Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-22 / 269. szám, hétfő

3972 Gazdaság és fogyaszTók ­HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 23. Zenetanárok figyelmébe Budapest. Az Iskolai Zenei Nevelés Európai Társasága (Europaei­sche Arbeitsgemeinschaft Schulmusik) 2000. május 4.-7. között Budapesten tartja soron következő nemzetközi konferenciáját, a Magyar Zenei Tanács és a Budapesti Tanítóképző Főiskola (január 1-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Főiskola Kara) közös rendezésében. Az erre szóló angol és magyar nyelvű felhívásokat, ill. jelentkezési lapokat a pozsonyi Magyar In­tézet az érdeklődők rendelkezésére tudja bocsátani, (ú) Válogatás Garas Dezső filmjeiből Pozsony. A népszerű Kossuth-díjas színművész filmes pályájából ad ízelítőt a pozsonyi Magyar Intézet és a pozsonyi Filmművészeti Főiskola Kis magyar filmakadémia c. közös rendezvénysorozata. Elsőként november 26-án pénteken 9.00 órakor a Sándor Pál ren­dezte Ripacsok (1981) tekinthető meg a Filmművészeti Főiskola vetítőtermében (Ventúrska 6). A sokoldalú karakterszínészt a Ré­gi idők focija c. film (1973) főszerepében november 29-én 18.00 órakor láthatják a nézők a Mladosť moziban (Hviezdoslav tér 17). Ugyanott november 30-án 18.00 órakor vetítik a Szeressük egy­mást gyerekek c. filmet, (ú) SZÍNHÁZ POZSON Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Nabucco 19 a.ha SZÍNHÁZ: Ket­ten 19 KOMÁRO M JÓKAI SZÍNHÁZ: Szerelem 19 (vendégjáték Rimaszombatban) KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Traviata 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Apafej (am.) 16, 18, 20.30 YMCA: A tábornok lánya (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Deep Blue Sea (am.) 18, 20.30 A 13. harcos (am.) 15.30, 18, 20.30 NOSTALGIA FILM­KLUB: Végre vasárnap! (fr.) CHARLIE CENTRUM: Meghitt fész­kek (cseh) 20.30 Star Wars: Baljós árnyak (am.) 16 Az uradalom (cseh) 18.15 Go (am.) 16 Nagyanyó, varázsolj! (cseh) 15.30 KASSA TATRA: Főállomás (braz.-fr.) 20.15 A múmia (am.) 15.45, 18 CAPITOL: A 13. harcos (am.) 15.45, 18, 20.15 ÜSMEV: A tábor­nok lánya (am.) 16, 18.15, 20.30 DRUŽBA: Apafej (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Kárna Szútra (am.) 16.15,19.15 DEL-SZLOVAKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Szökik a menyasszony (am.) 17,19.15 LÉVA - SLOVAN: Vékony vörös vonal (am.) 19 GÚTA­VMK: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 18.30 GYOR CINEMA CITY: Bigyó felügyelő (am.) 14.15 Sztárom a párom (am.) 17.10, 19.50 Oltári nő (am.) 13.10, 15.30, 17.50, 20.10 A 13. har­cos (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Csillagok háborúja (am.) 14.30,17,19.45 Apafej (am.) 14.30,16.30,18.30,20.30 Tágra zárt szemek (am.) 14.20, 17.10, 20 Az átok (am.) 14.30, 17.10, 19.50 Dilisek vacsorája (fra.) 14.15, 18.15 Fergeteges forgatás (am.) 16.15, 20.15 Állj, vagy jövök! (am.) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Az idei Fábry-díjat a harmincéves Szőttes kapta t~\ r i r • i ••• r r • r rr -i Színhazaink j ovoj erol ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. A hét végén gazdag prog­rammal folytatódott a Thália­fesztivál, noha a kedvezőtlen időjá­rási viszonyok miatt az előadók egy része nem érkezett meg. Az előze­tes tervektől eltérően a XXIX. Fábry Napok keretében szombaton esett szó a Thália Színház megalakulásá­ról és jelenéről, Nánay István buda­pesti színikritikus, Beke Sándor, a társulat alapítója, Gágyor Péter ren­dező, színikritikus valamint Hizs­nyan Géza kritikus osztotta meg a közönséggel emlékeit és tapaszta­latait. Czajlik József, Varga Emese és Dusza