Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-05 / 255. szám, péntek

2 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 8. KOMMENTÁR Borítékolt káderlista TÓTH MIHÁLY Valóságos csoda, hogy Szlovákiában még vannak, akik - noha nem politikából élnek - nem csömörlöttek meg teljesen attól, amit meg­lehetősen félrevezetően pártos közéletiségnek nevezünk. Hazai magyar vonatkozásban e közéletiség abban nyilvánul meg, hogy Dél-Szlovákiában még mindig nem elhanyagolható azok száma, akik élénk érdeklődést mutatnak a Magyar Koalíció Pártjának kö­zelgő kongresszusán várható fejlemények iránt. Nem lehet tudni, tudatos kiszivárogtatásról van-e szó, vagy a plety­kálkodási hajlam megnyilvánulásáról, de tény, hogy mostanában nem múlik el nap anélkül, hogy valaki ne azzal próbálna meglepni: elárulja a komáromi kongresszuson megválasztandó MKP­tisztségviselők névsorát. Most, jó egy héttel a kongresszus előtt, meglepetve konstatálom, az egészben csak az a meglepő, hogy a különböző déli járásokból származó kádermozgási előrejelzések úgy hasonlítanak egymáshoz, mint egyik tojás a másikhoz. Vagy stílusosan: mint egyik apparatcsik a másikhoz. Párthovatartozás nélkül. Ez hajlamossá tesz arra, hogy úgy véljem, tudatosan, köz­ponti ötletre szivárogtatták ki a megválasztandók névsorát, hogy a változásra váróknak legyen idejük hozzászokni a gondolathoz: a vezetés összetételében semmi sem változik. Tény, hogy már nem abban a korban élünk, amikor még a Duna je­gén volt szokás vezért választani. A korszerű pártokban sem isme­retlen a lehetséges legfelsőbb káderek keretének előzetes kiválasz­tása. Európai pártokban ez akár lobbizásnak is minősíthető. Minél kevésbé európai egy párt, annál hajlamosabb a választások kizáró­lag legfelsőbb pártvezetés általi „káder-előkészítésére". A gyakor­latban ez azt jelenti, hogy a tisztújító kongresszus küldötteinek voksolása teljesen formális. Mindent előre megszerveztek, minden előre eldöntetett. Persze, elképzelhető, hogy nem az MKP, hanem a hírhedt SZMH (Szlovákiai Magyar Hírharang) működik. De eny­nyire összehangoltan működne? Az ilyen „hírközlő eszköznek" mindig sajátja a kisebb-nagyobb mértékű anarchia. Az ország kü­lönbözőjárásaiból előrejelzett leendő „válogatott keret" kísérteties egyformasága teljességgel valószínűtleníti, hogy itt anarchiáról, partizánkodásról lenne szó. Akaratlanul is azt gyanítja az ember, hogy itt a közvélemény, elsősorban a kongresszusi küldöttek vok­solási miheztartásának előkészítéséről van szó. Mindezt az MKP belső ügyének is tekinthetnénk. Az lenne, ha ki­sebbségi többpártrendszer lenne. JEGYZET att újabb bűnvádi eljárás kez­dődhessen a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képvi­selője ellen. Ez alkalommal a vádemelési javaslat nem em­berellenes, hanem olyan va­gyonellenes bűncselekményről szólna, amelyet Ivan Lexa tud­tával-beleegyezésével akkor kö­vettek el, amikor a DSZM jelenelegi képviselője a senki és semmi által nem ellenőrzött Szlovák Információs Szolgálat élén állt. Szóval, a vizsgálati szervek is­mét kérik Lexa mentelmi jogá­nak megvonását. Kérdés, meg­éri-e a kormánykoalíciónak, hogy az ellenzék megrendezze az ifj. Kováč-Lexa-cirkusz foly­tatását a parlamentben. Mert noha a lakosság többsége egyet­értett azzal, hogy a volt titkos­szolgálati vezetőnek ,joga van" pártatlan és méltányos bírósági eljárásra, szabadulása után so­kan az államhatalom, az igaz­ságszolgáltatás tehetetlenségé­ről kezdtek beszélni. Most, másodszori próbálkozás­ra mindent jobban elő kellene készíteni. Nem úgy, mint első alkalommal. Hogy Lexa ne tá­vozhasson olyan diadalittasan a vizsgálati fogságból, mint tette azt nyáron. P fttH Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), P. Malik Éva-régió- (58238310), Kovács Ilona - mellékletek ­(58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadáséit felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijesztí a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őtzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Ivan Lexa másodszor MADI GÉZA Hatósági személyek újfent azon törik a fejüket, hogyan kapják el megint Ivan Lexa frakkját. Is­meretes, hogy az első kísérlet lényegében fiaskóval zárult. Jóllehet a titkosszolgálat volt vezetőjét a parlament megfosz­totta képviselői mentelmi jogá­tól, majd vizsgálati fogságba is vetették, csakhogy néhány hét elteltével szabadlábra helyez­ték, így a nyarat már a szenei tavaknál tölthette. Ezzel az első menetben valójában ő került ki győztesen az ifj. Kováé-ügyből, tekintet nélkül arra, hogy az el­lene kezdett vizsgálat nem zá­rult le, és ezentúl „szabadlábon védekezhet". Ha nem zárják be ismét. Mert az előző hatalom bűneinek megtorlására is vállal­kozó demokratikus kormányzat erre készül. A parlament mandátumvizsgá­ló és mentelmi bizottsága ugyanis javasolta a törvényho­zásnak: fogadja el, hogy jogkör­rel való visszaélés gyanúja mi­- Én a 05-ös vagyok. Maga melyik rizikós csoportba tartozik? (Peter Gossányi karikatúrája) A várakozásnak megfelelően második fordulót is rendeznek az ukrán elnökválasztáson Felveszik a Kucsmát Egyik jelöltnek sem sikerült áttörnie az összes ukrán sza­vazó 50 százalékos voksará­nyát, így az elnökválasztás második fordulóját is meg­rendezik november 14-én Ukrajnában. JARÁBIK BALÁZS Vagyis nincs új a nap alatt, fogal­mazhatnánk „közhelyesen". Azt a tényt azonban, hogy a nagy „mani­pulátor" hírében álló Leonyid Kucs­ma jelenlegi elnök 36 százalékával maga mögé utasította a mezőny többi 12 tagját, nagy megkönnyeb­büléssel fogadták mind Ukrajná­ban, mind külföldön. Sokat lehetne mesélni arról, hogy a jó Leonyid el­nöksége alatt, bizony, finoman szól­va leálltak a dérrel-dúrral beharan­gozott gazdasági reformok. A pol­gár örül, ha megkapja átlag 35-40 dolláros havi fizetését, közben pe­dig nap mint nap nézheti az állami televízióban elnöke jól fésült fejét. Kilátás, fizetés nincs, propaganda annál inkább, így nem csoda, ha a politikai elemzők a választások előtt azt prognosztizálták, hogy a polgá­rok szerint Kucsma lesz az elnök, de 70 szazaiékuk nem őrá szavaz majd. Ez a jelentés óriási gond elé állította az elnöki timet. Azt jelentette, hogy a polgárok nagy része változást akar, de egyrészt nem bízik benne (mert úgyis Kucsma lesz az elnök), másrészt a többi jelölt nagyrészt úgy, ahogy van, megérdemelné az extrém jelzőt. Talán elég, ha az ult­rabaloldali Natalia Vitrenkót emlí­tem, aki a régi szép időket (értsd a Szovjetuniót és a hidegháborút) lát­ta volna viszont szívesen, vagy a kommunisták jelenlegi főnökét Szemjonyenkót, aki csodálattal te­kint az orosz-fehérorosz paktumra. Mindenesetre a választási részvétel­re nem lehetett panasz: bár az em­ber a nyugat-ukrán településeket járva lépten-nyomon választói apá­tiába ütközött, a régi, módszeres ne­velés megtette hatását. A szavazásra jogosult polgárok majdnem 70 szá­zaléka kívánt voksával dönteni, ami nem lebecsülendő szám. Még akkor sem, ha figyelembe kell venni, hogy Ukrajna elnöki rendszerben műkö­dik, így az igazi hatalom az elnök kezében összpontosul. Ennek elle­nére több mint jelzés értékű, hogy a tavalyi parlamenti választásokon többen voltak szavazni, az azóta „el­laposodott" gazdasági reformok egyre lehetetlenebb helyzet elé állít­ják az amúgy túlélésre szakosodott ukrán polgárt. Mivel a választások második fordulójába Szemjonyenko taposta be magát 22 százalékával, nem nehéz megjósolni Kucsma má­Az eredményt nagy meg­könnyebbüléssel fogad­ták külföldön is. sodik fordulóbeli győzelmét. A hiva­talban levő elnök mindent megtett azért, hogy a második fordulóban éppen ő lehessen a kisebbik rossz. Ebben az évben azonban összeállt ellene az ún. kanyini négyes - a szo­cialista Moroz, a volt KGB-főnök, ma jobboldali mérsékelt politikusnak számító Marcsuk és még ketten a „futottak még" kategóriában - koalí­ciója. Megállapodásuk értelmében a négy jelölt egymást támogatja, va­gyis egy jelöltet állítanak az első for­dulóba. A mediálisan nagy port ka­vart bejelentés egyetlen apró hibája, hogy az esélyes Moroz és Marcsuk nem tudtak egymás között meg­egyezni, így kútba esett a nagy ösz­szefogás terve. A két esélyes közötti szétaprózódott szavazatok éppen elegek voltak Szemjonyenkónak, de főleg Kucsmának, aki mindent meg­tett a kanyini négyes szétbombázása érdekében. A rossz nyelvek - no meg ellenzéke - szerint a Vitrenko elleni merénylet pár hónappal ezelőtt lehett egy jól megszervezett áltáma­dás is. Az egyes prominens jelöltek szerint Vitrenkón kívül csakis Kucs­mának állt érdekében felhozni az Ukrajnában szoknyás Zsirinovszkij­nak becézett elnökjelöltet. Tény, hogy az ukrán választókban így győ­zedelmeskedhet a tőlünk sem távol álló kisebbik rossz választása, Ukraj­na pedig folytathatja ott, ahol abba­hagyta. A kérdés pontosan ez, hova is tart keleti szomszédunk. Kucsma mostani elnöksége idején ugyanis szinte csak arra készült, hogy meg­tartsa a hatalmat. Arra viszont szisz­tematikusan: az elektronikus sajtó szinte kizárólag, az írott jó részben őt támogatja, ráadásul Nyugaton sem nagyon tudnak rajta kívül mást elképzelni az elnöki székben. Jól je­lezte ezt Ukrajna ENSZ Biztonsági Tanácsban kapott nem állandó tag­sága is, amelyet éppen Szlovákia el­lenében szerzett. Valószínű, hogy a szlovák külügyminisztérium új veze­tése már nem tudta leállítani a szlo­vák érdekek melletti aktivitást, így kénytelen volt - jó előre tudott - ve­reséget szenvedni az elnökválasztás­ra készülő hatalmas szomszédtól. Az ugyanis teljesen nyilvánvaló, Ukraj­na elsősorban azért kapta meg ezt a tisztséget, hogy Kucsma felhasznál­hassa választási kampánya során. A május 14-i második forduló szerény számítások szerint is több mint száz­milliójába kerül az országnak, de se­baj. Az ünneplés azonban csak sze­rényre sikeredhet: a választók - jobb híján - ismét csak Kucsmát viselhet­nek fejfedő gyanánt. Meddig még? A szerző az EBESZ missziójá­nak tagjaként vett részt a vá­lasztásokon TALLÓZÓ SME A szlovák főváros lakóinak életszín­vonala közelíti meg leginkább az Európai Unió államainak szintjét, de el nem éri, hiszen 30 százalékkal alacsonyabb. Ezzel szemben a dél­szlovákiai térségben élők az európai átlagnak mindössze 15 százalékát érik el. A helyzet a Rimaszombati, a Nagykürtösi, a Rozsnyói, a Nagy­rőcei és a Svidníki járásban a leg­rosszabb. Pedig Rimaszombat 1910-ben még Felső-Magyarország legfejlettebb városai közé tartozott. A Gemma '93 polgári társulás képvi­selője rámutatott, a 20. század 30­as éveitől fokozatosan csökkentek a városba áramló befektetések. A tér­ség esetleges elmagyarosításától va­ló félelem - ami megalapozatlan volt - a kommunista rezsimben, de még 1989 után is az életszínvonal fokozatos csökkenésében nyilvánult meg. A dél-szlovákiai szegénység a demográfiai fejlődés eredménye is. A városban és környékén összpon­tosult a roma etnikum, amely ma a populáció nagy hányadát alkotja. 1989-ben az újszülöttek 31-33 szá­zaléka volt roma, ma ez az arány hi­vatalosan 43-47 százalék. Az északi járásokban is sok probléma van, ezek azonban összehasonlíthatatla­nok a déliekéivel. Míg északra a gaz­dasági átalakulás volt a jellemző, délre a demográfiai fejlődés. A tár­sulás szerint az EU alapjaiból szár­mazó támogatás elosztásánál a déli járásokat kell előnyben részesíteni. PRÁCA Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazda­sági Szervezete (FAO) éves jelenté­se szerint az esztendő végén jelentő­sen lelassul a mezőgazdasági terme­lés növekedése, ugyanakkor a