Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-04 / 254. szám, csütörtök

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 8. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Félnek az eurótól Brüsszel. Az európai kiskereskedelmi cégek szövetsége attól tart, hogy a hozzá tartozó vállalatoknak igen kellemetlen lesz az euróértnék és az euróbankjegyek bevezetése 2002-ben. A EuroCommerce szövetség szerint az érméket és bankjegyeket már korábban forgalomba kellene hozni, különben a kiskereskedelmi használatuk szempontjából legfontosabb első néhány napban elriaszthatják a vásárlókat a készpénzhasználattól. Az átmenetre készülés egy tanulmány szerint már így is négy-öt évnyi hasznába kerülhet számos kiskereskedőnek. Ezen enyhíthet valamelyest, ha a vásárlók hitelkártyát vagy bankkártyát használnak, de több euróországban még igen nagy a készpénzhasználat a kiskereskedelemben. (MTI) Bizakodik a Volkswagen Frankfurt. Európa legnagyobb autógyártójának, a Volkswagennek az első kilenc havi nettó profitja 1,5 milliárd márka volt, csaknem 1%-kal kisebb az egy évvel korábbinál, miközben eladásai 10%-kal 110,12 milliárd márkára emelkedtek. A profitadatok gyengébbek, mint amire az elemzők többsége számított, az eledások alakulása viszont összhangban volt várakozásaikkal. (MTI) Tart a tilalom Berlin. A német mezőgazdasági miniszter megerősítette, a német kormány nem oldja föl a brit marhahús behozatali tilalmát. Kijelentette: nem kételkedik az Uletékes EU-szakértők vizsgálatának eredményében, akik fogyasztásra alkalmasnak találták a vizsgált brit marhák húsát. Mindazonáltal akadnak még tisztázásra váró nyitott kérdések, például az, miként működik és mennyire megbízható a brit marhák származását tanúsító rendszer. Aggasztónak nevezte, hogy az erőfeszítések dacára NagyBritanniában újra meg újra előfordulnak megbetegedések a vágómarha állományban. (MTI) Bajban a Ford Köln. A Ford művek német ága, a kölni székhelyű Ford-Werke AG bajba került, forgalma négy év előtti szintre esik vissza az idén. A német Ford forgalma az idén 25 milliárd márkával csökken, és 230 millió márkás veszteségre számíthat a vállalat. A tavalyihoz képest 100 ezerrel kevesebb kocsit gyártanak. A németországi piaci részarányuk 8,7%-ra csökkent, márpedig 10 alatti arány - a Ford vezérei szerint-elfogadhatatlan. (MTI) Osztrák ólommentesség Bécs. Nincs ólomadalék hétfő óta az osztrák benzinkutaknál kiszolgált üzemanyagokban: akinek ólmozott benzinre van szüksége, annak külön kiszerelésben kell megvennie az adalékot. Eredetileg július elsején akarták bevezetni a változást, de akkor az osztrák autóklubok tiltakoztak, mert túl rövid lett volna az átállási idő, a műszaki átalakításokat nem lehetett volna végrehajtani. Nyugati szomszédunknál még 300 ezer gépkocsi közlekedik ólmozott benzint igénylő motorral. Ha az ólmozott benzint igénylő autó tartósan adalék nélkül jár, az már károsíthatja a motort. (MTI) Az EuroTel legújabb mobilkártyás szolgáltatása Félperces impulzus ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az EuroTel Rt., a szlovákiai mobilszolgáltatók közt elsőként, november 1-től bevezette a 30 másodperces impulzusokra épülő tarifarendszert. A szolgáltató a kedvezményes tarifarendszert elsőként az EASY-kártyatulajdonosok számára teszi hozzáférhetővé, ám tekintettel a két szolgáltató közti kíméletlen konkurenciaharcra, a jövőben valószínűleg mindkét szolgáltató újabbnál újabb kedvezményekkel rukkol majd elő. Az EuroTel intézkedése már csak azért is várható volt, mivel mindkét szolgáltatót rengeteg kritika ért azért, hogy minden egyes megkezdett percet, mint egészet számláznak fel, miközben a környeOECD az iskolai internethasználatról - tavaly 16 milliárd dollárt fordítottak az oktatás internetes ellátására Robbanásszerű a fejlődés Párizs. A növekedés jelenlegi üteme mellett öt éven belül akár meg is duplázódhat az az összeg, amelyet a vüág legfejlettebb gazdaságai az iskolák internetelérésére fordítanak - áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD legújabb tanulmányában, amelyet a Világgazdaság ismertetett. FELDOLGOZÁS A napilapban közöltek szerint a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő szervezet tagállamai tavaly összesen 16 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordítottak az alap- és középfokú oktatás internetes ellátására. Az Egyesült Államokban tavaly „mindössze" a középiskolák 94 százalékában volt elérhető a hálózat. 100 százalékos ellátottsággal büszkélkedhet ugyanakkor az OECDtagok közül Dánia, Írország, Portugália és Magyarország is. A legnagyobb fejlődést e tekintetben - Magyarország mellett - Portugália tudta felmutatni, ahol a tavalyi 100 százalékkal szemben 1997-ben még a középfokú oktatási intézmények csupán 30 százaléka volt behálózva. Az OECD-tagországok közül DélKorea számít sereghajtónak, ott a középiskolák mindössze 22 százalékában van internetkapcsolat. Meglepő ugyanakkor a világ egyik vezető gazdasági és informatikai hatalmának számító Japán hasonló tanintézményeinek helyzete, ahol a diákok minden száz középiskolából csupán 23-ban tudnak hozzáférni a világhálóhoz. Az általános iskolák esetében azonban már korántsem ilyen jó a helyzet. Miközben a középiskolák öszszehasonlításában vezető ír és finn alapfokú intézmények majdnem 100 százalékában van internet, a középiskolák behálózásában szintén élenjáró portugálok itt például már csak 4 százalékot tudtak tavaly felmutatni. Magyarországon közel 500 általános iskolában érhető el az internet, és ez a szám évente 50-60nal nő. Az OECD-ben tavaly elköltött összeg felét, 8 milliárd dollárt fordított egyedül az Egyesült Államok az iskolák behálózására, illetve a már kiépített rendszer fenntartására-fejlesztésére. Amennyiben a mai trend továbbra is fennmarad, öt éven belül a mai összeg dupláját fogják a vezető OECD-államok az oktatási intézményeik internetes ellátására fordítani - áll a tanulmányban. A szervezet ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az iskolai számítógép-fejlesztésre fordított pénz nagy részét a hardverre költik, miközben a szoftverek gyakran elmaradottak. A konjunktúra magával húzza Közép-Európát is A Mladá Boleslav-i Škoda Auto óriásberuházása Szlovákiában átmeneti Eladó az állami kézben GDP-visszaesés várható lévő részvénycsomag ző országok néhány mobilszolgáltatója már a másodperc alapú számlázást is bevezette. A hazai mobilszolgáltatók mostanáig a szlovákiai percdíjak olcsóságára hivatkozva utasították vissza a kritikát, ám úgy látszik, az ügyfelekért folytatott harcban már ez az érv sem állja meg a helyét. Az EuroTel által kínált két, kedvezményes telefonálást lehetővé tevő programcsomag közül a NONSTOP a belföldi hívások esetében félperces impulzusért folyamatosan 4,90 koronát számláz. Az EASY UFE programcsomag tulajdonosai, ugyancsak félperces impulzusok mellett, az EuroTel hálózatán belül csúcsidőben 4,90-ért, csúcsidőn kívül pedig 2,90 koronáért telefonálhatnak. (mi) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Bonn. Jövőre átlagosan 3,5 százalékos növekedést vár Közép-Európa országaiban a hat nagy német gazdasági kutatóintézet közös őszi világgazdasági előrejelzése, amelyet a Napi Gazdaság ismertetett. A jelentés szerint a régióban 2000ben tovább csökken az infláció. A javuló világgazdasági környezet, azon belül az erősödő nyugat-európai növekedés hatására a GDP gyorsuló növekedése várható a közép-európai régióban - állítják a vezető német közgazdászok. Ez alól talán csak Szlovákia lesz majd kivétel, ahol az új kormány reformintézkedéseinek elhúzódása miatt átmeneti GDP-visszaesésre kell számítani. A cseh gazdaság már túljutott a mélyponton, és jövőre ismét növekedni kezd, a román gazdaságban viszont még tart majd az átrendeződés miatt kialakult recesszió, igaz, már csak kisebb mértékben. A kutatóintézetek szerint jövőre ismét a lengyel gazdaság lesz a térség éllovasa, de Magyarországon is gyorsul a növekedés üteme, és várhatóan 4,5 százalékra emelkedik. A gyorsabb növekedés nem jelenti azt, hogy számottevően javulna a foglalkoztatottság, sőt, egyes országokban - mint például Csehország, Szlovákia vagy Románia -, ahol elhúzódik a reformok véghezvitele, a munkanélküliség 2000-ben is növekszik majd. Az infláció viszont tovább csökken 2000-ben a térség országainak zömében, és Románia, illetve Szlovákia kivételével mindenütt egy számjegyű lesz a fogyasztói árak növekedési üteme. Bár a fizetési mérlegeket illetően általában romlásra kell számítani, a közép-európai valuták reálfelértékelődése pedig valószínűleg folytatódik, a német kutatóintézetek szerint nem fenyeget valutaválság, ami elsősorban a jövőre ismét gyorsabban növekvő exportnak és a még mindig jelentősnek mondható működőtőke-beáramlásnak lesz köszönhető. HIROSSZEFOGLALO Prága. A cseh pénzügyminisztérium, valamint az ipari és kereskedelmi minisztérium különböző álláspontot képvisel a Mladá Boleslav-i Skoda Auto autógyár 30%-os, jelenleg állami kézben lévő részvénycsomag eladásának ügyében. Jan Mládek, a pénzügyi tárca miniszterhelyettese és Miroslav Grégr ipari és kereskedelmi miniszter közötti ellentét a Škoda Auto eddigi legnagyobb beruházása, az új motorgyár hétfői alapkőletétele kapcsán robbant ki. Jan Mládek szerint a Škoda Auto 30%-os részvénycsomagját még karácsonyig el kellene adni, ezért a kormánynak november derekán el kellene döntenie: megkezdi-e a tárgyalásokat a részvénycsomag egyetlen potenciális vásárlójával, a Volkswagennel vagy sem. Mládek érvelését a következő ténynyel támasztotta alá: az állam december 31-vel elveszíti a részvénycsomaghoz kötődő különleges jogait. Miroslav Grégr ennek ellenére azt szeretné, ha csak az új motorgyár átadása után adnák el a papírokat. A Volkswagen köreiből kiszivárgott információk szerint a cég 8 milliárd koronát adna a részvénycsomagért. A Škoda Auto részvényeinek 70%-át birtokló Volkswagen e héten megkezdte egy vadonatúj motorgyár építését Mladá Boleslavban. A 17 milliárd koronás beruházás révén évente 500 ezer autómotor és sebességváltó hagyja el a gyártószalagokat. Az új egység maximális kapacitását 2002 és 2003 fordulóján éri el. A beruházáshoz állami segítséget is igénybe vettek: a Zeman-kormány összesen 21,9 millió dollár támogatást nyújt. Az elkövetkező 4 évben az autógyár 65 milliárd korona volumenű beuházással számol, ebben benne van az Indiában és Oroszországban befektetendő összeg is. Vratislav Kulhánek, a Škoda Auto igazgatótanácsának elnöke közölte: a cég tavaly 105,7 milliárd koronás forgalmat bonyolított le, az idén 115 milliárdra becsüli a várható forgalmat. (ČTK, MfD) A Szlovák Takarékpénztár jelzáloghitele Növekvő érdeklődés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Amióta a parlament elfogadta a jelzáloghitelek 6 százalékos állami kamattámogatását, ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés e hitelforma iránt - hangzott el a Szlovák Takarékpénztár tegnapi sajtótájékoztatóján. A takarékpénztár 1999 júliusa óta nyújt jelzáloghitelt, az idén 250 milliót, jövőre pedig 750 millió koronát különítettek el erre a célra. A bank 13,25 százalékos kamattal nyújt e célra hitel (csak fizikai személyeknek), a 6 százalékos kamattámogatás (bonifikáció) révén ez 7,25 százalékra mérséklődik, ám a takarékpénztár fenntartja magának azt a jogot, hogy évente egyszer módosítsa a kamatot. Jelenleg 5 és 15 év közötti futamidőre vehető fel jelzáloghitel, ám a felső határt rövidesen kitolják 30 évre. A hitel legfeljebb az új lakás vagy ház beszerzési árának 70 százalékát fedezi (a többit más forrásból kell állni), emellett a felvett hitel 167 százalékának megfelelő összeggel vagy ingatlannal kell garanciát vállalni, végezetül a kért hitel 0,75 százalékának megfelelő előleget kell befizetni. Lássunk egy konkrét példát: Ha valaki 1 428 000 koronára becsült lakást akar venni, akkor az összeg 70 százalékának megfelelő, azaz 1 millió koronás jelzáloghitelt kap. A hitel havi törlesztésének nagysága 9260 korona 15 éven át (az állami kamattámogatással együtt, 7,25 százalékos kamat mellett). Az 1 millió koronás jelzáloghitel igényléséhez négytagú család esetén nettó 19 800 korona havi bevétel szükséges, előlegként a kért hitel 0,75 százalékát, azaz 7500 koronát szükséges befizetni, végezetül az 1 670 000 koronányi hitelfedezetet kell felmutatni. (shz) A hazai pénzintézetek által nyújtott különböző feltételű hitelek kamatai Bank Rövidlejáratú Középtávú Hosszúlejáratú Priemyselná banka 20,00 21,00 22,00 ČSOB 21,00 21,00 21,00 Postabank 20,50 individ. individ Pol'nobanka 22,40 23,00 24,00 Ľudová banka 20,5020,5020,50Szlovák Takarékpénztár individ. individ. individ. Általános Hitelbank (VUB) 21,40-23,10 23,00-24,00 25,00 IRB 20,50 21,50 22,50 Banka Slovakia 20,00-26,00 20,00-26,50 Bank Austria Creditanstalt 18,00 18,00-20,00 3 hónap BRIBOR+mozgórész Slovenská kreditná banka 21,50-25,00 21,50-25,00 Istrobanka 21,00-től 21,50-től 21,50-től Rövidítések: BRIBOR - Pozsonyi Bankközi Piac, ind. - individuális. (Forrás: SITA) Cseh Takarékpénztár Az Erste Bank ajánlata Prága. A cseh bankprivatizációt felügyelő bizottság megkapta az osztrák Erste Bank Sparkassentől a Cseh Takarékpénztár (ČS) 52%-os részvénycsomagjára tett privatizációs ajánlatát. A pénzügyminisztérium szóvivője szerint az ajánlat jó kiindulási alapot jelent, azt viszont nem tudta megerősíteni, hogy a takarékpénztárat az év végéig magánosítják-e vagy sem. Kiszivárgott hírek szerint az Erste Bank Sparkassen több ajánlatot dolgozott ki: a bank 50 millió eurót adna a ČS-ért a jelenlegi állapotában, 500 millió eurót, ha a pénzügyminisztérium elképzelései szerint áramvonalasítják a bankot, végül 1 milliárd eurót (kb. 36,6 milliárd korona), ha az Erste Bank szerint tőkésítik fel a bankot. A pénzügyminisztérium 22,5 milliárd koronát szán a takarékpénztár behajthatatlan hiteleinek átvételére. (ČTK) Az USA-ban tavaly „mindössze" a középiskolák 94 százalékában volt elérhető az internet. (Illusztrációs felv.)