Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-24 / 271. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 24. TÉMA: A BEATLES Egy legendás zenekar, avagy „a popzene történetének leghosszabban visszatartott lélegzete" Pályafutásuk évszámokban Ahogy Elvis Presley legendá­ja nem halványodik a rock történetében, hasonlókép­pen a Beatles-sztori is eleve­nen él, s újabb és újabb ge­nerációkat ejt rabul. S ami a legörvendetesebb ebben a törénetben, hogy még min­dig van mivel meglepni az érdeklődőket. ÖSSZEÁLLÍTÁS A Beatles-mese - ez már most biz­tosan megjósolható - a jövő szá­zadban is folytatódik. Az Apple ki­adó archívumában még mindig több száz órányi felvétel vár feldol­gozásra, s a filmesek is csupán egy töredékét vágták össze a rendelke­zésükre álló anyagnak. 1957-ben John és Paul megalakít­ja a The Quarrymen nevű együt­test és közösen kezdenek dalokat írni. 1958-ban csatlakozik hozzá­juk George, 1960-ban új együttest hoznak létre, (dobosuk Stuart Sutcliffe), Long John and the Silver Beatles nevén. Első mene­dzserük Alan Williams liverpooli klubokba köti le őket. 1960-ban négy hónapon át vendégszerepel­1962 júliusában kötnek szerződést az EMI Parlophone-nal nek Hamburgban. 1961-ben Liver­poolban a Cavern Club ban lépnek fel, majd ismét Hamburg, három hónapig. Első felvételeiket ekkor készítik Tony Sheridan-nal. Sut­cliffe kiválik a csapatból, Brian Epstein lesz a menedzserük. 1962­ben a Decca lemeztársasághoz mennek meghallgatásra, Sutcliffe agytumorban meghal, az együttes újra Hamburgban lép fel. 1962 jú­liusában kötnek szerződést az EMI Parlophone-nal, augusztusban csatlakozik hozzájuk Ringó. Első felvételük a Love Me Do. 1963 feb­ruárjában jelenik meg első LP-jük, a Please Me, a címadó dal No.l. és a nagylemez is az. 1963 augusztu­sában a She Loves You ismét lista­vezető és aranylemez. 1963 no­vemberében a második LP, a With The Beatles, mely No.l. Decem­berben az I Want To Hold Your Hand No.l. 1964-ben első ízben 1965 júniusában az angol királynőtől megkapják a Brit Birodalomért érdemrendet, júliusban bemutatják a Help című filmet, az LP No.1 (Archív felvételek) szerepelnek az USA-ban, fellépnek az Ed Suliivan tévéshowban. 1964 áprilisában a Can't Buy Me Love újabb No.l. Megjelnik John köny­ve, az In His Own Write. 1964 júli­usában mutatják be a Hard Day's Night című filmet, a címadó kisle­mez és az LP is No.l., no­bemberben az I Feel Fine No.l. az USA-ban és Angliában egyaránt, decemberben a Beatles For Sale cí­mű album a No.l. 1965 júniusá­ban az angol királynőtől megkap­ják a Brit Birodalomért érdemren­det, júliusban bemutatják a Help című filmet, az LP No.l. az USA­ban és Angilában egyaránt. Au­gusztusban 56 ezer néző előtt lép­nek fel a New York-i Shea stadion­ban, decemberben a Rubber Soul című LP a listavezető az óceán mindkét partján. 1966 augusztu­sában a Revolver c. LP vezeti mindkét országban a nagylemez­listát, a kislemezlistát a Yellow Submarine és az Eleanor Rigby ve­zeti. Amerikai turné, John a How I Won The War című filmben forgat az NSZK-ban és Spanyolország­ban. 1967 májusában bejelentik, hogy nem turnéznak többé. Júni­usban kerül piacra a Sergeant Pepper's Lonely Hearts Club Band LP, mely No.l. az óceán mindkét partján, júliusban az All You Need Is Love dal listavezető mindkét or­szágban. Augusztusban meghal Brian Epstein kábítószer-túladago­lásban, Ringó a Candy című film­ben forgat. Decemberben az angol tévé bemutatja a Magical Mystery Tour című filmet, a nagylemez A kezdet 1961. november 9-én a liverpooli Cavern klubban egy Brian Epstein nevezetű üzletember hajlandó volt ebédszünetében meg­hallgatni egy bizonyos Beatles együttes műsorát, és a látottak-hal­lottak alapján úgy döntött, pártfogásába veszi a fiúkat. 