Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-08 / 283. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 8. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS Máris számos, többnyire indokolt bírálat érte a Dzurinda-kormány középtávú gazdaságfejlesztési programját Stabilizáció, majd fellendülés Pozsony. A kabinet október­ben hagyta jóvá a gazdaság középtávú fejlesztési kon­cepcióját. A dokumentum megjelenése a jórészt pozitív visszhang mellett egy sor bí­rálatot is kiváltott. BAROS RÓBERT A kormány fél éwel korábbi előre­jelzései szerint a gazdasági fellen­dülés első jelei már talán jövőre, de két év múlva már egész biztosan érezhetők lesznek. Hasonló távlato­kat vázol fel az elfogadott középtá­vú fejlesztési koncepció is: az 1999­2001 közti időszakot a stabilizáció két évének tekinti, amikor helyreáll a makrogazdasági egyensúly, s megkezdődik a fellendülés; az ezt követő négy-öt évben viszont már e pozitív feljődési folyamat egyértel­mű felgyorsulására számítanak a kormány elemzői. Ez sokak szerint meglehetősen valószínűtlen. A sta­bilizáció és a gazdasági konjunktúra várható időtartamára vonatkozó prognózisok ugyanis megalapozat­lanul optimisták és nem a szlovák gazdaság valós fejlődési képességén alapszanak. Magyarán: a stabilizá­ciós időszak sokkal hosszabbra fog „nyúlni", mint ahogy a kormány szeretné. Mindamellett nyilvánva­ló, és ezt maga a kormány is beisme­ri: a dokumentumot későn dolgoz­ták ki. Egyes szakemberek vélemé­nye szerint, ha már a kormányzati időszak kezdetén életbe lépnek a szükségszerű megszorító gazdasági és szociális intézkedések, akkor ta­lán már stabilizálódhatott volna a gazdaság, vagy legalábbis elindul­hattak volna azok a folyamatok, amelyek végső soron a makrogaz­dasági egyensúly helyreállításához vezetnek. Ezek a kritikai hangok részben megalapozottak, de az vi­tathatatlan: a koncepció kidolgozá­sával a kormány kísérletet tett a gaz­dasági Játékszabályok" lefektetésé­re, illetve a piaci verseny feltételei­nek megteremtésére. Olyan rend­szerszerű dokumentumot igyeke­zett kidolgozni, amely esélyegyen­lőség teremt(het) a piaci szereplők számára. Ez ugyanis a kabinet egyik, s talán legfontosabb feladata ezen a téren. A fejlett, piacgazda­sággal működő demokráciákban, ahol jórészt liberális elveket vall a hatalmon lévő politikai erő, a kor­mány szerepe nagyrészt a gazdasági rendszer működőképességének be­biztosítására, illetve a piaci versen­gés kereteinek megteremtésére kor­látozódik. Ennek szellemében a ka­binet ezen igyekezete kétségkívül pozitívan értékelendő. Másrészről kevés, hosszabb távra vonatkozó tervet tartalmaz a koncepció, holott az igazi kihívás éppen egy, a tartós gazdasági fejlődés alapjait lefektető tervezet lett volna. A rövid távú fej­lődést különféle fiskális és pénzügyi eszközökkel könnyű elémi, és ame­lyet, tegyük hozzá, az egyes pártok politikai célzattal alkalmaztak is. De az ilyen mesterségesen fenntartott fejlődés csak ideig-óráig tarthat, az­tán a további fejlődés két irányba mozdulhat el. Az egyik lehetőség, hogy az állam nem avatkozik közbe, tehát hagyja, hogy a piac maga old­ja meg a problémákat, és állítsa helyre az egyensúlyt. Ebben az eset­ben azonban a következmények sokkal drámaiabbak, a szociális Az ipar fellendülése az ezredforduló után várható (Illusztrációs felvétel) szférában tapasztalható hatása pe­dig nagyon súlyos lehet. Példa erre Oroszország, ahol Jelcin tétovázott, s nem sürgette kellő vehemenciával a reformok végrehajtását. A habo­zás végül is az orosz pénzügyi szféra összeomlását okozta. A lakosságot sújtó szociális nyomor pedig nagy mértékben fokozódott. Dzurinda kormánya úgy döntött, hogy a má­sik alternatívát választja, vagyis központi lépésekkel végrehajtott, il­letve elősegített átfogó pénzügyi és államigazgatási reformok útján in­dul el, amelynek része ez az ominó­zus középtávú fejlesztési progam is. Az irat bár sok koncepcionális, a gazdaság minőségi szerkezetváltá­sára összpontosító elemet tartal­maz, ezek nem vonatkoznak kellő hosszúságú időszakra, ami a fent említett okok miatt lenne lényeges. A koncepció további hiányossága, hogy nem mérlegeli kellően a végre­hajtandó reformok szociális hatá­sását, pedig tudvalévőleg minden gazdasági intézkedésnek egyben a szociális szférát érintő vetülete is van, amit a kormányzati szakembe­reknek minden időben figyelembe kell venniük. A gazdasági intézke­dések realizálhatóságának egyik alapfeltétele tehát azok szociális el­viselhetósége kell hogy legyen. A társadalomban végrehajtott refor­mokat - legyen szó közigazgatási, pénzügyi, vagy adóreformról - min­dig konzisztens módon, egymásra kapcsolva, kiegészítve kell bevezet­ni. Csak így lehet elémi a kellő ha­tást. A kabinetnek minden lépésénél fel kell(ene) mérnie az esetleges ne­gatív szociális visszacsatolás (feedback) következményeit. Bankbetétjeinkről is vagyonbevallási kell tennünk Megalakult a régiófejlesztési minisztérium Új pénzpiaci felügyelet A stratégiát dolgozzák ki ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A pénzügyminisztéri­um tervei szerint a vagyonbeval­lásban a jövőben fel kell majd tün­tetnünk a 200 ezer korona értéket meghaladó, külföldi valutában jegyzett betétjeinket is. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter szerint azonban a koronában jegyzett betétek tulajdonosai sem bújhatnak ki a vagyonbevallás kö­telezettsége alól, ha bankbetétjük nagysága meghaladja a 200 ezer koronát. Schmögnerová ismertet­te a kormány behozatali vámpót­lékkal kapcsolatos terveit is. Ja­nuár elsejétől ugyanis, a Világke­reskedelmi Szervezettel kötött megállapodás értelmében, a vám­pótlékot a mostani 7-ről 5%-ra csökkentik, a kormány ezért a vámpótlék fizetése alól felmen­tett árucsoportok szűkítésére szánta el magát. Ez azonban az ígéretek szerint nem érinti majd a gyógyszerek és a gyógyszerek alapanyagául szolgáló termékek behozatalát, ezeket az új évben sem sújtják vámpótlékkal. Vám­pótlékkal sújtanak azonban több gépipari berendezést. A jövő év második felében, amikor a vám­pótlékot 3 %-ra csökkentik, meg kívánják szüntetni az összes kivé­telt a vámpótlék fizetése alól. A pénzügyminiszter ismertette a Pénzpiaci Felügyelet létrehozásá­nak menetrendjét is. Az új hiva­talt, amely a tőkepiaci felügyelet mellett a bankfelügyeletet is ellát­ná, a jövő év első felében kívánják létrehozni. Létrehozására 37 milló koronát fordítanak, és a pénzügyi tárca ajánlata szerint teljes egészében az állami költ­ségvetésből finanszíroznák tevé­kenységét. (mi) ÚJ SZÓ-TUDÓSITÁS Pozsony. A minisztérium legfonto­sabb feladata a stratégia kidolgozá­sa és az ilyen