István a szlovákiai magyar színházak jövőjének képét vázolta fel, Magi István a színházak finan­szírozásának magyarországi rend­szeréről beszélt. Szombaton délután adta át Kolár Péter, a Csemadok Országos Taná­csának elnöke a Fábry-díjakat. Az oklevelet a megalakulásának har­mincadik évfordulóját idén ünnep­lő Szőttes kamara néptáncegyüttes nevében az együttes igazgatója, Reicher Gellért vette át. A Kelet­Szlovákiai Galéria Rembrandt-ter­mében megnyílt Jozef Haščák dísz­Ötven esztendeje, hogy a hontalanság évei után ismét engedélyezték a magyar nyelvű oktatást Szlovákiában Oktatási húzd meg-ereszd meg Bár már tudósítottunk a ko­máromi ünnepségről, ame­lyet a magyar nyelvű oktatás újraindításának 50. évfordu­lója alkalmából rendezett a Katedra Alapítvány és a Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetsége, érdemes­nek tartjuk visszatérni rá. KAMONCZA MÁRTA Az ifjabb nemzedékek számára ke­vésbé ismertek azok az adatok, amelyeket Sidó Zoltán, a Komáro­mi Városi Egyetem igazgatója is­mertetett ünnepi beszédében, amikor az újjászervezett magyar oktatás kezdeti éveiről, az 1949­től 1960-ig terjedő időszakról szólt. „A magyar tagozatok létesítésének gyakorlati kérdéseiről a Ladislav Novomeský művelődési megbízott irányításával tanácskozó testület 1948. október 12-én úgy döntött, hogy az első szakaszban előre meghatározott kistelepülések nem teljes szervezettségű szlovák elemi iskoláin legalább 30 jelentkező esetében létesíthető magyar tago­zat. Az 1948-49-es tanév folyamán magyar tagozatot engedélyeztek: Andódon, Apácaszakállason, Bar­ton, Berzétén, Búcson, Csallóköz­tárkányban, Csallóköznádasdon, Csilizradványban, Hetényben, Ipolybalogon, Jókán, Kerekgedén, Lakszakállason, Lögérpatonyban, Madaron, Martoson, Medvén, Nagylégen, Nagylúcson, Patason, Pozsonycsákányban, Sajószentki­rályon, Sőregen és Tanyon. Tudo­másunk van arról, hogy a magyar tagozatok engedélyezéséig a refor­mátus egyház száznál több vasár­napi iskolát létesített" - mondta Sidó Zoltán. Szavai szerint a Műve­lődési Megbízotti Hivatal 1950­ben engedélyezte az önálló magyar tanítási nyelvű elemi és polgári is­kolákon kívül a középiskolák ma­gyar tagozatait. Az általános és kö­zépiskolai magyar tagozatok, illet­ve a magyar iskolák számára két­nyelvű osztálykönyvet, osztálynap­lót és bizonyítványt adtak ki, és 1961-től kétnyelvű pecsétet és ugyancsak szlovák és magyar nyel­vű feliratokat rendeltek el. 1953-ban 42 osztályban 1505 kö­zépiskolás végezte tanulmányait Sidó Zoltán: „A csehszlovák kormány elutasította a magyar kormány ál­tal ajánlott tanítócserét." (Dömötör Ede felvétele) magyar nyelven. Az elemi és a pol­gári iskolákban magyar nyelven ta­nulók számával együtt ez mintegy 42 ezer magyar iskolást jelentett A magyar tanítási nyelvű iskolák pe­dagógusaival kapcsolatos problé­mákkal kapcsolatban Sidó Zoltán A háború után az isko­lákban egyetlen idegen nyelv volt - az orosz. megjegyezte: a nemritkán 50 tanu­lónál is nagyobb létszámúra duz­zasztott osztályok ellenére az 1951-1952-es tanév elején mint­egy 370 tanítói állás maradt betöl­tetlenül. A csehszlovák kormány­zat elutasította azt a magyarorszá­gi javaslatot, hogy kölcsönös taní­tócserével javítsák mindkét ország nemzetiségi iskoláinak színvona­lát. A nagyarányú tanítóhiányra a hatalom politikai megoldást ötlött ki: a tanításra jelentkezők alkal­masságát (alkalmatlanságát) a kommunista párt szervei döntsék el. A jelentkezőknek egyetlen nem politikai feltételt, a mai alapiskola szintjének megfelelő polgári isko­lai végzettséget kellett bizonyítani­uk. A politikai feltételekhez a mun­kás-, illetve kisparaszti származás, a CSISZ-, illetve a CSKP-tagság, vagy egyéb bizonyítható „politikai fejlettség" tartozott. 