Föld lakosságának 19 százaléka éhezni fog. A jelentés kitér a transzformáló­dó országok helyzetére is, és megál­lapítja, a recesszió évei után mérsé­kelten nő a termelés, főleg a gabo­natermesztés. Az állattenyésztés vi­szont elmarad a tavalyi szint mö­gött. Lengyelország és Magyaror­szág agrárszektora a legfejlettebb, a szlovák mezőgazdaságról pedig megállapítja, a rossz időjárási viszo­nyok, az áradások és a pénzhiány miatt 7,2 százalékkal visszaesett a bruttó mezőgazdasági termelés. A mezőgazdasági szövetkezetek vesz­tesége 595 mülió koronával nőtt, és emelkedett az agrár-munkanélküli­ség aránya is. Szlovákia ismét azon közép-európai államok csoportjába tartozik, melyekben a piaci árak tá­mogatása a legalacsonyabb. A gaz­dasági egyensúly hiánya a mező­gazdaság válságához vezet - szöge­zi le a FAO jelentése. NOVÝ ČAS A kormányhivatalnak jelenleg több alkalmazottja van, mint a Mečiar­kabinet idején, pedig Mikuláš Dzu­rinda megígérte, a gazdasági intéz­kedések részeként a kormányhiva­tal állományát is csökkentik. Ehe­lyett most 32-vel több a dolgozók száma. Miriam Fiťmová, a kormány szóvivője ezt azzal indokolta, hogy egy kormányalelnökkel több van, ez plusz hat ember, a romakérdése­kért felelős kormánymegbízott ki­nevezése pedig további nyolc alkal­mazottat jelent. VISSZHANG Ad: Kaník magyarul, Új Szó, 1999. november 4. Információhiány, rosszakarat? Ľudovít Kaník és Ladislav Sklenár parlamenti leváltása mintegy fél­éves huzavona következménye volt. A Magyar Koalíció Pártja mindaddig várakozó álláspontra helyezkedett a Nemzeti Vagyon­alap két vezetőjének ügyét illető­en, amíg nem állt a rendelkezé­sünkre egyértelmű bizonyíték arra vonatkozóan, hogy Kaník és Sklenár visszaélt hatalmával, illet­ve nem megfelelően látta el felada­tát. A féléves időszak alatt azonban egyre több információ és gyanú merült fel a két vezető személyével kapcsolatban, s a miniszterelnök javaslatára a parlamentnek dönte­nie kellett visszahívásukról. A De­mokrata Párt (DS) azt a feltételt szabta, hogy Ľudovít Kaník lemon­dása esetén elfoglalhatja a Szlovák Gázművek igazgatói székét. Ezt a miniszterelnöktől származó infor­mációt maga Ján Lángoš, a DS el­nöke is alátámasztotta közvetlenül a Kaník és Sklenár leváltásáról megtartott szavazás előtt. A két ve­zető visszahívásában tehát ez az in­formáció, s nem valamiféle indula­tok döntöttek. A szavazás a parla­mentben titkos volt. S a titkos sza­vazás során is, mint minden más esetben, a képviselők a lelkiisme­retük szerint szavaznak. A DS és az MKP közötti viszony nem romlott meg. Az MKP továbbra is támogat­ja azt, hogy a Demokrata Párt te­gye megjelöltjét a Nemzeti Va­gyonalap igazgatói posztjára. Az MKP korrekt magatartásra törek­szik ebben a kérdésben is, mert úgy gondoljuk, a legfontosabb feltétel e poszt betöltésénél az, hogy a jelölt jó szakember legyen. Több tárgya­lást is folytattunk ebben az ügyben a demokrata párti politikusokkal, és ha az előbb említett feltétel tel­jesül, elképzelhetőnek tartjuk azt is, hogy támogatni fogjuk a párt je­löltjét a szavazáskor. így tehát egy­értelműen visszautasíthatjuk azt az állítást, hogy elvesztettünk volna egy szövetségest. Szomorúnak tar­tanánk, ha két koalíciós párt közti kapcsolat pusztán egyetlen tiszt­ségviselő támogatásán vagy visz­szahívásán múlna. Az MKP nem fog politikai üzleteket kötni, mint ahogy ezt nem tette Kaník leváltá­sa kapcsán sem. S végül még egy utolsó megjegyzés: bármikor szíve­sen nyújtunk információt a sajtó képviselőinek az MKP politizálásá­val kapcsolatban. Már ha egyálta­lán megkérdeznek bennünket. Úgy tűnik azonban, hogy van olyan új­ságíró, aki nem tartja fontosnak, hogy valós információk alapján tá­jékoztasson, hanem inkább rossz­hiszeműen, ártó szándékkal. Bugár Béla, az MKP elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom