Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-08 / 257. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 8. KOMMENTÁR Fekete csillag TÓTH MIHÁLY A körülmények úgy alakultak, hogy a kormányban és a törvényhozásban több mint egy esztendeje magyar ember az emberjogi és kisebbségi kérdések megoldási kísérleteinek a „gazdája". A demokratikus politikusok és nem-politikusok zöme A. Nagy László és Csáky Pál megválasztása, kinevezése után úgy vélte, logikus döntés volt, hogy neveltetésüknél fogva problémaérzékeny politikusok kerültek a nagyon „vékony jégnek" számító területen döntési helyzetbe. Akik viszont a politikában azzal keresik a kenyerüket, hogy egyszer és mindenkorra nemlétezőnek tekintik a kisebbségi problémák megoldását, előre kárörvendeztek. Tisztában voltak a lakosság jelentős részének hangulatával, sokak beleélési készségének hiányával, az anyagiak szűkösségével. Tény, hogy e tevékenységi területen nagyot lehet bukni, és szinte nincs remény gazdag termés betakarítására. Az elmúlt hetekben sokakat felzaklatott, hogy egyes, a munkanélküliek elhelyezésére létesített hivatalokban R betűvel jelölték meg a romák kartotékját. Lehet e tényt bárhogy kommentálni, a hivatalnokok váltig állíthatják, hogy ami történt, az csak a nyilvántartás áttekinthetőbbé tétele érdekében történt, kétségbevonhatatlan, hogy a jóérzésű emberek tudatában e „megoldás" századunk erkölcsi mélypontját idézi fel. Az R betűvel való megjelölés után már csak az következhet, hogy a cigányokat - hasonlóan, mint a zsidókat Hitler, Tiso és Horthy korszakában - csillaggal az öltözetükön engedik ki az utcára. Egy-egy korszakra, egy-egy működési területre valamely politikus úgy rányomhatja bélyegét, hogy az illető neve - kedvező, vagy kedvezőtlen összefüggésben - akár évtizedekig fennmarad. Noha a cigánynyilvántartásban elkövetett melléfogás konkrét hivatalnokok műve, félő, hogy az R betű megkülönböztető jelzésként való alkalmazását még sokáig úgy emlegetik, hogy ez akkor történt, amikor - törvényhozási és végrehajtási szinten - magyarok kezében volt Szlovákiában a kisebbségi és emberjogi kérdések megoldásának irányítása. Könnyen előfordulhat, hogy némely járási aktatologatók nem rendelkeznek komoly történelmi ismeretekkel. Ráadásul a hivatalnoktól a szellemi restség se mindig áll távol. Viszont egy kormánytagtóljoggal elvárható, hogy működési területén olyan légkört teremtsen, amelyben bizonyos dolgok nem fordulhatnak elő. Nem állítható, hogy az ilyen légkör kialakításához hozzájárult a miniszterelnök-helyettes szellemeskedése a romák rovására, amelynek slusszpoénja az „etnoturisztika" fogalmának bevezetése volt. A legalul levők rovására évődni még miniszteri pozícióból is ízléstelenség. Az ilyen viccen csak megvadult kispolgár nevet, gondolván: itt most már mindent szabad. JEGYZET Szomszédok 6. rész JUHÁSZ KATALIN Az utóbbi időben elpártolni látszik mellőlem a szerencse, lemaradtam például a hét televíziós eseményéről. Nem ültem a doboz előtt, amikor Jozef Šana, a kassai Luník IX. városrész polgármestere dalra fakadt a városi tévé kameráinak kereszttüzében. Így mások beszámolóira, valamint saját fantáziámra kell hagyatkoznom e közismerten józan életű vezető produkcióját illetően. Legalább annyira bánt a dolog, mint mikor Janka néni pár perces, de annál maradandóbb élményszámba menő antréit késem le, nem beszélve a szintén csak villanásnyi időre felbukkanó Virág doktorról. Aki emlékszik még az előző részre, konkrétan a szaporulatot taglaló számszerűsített adatokra támaszkodó passzusra, könnyűszerrel felfedezhette a véletlen párhuzamot Almáék problémájával, akiknek sehogy sem sikeredik az