Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-30 / 276. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 30. téma: P RémmEnTeS világnap VRABEC MÁRLA Miért éppen a piros bohócorrot választották a gyermekeknek nyújtott segítség jelképéül? A British Arways légitársaság ajánlotta nekünk ezt a játékos formát, amely Angliában már rég bevált. Úgy látszik, nálunk is elnyerte az emberek tetszését, hiszen a bohóc a szomorú gyerekek legjobb barátja. Marianna Kováčová szerint a legnagyobb siker az, hogy sikerült felkelteni az emberek figyelmét Az erőszak nem családi ügy A nyitrai Szlovák Gyermekremény Alapítvány 1997-ben rendezte meg első ízben a „Piros bohócorrok kampányát", amelynek bevételéből a vészhelyzetben levő gyermekek ingyenes segélyvonalát tartja fenn. Az akciót azóta minden ősszel megrendezik. Milan Ftáčnik egyelőre optimista ÜJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tizenegyezer pedagógus elbocsátása és a kötelező óraszám növelése nem megoldás hangsúlyozta tegnap Milan Ftáčnik oktatási miniszter. Emlékeztetett, hogy két éve Csehországban 15 ezer pedagógust bocsátottak el, a többieknek pedig kettővel emelték az óraszámát. Idén viszont kénytelenek voltak visszaállítani az eredeti óraszámot, csak az elbocsátottakat nem sikerül visszacsalogatni, mert közben már jobban fizetett állást talált. Ftáčnik szerint a lépés a pedagógusok túlterheléséhez vezetne és sokan elhagynák a pályát. Az elbocsátások által „megtakarítható" összeg annyira kicsi, hogy nem javítana a pedagógusok helyzetén. A tárca anyagot dolgozott ki, amelyben elutasító álláspontját érvekkel támasztja alá. A kérdés szerdán kerül a kormány elé. A miniszter ezt megelőzően a pénzügyminisztériummal vitatja meg a számításba jöhető megoldásokat. Arra a kérdésre, mit gondol, sikerül-e megvédeni a kormányban azt az álláspontját, hogy nem a tömeges elbocsátások, hanem az oktatás finanszírozási rendszerének reformja és az átgondolt ésszerűsítési programok jelenthetik a kiutat a hullámvölgyből, bizakodó igennel válaszolt, (vk) Az egyetem szenátusának magyar tagja is van Gál Tibor docens személyében Új akadémiai szenátus Nyitrán ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra. Tegnap már másodszor ült össze a nyitrai Konstantin Egyetem új összetételű akadémiai szenátusa, mivel a múlt héten nem sikerült elnököt választania. Ezúttal a jelenlevő 24 tag egyhangúlag Viliam Obert professzorra, a szlovák tanszék munkatársára voksolt, és megválasztotta a négytagú elnökséget, valamint a gazdasági, a jogi és a diákok problémáival foglalkozó bizottságok tagjait is. Az elnökségnek magyar tagja is van Gál Tibor docens személyében, akitől azt is megtúdtuk, hogy a szenátus már december 16-án megtárgyalja az egyetem új statútumának tervezetét, így az még ebben az évben a minisztériumba kerülhet, (-bee) Malíková zagyvaságai Pozsony. Soha nem beszéltem arról, hogy az Epetjesi kerületnek autonóm egységként a Kárpátok eurorégióhoz kellene csadakoznia - cáfolta meg Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke Anna Malíková, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke műit pénteki állításait. Duray Miklós értelmeden zagyvaságnak tartja a nemzeti vezérnek azokat a kijelentéseit is, amelyek szerint ő a Duna TV és a közszolgálati MTV 1 adásaiban a határok megváltozásánál' szükségességéről, illetve egy autonóm területen működő parlamentről beszélt, valamint arról, hogy Magyarországnak nagyobb mértékben kellene részt vennie a szlovákiai privatizációban, s így az itteni magyarok pozíciója megerősödne és többet követelhetnének. Az MKP alelnöke szerint meg kellene nézni azokat a műsorokat, amelyeket Anna Malíková említett. (SITA) Az oktatási tárca szerint tizenegyezer pedagógus elbocsátása nem lehet megoldás Duray Miklós cáfol Hány ingyenes segélyvonal működik jelenleg az országban? Sajnos, csak kettő - Nyitrán (0820/32 32 32) és Besztercebányán (0820/43 43 43), mert többre nincs pénz. A telefonszámlánk havonta meghaladja az ötvenezer koronát, és ezenkívül még egy kocsit is üzemeltetünk, hogy kritikus esetben a helyszínre siethessünk. Milyen problémákkal fordulnak Önökhöz leggyakrabban a gyerekek? Naponta mintegy 150 hívásunk van, túlnyomó többségük a szeretet és a törődés hiányáról tanúskodik, persze, a gyerekek ezt még nem képesek ilyen pontosan megfogalmazni, ők csak azt érzik, hogy valami nincs rendben. A mi dolgunk, hogy segítsünk megfogalmazni nekik, mi a gond. Sokszor csak a harmadik, negyedik beszélgetés után derül ki, hogy a szülők válnak, veszekednek, isznak, vagy rendszeresen verik, módszeresen kínozzák gyermekeiket. Megdöbbentő adat, de tapasztalataink és felméréseink is azt igazolják, hogy a családok SS A közöny miatt főleg a jól szituált családok esetében nehéz bizonyítani . . a lelki terrort. több mint tíz százalékában a szülők testileg és lelkileg is bántalmazzák a gyermekeiket, sőt szexuálisan is visszaélnek kiszolgáltatottságukkal. Ezek a legnehezebb esetek, mert a gyermekek nagyon sokáig nem is sejtik, hogy ami velük történik, az nem helyénvaló, és csak az iskolában, a társaik elbeszélése alapján jönnek rá, milyen egy norMi ne fordítsunk nekik hátat! mális család. Ilyenkor viszont szégyellik a dolgot, félnek a következményektől, mi lesz, ha mindez kiderül, és ami a legrosszabb - teljesen elveszítik a felnőttekbe vetett bizalmukat. Az elmondottak alapján a hívásokat fogadó munkatársaiknak egyáltalán nincs könnyű dolguk. Hogyan készítik fel őket? Elvégeznek egy háromhónapos tanfolyamot, mely során pszichológusok, szociológusok és orvosok foglalkoznak velük, majd bejárnak a segélyközpontba ún. „meghallgatásokra" is, hogy képet kapjanak a beszélgetésekről. A legfontosabb amit meg kell tanulniuk, hogy beszédre bírják a gyerekeket, tudjanak „hallgatni", és soha ne adjanak kész tanácsokat, hanem arra vezessék a gyerekeket, hogy maguk keressék a megoldást, vagy forduljanak egy hozzájuk közel álló rokonhoz, ismerőshöz, pedagógushoz. Általában egyetemisták és nagyon lelkiismeretesen végzik ezt a munkát naponta több órában is, szimbolikus 25 koronás órabérért vagy ingyen. Tavaly nyílt meg Alsócsitárban az alapítvány krízisközpontja, ahol az otthonról menekülő gyermekeknek és anyáknak nyújtanak menedéket. Ők a segélyvonal révén kerülnek ide? Nagy részük igen, mások a sajtóban olvasnak rólunk. Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy orvosok vagy válóperes ügyvédek hívják fel figyelmünket egy családra, ilyenkor aztán mi járunk utána a dolognak - megkérdezzük a rokonokat, szomszédokat, és az ő segítségükkel megpróbáljuk az agreszszív környezetből kimenekíteni a gyermeket. Sajnos, a legtöbb családban takargatják az ilyen szégyenfoltokat, a szomszédok pedig jobbnak látják, ha nem tudnak semmiről, s inkább nem avatkoznak mások családi ügyeibe. A közöny miatt főleg a jól szituált családok esetében nagyon nehéz bizonyítani a fokozott lelki terrort, mert a nyájas mosolyok és a látszat sokszor még a legközelebbi hozzátartozókat is megtéveszti. Hány lakójuk van? Három anya és 12 gyermek, akik mind egy szál ruhában, legfeljebb egy táskával, titokban szöktek meg. Az ellátáson kívül orvosi, pszichológusi segítséget is biztosítunk nekik, de az anyáknak szociális és jogi tanácsadásra is szükségük lenne, hiszen se pénzük, se állásuk, és mivel ők bontották fel a munkaviszonyt, a törvény szerint csak minimális szociális segélyre jogosultak. Mindezt még tetézi, hogy az agresszív apák gyakran felkutatják családtagjaikat, a krízisközpontba is eljönnek fenyegetőzni. Fokozott védelemre lenne szükségünk, de eddig még azt sem tudtuk elérni, hogy egy kamerát szereljenek fel a kapunkra. Mi történik addig, amíg bírósági döntés születik arról, hogy a gyermek veszélynek van kitéve saját családjában? Pszichológus jelenlétében jegyzőkönyvet veszünk fel arról, amit a hozzánk fordulók elmondanak, aztán az illetékes járási hivatal szociális osztályát értesítjük, a továbbiak(Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) ban az intézkedik. Sajnos, a gyermekeknek újra és újra mindent el kell ismételniük a szociális gondozók előtt, a rendőrségen és a bíróságon is, ahol gyakran ott ül velük szemben az a személy, aki évekig bántalmazta őket. Ez hatalmas megrázkódtatást jelent, ezért sze\\ A jelenlegi jogszabályok egyértelműen az agresszort juttatják előnyös helyzetbe. \\ retnénk elérni, hogy az általunk rögzített vallomást a többi intézmény is fogadja el. A válságközpont csak átmeneti megoldás, hová mehetnek innen a gyermekek és az anyák, ha már nincs otthonuk? Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a gyerekek ne állami gondozásba, hanem nevelőszülőkhöz kerüljenek. Az elmúlt egy év alatt négyet sikerült így elhelyeznünk. Az anyákkal már nehezebb a helyzet, ha nem elég erősek és elszántak, nekik sokszor csak a menedékotthon vagy a hajléktalanszállás marad. Ajövőben mindenképpen törvényes keretek között kellene védelmet nyújtani a családon belüli erőszak áldozatainak, mert a jelenlegi jogszabályok egyértelműen az agresszort juttatják előnyös helyzetbe, a menekülők kiszolgáltatottságát pedig figyelmen kívül hagyják.