Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-24 / 271. szám, szerda

6 Gazdaság és fOgyaszTóK ­HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 23. Már ötvenezer aláírás Prága. Csehországban már több mint 50 000 ember írta alá az 1989 novemberi bárso­nyos forradalom diákvezérei által a múlt héten közzétett felhívást, amely Václav Havel államfő kivételével lemondás­ra és a közéletből való távo­zásra szólítja fel a vezető poli­tikusokat. A Köszönjük, távoz­zatok! című felhívás bírálja a politikusokat amiatt, hogy nem valósították meg követ­kezetesen az 1989-es forrada­lom eszméit, és a társadalom érdekei helyett csak saját és pártjuk érdekeit védik. (MTI) Izraeli „vadtelep" Betlehem mellett Jeruzsálem. Izraeli telepesek hétfő éjjel „vadtelepet" húz­tak föl a (palesztin önkor­mányzat alatt álló) ciszjor­dániai Betlehemtől délkelet­re, négy sátor fölállításával. A telepesek teljes izraeli ellen­őrzés alatti körzetben, Noke­dim zsidó település mellett verték föl sátraikat, tiltakozá­sul az ellen, hogy az izraeli kormány Erec Jiszráél (a bib­liai Izrael földje) részét alko­tó területeket ad át a Palesz­tin Hatóságnak. (MTI) Hamenei ajatolláh nem békül Teherán. Irán visszautasítja Washington kérését, hogy dip­lomatákat küldhessen Tehe­ránba -jelentette ki Szajed Ali Hamenei ajatolláh, Irán vallá­si és politikai vezetője teherá­ni egyetemisták előtt elhang­zott beszédében, amelyet teg­nap idézett az állami rádió. Az amerikai érdekeket jelenleg a svájci nagykövetség képviseli Iránban. Az AP szerint egyelő­re nem világos, hogy az Egye­sült Államok valóban folya­modott-e ilyen kéréssel tehe­ráni tisztségviselőkhöz. (MTI) Hamenei szerint az amerikai­ak valójában hírszerző és poli­tikai tevékenységet szolgáló irodát akarnak nyitni. (TA SR/EPA) Robbanás Finnországban Helsinki. A Finnország nyu­gati részén fekvő Pietarsaari város központjában hétfő dél­után pokolgép robbant a nyílt utcán, és ennek következté­ben egy ember életét vesztet­te, ketten pedig súlyosan meg­sebesültek. A rendőrség egy­előre semmi közelebbit nem tud az ügy hátteréről. (MTI) Örökösödési adót terveznek Peking. Kínában 10 millió mil­liomos család él, ezért a ható­ságok örökösödési adó beveze­tését tervezik. A tervezet célja, hogy szűkítse a szegény és gazdag családok közötti tere­bélyesedő társadalmi szakadé­kot. A China Economic Times úgy tudja, hogy az adót az egymillió jüant (120 ezer dol­lár) meghaladó összegekre vetnék ki. (MTI) Kelet-Timor Holbrooke Gusmaónál Aileu. Richard Holbrooke, az Egye­sült Államok állandó ENSZ-képví­selője tegnap találkozott Xanana Gusmao kelet-timori függetlenségi vezetővel a Falintil gerillamozga­lom aileui főhadiszállásán. Több száz ember, köztük közel 200 Falintil-gerilla üdvözölte megérke­zésekor Holbrooke-ot. „Az önök országa lesz az első füg­getlenné váló állam a XXI. század­ban. Az egész világ tanúja volt az önök szenvedésének, és az önök bá­torsága csodálatot keltett minden­kiben" - jelentette ki Holbrooke az összegyűlt tömeg előtt. Hozzátette: „reméljük, hogy együtt tudunk majd dolgozni önökkel, és segíteni tudjuk önöket egy új, stabil és de­mokratikus ország megteremtésé­ben." Holbrooke szerint a Kis­Szunda-szigetekhez tartozó térség keleti fele jelentős nemzetközi se­gítségre számíthat, de a folyamat lényege és értelme a kelet-timori­akból kell, hogy eredjen. Richard Holbrooke előzőleg Dili­ben találkozott Carlos Belo kelet­timori püspökkel. (MTI) A Falintil gerillamozgalom tagjai katonásan fogadták főhadiszállásukon az amerikai diplomatát. (TA SR/AP) Iraki exportstop Emelkedő olajárak New York. Irak hétfőn megkezdte olajcsapjainak elzárását, miután a hétvégén elutasította az ENSZ ola­jat élelmiszért programjának foly­tatását. A hír hatására a nyersolaj ára hétfőn erősen emelkedett, és az 1991-es Öböl-háború óta eltelt időszak legmagasabb értékére nö­vekedett. (New Yorkban a kőolaj hordónkénti ára 27 dollárra kú­szott fel a pénteki 26,56 dolláros záróárról. Egy évvel ezelőtt hor­dónként 12 dollárba került a kő­olaj.) Fred Eckhard ENSZ-szóvivő sze­rint úgy tűnik, hogy Bagdad így fe­jezi ki elégedetlenségét a Biztonsá­gi Tanács pénteken elfogadott ha­tározatával, amely a szokásos hat hónap helyett mindössze 15 nap­pal, december 4-ig hosszabbította meg az olajért élelmiszért program hatályát. A BT elvileg azért döntött így, mert reményei szerint ez az idő elegendő lesz az öt állandó tag­államnak a megegyezésre egy o­lyan határozat tervezetéről, amely az embargó felfüggesztéséért cse­rébe előirányozza az ENSZ lesze­relési szakértőinek visszatérését Irakba. (MTI) Moszkva a leghatározottabban cáfolja a híreket a csecsen fegyveresek sikereiről Tanácskozott a Nyugat-európai Unió miniszteri értekezlete Európai összefogás Készülődés és kivárás Moszkva. Az orosz védelmi miniszter tegnap ismét kizár­ta a Groznij és más csecsen városok elleni teljes körű tá­madást. Igor Szergejev mar­sall azt hangoztatta, hogy ut­cai harcok nélkül, a helyi la­kosság támogatásával szaba­dítják fel a csecsen települé­seket. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Közben az orosz erők szóvivője ha­tározottan cáfolta a londoni The Times tegnapi számában megje­lent tudósítást, mely szerint a cse­csen erők szétvertek egy páncélos­konvojt, 20 orosz katonát megöl­tek, 70-et megsebesítettek, 27-et pedig foglyul ejtettek. Alekszandr Veklics ezredes szerint a cikk „dur­va politikai provokáció", hiszen Groznijtól délkeletre nem állomá­sozik orosz harci technika, itt csak a tüzérség és a légierő támadja a csecsen állásokat. Az észak-kaukázusi orosz parancs­nokság tegnap kikapcsolta a mobil­telefon-hálózatokat Csecsenföldön és a köztársasággal határos körze­tekben. Az ITAR-TASZSZ hírügy­nökség értékelése szerint ezzel meg kívánják akadályozni, hogy a csecsen fegyveres osztagok e háló­zatokon keresztül tartsák a kapcso­latot egymással. Állítólag nem ide­iglenes döntésről van szó, mert az orosz hírügynökségnek nyilatkozó katonai források szerint egy fontos katonai akció előkészítésének te­kinthető ez a lépés. Vlagyimir Rahmanyin orosz külügyi szóvivő megerősítette, hogy hamarosan Moszkvába látogat Knut Vollebaek norvég külügyminiszter, az EBESZ elnöke, hogy Igor Ivanov orosz kül­ügyminiszterrel tárgyaljon, s felke­resse az észak-kaukázusi térséget is, mint ahogy azt az isztambuli EBESZ-csúcs záródokumentumá­ban is megfogalmazták. A szóvivő szerint jelenleg folyik e vizit előké­szítése. Az orosz migrációs szolgálat szakér­tői szerint a csecsenföldi „kényszerű áttelepülők" száma hamarosan elér­heti a 300 ezret. Ingusföldön - ahol jelenleg csaknem 200 ezer csecsen menekült van - eddig hét sátortá­bort építettek fel, ahol mintegy 24 ezer embert helyeztek el. MTI-TUDÓSÍTÁS Luxembourg. Luxembourgban tegnap folytatódott a Nyugat-eu­rópai Unió kétnapos miniszteri ér­tekezlete, amelyen az önálló euró­pai válságmegelőző és biztonsági szerep kialakítása volt a téma. Je­léül annak, hogy a NYEU egyre in­kább az Európai Unió társintézmé­nyévé válik, mos L először kapott szót a védelmi szervezet miniszteri tanácsán az Európai Bizottság kép­viselője. A külügyekért felelős Chris Patten kifejtette: az EB kész közreműködni a leendő közös biz­tonsági politika olyan nem katonai vetületeiben, mint az erős gazda­sági alap megteremtése és a nem katonai jellegű válságkezelés fej­lesztése. A balkáni válsággóc, sőt Kelet-Timor esete szerinte azt mu­tatja, hogy az EU-nak és a NYEU­nak katonai és polgári elemekből álló összehangolt akciókra kell ké­pesnek lennie, méghozzá a gyors cselekvés igényével. A bizottság máris közreműködik például Bosz­nia aknamentesítésében, a műkö­dőképes rendőrség albániai hely­reállításában, és készen áll a még szorosabb együttműködésre. Bili Clinton villámlátogatása Koszovóban Nincs megbékélés Vlagyimir Putyin kormányfő szerint az orosz flottát „kiszorítják" a világtengerekről Bezzeg a régi szép időkben... MTI-HIR Moszkva. Jelentősen romlottak az utóbbi időszakban Oroszország po­zíciói a világtengereken: szemmel látható az orosz flotta kiszorítására irányuló tendencia - jelentette ki Vlagyimir Putyin. A kormányfő a nemzetbiztonsági tanács tegnapi ülésén úgy vélekedett, az orosz ha­diflottának igenis jelen kell lennie a világtengereken, hogy megoltal­mazza Oroszország érdekeit a távo­libb területeken. A flotta azonban egyre nehezebben jut ki a nyílt ten­gerekre, a nemzetközi hajózási út­vonalakra, s e tekintetben a hadi­tengerészet vesztett pozícióiból a Fekete- és a Balti-tengeren is. Orosz­ország csak azután vált nagyhata­lommá, hogy előbb tengeri hatalom lett - emlékeztetett a letűnt korok dicsőségére Putyin, szorgalmazva a hajógyártás fellendítését mind kato­nai, mind pedig kereskedelmi vo­natkozásban. A kormányfő jelezte, hogy Borisz Jelcin elnök a nemzet­biztonsági tanács ajánlásai nyomán külön rendeletben fog irányt szabni a haditengerészet fejlesztésének. MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. Tíznapos balkáni körútja utolsó állomására, Koszovóba érke­zett tegnap reggel Bili Clinton ame­rikai elnök. Nyomban tárgyalt Klaus Reinhardt német tábornokkal, a NATO-vezetésű nemzetközi béke­fenntartó erők (KFOR) parancsno­kával, illetve Bemard Kouchner ENSZ-különmegbízottal, majd a he­lyi szerb és albán közösség vezetői­vel találkozott. Felkereste az Uro­sevac mellett létesített Bondsteel amerikai tábort is, ahol a katonák­kal együtt ünnepelte a hálaadás napját. Urosevac város sportcsarno­kában mondott beszédében Clinton Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Magyar Állandó Értekezlet tanácskozásáról Jogokat kell adni a magyaroknak emlékeztetett rá: a jugoszláv had­erőjúniusi kivonása és a háború so­rán elűzött albánok hazatérése óta a koszovói szerbeket sorozatos meg­torló támadások érték, amelyeknek véget kell vetni. A szerb és albán kö­zösségnek meg kell tanulnia együtt élni, és megkísérelni a kölcsönös sé­relmek megbocsátását. Az etnikum­közi megbékélést célzó felszólítás viszonylag hűvös fogadtatásra talált az amúgy is hideg teremben. A hall­gatóság Clinton azon szavait fogad­ta kitörő örömmel, miszerint az ENSZ és a nemzetközi intézmények a lakosság mellett állnak, s a közel­gő telet az előzőnél sokkal könnyeb­ben vészelik át. Szűkszavú orvosok MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. Tőkés László református püspök, a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség tiszteletbeli el­nöke a Romániai Magyar Szó teg­napi számában megjelent interjú­jában a Magyar Állandó Értekezle­ten (MÁÉRT) szerzett tapasztalata­it összegezte. Hangsúlyozta, hogy számára nem az olyan másod- és harmadrendű kérdés, mint a ked­vezményes gyógyszerellátás, vagy a munkavállalás megkönnyítése volt a fontos, hanem a határon túli magyarok különleges jogállása, il­letve a nyugatra szakadt magyar­ság szavazati joga. Tőkés püspök ­aki ugyanennek a lapnak a hétvé­gén úgy nyilatkozott, hogy e két kérdésben jelentős előrelépés tör­tént az értekezleten - hangsúlyoz­ta, hogy a különleges jogállás és a szavazati jog törvénybe kerülésé­nek ügye megosztotta az értekezlet részvevőit. „Minden megelőző rossz tapaszta­latom ellenére is nagy meglepetést, megrökönyödést jelentett szá­momra, hogy mennyire hevesen el­lene szegültek ezeknek az értekez­let többsége által képviselt elvek­nek és terveknek a szocialisták vagy a szabaddemokraták" - fogal­mazott. Tőkés püspök az egész ér­tekezlet közhangulatának példázá­sára két - meg nem nevezett - hoz­zászólót idézett. Az egyik szerint a szocialisták és a szabaddemokra­ták szembeszegülnek azoknak a képviseleteknek a közös akaratá­val, amelyek 13 millió ember nevé­ben szólnak. A másik hozzászóló pedig leszögezte, hogy a magyarok engedményeket az idegeneknek adjanak, ne a magyaroknak, a ma­gyarok a magyaroknak jogokat ad­janak. „Tulajdonképpen a múlt kisértett vissza. Megítélésem sze­rint a szocialista párt a proletár in­ternacionalizmus jegyében képte­len beépíteni politikai programjába a kisebbségi kérdéseket a maguk súlyával. E kérdés iránt érzéketlen" - fogalmazott Tőkés püspök. A nyugati magyarok szavazati jogá­val szemben pedig azért volt nagy az ellenállás, mert „megítélésem szerint tudat alatt frusztrálta a kommunista párt utódját, hogy azoknak a magyaroknak kellene szavazati jogot adni, akik elődpárt­juk miatt voltak kénytelenek el­hagyni hazájukat" - folytatta. Tőkés püspök szerint az értekezle­ten az erdélyi magyar egyetemnek tervezett kétmilliárd forintos ma­gyar támogatásról nem is annyira vita alakult ki, hanem egyoldalú ki­jelentések hangzottak el. „A ma­gyar fél egyértelműen kijelentette és az állandó értekezleten is vilá­gossá tette, hogy a költségvetésben előirányzott összeget kifejezetten az egyházi hátterű önálló magyar alapítványi egyetem céljaira szán­ja. Az RMDSZ országos vezetői mégis olyasfajta kijelentéseket tet­tek lépten-nyomon, mintha kérdé­ses lenne ennek az összegnek a rendeltetése. Ezzel zavart keltenek és ellentétek látszatát getjesztik. Ez nem szerencsés" - hangsúlyozta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Tudjman kómában? Zágráb. A Nációnál című horvát el­lenzéki lap jól tájékozott egészség­ügyi körökre hivatkozva arról írt, hogy kritikusra fordult az államfő állapota; a gépekkel életben tartott Tudjmannak legfeljebb öt nap van hátra az életéből, azon túl minden óra orvosi csodának fog számítani. A lap szerint Franjo Tudjman álla­potáról már hétfőn tájékoztatták családját és a horvát vezetés mint­egy tucatnyi tagját. Az intenzív kezelés ellenére tovább­ra is aggodalomra ad okot az elnök egészségi állapota - jelentette be tegnap a Tudjmant kezelő orvos­csoport. A kétmondatos közlemény­ben ezen kívül csak arról számoltak be, hogy az államfőt 23. napja keze­lik a Dúbrava kórházban. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom