Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-09 / 284. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 9. KOMMENTÁR Pénzünkkel toporogva TUBA LAJOS Akkor most melyik bankhoz forduljak - fogják manapság sokan a pénzüket, látván az AG Bank előtt tanácstalanul toporgó ügyfeleket. Pedig ezzel csak egy újabb fejezetéhez érkeztünk annak a népfőisko­lának, amelyben azt tanítják, hogy a pénzzel akkor kell igazán törőd­ni, amikor már megspóroltuk. Ez folyamatos művelődést igényel, amely során legalább a pénzügy legelemibb szabályait el kell sajátíta­nunk. Enélkül ugyanis nem dönthetünk arról, milyen formában ka­matoztassuk tovább a pénzünket, milyen hosszú lekötési idővel szá­moljunk, mennyit kockáztassunk. Sokan még annyit sem tesznek meg, hogy legalább a sajtóból igyekezzenek tájékozódni. Pedig az elemzőknek és a véleményüket tolmácsoló újságíróknak sincs könnyű dolguk. A hazai szabályok még nagyon messze vannak attól, hogy a pénzintézetek adataiból megbízható következtetéseket lehessen le­vonni. így azután más megoldásokhoz kell folyamodni. Például nem kerülheti el a figyelmünket, hogy az utóbbi időben a csőd szélére ju­tott mindhárom bankkal kapcsolatban ugyanannak a kassai mágnás­nak a neve bukkan fel. Birodalma ugyan összeomlott, és ő hónapok óta Bécsben vár a restaurációra, de emléke még sokáig kísérteni fog. így azt az információt is érdemes felmelegítenünk, hogy annak idején érdekeltségi szférájába öt bank tartozott. Látván, hogy ebből három már jobblétre szenderült, a pénzüket éppen tanácstalanul kezükben tartók számára nem nagyon ajánljuk, hogy a fennmaradó kettő felé vegyék az irányt. Megpróbálhatjuk értelmezni a jegybank nyilatkoza­tait is. Amikor bejelentette, nem tűri tovább a banki ködösítést, a kül­földi tőkével nem rendelkező hazai kisbankok problémáit emlegette. Ez azonban tág fogalom, mivel a kisrészvényesek nálunk hírhedten megoldatlan védelme miatt a kisebbségi részvénycsomagot birtokló külföldi tulajdonos is könnyen háttérbe szorul a döntéshozatalnál. De kár lenne elfordulni a bankoktól, és pénzünkkel a még kockázato­sabb egyéb befektetési lehetőségek felé venni az irányt. Akadnak azért jó hírek is. Az elmúlt években azért felnőtt néhány, valóban megbízható pénzintézet. Vége annak az időszaknak is, amikor ezen a tájon nem nézték jó szemmel a külföldi tőkét, így a bankvilágban nagy mozgások várhatók. Ráadásul hétfőn megindult a két nagy álla­mi bank rendbetétele, az a folyamat, amelyre legalább öt éve várunk. Ha mindez sikerül, két-három év múlva legfeljebb rémálomnak tűnik a megtakarított pénzével tanácstalanul toporgó polgár mai képe. JEGYZET Fontossági sorrend PÉTERFI SZONYA Végtelennek tűnt a gyógyászati rendtartás parlamenti vitája. Az ellenzéki képviselők kákán is csomót keresve, kifogásokat gyártottak. Ha ésszerű javasla­tokkal próbálták volna jobbá ten­ni a törvénybe foglaltakat, az ember megértené erőlködésüket. De ez szóba sem jött. Az egész arra ment ki, hogy szerepeljenek. Štefan Zelník (SNS), a két főszó­nok közül a rosszabb - a HZDS­es Marta Aibeková mellett-, nem akana vagy tudta fölfogni, hogy már nem kötelezheti a kép­viselőket arra, bólintsanak az an­nak idején Nemtudomkának tar­tott egészségügyi miniszter kita­lációira, úgy, mint államtitkár korában. Ahogy a múltban, most sem volt képes észérvek felsora­koztatására, csupán arra, hogy „a nép érdekeit védve", szidja a je­lenlegi kormány megszorító in­tézkedéseit. Ha nem lenne a helyzet komoly, az ember talán mosolyogva fogadná semmit­mondó szólamait, s nem zavarná a törvény visszautasítására tett javaslata sem. De ahhoz, hogy az egészségügyben rend legyen, nem szavakra, tettekre van szük­ség. Arra, hogy a kormány a be­tegellátás működőképességének biztosítása érdekében olykor „fájdalmas" döntések meghoza­talát is vállalja. És a kormánypár­ti képviselőkön keresztül terveit elfogadtassa a parlamentben is. A baj az, hogy a kormánypárti képviselők ez esetben nem úgy viszonyultak a törvényhez, ahogy ezt megkövetelnénk. So­kan igazolatlanul hiányoztak, s veszélyeztették a törvény elfoga­dását. A magyar képviselők egy része szintén nem voltjelen a végső szavazáson. Nem mentség, hogy a köztársasági elnök meg­hívásának tettek eleget, akinek talán fogalma sem volt arról, mi­ről tárgyal a T. Ház. Más kérdés, hogy Rudolf Schuster hivatala miért nem volt képes egy megfe­lelőbb időpont egyeztetésére, és mi tette olyan nagyon sürgőssé a keddi megbeszélést, amikor ed­dig igencsak ráérősen kezelte a magyarokat? Miért nem voltak képesek az MKP képviselői kö­szönettel visszautasítani a dél­előtti időpontot azzal, hogy vá­lasztóik elsősorban törvényhozói feladataik teljesítését vátják tő­lük?! A törvényt nagy nehezen, némi kényszerszünet beiktatásá­val - meg kellett győzni a hiány­zókat, hogy méltóztassanak megjelenni munkahelyükön ­végül hetvennégyen jóváhagy­ták. Nem nagy dicsőség! Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek ­(58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Azon rágódom, hogy télre meleg holmit vegyek-e a családnak, vagy inkább elutazzunk valahova délre. (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ PRAVDA A nyolc kerületi székhely polgár­mestereinek kétnapos tárgyalásán elfogadott nyilatkozat szerint a vá­rosokat és falvakat megillető adóré­szesedés, amely a jövő évi költség­vetési tervezet szerint nyolcmilliárd koronát tesz ki, nem elegendő a te­lepülések egzisztenciális feltételei­nek biztosítására. A polgármeste­rek arra kérik a képviselőket, leg­alább 9,8 milliárdra emeljék a ré­szesedést. Jozef Moravčík, Pozsony főpolgármestere figyelmeztetett, hogy a városok már elvesztették hi­telüket, ezért a bankok megtagad­ják a kölcsönöket. A városok ezért megszorító intézkedésekre kény­szerülnek, melyek elsősorban a közvilágítást, a hulladékelszállítást vagy a városi rendőrállományt érinti leginkább. Jozef Prokeš, nyitrai főpolgármester felvetette, számolják fel a városi rendőrsé­geket. A nyolc polgármester megvi­tatta a közutakról szóló jogszabály tervezetét is. A törvény beterjesztő­je, Štefan Bošnák, Nagyszombat el­ső embere szerint, a jogszabály egy­séges megoldást javasol a városi parkolás korlátozásának problémá­jára, hasonlóan az Európai Unió tagállamaiban bevett gyakorlathoz. A titkosszolgálat és az alvilág összefonódására a fejlett demokráciákban is van példa A bíró se szent, de sérthetetlen Azért is nagyon nehéz a Szlovák Információs Szolgá­lat múltbeli viselt dolgait fel­deríteni, mert tevékenységét általában szigorúan titkosan kezelték, aki pedig beszél­hetne, vagy valakinek a le­kötelezettje, vagy zsarolják, megfenyegették, esetleg más indokból nem hajlandó el­mondani, amit tud. GAÁL LÁSZLÓ A fenti megállapítás A bűnözés és az állampolgárok biztonsága című kerekasztal-beszélgetésen hang­zott el azzal a kérdéssel kapcsolat­ban, miképpen változott a bizton­sági helyzet az 1998-as kormány­váltást követően Szlovákiában. A Független Újságírás Központja és a Nyilvános Kérdések Intézete be­szélgetésén Igor Cibula újságró, titkosszolgálati szakértő, Jaroslav Ivor, a belügyminisztérium vizsgá­lati főosztályának vezetője, Daniel Lipšic, az igazságügyi minisztéri­um hivatalvezetője és Milan Žitný újságíró találkozott a téma iránt érdeklődőkkel. Természetesen szóba került a SZISZ és az alvilág összefonódása, elsősorban ifjabb Michal Kováč elrablásával és Ró­bert Remiáš meggyilkolásával kap­csolatban. A titkosszolgálatok szakértője rámutatott, az ilyen összefüggések nem számítanak új­donságnak, a fejlett demokráciák­ban is van rá példa. Akár az ameri­kai CLA-t is említhetnénk, amely annak idején titokban alvilági ele­meket próbált beszervezni a kubai diktátor, Fidel Castro meggyilkolá­sára. Akkor ezt a szervezkedést ép­pen az amerikai kongresszus lep­íezte le, és hiúsította meg az akci­ót. Persze a Lexa-féle tikosrend­óröknek is volt magyarázatuk arra, miért tartanak kapcsolatot az alvi­lággal, mondván, a maffia ellen csak úgy lehet harcolni, ha abba beépülnek. Jaroslav Ivor a nyomo­zók szempontjából mutatott rá, milyen nehéz olyan elfektetett ügyeket felgöngyölíteni, amelye­ket az előző vezetés alatt nem sike­rült, vagy nem is akartak kideríte­ni, esetleg még aktát sem nyitottak bizonyos ügyekről. A kerekasztal­beszélgetésen azonban arról is szó esett, mi van akkor, ha a nyomo­zóknak mégis sikerül felgöngyölí­teniük ilyen bonyolult ügyeket, terhelő bizonyítékokat szerezni­ük, és ezek alapján kérik a gyanú­sított vizsgálati fogságba vételét, ám az illetékes bíró ezt egyszerű­en nem veszi figyelembe, esetleg a már vizsgálati fogságban levő gya­núsítottat egyszerűen szabadon engedi. Daniel Lipšic elmondta, sajnos a jelenlegi jogrend szerint, ha egy bíró a saját jogköréből adó­dóan a szabadonbocsátás mellett dönt, senki sem kérheti számon, ez ugyanis a bírói függetlenség megkérdőjelezése lenne. A bírósá­gok függetlensége pedig az alkot­mány szerint is a demokrácia alappillérei. Csakhogy valóban vannak esetek, amikor a bíró nyil­A bíró döntését senki sem kérdőjelezheti meg. vánvalóan helytelen döntést hoz, ezért még az idén képviselői törvényjavalatot nyújtnak be a parlamentbe, amely szerint ilyen esetekben az ügyésznek joga len­ne a bírói határozat .javítását" kérni, a bírók pedig kötelesek len­nének indokolni döntésüket. Ma ugyanis a bírónak egy szóval sem kell megindokolnia, miért döntött úgy, ahogyan éppen döntött. Ez azért veszélyes, mert a szervezett alvilág is nagyon jól tudja, így elég lefizetni vagy megfélemlíteni a bí­rót, és a rendőrség meg az ügyész­ség munkája is hiábavaló. Persze, még a nem korrupt bíréktól is ne­héz elvárni, hogy következetesen és keményen lépjenek fel a szevezett bűnözőkkel szemben, ha ezzel saját életüket veszélyez­tetik. Ezért lenne hasznos a szak­értők szerint, ha a legsúlyosabb bűncselekményeket nem a terüle­tileg illetékes bíróságok tárgyal­nák, hanem kiválasztott nyomo­zókból, ügyészekből és bírákból létrehoznának egy olyan csopor­tot, amely kimondottan a szerve­zett bűnözés elleni harccal foglal­kozna. Igaz, hogy ezeknek az em­bereknek átlagon felüli felelőssé­gük lenne, de lehetőségeik, fizeté­sük és személyi biztonságuk is en­nek megfelelő lenne. A mai körül­mények között például annak a trencséni bírónak, aki a beszterce­bányai maffiafőnököt, Mikuláš Černákot vizsgálati fogságba vet­te, mindössze egy hétig nyújtottak különleges védelmet. Azóta távo­zott is az igazságügy szolgálatából. Lipšic a kerekasztal-tárgyaláson arra is figyelmeztetett, ha valakit kiengednek a vizsgálati fogságból, az még nem jelenti, hogy nem vét­kes, és hogy nem folytatódna elle­ne a bűnvádi eljárás. A vizsgálati fogságba vételről hozandó döntés azonban nem a vétkességről vagy a vétlenségről szóló ítélet. A bíró gyakran csak azért kénytelen el­utasítani a vizsgálati fogságra vo­natkozó kérelmet, mert ehhez nem kap elegendő anyagot a vizsgáló­hivataltól. Ez pedig már egy másik dologgal függ össze, történetesen azzal, hogy a lehetséges előzetes letartóztatás i idő 24 óra, ez pedig nem mindig elegendő a kellő bizo­nyítékok beszerzéséhez. Persze, van példa arra is, amikor a gyanú­sított kétséget kizáróan rács mögé való bűnöző, a bíró mégsem juttat­ja oda. A Nagyszombati Kerületi Bíróság bírája egy, nemi erőszak­ért már többször büntetett vissza­eső bűnözőt engedett szabadon a vizsgálati fogságból. Közben ahe­lyett, hogy szabály szerint bírói szenátusban tárgyalta volna meg az ügyet, saját maga hozott dön­tést. Ezt a legfelsőbb bíróság for­mális okokra hivatkozva semmis­A vizsgálati fogság nem a vétkességről vagy a vétlenségről szóló ítélet. nek nyilvánította, ennek ellenére a járási bíró nem rendelte el a vád­lott letartóztatását. Még akkor sem, amikor kihirdette az elköve­tőre vonatkozó hét évi feltétel nél­küli szabadságvesztésről szóló íté­letet. A szabadon mozgó bűnöző ezt követően további két nemi erő­szakot követett el. Ezekután az igazságügyi minisztérium fegyel­mi eljárást kezdeményezett a fele­lős bíró ellen, ezt azonban a legfel­sőbb bíróság azzal utasította el, a törvény nem teszi lehetővé, hogy egy bírót független döntése miatt ­legyen az bármilyen döntés - fele­lősségre vonjanak. Más példa is akad arra, hogy a vizs­gálati fogság megszüntetése hely­telen volt. Például abban az eset­ben, amikor a szervezett bűncse­lekmény elkövetésével gyanúsított három személy közül a bíró kettőt szabadon bocsátott, minekutána 48 órán belül az ügy összes tanúja megváltoztatta vallomását, vagy megtagadta a vallomástételt. Ezek eléggé világos bizonyítékok arra, hogy szükség van a jogrend meg­változtatására. OLVASÓI LEVÉL Az ünnepek vámszedői A karácsonyi ünnepek közeledté­vel ugrásszerűen megnövekszik az olyan személyek, csoportosu­lások, kétes hírű váílalkozók szá­ma, akik az ünnepi vásárlási lázat meglovagolva szeretnének busás haszonra szert tenni. Hogy ez nem csak a feketén üzletelőkre érvényes, szomorú példa rá az A.K.T. értékpapírokkal és részvé­nyekkel kereskedő vállalat kará­csonyi ajánlata is. Hogy miről van szó? Először az előzmények­ről szólnék. A tavaszi hónapok­ban felvásárolt lakossági kötvé­nyekért 5000 koronát ígértek a vevők, a szerződést egy hónapos fizetési feltételekkel írták alá a szerződő felek - természetesen egy árva garast sem láttak az el­adni szándékozó emberek. Az el­múlt évek keserű valóságához tartozik az is, hogy a különböző bírósági végzésekre felszólító, fe­nyegető határozatokra, számla­kezelési költségekre, utazási ki­adásokra és egyebekre már eddig is jó pár ezrest fizettek ki a becsa­pott emberek, és most itt az emlí­tett vállalat óévbúcsúztatónak szánt „nagyvonalú" gesztusa, no­vember 29-i dátummal pótlóla­gos szerződést juttatott el az ügy­feleihez: ha megelégednek 4000 koronával, akkor a dátummal és aláírásokkal ellátott pótszerző­dést juttassák vissza az említett ügynökséghez legkésőbb decem­ber 12-ig. A legújabb ígéret sze­rint ebben az esetben azonnal ki­fizetik a leghamarabb beküldő 10-15 ezer ügyfelüknek az ígért 4000 koronát. Hogy ez a legrá­szorultabb, legszegényebb réte­gek arcátlan kizsákmányolása? Ugyan kérem, hiszen minden a törvényes szerződés szerint törté­nik, 10-15 millió tiszta haszon, így köttetnek meg a jó üzletek Szlovákiában, kihasználva a nyo­morgó és védtelen emberek ki­szolgáltatottságát. A karácsony hiénái a minél busásabb haszon reményében nem válogatnak az eszközökben a szeretet és békes­ség ünnepének közeledtével sem. Szabó Sándor Királyrév

Next

/
Oldalképek
Tartalom