1950-ben a 46 napos pedagógiai és politikai témá­kat taglaló tanfolyamon 317-en, az 1952-es trencsénteplici, illetve ótátrafüredi tízhónapos tanfolya­mon 195-en végeztek. Ahhoz, hogy teljes tanítói végzettséget szerezze­nek, a dunaszerdahelyi, az érsekúj­vári, a lévai gimnáziumon és má­sutt 1950-ben létesített kétéves Dolgozók Esti Iskoláján megszer­zett érettségi vizsgát követően el kellett végezniük a Pozsonyi Peda­gógiai Kar négyszemeszteres leve­lező tagozatát. Arról, hogy az ötve­nes évek magyar tannyelvű iskolái­ban milyen volt a tananyag, Sidó Zoltán a következőket mondta: a kezdeti években a szlovák és a ma­gyar iskolák tanagyaga a két anya­nyelvi tantárgy kivételével azonos volt, miként az alapiskolák tan­könyvei és az egyes évfolyamok he­ti óraszámai is. A gimnáziumokban viszont az anyanyelven, a szlovák és az orosz nyelven kívül más nyel­vet nem oktattak. „Lakossági részarányunkat tekint­ve ezidáig az 1960-61-es iskolaév­ben értük el a legoptimálisabb eredményt, amikor alapiskoláink 72 144 tanulója Szlovákia alapis­kolásainak 10,2 %-át képezte, mi­közben lakossági részarányunk 12,4 százalék volt. Abszolút szá­mokban az 1964-65-ös iskolaév­ben volt a legtöbb tanulónk: 79206. Az egyetemi (főiskolai) hallgatók nemzetiségi összetételé­ről csak az 1957-1958-as tanévből van adatunk. Ekkor a szám szerint 680 magyar nemzetiségű egyete­mi (főiskolai) hallgató a szlovákiai hallgatók 4,3 százalékát alkotta, holott lakossági részarányunk ek­kor is meghaladta a 12 százalékot. A háború utáni években eddig a magyar nemzetiségi hallgatók részaránya az 1960-1961-es tan­évben volt a legmagasabb, ám ak­kori 5,9 százaléka meg sem közelí­tette az 1961-es népszámlálás sze­rinti 12,4 százalékos lakossági részarányunkat. Ez a tény egyebek között visszavezethető arra (is), hogy a magyar nemzetiségű kö­zépiskolások részaránya mindig alacsonyabb volt a szlovák közép­iskolásokénál, hogy bizonyos sza­kokon (a jogi karon, a közgazdasá­gi karok külkereskedelmi szakán, történész szakon, az orvosi karo­kon) a politikáin kívül 1990-ig nemzetiségi kontraszelekció is lé­tezett: az egyetemi felvételi vizs­gák eredményeitől függetlenül előre és nemzetrészünk rovására határozták meg a felvehető ma­gyar nemzetiségű hallgatók szá­mát" - hangsúlyozta Sidó Zoltán. Az idei a legfiatalabbak seregszemléje volt, ám ők sem a klasszikus értelemben vett falusi színjátszást képviselték Falusi Színjátszók I. Országos Fesztiválja let- és jelmeztervező kiállítása. A művész a Thália Színház számos előadásának sikeréhez járult hozzá munkáival. A fesztivál résztvevői koszorút helyeztek el Márai Sán­dor, Kazinczy Ferenc és Janko Borodáč emléktáblájánál, valamint Fábry Zoltán stószi szülőházánál. A szatmárnémeti színház csángó bal­ladákkal és népdalokkal érkezett a fesztiválra, a kassai Óvárosi Szín­ház társulata pedig egy politikai­történelmi kabarét adott elő. Vasár­nap Havasi Péter, Beke Sándor és Pásztó András tartott előadást az amatőr és diákszínjátszás, valamint az utánpótlás kérdéséről, Lakatos Menyhért a magyarországi roma színház szükségességéről, Dávid Zsuzsa, a Szekszárdi Német Szín­ház igazgatója az általa vezetett in­tézményt ismertette. A XXX. Kazinczy Napok keretében Pomogáts Béla, a Magyar író­szövetség elnöke és Czakó Gábor elmélkedett a nyelv és a színház kapcsolatáról. Délután a Nyíregy­házi Móricz Zsigmond Színház, este pedig a Szekszárdi Német Színház és a Kassai Állami Színház előadásait tekinthette meg a kö­zönség. (asz) KATÓCS GYULA A komáromi székhelyű Pódium Színházi Társaság és Királyhelmec városa szervezésében november 11-e és 14-e között került sor a szlovákiai falusi színjátszók első országos fesztiváljára Királyhel­mecen. A kulturális minisztérium égisze alatt zajló háromnapos se­regszemlén hat dél-szlovákiai és egy magyarországi műkedvelő csoport mutatkozott be a város művelődési házában. Több mint hatvan fiatal, zömében alap- és középiskolás színjátszó ta­lálkozott a szakmai fejlődést előse­gítő fórumon. Az előadások során a drámai művek mellett színvonalas monodrámát, megzenésített verse­ket, zenés keretjátékkal színezett vásári komédiát láthatott-hallha­tott a fesztivál közönsége. „Én úgy látom, hogy a résztvevők nemcsak hoztak, de kaptak is valamit a fesz­tiválon. A zsűri amellett, hogy bí­rált, szakmai útmutatással látta el a színjátszókat. Azon túl, hogy ezek a fiatalok játszanak, szórakoznak, s közben közösséggé formálódnak, nagy ajándék számukra, hogy meg­ismerik az együttalkotás örömét. Nagyon örültem minden egyes cso­portnak, de akkor leszek csak iga­zából elégedett, ha jövőre sokkal több falusi színjátszó jön majd el a fesztiválra. Az előzetes felmérések alapján a következő rendezvény már népesebbnek ígérkezik, mert fokozatosan újabb csoportok ala­kulnak. Szükség van az ilyen jelle­gű országos rendezvényre, hogy felkeltsük az érdeklődést a színját­szás iránt, és lehetőséget biztosít­sunk a megmérettetésre" - mondta Szabó Csilla, a Pódium Társaság Országos Elnökségének tagja, a fő­szervezők egyike. A fesztivált a Sitkei Színkör előadá­sa nyitotta meg. A magyarországi vendégegyüttes A nagybácsi meny­asszonya című francia darabbal és a Vásári komédiákkal nagy közön­ségsikert aratott, méltán nyerve el a zsűri különdíját. A fesztivál fődí­ját Jim Jacobs Pomádé című művé­nek nagyszerű tolmácsolásáért a bátorkeszi Ifjúsági Színjátszó Egye­sület előadói érdemelték ki. Papp Ferdinánd bélyi pedagógust a diák­színjátszásban kifejtett többéves munkásságáért a zsűri elismerő ok­levéllel jutalmazta. A bélyi alapis­kola Papp tanár úr vezette színköre a Valahol Európában című musi­callel a legfiatalabb színésznemze­déket és a Bodrogközt képviselte a fesztiválon. A rimaszombati Tom­pa Mihály Alapiskola növendékei ­betanítóik Demjén Attila és Páko Mária pedagógusok, akik külön is felléptek - dalban és prózában elő­adott versekkel, illetve a Republic együttes dalainak megszólaltatásá­val hívták fel magukra a figyelmet. A csoport vezetői szerint már az is sikernek számít, hogy részt vehet­tek a fesztiválon. Mint elmondták, tovább kívánják folytatni a kísszín­padi tevékenységet, mert úgy tű­nik, a közönség részéről van rá igény. Ezt igazolják otthoni kör­nyezetükben tartott előadásaik is. Havasi Péter, a zsűri elnöke, aki több mint húsz éve a hazai magyar amatőrszínjátszás lelkes szervező­je, az előadásokat tekintve megelé­gedéssel sommázta az első nekifu­tást. „Tekintettel arra, hogy ez volt a falusi színjátszók első fesztiválja, azt hiszem, színvonalával meg le­hetünk elégedve. Igaz, hogy tipiku­san falusi csoport Bátorkeszin és Nánán kívül nemigen volt, s ezúttal az ifjabb nemzedék képviselői mu­tatkoztak be, akik nem a klasszikus értelemben vett falusi színjátszás művelői. Most jobbára az alterna­tív, illetve progresszív játékstílust képviselő fiatalok jöttek el. Ami vi­szont nem baj, mert ez egyfajta ga­rancia arra, hogy a magyar nyelvű falusi színjátszás csak erősödhet, vannak és bizonyára lesznek is még további zászlóvivői Szlovákiában ­mondta a zsűri elnöke. A bátorkeszi színjátszó csoport tagjai a Pomádé c. musicallal arattak si­kert (dr. Szabó Mária felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom