Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-09 / 284. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 9. KOMMENTÁR Pénzünkkel toporogva TUBA LAJOS Akkor most melyik bankhoz forduljak - fogják manapság sokan a pénzüket, látván az AG Bank előtt tanácstalanul toporgó ügyfeleket. Pedig ezzel csak egy újabb fejezetéhez érkeztünk annak a népfőiskolának, amelyben azt tanítják, hogy a pénzzel akkor kell igazán törődni, amikor már megspóroltuk. Ez folyamatos művelődést igényel, amely során legalább a pénzügy legelemibb szabályait el kell sajátítanunk. Enélkül ugyanis nem dönthetünk arról, milyen formában kamatoztassuk tovább a pénzünket, milyen hosszú lekötési idővel számoljunk, mennyit kockáztassunk. Sokan még annyit sem tesznek meg, hogy legalább a sajtóból igyekezzenek tájékozódni. Pedig az elemzőknek és a véleményüket tolmácsoló újságíróknak sincs könnyű dolguk. A hazai szabályok még nagyon messze vannak attól, hogy a pénzintézetek adataiból megbízható következtetéseket lehessen levonni. így azután más megoldásokhoz kell folyamodni. Például nem kerülheti el a figyelmünket, hogy az utóbbi időben a csőd szélére jutott mindhárom bankkal kapcsolatban ugyanannak a kassai mágnásnak a neve bukkan fel. Birodalma ugyan összeomlott, és ő hónapok óta Bécsben vár a restaurációra, de emléke még sokáig kísérteni fog. így azt az információt is érdemes felmelegítenünk, hogy annak idején érdekeltségi szférájába öt bank tartozott. Látván, hogy ebből három már jobblétre szenderült, a pénzüket éppen tanácstalanul kezükben tartók számára nem nagyon ajánljuk, hogy a fennmaradó kettő felé vegyék az irányt. Megpróbálhatjuk értelmezni a jegybank nyilatkozatait is. Amikor bejelentette, nem tűri tovább a banki ködösítést, a külföldi tőkével nem rendelkező hazai kisbankok problémáit emlegette. Ez azonban tág fogalom, mivel a kisrészvényesek nálunk hírhedten megoldatlan védelme miatt a kisebbségi részvénycsomagot birtokló külföldi tulajdonos is könnyen háttérbe szorul a döntéshozatalnál. De kár lenne elfordulni a bankoktól, és pénzünkkel a még kockázatosabb egyéb befektetési lehetőségek felé venni az irányt. Akadnak azért jó hírek is. Az elmúlt években azért felnőtt néhány, valóban megbízható pénzintézet. Vége annak az időszaknak is, amikor ezen a tájon nem nézték jó szemmel a külföldi tőkét, így a bankvilágban nagy mozgások várhatók. Ráadásul hétfőn megindult a két nagy állami bank rendbetétele, az a folyamat, amelyre legalább öt éve várunk. Ha mindez sikerül, két-három év múlva legfeljebb rémálomnak tűnik a megtakarított pénzével tanácstalanul toporgó polgár mai képe. JEGYZET Fontossági sorrend PÉTERFI SZONYA Végtelennek tűnt a gyógyászati rendtartás parlamenti vitája. Az ellenzéki képviselők kákán is csomót keresve, kifogásokat gyártottak. Ha ésszerű javaslatokkal próbálták volna jobbá tenni a törvénybe foglaltakat, az ember megértené erőlködésüket. De ez szóba sem jött. Az egész arra ment ki, hogy szerepeljenek. Štefan Zelník (SNS), a két főszónok közül a rosszabb - a HZDSes Marta Aibeková mellett-, nem akana vagy tudta fölfogni, hogy már nem kötelezheti a képviselőket arra, bólintsanak az annak idején Nemtudomkának tartott egészségügyi miniszter kitalációira, úgy, mint államtitkár korában. Ahogy a múltban, most sem volt képes észérvek felsorakoztatására, csupán arra, hogy „a nép érdekeit védve", szidja a jelenlegi kormány megszorító intézkedéseit. Ha nem lenne a helyzet komoly, az ember talán mosolyogva fogadná semmitmondó szólamait, s nem zavarná a törvény