog a Real Madrid elleni Bajnokok Ligája-mérkőzéseken (február 29. és március 8.). Ezért a müncheniek azt kérték, hogy Mattháus - aláírt szerződése ellenére - a Real elleni összecsa­pásokig maradhasson a német együttesben. Az amerikaiak méltányolták a ké­rést és beleegyeztek abba, hogy a világsztár csak március 10-én je­lentkezzen új egyesületénél. Már csak a győzelem a fontos J. MÉSZÁROS KÁROLY Szabó Attila tíz éwel ezelőtt Plovdivban tíz kilométeren kajak egyesben lett síkvizi világbajnok. Tavaly azonban befejezte az élsportolást, vállalkozik és emellett a sportolók képviseletében tagja a Szlovák Olimpiai Bi­zottság ötvennégy tagú tes­tületének. viselőivel. Ők is ugyanazon úton jártak mint mi, csak sokkal koráb­ban. Arról is értesültünk, hogy részt vettél a Boyard erődítmény meg­hódításáért folyó közkedvelt té­vés verseny forgatásában. Mivel ínég nem került képernyőre, nemigen lehet róla beszélni. Mit árulsz el nekünk? Magam sem tudom, mikor tűzi műsorára a Markíza televízió, ta­lán tavasszal, amikor a támogató cég beindítja a reklámkampányát. Engem a tévé keresett fel, és hívott meg a vetélkedésre. Minden hó­nap első csütörtökén főműso­ridőben, azaz este nyolckor közve­títik ezt a közkedvelt ügyességi­szellemi erőpróbát. Az erődít­ményből kinyert pénzösszeget az­tán jótékonysági célra ajánlják fel a versenyzők. Mi is így teszünk majd, de egyelőre meglepetésnek tartogatjuk a nem kis summát. A sportolók képviseletében vagy tagja a Szlovák Olimpiai Bizott­ságnak. Mi késztetett ennek a szerepkörnek az elvállalására? A kajak-kenu szövetség ajánlatára vállaltam. Nem olyan feladat ez, ami naponta foglalkoztatna, ezért Tavaly befejezted a profi ver­senyzést, viadalokon már nem indultál az idén. Eljársz még időnként kajakozni? Nem. Ki-kijárok a csónakházba, de kajakban talán egyszer ültem az­óta. Nem szakadtam el teljesen a sporttól, mert még mindig foci­zom, ősszel a IV. ligás imelyi csa­patban játszottam. Minden napra marad(t) sportolás. Ha nem is sok, de egy kevés biztosan. S talán en­nek köszönhetően nem érzem a kajakozás hiányát. Maga a ver­senyzés látványa lázba hoz, de mozgásigényemet focival, te­nisszel bőségesen kielégítem. Más­felől a nyári hónapokban a munka is elfoglalt. Szabad időm alig akadt, ami maradt, azt is nagyon be kellett osztanom. Egy év távlatából hogyan látod: sikerült zavarmentesen az él­sport utáni hullámhosszra válta­nod? Úgy érzem, hogy igen. Kicsit felké­szültem erre a helyzetre. Az atlan­tai olimpia után a kajakozás mel­lett lassacskán mással is foglalkoz­tam. Szerintem rátaláltam az át­menet hullámhosszára. Hogy ez nem egyszerű dolog, azt a magyar Gyulay Zsolt esete is igazolja. Ő sokkal nagyobb kínlódáson ment át, sőt legutóbb megpróbált vissza­térni, amit nem szabad. Én eltalál­tam a levezető két évet. Kinn vol­tam a kanadai és a szegedi vb-n, bekerültem a döntőbe is, aztán ta­valy befejeztem. Az idén először akkor hallottunk rólad, amikor sportolói pályafu­tásodért Fair play-elismerést vettél át. Hogyan könyvelted el életedben ezt a megtiszteltetést? Meglepett, hogy gondoltak rám. Szerintem ezzel még várhattak volna, mert úgy éreztem: nagyon fiatal vagyok a díjazottak társa­ságában. Végül is kellemes érzés volt átvenni az oklevelet, találkoz­ni a sportélet sokat tapasztalt kép­Egyelőre még sportolónak érzem magam." (Prikler László felvétele) Sporttörténeti pillanat: az 1989-es vb 10 000 méteres kajak egyesének dobogósai, középen Szabó Attila. (Archív-felvétel) munkám mellett nem jelent külö­nösebb leterhelést. Szerepvállalá­sunk, mármint a testületben tevé­kenykedő sportolóké, talán az utóbbi időben gyakoribbá vált. Hallottam: az olimpiai klubok örö­kébe lépő egyetlen, országos ható­sugarú ötkarikás klub, vagy akár alapítvány kialakítása lenne a kö­vetkező tennivalónk. Egyébként fontosnak tartom a sportolók sze­repvállalását, mert olimpiáról olimpiára változik a mozgalom. A koros emberek nehezen tudják be­leélni magukat a mai élversenyzők lelkivilágába, ezért szükséges, hogy a fiatalok tanácsai, észrevéte­lei is eljussanak hozzájuk. Világméretekben válságba ke­rült az olimpiai mozgalom. Meg­ítélésed szerint jó úton indult el a megújulás felé? Nehéz eldönteni. Az olimpiában a nagy üzletet kell látni, ez már nem akármilyen vállalkozás. Az egész hátterét a pénz határozza meg. Szerintem például rossz döntés következménye, hogy a huszonegy éven aluli futballválogatott indul az olimpián, mert az csökkenti a sportág tekintélyét. Amióta a ko­sárlabdában is megjelentek a pro­fik, nagyot ugrott a színvonal. Sze­rintem minden sportágba bele kell vonni a pénzt. Ne úgy legyen, hogy az egyik vergődik, a má§ik meg nyugodtan él. Egyenlő feltételeket kellene teremteni. Én nemzetközi értékrendet vezetnék be az olimpi­ai érmek pénzbeni kifejezésében is. Mert a sok-sok sportágat nem lehet összehasonlítani, de legalább az olimpián lehetne egységesített jutalmazása minden sikernek. Úgy látom, az ötkarikás mozgalomban is a pénz fog nyerni, amit akarva­akaratlanul képtelen lesz bárki is megakadályozni. Ideig-óráig még lehet próbálkozni vele. Szlovákiában is az utóbbi félév­ben sokat veszített tekintélyéből az olimpiai mozgalom, más okok miatt. Novembertől új el­nöke van a SZOB-nak. Szerinted mi a jobb: ha egykori sportoló, vagy tapasztalt sportvezető irá­nyítja ezt a testületet? Úgy gondoltam, inkább egykori sportolóra kellene bízni, de nem biztos, hogy ez a jó megoldás. A tényleges irányítást végül is egy, minden téren jártas emberekből álló csapatnak, rugalmas testület­nek kellene ellátnia. A győzelem­nek rengeteg összetevője van, mindegyik összhangja vezet csak a sikerhez. Az adott helyzetben az új elnökre vár a karmesteri pálca. Egyesek szerint a honi sportélet irányítását is az olimpiai bizott­ságnak kellene felvállalnia. Mi erről a véleményed? Megegyezik a felvetetettel. Nálunk nagyon függ egymástól a polgári társulások csúcsszerve (SZTK) és az ötkarikás mozgalom vezetése. Min­denképpen közeledésükre lenne szükség, talán egy közös elnökkel. Megítélésed szerint szükség van Szlovákiában önálló sporthiva­talra, netán minisztériumra? Ismereteim alapján nem tudom megítélni, milyen segítséget nyúj­tana az olimpiai mozgalomnak. Nincs olyan áttekintésem a dolog­ról, hogy mérvadó véleményt mondjak róla. Sokat ragozzuk a pénzt. Úgy íté­led meg, hogy az újkori olimpiai mozgalom százvalahány év alatt már teljesen eltávolodott a cou­bertini eszmétől? Biztosan. Valamelyik nap éppen az újságban olvastam az alábbi mon­datot: „Coubertin úrnak üzenjük, hogy nem a részvétel a fontos, ha­nem a győzelem!" Nálunk Szlová­kiában a siker a szembetűnő, a ve­reségnek nincs becsülete. A nép­nek a győzelem kell, akárcsak az olimpiai mozgalomnak, mert ma­napság ebből él. Kit érdekelne, ha kiküldünk százhúsz sportolót az olimpiára, de egy sem döntős, egy sem hoz érmet? Bezzeg az arany­éremre már mindenki felkapja a fejét. Szerintem csak a részvételt előnyben részesítő olimpiai eszme már a múlté. Vannak-e sportvezetői ambíció­id? Egyelőre még sportolónak érzem magam. Ha érkezne valamilyen felkérés, nem zárkóznék el tőle. Most más irányban szervezem az életemet, így kisebb az esély rá. Talán a véletlenek útján eljuthatok a sportvezetés világába is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom