Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-08 / 283. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 8. POLITIKA ­HIRDETÉS 5 Ha a régiók képviseltetve vannak az elnökségben, egyenjogúnak és teljes értékűnek érezhetik magukat A lokálpatriotizmus szerepe elnökségbe, ösztönzést kaptak, egyenjogúnak és teljes értékűnek érezhetik magukat. A képviselők­nek pedig az a feladatuk, hogy vala­mely régiót képviseljék. Nincs olyan érzése, hogy a Nagykürtösi járás mindig is hát­térbe szorult? Az ország és a főváros földrajzi hely­zetéből adódik, hogy a nyugati járá­sok, melyek Pozsony vonzáskörze­tébe tartoznak, esetleg Ausztriával, Csehországgal határosak, gyorsab­ban fejlődnek. Keleten pedig Kassá­nak van meghatározó szerepe. Nagykürtös se nyugathoz, se kelet­hez nem tartozik, távol esik mindkét várostól. Ez is magyarázza a járás hátrányos helyzetét. Visszatérve a közgyűlésre, ön sze­rint jó megoldás volt, hogy az ifjú­ságpolitikával nem a fiatalabb ge­neráció képviselőinek egyikét bíz­ták meg? Hogy jó döntés volt-e vagy sem, az majd idővel kiderül. Valószínűnek tartom azonban, hogy a kérdéssel nem kizárólag Duray Miklós fog foglalkozni, és az elnökség fiatalabb tagjai készségesen felajánlják segít­ségüket és tapasztalataikat. Mivel magyarázható, hogy az ifjú­ságpolitikára ezúttal nagyobb fi­gyelmet fordítottak? Ahol nincs utánpótlás, később na­gyon nehéz elérni valamit. Az ifjú­sággal el kell fogadtatni azt, hogy \S Ahol rendben a gazdaság, ott még nemzetisé­gi problémák sincsenek. vannak közügyek, amelyekkel fog­lalkoznia kell. El kell érni, hogy el­gondolkozzon azon, a jelenlegi helyzetből hogyan lehet kilábalni. Rá kell vezetni a fiatalokat arra, hogy érezzenek bizonyos felelőssé­get környezetük iránt is. Ezért fon­tos az ifjúságpolitika. Végezetül, mennyire elégedett az MKP kormányzati munkájával? Adott körülmények között - a nyelv­törvénytől eltekintve - azt hiszem, elégedettek lehetünk. Persze, ez nem azt jelenti, hogy nincs rajta ja­vítanivaló. A Magyar Koalíció Pártja no­vember 13-án tartott tisztújí­tó közgyűlésén 15-ről 19-re növelték az elnökség létszá­mát. Közép- és Kelet-Szlová­kia képviseletében hárman kerültek be a vezetésbe. Egyi­kük Hamerlik Richárd, a Nagykürtösi járás elöljáró-he­lyettese. SZABÓ MÓNIKA Mit gondol, miért csak úgy sike­rült elérni az elnökség bővítését, hogy előtte tiltakozásul kivonul­tak a teremből? Miért ilyen nehe­zen egyeztek ebbe bele? Ez nézőpont kérdése. Szerintem vi­szonylag könnyen ment, hiszen ha a közép-szlovákiai és keleti régiók küldötteinek létszámát vesszük, egyáltalán nem kellett volna elfo­gadniuk a követelést. A nyugati já­rások nélkül ezt nem tudtuk volna elérni. Nem sok kicsit a tizenkilenc tag? Tud egyáltalán ennyi ember haté­konyan együttműködni? Mivel még csak pár hét telt el a köz­gyűlés óta, ezt nehéz megmondani. Tény, hogy tizenkilenc embernek nehezebb egyeztetni, mint tizenöt- „A Magyar Koalíció Pártja a regionalizmus híve, azt hangoztatja, hogy a nek. régióké a fontos szerep." (Archívum) Nem lett volna jobb megoldás ra­gaszkodni az eredeti létszámhoz, és néhány nyugati tagot a közép­szlovákiai, iÜetve keleti régió kül­dötteivel helyettesíteni? Mi nem akartuk azt, hogy a két ré­gió mások rovására legyen képvi­seltetve az elnökségben. Úgy tűnt, hogy a nyugati jelöltek valameny­nyien jó szakemberek, ezért nem ^ Tény, hogy tizen­kilenc ember­nek nehezebb egyeztetni, mint * tizenötnek. V akartuk őket kitúrni. Jobbnak lát­tuk a bővítést. Nem tart attól, hogy a „nyugati fö­lény" állandóan érezhető lesz majd? Nem hiszem. A szerdahelyi, ga­lántai tagok tisztában vannak azzal, hogy a helmed, losonci vagy a nagykürtösi magyar ugyanolyan magyar, mint ók. Apró részletekben bizonyára meg fog mutatkozni, olyan helyzetekben, amikor az em­ber nem tagadhatja meg mivoltát. De hát azért is van mindenki az el­nökségben, hogy védje régiója érde­keit. A lokálpatriotizmusnak vala­hol meg kell mutatkoznia. Hárman mennyire lesznek képe­sek a közép- és kelet-szlovákiai régió érdekeit érvényre juttatni? Ez még ugyancsak a jövő titka. Az én helyzetem annyiból nehezebb, hogy egyedül vagyok Közép-Szlová­kiából, de mindenképpen a kerületi szerveken keresztül kívánok tájéko­zódni és tájékoztatni. A Nagykürtösi járás a legelmara­dottabb járások egyike. Mi lenne a legfontosabb teendő? Mindennek alapja a gazdaság. Ahol rendben a gazdaság, ott még nem­zetiségi problémák sincsenek. Ahol viszont rossz helyzetben van, ott halmozódnak a gondok. A Nagykürtösi járásban körülbelül 33 százalékos a munkanélküliség. Ez sajnos az egész régióra jellemző, melyet öt járás alkot. A döntések ál­talában Pozsonyban születnek, de szeretném tájékoztatni a fórumot arról, hogy mi folyik itt, és megoldá­sokat keresni. Tehát elsősorban a gazdaságra kell összpontosítani. Mégis mivel lehetne odacsalogat­ni a befektetőket? Amíg nem változnak meg az adótör­vények, addig nehéz lesz. Az utóbbi időben történt ugyan néhány módo­sítás, ez viszont még nem részesíti előnyben, nem csalogatja a külföldi tőkét. Hiányzik a határ menti vám­mentes sáv. Nyugaton éppen ezek a régiók a leggazdagabbak, nálunk pedig a legszegényebbek. Ezt meg­oldani egyedül nem leszek képes, de feltétlenül ráirányítom a figyelmet. Nem kell attól tartani, hogy a régi­ók igényeinek megfogalmazását esetleg félreértelmezik? Nem hiszem. A Magyar Koalíció Pártja a regionalizmus híve, azt hangoztatja, hogy a régióké a fontos szerep. A régiók azáltal, hogy egy­két emberük bekerült az országos Hozzáférhetővé váltak a kommunista párt titkos iratai és a korábban titkos levéltári dokumentumok Csalc a fénymásolást kell megtéríteni ÚJ SZÓHÍR Pozsony. Az 1989-es rendszervál­tás után sok állampolgárnak gondot okozott, hogy hozzájusson a restítúciós, rehabilitációs, magáno­sítási és egyéb igényeinek benyújtá­sához szükséges dokumentumok­hoz. Ezek kiadása az állami levéltá­rak hatáskörébe tartozik - tudtuk meg Peter Kartoustól, a belügymi­nisztérium illetékes osztályvezető­jétől. Az 1939 és 1945 között fenn­álló szlovák államban, illetve a há­ború után elszenvedett meghurco­lásért járó kárpótláshoz szükséges adatokat is a levéltárakból lehet megszerezni. Az utóbbi években a minisztériumtól 3132 személy ka­pott kárpótlást, összesen 51,8 millió koronát. Még most is sokan fordul­nak a levéltárakhoz, ők elsősorban az úgymond politikailag megbízha­tatlan állampolgárok vidékre telepí­tésének, illetve az „osztályidegen" elemek munkatáborba hurcolásá­nak károsultjai. Ladislav Pittner bel­ügyminiszter október végén oldotta fel a kommunista párt hagyatéká­bóla levéltárakba került anyagok tit­kosságát. Jelenleg a belügyi, a vé­delmi és a gazdasági tárca illetékes bizottsága dolgozik annak megálla­pításán, hogy ezek közül mi hozha­tó nyilvánosságra, és mit kell to­vábbra is titkosként kezelni. - A Nemzeti Levéltár a washingtoni Holocaust Memorial Museummal együttműködve mikrofilmes doku­mentációt készít a Szlovákiában 1939 és 45 között végzett zsidó nép­irtás dokumentumairól. Ezenkívül felkészült arra is, hogy a december elsején életbe lépett törvény alapján rendelkezésre bocsássa a náci kon­centrációs táborok, illetve a kény­szermunkatáborok túlélőinek anya­gi kárpótlásához szükséges bizonyí­tó dokumentumokat - közölte Peter Zdražkaba, a levéltár igazgatója. Az érintetteknek csupán a fénymásolás költségét kell megtéríteniük. (G. L.) Washingtonban tett egyhetes látogatást Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke Tájékoztatás a háromlépcsős autonómiáról HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS Washington. Józsa László, a Vajda­sági Magyar Szövetség alelnöke a napokban Washingtonban ismer­tette a szenátus, a képviselőház, a külügyminisztérium és a Fehér Ház illetékeseivel a háromlépcsős vajda­sági autonómia tervezetét. Egyhetes amerikai látogatását a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány, illetve a washingtoni Magyar-amerikai Koalíció szervez­te. A találkozókon Józsa beszámolt a vajdasági magyarságot az utóbbi időben ért támadásokról, a háború utáni szerbiai helyzetről, illetve fel­vázolta, milyen azonnali segítségre lenne szüksége a háromszázötve­nezres vajdasági magyarságnak. A szenátorok és képviselők külpoliti­kai, illetve jogalkotásért felelős ta­nácsadóin kívül a VMSZ második embere tárgyalt Larty Napperrel, a külügyminisztérium kelet-európai segélykoordinációs osztályának ve­zetőjével, illetve Bili Clinton elnök délkelet-európai főtanácsadójával, Christopher Hill-lel. Józsa biztosí­totta tárgyalópartnereit, hogy a VMSZ és a szerbiai demokratikus el­lenzék más képviselői közösen száll­nak majd harcba Szlobodan Milose­vics diktatúrája ellen. A találkozók során leggyakrabban felmerült té­ma a decentralizáció szükségessé­ge, valamint Vajdaság 1989-ben el­vesztett autonómiájának helyreállí­tása volt. Józsa a washingtoni út margójára elmondta: nagyon fontosnak és si­keresnek ítéli a találkozókat, hiszen az amerikai törvényhozás és külügy illetékesei első kézből szerezhettek információkat a vajdasági magyar­ság helyzetéről és autonóm törekvé­seiről. „Az első lépés megtörtént, a konkrét problémafelvetések nyo­mán hamarosan további lépések, il­letve konkrét megoldások is szület­hetnek" - értékelte amerikai útját Józsa László, (jéel) VK-1049/1

Next

/
Oldalképek
Tartalom