1963 januárjában a Beatles együttes Please, Please Me című dala már az első helyre ugrik a listákon, új időszámítást kezdve ezzel a rockzenében, a beatkorszakét. A rock központja rövidesen áttevő­dik New Yorkból Londonba, és az új zene a Beatles révén most már végérvényesen világjelenséggé, egyetemes, közérthető, mindenki által dekódolható zenei nyelvvé válik. A VÉG KEZDETE Az utolsó koncert Néhány Lennon-dal csak kalózlemezekről ismert Koncertálmok 1966. augusztus 29-én a San Fran­ciscó-i Giant Stadionban 26 000 extázisban tomboló rajongó, több­ezer rendőr és hangzavar. A négy gombafejű 30 perces blokkban 11 dalt énekelt. Aztán megköszönték a tapsokat, hajlongtak néhányat, és leléptek egy korszak színpadá­ról. A Beatles ezen a koncerten lé­pett fel utoljára a nagy nyilvános­ság előtt. Egy 19 várost érintő kon­certkörút utolsó állomása volt ez az este, és a fiúk úgy döntöttek, nem csinálják tovább. Ringó ma­gyarázata: „A nézők annyira han­gosan visítottak, hogy a zenét már nem lehetett hallani, így minden fellépés értelmetlenné vált." 1967. június 25-én ugyan még a televízi­óban, az Our World című műsor­ban elénekelték hippihimnusz­ukat, az All You Need Is Love-t, majd 1969-ben, Let It Be című fimjük forgatása idején is adtak egy rögtönzött koncertet az Apple székház tetetéj, de 1966. augusz­tus 29-e után a Beatles gyakorlati­lag megszűnt a rajongók számára. Bors őrmester. 1967. június 4-én megjelent a rockzene máig is legje­lentősebb, a műfajban új korsza­kot nyitó albuma, a Sergeant Pepper's Lonely Hearts Club Band. Mégis, bármilyen furcsán hangzik, a Beatles pályafutásának hanyatlá­sát, az együttes szétválásának kez­deteit is ettől az évtől, ettől a le­meztől keltezhetjük. A Beatles zenéjét a hatvanas évek elején a Daily Worker kritikusa „80 000 összeomló ház robajához és 30 000 munkanélküli üvöltésé­hez" hasonlítota. A Bors őrmester megjelenése után a Sunday Times kritikusa Beethoven óva a legna­gyobb zeneszerzőnek nevezte őket. Mások Schubert dalvilágá­hoz hasonlították a Lennon­McCartney szerzőpárosét, Leo­nard Bernstein pedig Schuman-nal hozta kapcsolatba a Beatles nevét. A lemez dalszövegei Jack Kroll, a Newsweek kritikusa T. S. Eliot ver­seihez hasonlította, egy másik szaktekintély pedig James Joyce hatását vélte felfedezni bennük. Voltak olyanok is, akik nemes egy­szerűséggel (a fiúk nagy derültsé­gére) „Korunk bibliájaként" emle­gették a jeles nagylemezt, amely mindenképpen rászolgált a felső­fokú jelzőkre. Ahogy a Rolling Stone című underground újság tárgyilagosan megállapította: „Eb­ben az albumban a nagylemez, mint művészeti termék, legmaga­sabb fejlődési fokát érte el." Az oldal anyagát összeállította: Z. Németh István Bill Sargent 1976 februárjában 30 millió dollárt ajánlott a fiúknak egy 30 perces tévéfellépésért. Áp­rilisban Síd Berstein, aki először szerződtette a Beatlest Amerikába, megfejelte az ajánlatot. 150 millió dollárt ajánlott egyetlen fellépés­ért. Júniusban a nyugatnémet Bild Zeitung röppentette világgá a hírt: „A Beatles ismét Hamburgan ját­szik!" A sort végül egy angol aján­lat zárta, amely a négy lovagrend­del kitüntetett zenészt II. Erzsébet királynő 25 éves uralkodásának ju­bileumi ünnepségére szerette vol­na megnyerni egy „királyi koncert" erejéig. Sikertelenül. A négy ze­nész minden csábításnak ellenállt. 1995-ben új (!) Beatles-dal szüle­tet: Free As A Bird Hogy ez miképpen lehetséges, ma­ga Paul McCartney meséli el: „Elő­ször akkor hallottam a dalról, ami­kor Yoko Ono azt mondta nekem: Van még néhány felvételem, ame­lyek talán téged is érdekelnek, az­tán lejátszott három dalt, amelye­ket még életemben nem hallottam, bár már mesélt róluk, hogy bizo­nyos Lennon-rajongók ismerik ezeket a kalózlemezekről. Amikor a Free As A Bird-et lejátszotta, azonnal megfogott, s azt mond­tam, hogy szívesen próbálkoznék ezzel a dallal. Eredetileg a negyve­nes évekre jellemző hangszerelési stílusra gondoltam, egy csaknem teljesen zenekari hangszerelésre... A családommal egy szilveszteri partin voltunk Liverpoolban. A hangulat olyan jó volt, hogy elha­tározta, felhívom Yokót és Seant, hogy boldog új évet kívánjak ne­kik. Yoko eleinte nagyon megle­pett volt, de utána beszélgetni kezdtünk. Elmondtam neki, hogy én, George és Ringó írni akarunk egy instrumentális dalt, hogy is­mét együtt dolgozzunk. Elmesél­tem Yokónak az elképzeléseimet, mire ő azt mondta, miért nem használjuk azt a három felvételt... Mivel a dalt régi monoszalagra rögzítették, rendkívül sok techniai nehézséggel találtuk szemben magunkat. Technikai szempont­ból is nagy kihívás előtt álltunk, de ezt inkább átengedtük a szakem­bereknek, akik Jeff Lynne vezeté­sével nagyszerűen meg is oldot­tak minden problémát. S mivel a szöveg a dal közepe táján még nem volt kész, ez még izgalma­sabbá tette a dolgot. Valóban olyan volt, mintha újra Johnnal dolgoztunk volna együtt a leme­zen, mert mindannyian beledol­goztunk a dalba. Egyszeri alka­lom volt, hogy a lehetetlent lehe­tővé tegyük. Mivelhogy John egy ideje már halott, s a halottakat ugye, nem lehet feltámasztani. Nekünk mégis sikerült. John ott volt velünk a stúdióban." A történet főszereplői: John Winston Lennon - gitár, ének Jams Paul McCartney - basszusgitár, ének George Harrison - gitár, ének Ringó Starr (Richard Starkey) - dob, ének ... és a mellékszereplők: Cynthia Powell (60): 1963 és '69 között volt John Lennon felesé­ge. Ő az 1963-ban született Julian édesanyja. A nyolcvanas évek­ben Lennon's néven étterme volt Nyugat-Londonban. Három si­kertelen házasság után visszahúzódva él Isle Of Man szigetén. Yoko Ono (66): 1969 és '80 között volt Lennon felesége, férje ha­lála után New Yorkban maradt, ahol Strawberry Fields néven em­lékparkot hozott létre. Fia, Sean 1975-ben született. Ő Lennon ha­gyatékának gondozója. Patti Boyd (55): 1966-tól volt George felesége, de 11 év után el­hagyta, s férjhez ment Eric Claptonhoz. 1986-ban tőle is elvált. Olivia Arias: 1978-ban lett George felesége. Még ebben az évben megszületett fiuk, Dhani. Jane Asher (53): 1963 és '66 között volt Paul élettársa. Kapcsola­tuk akkor fejeződött be, amikor Paul az amerikai Francie Schwarz­cal kezdett flörtölni. 1969-től 1998-ig Linda Eastman volt a felesé­ge. Paul örökbe fogadta 6 éves gyermekét, Heathert. Saját gyerme­keik: Mary (1969), Stella (1971) és James (1977). Maureen Cox fodrász 1965 és '75 között Ringó felesége volt. Gyer­mekeik: Zak (1965), Jason (1967) és Lee (1970). 1989-ben férj­hez ment a Hard Rock Cafe tulajdonosához, Isaac Tigretthez. 1995-ben halt meg Los Angelesben. Barbara Bach-hal 1981-ben kötött házasságot Ringó. A korábbi modellel több filmben is együtt szerepeltek. 1988-ban mindketten sikeres alkoholelvonó kúrán vettek részt. No.l. Angliában. 1968 februátjá­ban Indiába mennek meditációt tanulni, a Sergeant Pepper LP négy Grammy-díjat nyer, megalakul az Apple társaság, amely az együttes ügyeit intézi. Júliusban a mozik bemutatják a Yellow Submarine című rajzfilmet, augusztusban megjelenik az első Apple által ki­adott Beatles lemez, a Hey, Jude, mely No.l. az óceán mindkét part­ján. Novemberben a Beatles Dupla album (Fehér album) No.l. az óceán mindkét oldalán. 1969-ben Allen Klein lesz az együttes üzleti menedzsere, márciusban Ringó Seller-szel forgat filmet (The Magic Christian), márciusban Paul feleségül veszi Linda East­man-t, John pedig Yoko Ono-t. Áprilisban a Get Back a soros No.l., John egyre többet foglalko­zik a békeharccal, egy hotelszobá­ban veszi lemezre a Give Peace A Change című békedalt. A torontói békefesztiválon a Plastic Ono Band-del lép fel, majd 1969 szep­tember Abbey Road Lp. No.l. 1970-ben jelenik meg a Let It Be. Áprilisban Paul bejeinti, hogy ki­lép az együttesből, megjelenik el­ső szólólemeze, akárcsak Ringó­nak. 1970 májusban mutatják be a Let It Be című filmet, augusztus­ban hivatalosan is bejelentik az együttes feloszlását. Azok a boldog hatvanas évek... Egy sajátos zenei világ A Beatles története tipikus karrier­történet a hatvanas évek radikális eszmékkel, ifjúsági mozgalmak­kal, társadalmi és kulturális válto­zásokkal teli világában. Az együt­tes 1963-ban egy kibontakozó ifjú­sági lázadás hullámhegyén rob­bant be a köztudatba. Ez a lázadás méretében, dimenzióban, jellegé­ben is gyökeresen különbözött mindazoktól az ifjúsági megmoz­dulásoktól, amelyeket a fejlett nyugati országokban valaha is ta­pasztaltak. A fiatalok a legkülön­bözőbb frontokon kerültek szembe a jóléti társadalommal, annak ha­tóságaival, intézményeivel, érték­rendszerével. Ezekben az években az ifjúság társadalmi súlya a világ legtöbb országában (de különösen a háború éltal nem sújtott angol­szász országokban) számszerűen, társadali és gazdasági értelemben is megnőtt. A háború után szüle­tett nagylétszámú évjáratokhoz tartozó fiatalok 1962 és 64 között érték el a tinédzser kort, és ennek megfeleően a politikai, gazdasági, kulturális életben is jelentősen megnőtt a befolyásuk. A társadal­mat azonban felkészületlenül érte ez a demográfiai, szociális és kul­turális robbanás. A fiatalok új szó­rakozási és kulturálódási igényei­ket nem tudták hol és miben kiél­ni, zsebpénzüket nem volt mire költeniük, energiáikkal nem tud­tak mit kezdeni. Kialakítottak hát maguknak egy sajátos új kultúrát. Megnövesztették a hajukat, saját ízlésük szerint öltözködtek, rock and roll zenét hallgattak, és meg­alakuló beat-együttesek zenészei a mikrofonba ordították a korosz­tály érzéseit és vágyait. Mire a fel­nőtt társadalom észbekapott, már új, földalatti kultúra született, ami a pincékből, a klubokból hamaro­san a napvilágra tört. A változások eleinte legfeltűnőbben a zene terü­letén mutatkoztak, mert ez az a műévszeti ág, amelyben a részvé­teli lehetőség is a legkülönbözőbb szinteken kínálkozott. Az olcsó gi­tárokat bárki megvehette, az ak­kordokat könnyen elsajátíthatta, s akinek volt egy kis tehetsége, az a pinceklubokban akár azonnal a közönség elé állhatott. Ennek kö­szönhetően a beatzene hamaro­san a fiatalok önkifejezésének és lázadásának legfontosabb közve­títő és kifejező eszközévé vált. Ez a zene épp olyan volt, mint a fiata­lok új nemzedéke. Hangos, öntu­datos, érzéki, beszédes, szóki­mondó. Egy magára találó, magá­ra ismerő, követeléseit megfogal­mazó nemzedék hangja volt. S mi­vel a társadalom egésze, az idő­sebb generációk idegenkedve és ellenszenvvel fogadták, a beatze­ne az ifjúságnak, illetve az erősödő ifjúsági öntudatnak döntő fontos­ságú részévé vált. A Beatles 1963-ban ezzel az új ze­nével indult el pályáján, magánban hordozva mindazokat a jellegze­tességetek, amit ez a robbanás je­lentett. Megnövesztették a hajukat, saját ízlésük szerint öltözködtek

Next

/
Oldalképek
Tartalom