jellegű, de más rezortok által menedzselt progra­mok koordinálása lesz - mondta Harna István miniszter tegnapi saj­tóértekezletén azzal kapcsolatban, hogy december 1-jei hatállyal az építésügyön kívül hozzájuk tartozik a régiófejlesztés is. Egyébként szin­tén a minisztériumot érinti, hogy a jövő évtől a közbeszerzés egy füg­getlen központi hivatal hatáskörébe kerül át. Ennek élére Hritz Istvánt, a témával foglalkozó jelenlegi szek­cióigazgatót javasolták, de mivel központi államigazgatási hivatalról van szó, a végső döntést a koalíciós tanács hozza meg. Hama István fontos eseménynek nevezte a Regionális és Szociális Fejlesztés Integrált Tervének elfo­A hazai pénzintézetek által nyújtott különböző feltételű hitelek kamatai Bank Rövidlejáratú Középtávú Hosszúlejáratú Priemyselná banka 20,00 •HMP 1' 0 0 pp 22,00 ČSOB 20,75 20,75 20,75 Postabank ÜHMH ••1 20,50 ind. ind. Pol'nobanka 22,40 23,00 24,00 Ľudová banka 20,50 •HHBHHHHHHl 20,50­Szlovák Takarékpénztár ind. ind. ind. Általános Hitelbank (VUB) 20,90-22,50 22,00-23,00 23,00-tól IRB 20,50 21,50 22,50 Banka Slovakia 20,00-26,00 20,00-26,50 ­Bank Austria Creditanstalt 18,00 18,00-20.00 3 hónap BRIBOR+mozgórész Slovenská kreditná banka 21,50-25,00 21,50-25,00 ­Istrobanka MR 21,00-től tgM BŰ 21,50-től WKk 21,50-től Rövidítések: BRIBOR - Pozsonyi Bankközi Piac. ind. - individuális. (Forrás: SITA) gadását. A regionális fejlesztés szempontjából most a kerületi regi­onális operatív tervek kidolgozása következik, ezek ismeretében állít­ható össze a nemzeti fejlesztési terv. Roman Šipoš államtitkár szerint a jövő év első felében a regionális fej­lesztésről szóló törvényjavaslatot is be fogják terjeszteni. A miniszter szerint a jövő év kulcsfeladata lesz az új közigazgatási felosztás elfoga­dása, mivel a régiókkal elsősorban a regionális önkormányzatoknak kell törődniük. Ilyenek jelenleg nem lé­teznek és ez nagyban hátráltatja a munkát. A minisztérium egyébként a regionális fejlesztésre jövőre a költségvetésből 219 millió koronát kap, ehhez járul még az EU alapok­ból várt 75 millió euró. A más ágaza­tok által menedzselt EU alapokból Harna István szerint ez a terület újabb 800 millió koronára számít­hat. (T. L.) Szlovák Takarékpénztár Elfogadott tőkeemelés Pozsony. A Szlovák Takarékpénz­tár tegnapi rendkívüli közgyűlés­ének döntése értelmében nem a tervezett 4,9 milliárd koronával, hanem csupán 4,3 milliárd koro­nával nő a bank alaptőkéje, elérve a 6,374 milliárd koronát. Az új részvényeket kizárólag a pénz­ügyminisztérium jegyzi, a tőke­emelés időpontja december 15. A részvényesek elfogadták azt a ja­vaslatot is, hogy a pénzintézet megvásárolja a kényszerfelügye­let alá helyezett Ipari Bankot, mégpedig 1 koronáért. A felügye­ló tanácsban személycserék tör­téntek: leváltották Ladislav Sklenárt, a Nemzeti Vagyonalap volt alelnökét, helyébe Nyitrai Zsolt került. A takarékpénztár idei várható vesztesége 5,5-6 milliárd korona között alakul - mondta Dušan Jurčák bankelnök. (Ú) ilspSÄiif Már tudja, mit kínálunk? Csúcsminőségű telefont kitűnő áron, az aktiválás csak 100 korona, hozzá ajándékutalványokat tizenegyféle árkedvezménnyel és egy elegáns órát. A meglepetésekkel teli ajándék örömet szerez Önnek és családjának. S k adóval VK-1049/2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom