Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-30 / 276. szám, kedd

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 30. KOMMENTÁR Jobboldali fiaskó JARÁBIK BALÁZS Megtanulták kommentálni a közvélemény-kutatások eredményeit a szlovák polidkusok. A különböző pártállásúak hangzatos szólamait hallgatva csak kapkodjuk fejünket - és számolhatjuk a győzteseket. A HZDS vezet, Fico Iránya egyből 12 százalékot kapott, a volt erős jobboldaliak a béka feneke alól sem látszanak ki. Ha ez a „nincs baj, az SDK pártjai együttesen majdnem elérik a HZDS-t" reakciót váltja ki, skizofrén helyzetnek tekinthető. A jobboldal válságát mi sem jellemzi jobban, mint a kereszténydemokraták egyre őrültebb testvérháborúja. Pittner belügyminiszter múlt heti bejelentését a KDH regionális titkárait fizető TV COM elleni gazdasági vizsgálatról csak tetőzte a hétfői bomba a SIEMENS és a TV COM 30 milliós szerződéséről, mely az utóbbi társaság számláját gyarapítja. A szlovák jobboldali sajtó gyors reakciója egyértelmű: a belügyminiszter szembefordult Čarnogurskýval, vagyis Dzurinda-pártí lett. Joggal róják fel Pittnernek, hogy Režeš még mindig Spanyolországban sziesztázhat, Mečiar nyugodtan szervezheti a pártösszeröffenéseket 20 milliós panziójában. Ennél sokkal nagyobb baj, hogy Dzurinda és Čarnogurský egymás elleni csörtéjében szinte megsemmisül a jobboldal. A keresztény értékeket képviselő KDH-ról kiderül, nem jobb a Deákné vásznánál, míg a liberálisoknak az iszákos, de a rossznyelvek szerint közel 40 milliós vagyonnal rendelkező Ďuračka okoz negyedévente erkölcsi problémát. Miközben a jobboldal elveszíti erkölcsi tartását, szavahihetőségét és szavazóit, a baloldali pártok szép lassan preferenciális hízásnak indultak. Egyre valószínűbb, hogy a következő választáson a baloldal kormányt lesz képes alakítani a jobboldali pártok nélkül is. Kulcskérdés, hogy a HZDS második vonala mikor lesz képes nyugdíjba küldeni az öreg és kiszámíthatatlan Mečiart, s a Malíková-Slota párbaj kimenetele sem Mečiar esélyeit növeli. Abban a pillanatban, amikor ez sikerül, kivették a kormánykoalíció legerősebb tartógerendáját. A TV COM elleni gazdasági vizsgálattal végérvényesnek látszik Dzurinda és Čarnogurský szakítása. A KDH jövője az igazságügy-miniszter kezében van. A kereszténydemokraták legnagyobb fegyvere erős - és Čarnogurský-párti - ifjúsági bázisukban van, elég ha Daniel Lipšic nevét említjük. Egy elitváltással meg lehetne akadályozni a KDH ellehetetlenülését. A jobboldalnak azonban további veszélyt jelent, ha bebizonyosodik, hogy a miniszterelnök a DÚ-val kokettál. Roman Vavrikkal való vasárnapi tárgyalása, a DÚ viszonyulása Dzurindához akár erre is utalhat. Márpedig akkor a testvérháború könnyen a jobboldal (párt)viszályához vezethet. A baloldal legnagyobb örömére. JEGYZET Mindhalálig vodka GÖRFÖL ZSUZSA Távol áll tőlem bárkit megsérte-ni, félve írom le: a szlávoktól nem idegen a megalománia, sőt. Kis szláv nép - kis nagyzási hóbort, nagy szláv nép - maszszív megalománia. Az oroszok verhetetlenek e műfajban, ők a legnépesebb szláv nemzet. Valahol itt kell keresni a szovjetesdi okait is, hiszen a kommunista ideológia lelkes terjesztése az orosz újgyarmatosítást volt hivatott leplezni. Közben fordult a világ, a gyarmatok függetlenednek, ám az oroszok csak ímmel-ámmal alkalmazkodnak az új széljáráshoz. Pedig már nem az övék a világ leghatalmasabb hadserege, sem a legkorszerűbb űrtechnológia. Egy dologban verhetetlenek: a vodkaivásban. Rossznyelvek szerint Gorbacsov a szesztilalomba bukott bele, s Jelcin attól lett olyan fenemód népszerű, hogy csak úgy öntötte magába a vodkát. Mert az orosz nem kupicából issza a vodkát, hanem pohárból, ami testvérek között is legalább két deci. S egy hajtásra illik kiinni, utána harapni kell a sózott heringből, uborkából, az edzettebbek csak egy szelet fekete kenyéren át vesznek mély lélegzetet az újabb pohárköszöntő előtt. Nem akármilyen látvány! Az ámuló puhány külföldinek szívesen elmagyarázzák, hogy vodkával könnyebb az élet: elveri az éhséget, felmelegít, jókedvre derít, bátorságot ad. Erről feledkezett meg a Kaukázusba vezényelt orosz csapatok parancsnoksága, s ez okozta a bajt. Mert a katonáknak lőszerből van elég, az élelemmel és a meleg ruhával gondok vannak. Bátorságból sosincs elég, ergo: vodka kellene, de sok. Ami van, csak arra futja, hogy a kiskatonák nem a harchoz, hanem további vodka kereséséhez gyűjtenek bátorságot. Ha másképp nem megy, fegyverrel. Mit érdekli őket, hogy a muzulmánok nem isznak alkoholt, s hogy az ingus elnök ezen felül is alkoholtilalmat rendelt el a harcok kitörése után. Az orosz katona vodkára üzemel! Ha alig húszévesen elzavarták a mama szoknyája mellől a háborúba, bár még nem ültetett fát, nem épített házat, nem nemzett fiút, csak egy módja van, hogy férfiasságát bizonyítsa: vodkát iszik. Mindhalálig vodkát... Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella -panoráma (58238338), P. Malik Éva - régió- (58238310), Kovács Ilona - mellékletek (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztóségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Sörhasas pasas. A horvát rendőrség elfogta az alvilág kilenc vezetőjének egyikét. A módszerekben nem válogattak. (TA SR/EPA-felvétel) TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA Miloš Zeman, cseh kormányfő a lap kommentárja szerint vékony jégre tévedt, amikor nem konzultálta meg politikai partnereivel a cseh-szlovák vagyonelosztási vita lezárásáról szóló kétoldalú megállapodást és ennek részét, a 26 milliárd cseh koronás szlovák adósság elengedését. A Polgári Demokratikus Pártban (ODS) egyenesen megalázó megegyezésről beszélnek, de több más csehországi párt is elégedetlen a miniszterelnök lépésével. A kritikusok szerint Szlovákia nem volt eléggé készséges és előzékeny. A szocialisták és a kommunisták parlamenti és szenátusi szavazatai nem lesznek elegendőek a cseh-szlovák szerződés ratifikációjához, így Zemannak lesz mit tennie, ha meg akarja győzni a képviselőket az igazáról. A megállapodás csak akkor kerülhet a tisztelt ház elé, ha ez sikerült. S hogy ez mikor fog bekövetkezni, csak az Isten tudja. Csehországban mindenesetre már szikrázik a levegő, s lehet, hogy még tűz is lesz belőle -, azt pedig rendkívül nehéz lesz eloltani vélekedik a Národná obroda kommentátora. A vasútvonalak helyett kőolaj- és földgázvezetékek képezik a gazdasági és politikai stratégiák tengelyét Új játszma - száz év után I. Találóan fogalmazott Zbigniew Brzezinski, amikor a Boszporusztól és a Földközi-tenger keleti partvidékétől, a Közel-Keleten és a Kaukázuson keresztül Kína muzulmánok lakta Sin-Tiang tartományáig terjedő területet eurázsiai Balkánnak nevezte. ONDREJCSÁK RÓBERT A régióban 400 millió ember él 25 országban, etnikailag és vallásilag is heterogének, és a konfliktusok száma sokkal több, mint a Föld bármely más területén. Látszólag a csecsen válságnak, Iraknak, a Kaukázuson túli három ország kül- és belvillongásainak, vagy a kurd problémának nem sok köze van egymáshoz, de ha mélyebb összefüggéseikben vizsgáljuk őket, kiderül, szinte mindegyik része a „nagy játszmának", amely a gazdasági, politikai hatalom és befolyás megszerzése érdekében folyik a nagyhatalmak között. A „great game" első felvonása a múlt század második felében keződött, amikor a németek elhatározták a Berlin-Bagdad vasút megépítését. A közelkeleti érdekeltséggel bíró britek megértették, hogy a vasút megépítését a német gazdasági befolyás kiterjesztése, majd Berlin politikai dominanciája követné. London mindent megtett, hogy keresztülhúzza a németek számításait: támogatták Szerbiát, amely kapocs, de egyben gát is volt Németország és Kelet között, és elfoglalták a mai OLVASÓI LEVÉL Vigasz helyett fájdalom Vága község egyik találkozóhelye a temető, ahol összejön a rokonság, barát, szomszéd és mindenki, aki érzi, hogy a temetésen ott kell lennie. Ide nem meghívásrajönnek az emberek, hanem szívbéli együttérzéssel és fájdalommal. Egy angol prédikátor mondta: „Ha valakiről valami rosszat hallasz, azt oszd kétfelé, a maradékot négyfelé, és ami megmaradt, arról hallgass!" Erről a temetésről, amely a községünkben volt, sajnos, nem lehet hallgatni. 1999. november 10-én tragikus körülmények között meghalt a 7 éves kisfiunk. Még nem volt elsőáldoKuvait területét, s megakadályozták a bagdadi vasút meghosszabbítását a Perzsa-öbölig. Úgy tűnik, száz év elteltével megkezdődött a .játszma" következő fordulója. A fő .játékosok" ezúttal is az informális ellenőrzést akarják megszerezni, azzal a különbséggel, hogy a vasútvonalak helyett kőolaj- és földgázvezetékek képezik a gazdasági és politikai stratégiák tengelyét. A 90es évek elején a British Petroleum és Chevron társaságok kutatásokat végeztek a Kaspi-tenger térségében. Az ottani olaj- és gázlelőhelyeken található nyersanyagok menynyiségének és minőségének megállapítása után a nyugati országok úgy döntöttek, elsőrendű nemzeti érdekük, hogy a kaukázusi és kaspi térség minél jobban függetlenítse magát Oroszországtól, és a Nyugat befolyási övezetébe tartozzon. A Szovjetunió szétesését követő káosz után az oroszok is igyekeztek visszanyerni korábbi szerepüket az Az oroszok is igyekeztek visszanyerni korábbi szerepüket. energiahordozók ellenőrzése érdekében. Hogy végül ki nyeri a kaspi olaj körüli játszmát, az dönti el, milyen útvonalon lesz szállítva. Ugyanis az, aki ellenőrzi az olajvezetéket, egyben ellenőrzi a kitermelő országokat és befolyásolni tudja az importálókat is. Ennek megfelelően két érdekcsoport alakult ki: az USA-Azerbajdzsán-Törökország tengely, az Oroszország-Örményország-Irán trióval szemben. Moszkva a Bakuból az orosz fekete-tengeri kikötőbe, Novorosszijszkba vezető útvonalat preferálja. Ezen a szakaszon már használatos egy olajvezeték, csak a kapacitását kellene növelni, ami viszonylag egyszerű és olcsó megoldás. A törökök, az USA támogatásával egy új, 1730 km hosszú vezeték megépítését szorgalmazzák Baku és Ceyhan török kikötő között. Egyelőre az oroszok kedvezőbb helyzetben vannak. A nyersanyaggal rendelkező országok közül ugyanis egynek sincs közvetlen kijárata a tengerekre, tehát a világpiacra, ezért jelenleg a már használatban levő vezetékekre vannak utalva. Gyakorlatilag ezeket egy orosz állami vállalat, a Transznyeft ellenőrzi, amit Moszkva igyekszik maximálisan kihasználni, tudván, hogy csak átmeneti állapotról van szó, az új vezetékek megépítéséig. A moszkvai stratégia legfontosabb eleme a nem orosz területen keresztülhaladó vezetékek építésének akadályozása és lassítása. Erre utal az oroszok taktikája abban a vitában is, mely arról folyik, nyílt avagy beltenger-e a Kaspi-tenger. Ha beltenger, akkor a kandamínium elve érvényes, tehát a források közös tulajdona. Ha viszont nyílt tengernek minősül, a nemzetközi egyezmények alapján zónákra kell osztani. Az utóbbi esetben az orosz zónába egyetlen fontos lelőhely sem jutna. Moszkvának lehetősége van, hogy az erről folyó tárgyalásokat blokkolja, és az így kialakult helyzet csak erősítené monopolhelyzetét a tranzitvonalak elzó, de vasárnaponként ministrálni járt. A helyi plébános úr vállalta a temetést. Kívánságunk az volt, hogy amikor a tisztelendő úr elvégzi a szertartást, halk zene (Honfoglalás: Szállj, sólyommadár) kísérje elhunyt kisfiúnkat a sírhelyig. Ott a plébános úr befejezi a szertartást, majd az énekkar után, amikor sírba helyezik a koporsót, az elhunyt kisfiunk kedvenc dala szóljon (Zámbó Jimmy: Kisfiam, Legszebb könnyek). Ezt a kívánságunkat előre megbeszéltük az énekkar tagjaival. Ha így zajlott volna, nem kényszerülünk arra, hogy tollat fogjunk és papaírra vessük soha el nem múló bánatunkat. Sajnálatos módon ez másképp történt. 1999. november 13-án, szombaton volt a temetés. A halottasháznál a plébános úr elvégezte a gyászszertartást. Utána megkondult a lélekharang, majd halkan megszólalt az általunk kiválasztott zene. Erre a plébános úr, mint aki jól végezte dolgát, otthagyta a több mint ezerfős gyászoló tömeget, és hazament, mert „ő világi temetésen" nem akart részt venni. Közel 40 percig vártuk vissza a tisztelendő urat, miközben a tömeg nagy felháborodását nyilvánította ki. Legalább tíz ember igyekezett visszahívni ót, de nem engedett be senkit. Végső elkeseredésünkben a galántai tisztelendő urat hozattuk el. Közben valakinek sikerült jobb belátásra bírni a vágai plébános urat, de már csak fekete reverendában jelent meg, zsebre tett kézzel. Megszentelte a sírt, elimádkozott egy miatyánkot és két kezével rámutatott a koporsóra: LE! A temetés után az elhunytért mise volt. A lenőrzésében. Az oroszok számára rendkívül fontos, hogy a Baku-Novorosszijszk útvonallal szemben alternatívát jelentő más vezetékek ne épüljenek meg, vagy minél később. Ennek érdekében Moszkva igyekszik destabilizálni azokat a régiókat, amelyeken esetleg keresztülvezethet egy másik tranzitvonal. A Nyugat által szorgalmazott Baku-Ceyhan vezeték megépítését - nem véletlenül - számos teMoszkvának egy dolog fontos: az olaj útjának ellenőrzése. szükség nehezíti. Ide tartozik például az azerbajdzsáni területen fekvő hegyi Karabah, vagy a grúz-abház ellentét. Ezek rendezése jelentős mértékben Oroszországtól függ, s Moszkvának jól jön melegen tartásuk. Moszkvai szemszögből mindegy, ki és hogyan kormányoz Azerbajdzsánban vagy Grúziában, lényeg az olaj útjának ellenőrzése. A Kaukázuson túli országokban az orosz hadsereg támaszpontokat tart fenn, és a moszkvai vezetés igyekszik minél mélyebben az általa irányított Független Államok Közösségébe integrálni őket (Grúzia esetében az abházokkal való zsarolás vezetett „eredményre"). Ezen túl Örményországban, félve Azerbajdzsán olajdollároktól növekvő erejétől, még az Oroszországhoz csatlakozás gondolata is felmerült. Az írás befejező részét holnapi számunkban közöljük. mise végén számon kértük a plébános úrtól, miért tette ezt velünk. Felelet: Ha világi temetést akarnak, akkor kaparják ki a sírból, és temessék el oda, ahol discóval lehet temetni. Nincs nagyobb fájdalom annál, ha valaki a saját gyermekét kényszerül eltemetni. Kérdezzük: mi vezérelte a plébános urat ilyen tettre? Milyen egyházi törvény tiltja az ilyen temetést? Véleményünk szerint egy pap egyben pszichológus is. Neki vigasztalni, lelki erőt, reményt kell adni a gyászoló családnak, nem pedig fokozni a fájdalmukat. A miatyánkról jut eszünkbe: „...és bocsásd meg a mi vétkeinket, mint ahogy mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek". Mi megbocsátjuk, de ezt a tettét soha nem feledjük. Forró Rozália, Vága