visszautasítására tett javaslata sem. De ahhoz, hogy az egészségügyben rend legyen, nem szavakra, tettekre van szükség. Arra, hogy a kormány a betegellátás működőképességének biztosítása érdekében olykor „fájdalmas" döntések meghozatalát is vállalja. És a kormánypárti képviselőkön keresztül terveit elfogadtassa a parlamentben is. A baj az, hogy a kormánypárti képviselők ez esetben nem úgy viszonyultak a törvényhez, ahogy ezt megkövetelnénk. Sokan igazolatlanul hiányoztak, s veszélyeztették a törvény elfogadását. A magyar képviselők egy része szintén nem voltjelen a végső szavazáson. Nem mentség, hogy a köztársasági elnök meghívásának tettek eleget, akinek talán fogalma sem volt arról, miről tárgyal a T. Ház. Más kérdés, hogy Rudolf Schuster hivatala miért nem volt képes egy megfelelőbb időpont egyeztetésére, és mi tette olyan nagyon sürgőssé a keddi megbeszélést, amikor eddig igencsak ráérősen kezelte a magyarokat? Miért nem voltak képesek az MKP képviselői köszönettel visszautasítani a délelőtti időpontot azzal, hogy választóik elsősorban törvényhozói feladataik teljesítését vátják tőlük?! A törvényt nagy nehezen, némi kényszerszünet beiktatásával - meg kellett győzni a hiányzókat, hogy méltóztassanak megjelenni munkahelyükön végül hetvennégyen jóváhagyták. Nem nagy dicsőség! Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Azon rágódom, hogy télre meleg holmit vegyek-e a családnak, vagy inkább elutazzunk valahova délre. (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ PRAVDA A nyolc kerületi székhely polgármestereinek kétnapos tárgyalásán elfogadott nyilatkozat szerint a városokat és falvakat megillető adórészesedés, amely a jövő évi költségvetési tervezet szerint nyolcmilliárd koronát tesz ki, nem elegendő a települések egzisztenciális feltételeinek biztosítására. A polgármesterek arra kérik a képviselőket, legalább 9,8 milliárdra emeljék a részesedést. Jozef Moravčík, Pozsony főpolgármestere figyelmeztetett, hogy a városok már elvesztették hitelüket, ezért a bankok megtagadják a kölcsönöket. A városok ezért megszorító intézkedésekre kényszerülnek, melyek elsősorban a közvilágítást, a hulladékelszállítást vagy a városi rendőrállományt érinti leginkább. Jozef Prokeš, nyitrai főpolgármester felvetette, számolják fel a városi rendőrségeket. A nyolc polgármester megvitatta a közutakról szóló jogszabály tervezetét is. A törvény beterjesztője, Štefan Bošnák, Nagyszombat első embere szerint, a jogszabály egységes megoldást javasol a városi parkolás korlátozásának problémájára, hasonlóan az Európai Unió tagállamaiban bevett gyakorlathoz. A titkosszolgálat és az alvilág összefonódására a fejlett demokráciákban is van példa A bíró se szent, de sérthetetlen Azért is nagyon nehéz a Szlovák Információs Szolgálat múltbeli viselt dolgait felderíteni, mert tevékenységét általában szigorúan titkosan kezelték, aki pedig beszélhetne, vagy valakinek a lekötelezettje, vagy zsarolják, megfenyegették, esetleg más indokból nem hajlandó elmondani, amit tud. GAÁL LÁSZLÓ A fenti megállapítás A bűnözés és az állampolgárok biztonsága című kerekasztal-beszélgetésen hangzott el azzal a kérdéssel kapcsolatban, miképpen változott a biztonsági helyzet az 1998-as kormányváltást követően Szlovákiában. A Független Újságírás Központja és a Nyilvános Kérdések Intézete beszélgetésén Igor Cibula újságró, titkosszolgálati szakértő, Jaroslav Ivor, a belügyminisztérium vizsgálati főosztályának vezetője, Daniel Lipšic, az igazságügyi minisztérium hivatalvezetője és Milan Žitný újságíró találkozott a téma iránt érdeklődőkkel. Természetesen szóba került a SZISZ és az alvilág összefonódása, elsősorban ifjabb Michal Kováč elrablásával és Róbert Remiáš meggyilkolásával kapcsolatban. A titkosszolgálatok szakértője rámutatott, az ilyen összefüggések nem számítanak újdonságnak, a fejlett demokráciákban is van rá példa. Akár az amerikai CLA-t is említhetnénk, amely annak idején titokban alvilági elemeket próbált beszervezni a kubai diktátor, Fidel Castro meggyilkolására. Akkor ezt a szervezkedést éppen az amerikai kongresszus lepíezte le, és hiúsította meg az akciót. Persze a Lexa-féle tikosrendóröknek is volt magyarázatuk arra, miért tartanak kapcsolatot az alvilággal, mondván, a maffia ellen csak úgy lehet harcolni, ha abba beépülnek. Jaroslav Ivor a nyomozók szempontjából mutatott rá, milyen nehéz olyan elfektetett ügyeket felgöngyölíteni, amelyeket az előző vezetés alatt nem sikerült, vagy nem is akartak kideríteni, esetleg még aktát sem nyitottak bizonyos ügyekről. A kerekasztalbeszélgetésen azonban arról is szó esett, mi van akkor, ha a nyomozóknak mégis sikerül felgöngyölíteniük ilyen bonyolult ügyeket, terhelő bizonyítékokat szerezniük, és ezek alapján kérik a gyanúsított vizsgálati fogságba vételét, ám az illetékes bíró ezt egyszerűen nem veszi figyelembe, esetleg a már vizsgálati fogságban levő gyanúsítottat egyszerűen szabadon engedi. Daniel Lipšic elmondta, sajnos a jelenlegi jogrend szerint, ha egy bíró a saját jogköréből adódóan a szabadonbocsátás mellett dönt, senki sem kérheti számon, ez ugyanis a bírói függetlenség megkérdőjelezése lenne. A bíróságok függetlensége pedig az alkotmány szerint is a demokrácia alappillérei. Csakhogy valóban vannak esetek, amikor a bíró nyilA bíró döntését senki sem kérdőjelezheti meg. vánvalóan helytelen döntést hoz, ezért még az idén képviselői törvényjavalatot nyújtnak be a parlamentbe, amely szerint ilyen esetekben az ügyésznek joga lenne a bírói határozat .javítását" kérni, a bírók pedig kötelesek lennének indokolni döntésüket. Ma ugyanis a bírónak egy szóval sem kell megindokolnia, miért döntött úgy, ahogyan éppen döntött. Ez azért veszélyes, mert a szervezett alvilág is nagyon jól tudja, így elég lefizetni vagy megfélemlíteni a bírót, és a rendőrség meg az ügyészség munkája is hiábavaló. Persze, még a nem korrupt bíréktól is nehéz elvárni, hogy következetesen és keményen lépjenek fel a szevezett bűnözőkkel szemben, ha ezzel saját életüket veszélyeztetik. Ezért lenne hasznos a szakértők szerint, ha a legsúlyosabb bűncselekményeket nem a területileg illetékes bíróságok tárgyalnák, hanem kiválasztott nyomozókból, ügyészekből és bírákból létrehoznának egy olyan csoportot, amely kimondottan a szervezett bűnözés elleni harccal foglalkozna. Igaz, hogy ezeknek az embereknek átlagon felüli felelősségük lenne, de lehetőségeik, fizetésük és személyi biztonságuk is ennek megfelelő lenne. A mai körülmények között például annak a trencséni bírónak, aki a besztercebányai maffiafőnököt, Mikuláš Černákot vizsgálati fogságba vette, mindössze egy hétig nyújtottak különleges védelmet. Azóta távozott is az igazságügy szolgálatából. Lipšic a kerekasztal-tárgyaláson arra is figyelmeztetett, ha valakit kiengednek a vizsgálati fogságból, az még nem jelenti, hogy nem vétkes, és hogy nem folytatódna ellene a bűnvádi eljárás. A vizsgálati fogságba vételről hozandó döntés azonban nem a vétkességről vagy a vétlenségről szóló ítélet. A bíró gyakran csak azért kénytelen elutasítani a vizsgálati fogságra vonatkozó kérelmet, mert ehhez nem kap elegendő anyagot a vizsgálóhivataltól. Ez pedig már egy másik dologgal függ össze, történetesen azzal, hogy a lehetséges előzetes letartóztatás i idő 24 óra, ez pedig nem mindig elegendő a kellő bizonyítékok beszerzéséhez. Persze, van példa arra is, amikor a gyanúsított kétséget kizáróan rács mögé való bűnöző, a bíró mégsem juttatja oda. A Nagyszombati Kerületi Bíróság bírája egy, nemi erőszakért már többször büntetett visszaeső bűnözőt engedett szabadon a vizsgálati fogságból. Közben ahelyett, hogy szabály szerint bírói szenátusban tárgyalta volna meg az ügyet, saját maga hozott döntést. Ezt a legfelsőbb bíróság formális okokra hivatkozva semmisA vizsgálati fogság nem a vétkességről vagy a vétlenségről szóló ítélet. nek nyilvánította, ennek ellenére a járási bíró nem rendelte el a vádlott letartóztatását. Még akkor sem, amikor kihirdette az elkövetőre vonatkozó hét évi feltétel nélküli szabadságvesztésről szóló ítéletet. A szabadon mozgó bűnöző ezt követően további két nemi erőszakot követett el. Ezekután az igazságügyi minisztérium fegyelmi eljárást kezdeményezett a felelős bíró ellen, ezt azonban a legfelsőbb bíróság azzal utasította el, a törvény nem teszi lehetővé, hogy egy bírót független döntése miatt legyen az bármilyen döntés - felelősségre vonjanak. Más példa is akad arra, hogy a vizsgálati fogság megszüntetése helytelen volt. Például abban az esetben, amikor a szervezett bűncselekmény elkövetésével gyanúsított három személy közül a bíró kettőt szabadon bocsátott, minekutána 48 órán belül az ügy összes tanúja megváltoztatta vallomását, vagy megtagadta a vallomástételt. Ezek eléggé világos bizonyítékok arra, hogy szükség van a jogrend megváltoztatására. OLVASÓI LEVÉL Az ünnepek vámszedői A karácsonyi ünnepek közeledtével ugrásszerűen megnövekszik az olyan személyek, csoportosulások, kétes hírű váílalkozók száma, akik az ünnepi vásárlási lázat meglovagolva szeretnének busás haszonra szert tenni. Hogy ez nem csak a feketén üzletelőkre érvényes, szomorú példa rá az A.K.T. értékpapírokkal és részvényekkel kereskedő vállalat karácsonyi ajánlata is. Hogy miről van szó? Először az előzményekről szólnék. A tavaszi hónapokban felvásárolt lakossági kötvényekért 5000 koronát ígértek a vevők, a szerződést egy hónapos fizetési feltételekkel írták alá a szerződő felek - természetesen egy árva garast sem láttak az eladni szándékozó emberek. Az elmúlt évek keserű valóságához tartozik az is, hogy a különböző bírósági végzésekre felszólító, fenyegető határozatokra, számlakezelési költségekre, utazási kiadásokra és egyebekre már eddig is jó pár ezrest fizettek ki a becsapott emberek, és most itt az említett vállalat óévbúcsúztatónak szánt „nagyvonalú" gesztusa, november 29-i dátummal pótlólagos szerződést juttatott el az ügyfeleihez: ha megelégednek 4000 koronával, akkor a dátummal és aláírásokkal ellátott pótszerződést juttassák vissza az említett ügynökséghez legkésőbb december 12-ig. A legújabb ígéret szerint ebben az esetben azonnal kifizetik a leghamarabb beküldő 10-15 ezer ügyfelüknek az ígért 4000 koronát. Hogy ez a legrászorultabb, legszegényebb rétegek arcátlan kizsákmányolása? Ugyan kérem, hiszen minden a törvényes szerződés szerint történik, 10-15 millió tiszta haszon, így köttetnek meg a jó üzletek Szlovákiában, kihasználva a nyomorgó és védtelen emberek kiszolgáltatottságát. A karácsony hiénái a minél busásabb haszon reményében nem válogatnak az eszközökben a szeretet és békesség ünnepének közeledtével sem. Szabó Sándor Királyrév