utódnemzés. Nos, kedves sajtószemléző munkatársak, semmi, de semmi szándékosság nem volt a dologban, ez tényleg a véleüen pajkos műve! Mint ahogy valószínűleg az is, hogy egy bizonyos - a finnországi kiruccanás alkalmával is kulcsszereplő - kassai utazási irodában az elmúlt hetekben sok roma nemzetiségű polgártárs érdeklődött Dánia iránt. Bizonyára olcsóbban kínálja a repülőjegyeket a tulaj, aki annyit mondott a kamerába, hogy gondolják meg emberek, útnak indulnak-e (olcsóbban, mint mással!), szégyent hoznake az országra, vagy sem. A világutazóknak azonban valószínűleg smafu az ország jó híre. Érdeklődnek a retúrjegy ára, az ottani viszonyok, a csoportos megrendelés esetén adható kedvezmény felől. Három hét alatt több mint 50-szer tapogatóztak az alkalmazottak szerint. De mondom, nyilván véleüenről van szó... PJj Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Hona - mellékletek (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk - Mondja, magát is leváltották? (Peter Gossányi karikatúrája) A KeK tervezeteit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, s a Világbank is finanszírozza Közép-európai jubileum Tízéves jubileumot ünnepelt a múlt hét végén Prágában a Közép-európai Kezdeményezés (KeK). Az 1989 novemberében Budapesten a Duna-Alpok Unió néven létrehozott regionális szervezet volt az első, amely a II. világháború után nyíltan és elsődlegesen a kelet-nyugati gazdasági együttműködés fejlesztését tűzte maga elé. KOKES JÁNOS Ne feledjük, hogy 1989-ben, bár a rendszerváltások előestéjén, de még mindig a majdnem fél évszázada erősen megosztott Európában éltünk. Ilyen szempontból szinte példaértékű a négy alapító tagállam politikai névjegye: Magyarország szocialista államként a Kölcsönös Gazdasági Segélynyújtás Tanácsának és a Varsói Szerződésnek volt a tagja, Olaszország polgári demokráciaként az Európai Gazdasági Közösség és a NATO tagja volt, Jugoszlávia semleges szocialista, Ausztria semleges polgári demokratikus állam volt. A szervezet megalakítását ezért kétségtelenül merész jövőbemutató kezdeményezésnek kell minősíteni. Azóta ez a regionális szervezet túlnőtte önmagát, s több névváltoztatás után 1992-ben felvette a találó Közép-európai Kezdeményezés nevet. Ma 16 tagállamot foglal magába Olaszországtól Lengyelországig, vagy Szlovéniától Fehéroroszországig. Alapvető célja változatlan, s a megváltozott politikai és gazdasági körülmények között is, amikor a szocialista világ már a múlté, szolgálni kívánja a szélesebb közép-európai régió együttműködését. A OLVASÓI LEVÉL Mélynemzeti gyász Egy évvel ezelőtt a Matica slovenská felhívta minden hazafias szlovák polgár figyelmét, hogy mélységes gyásszal emlékezzenek meg a 60 éve történt magyar megszállásról. Akkor ugyanis a barbár magyar királyi hadsereg lerohanta a több ezer éves múlttal rendelkező szlovák államot, lerombolva annak fejlett, Európa több országáéval vetekedő kultúráját és gazdaságát. Az ezt követő rettenetes elnyomást már nem is tudták szóban kifejezni, csak könnyes szemmel vonultak fel, magasra tartva a fekete szalaggal átkötött nemzeti lobogót. Tényszervezet tagországai közös elképzeléseketvalósítanak meg, s ezt a tevékenységet 12 munkacsoport koordinálja. A tagállamok egyebek között a környezeztvédelem, a kis- és középvállalkozások támogatása, a tudomány és a kutatás, a telekommunikáció, az oktatás, a kultúra, a statisztika és a turizmus terén működnek együtt konkrét tervek megvalósításában, amelyeket jórészt a tagállamok saját költségvetéséből fedeznek. A projektek egy részét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint a Világbank is finanszírozza. A prágai jubileumi kormányfői csúcstalálkozón elfogadták a következő két év akciótervét. Az elnöki stafétabotot CsehorAz elnöki stafétabotot Csehországtól Magyarország vette át. szágtól Magyarország vette át. Orbán Viktor miniszterelnök a találkozón leszögezte, Magyarország erősíteni kívánja a KeK gazdasági dimenzióit, különösen a határokon átívelő önálló gazdasági egységek létrehozását. Nagy hangsúlyt kíván helyezni a jövőre is: a magyar elnökség alatt kiemelt gondot fordítanak a korszerű informatikára, az egyre fontosabb környezetvédelemre és az ifjúság ügyeire. A KeK - mindezek ellenére - nem elsősorban a konkrét problémák megoldásának és a tervek megvalósításának a fóruma, hanem a kezdeményezések terepe. Emellett már hagyományosan kitűnő alkalom számos protokoll nélküli, kétoldalú megbeszélésre, amelyeken fontos ügyeket lehet gyorsan elintézni. Eduard Kukán Prágában például Moldova, Maceleg sajnálatra méltó, hogy minden történelmi alaposságot nélkülöző propagandával meg lehet téveszteni egy európai népet a 20. század végén. Nem az akkori történelmi és politikai eseményeket kívánom boncolgatni, csak néhány olyan tényre szeretném felhívni a figyelmet, amelyek példaként szolgálhatnának minden olyan ország vezetésének, ahol kisebbségek is élnek. Való igaz, hogy 1938. november első napjaiban az első bécsi döntés értelmében Magyarország visszakapta az első világháború után elvesztett területeit. A magyar impérium alá való tartozás azonban korántsemjelentett etnikai elnyomatást. A legfelsőbb magyar vezetésben egy humánus, korszerű nemzetiségpolitika fogalmazódott meg, melynek megvalósítádónia, Bosznia és Albánia külügyminisztereivel folytatott rövid eszmecseréken megállapodott abban, hogy ezek a diplomaták a jövő év első felében Szlovákiába látogatnak, s több kétoldalú megállapodás aláírására került sor. Miloš Zeman cseh kormányfő abban egyezett meg Valerij Pusztovojtenko ukrán miniszterelnökkel, hogy kétoldalú szakértői bizottságot hoznak létre, amely megpróbál megoldást találni az ukrán állampolgárok tízezreinek illegális csehországi munkavállalására. A jubileum alkalmával a tanácskozáson résztvevő kormányfők többékevésbé egybehangzóan pozitívan értékelték az elmúlt tíz év alatt megtett utat. A régió aktuális problémái között Prágában az első helyen szerepelt Koszovó, a dél-kelet európai stabilitási egyezmény megvalósítása, a dunai hajózás felújítása. A KeKtagállamok egybehangzóan leszögezték: készek bekapcsolódni a stabilitási egyezmény megvalósításába. A konkrétumok azonban attól függenek, hogyan végződik az Európai Unió által szervezett úgynevezett donor-konferencia, amelyen kiderül, mennyi pénz van Koszovó újjáélesztésére. Zeman jubileumi beszédében síkra szállt a közép-európai együttműködés kiszélesítése mellett, s hangsúlyozta, hogy a gazdasági és kereskedelmi együttműködést ki kell terjeszteni a politika, a kultúra, a környezetvédelem és az ifjúság területére is. A jövő szempontjából csak üdvözölni lehet, hogy a feléledt visegrádi együttműködés mellett a Közép-európai Kezdeményezés is szélesebb nyomtávra vált, s erősíteni, színesíteni kívánja a regionális együttműködést. A szerző prágai munkatársunk sára maga a miniszterelnök, gróf Teleki Pál törekedett. Szándékainak komolyságát rendeleteivel erősítette meg: „A tisztviselőket mindenütt kényszeríteni kell, hogy a nemzetiségek jogait, kultúráját és a kultúra ápolását tartsák tiszteletben." Utalt arra is, hogy a nemzetiségek iránti tolerancia kötelesség, mert ezeréves múltra tekint vissza. E meggyőződést így adja honfitársai tudtára: „A nemzeti kisebbségek kulturális egyenjogúságának biztosítása sok minden egyébbel együtt Szent István-i tradíció." S hogy e gondolatok nem csak a miniszterelnök egyéni felfogását tükrözik, bizonyítja Horthy Miklós kormányzó 1938. november 11-én, Kassa főterén elmondott beszéde: „Bár nem bírom a szlovák nyelvet, de a haditengerészetnél TALLÓZÓ THE NEW YORK TIMES A tekintélyes amerikai napilap a berlini fal leomlásának tizedik évfordulója alkalmából indított keletközép-európai cikksorozata részeként a Duna menti népek együttélésének nehézségeiről közölt terjedelmes írást, a folyón különböző történelmi korszakokban elpusztított hidak sorsának ismertetésén keresztül. A cikk a legrészletesebben a magyar-szlovák viszonyról szól, a második világháborúban felrobbantott esztergom-párkányi Mária Valéria híd kapcsán. A szerző meglehetősen elnagyoltan rajzolja fel a történelmi hátteret. Olyan megállapítások találhatók írásában, hogy a magyar törzsek 896ban özönlötték el a szlovák területet, valamint hogy a birodalmát Bécsből irányító Ferenc József császár 1895-ben azért ajándékozta meg két alárendelt népét, a magyarokat és a szlovákokat a Mária Valéria híddal, hogy azok kapcsolatot tarthassanak egymással. A kommunizmus bukása utáni időkről egyebek közt az olvasható az írásban, hogy miközben Szlovákiában magyarellenes érzelmeket tápláltak, a budapesti kormány igényt formált nem csupán Magyarország 10,6 millió állampolgárának, hanem azon milliók sorsának a meghatározására is, akik Magyarországon kívülre kerültek az első világháborút követő európai határátrajzolások nyomán. Most mindkét országban mérsékeltebb pártok vannak kormányon, és így valósággá válhat a „baráti híd" újjáépítése, az Európai Unió anyagi hozzájárulása mellett. LE SOI R A legnagyobb francia nyelvű belga lap riportsorozatot indított a Pándyféle gyilkosságsorozat nyomozásának legutóbbi magyarországi szakaszáról. A lap tudósítója felkutatta Nyíregyházán az egykori segédlelkész mostohalányát, Timeát, de néhány szónál bővebb nyilatkozatra nem tudta rábírni. A riport a szomszédok elbeszélése alapján afféle modern Kurázsi mamaként mutatja be a 35 éves Timeát, a súlyos bűnténysorozat egyik koronatanúját. Timea 1979-ben került Pándy házába, mint Pándy második feleségének, Fintor Editnek az első házasságából való lánya. Pándy vérfertőző kapcsolatra kényszerítette, amiből 1984-ban megszületett Márk nevű fia. Pándy első házasságából való lánya, a letartóztatásban levő Ágnes alig egy évvel később meg akarta ölni Timeát, hogy eltávolítsa a vele is vérfertőző kapcsolatban levő apjától. Timea túlélte a támadást, egy év múlva megszökött, és Kanadában új férj oldalán kezdett új életet. Házassága zátonyra futott, bűnügyekbe keveredett, ezért Pándytól való fiával és házasságából született további három gyermekével hazatért. Timea nem akarja elfelejteni szörnyű megpróbáltatásait, mondta, de szeretne normális életet élni. A belga nyomozók sem mentek vele semmire. A szomszédok zárkózott, komoly fiatalasszonynak írták le Timeát, aki gyerekeinek él, nagyon szerény anyagi körülmények között. eltöltött szép éveim egyik eredményeként horvátul beszélek, és így a szláv nyelvek nem teljesen idegenek nekem. Meleg szeretettel üdvözöllek benneteket, akik e napon visszatértek ezeréves hazátokba. Kenyeret adó földjét nemcsak együtt munkáltátok, hanem együtt védtétek is. Legyetek meggyőződve, hogy az egész magyar nemzet megértő szeretete biztosítani fogja részetekre életszínvonalatok emelésén kívül a szlovák nyelv és a kultúra teljes szabadságát is." E köszöntőt, papírról olvasva ugyan, de szlovák nyelven mondta el. A magyar kisebbségek lakta országok vezetőitől ilyen beszédet várni talán még a harmadik évezred küszöbén is csak utópia marad. Sárközi János Szentpéter