Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-19 / 267. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 19. KOMMENTÁR Zabszem a vitrinben TÓTH MIHÁLY Tehát Ján Čarnogurský a demokratikus baloldaliak rovására be­mondta a „kontrát". Ismét elhatározta, hogy intézményesíti a kom­munizmus bűneinek dokumentálását. Van abban némi báj, ahogy Pe­ter Weiss a demokratikus baloldaliak nevében rekontrázott. Azt mon­dotta: rendben van, dokumentáljuk, de ne csak arról szóljon a törté­net, mi volt 1945 és 1989 között, hanem arról is, hogy államilag jóvá­hagyva milyen bűntetteket követtek el 1939 és 1945 között. A Keresz­ténydemokrata Mozgalom elnöke bizonyos értelemben előnyösebb helyzetben van, mint Peter Weiss. Időben közelebb van hozzánk az a történelmi szakasz, amelynek ordaskodásait politikailag most csapra akarja verni. De a baloldaliak ütőkártyái sem akármilyenek. Számuk­ra nem gond előkeríteni azokat a dokumentumokat, amelyekkel akár egy bukásra álló másodéves történelem szakos egyetemista is be tud­ja bizonyítani, hogy a kereszténydemokraták elnöke családilag is be­lekeveredett a 20. századi históriának azokba a mozzanataiba, mely­nek dokumentumait nem szívesen teszik kirakatba. Weiss nem bu­kásra álló másodéves, hanem történelemkutató, így bizonyára nem esne nehezére összefüggést kimutatni az 1939-1945-ös Tiso-állam politikája és a kb. 60 ezer szlovákiai zsidó mártírhalála között. Mind a kereszténydemokrata, mind a baloldali elképzelésnek van egy közös vonása: ha megvalósul, elsősorban a fél évszázad barna, lila és vörös színű diktatúráinak főszereplőire és központilag .jegyzett" eseménye­ire irányítaná a figyelmet. Kevés újat tudnánk meg. Ha időt, fáradsá­got és pénzt nem kímélve létrehoznák a dokumentációs központot, azokra is gondolni kellene, akik e fura kártyajátékban a „szubkontrát" mondták be. Azok, akiknek rovására közép- és kisméretű embertelen­ségeket követtek el a hatalom birtokosainak községi, netán járási helytartói. Külön osztálya lehetne a dokumentációs központnak, amely nem a hóhérok, a verőlegények, a vészbírósági forgatókönyví­rók viselt dolgairól regisztrálnák a visszaemlékezéseket, hanem azok­ról, akik az öt évtizedben bármilyen színű zászló alatt túlteljesítették az éberségi normát, a tisztogatási kötelességet. Valószínű, hogy sem­mi újat nem tudnak meg azokról, akik 1939 tavaszán teljessé tették Masaryk köztársaságának szétverését, vagy akik 1968 augusztusában megszállóknak tetsző kormányt alakítottak. Viszont érdemes lenne felmérni, hányan voltak a politikai tyúktolvajok, akik önként jelent­keztek káderezni, akik 1945 tavaszán, majd 1989 őszén indokoltan nem tudták volna gőzkalapáccsal se besulykolni azt a bizonyos zab­szemet abba a bizonyos testrészbe. A kártyapakli, amelyet most az asztalra dobtak, többszörösen cinkelt, de megvan mind a 32 lapja. JEGYZET Biztos szavazók JARÁBIK BALÁZS Ami a hét végén Ukrajnában tör­tént az elnökválasztások máso­dik fordulója gyanánt, elég sok helyen nemes egyszerűséggel csalásnak minősítenék a nemzet­közi szervezetek. Nem így keleti szomszédunknál, mivel a győz­tes Leonyid Kucsma számít szin­te az egyetlen nyugatbarát politi­kusnak. Ha az ember Munkács környéki szavazóhelyiségeket lá­togatva rendőri szerv kezében választói névjegyzéket pillant meg, óhatatlanul is elönti a kér­dezési vágy. A rend derék ukrán őre pedig nem szégyenlős, ő bi­zony elmondja, hogy parancsba kapta, ugyan tegye már tisztele­tét mindazoknál, akik nem éltek állampolgári kötelességükkel, s kérdezze meg miért nem. De be­számolhatnánk arról is, hogy egyes, romák által sűrűn lakott területekről buszokat indítottak tiszteletükre a szavazóhelyiségek felé, majd a vajdákkal egyeztek meg (valakik), így a buszok meg is teltek voksolni vágyó roma polgárokkal. A helyzet úgy áll, hogy a hivatalban levő - s vasár­nap óta immáron újraválasztott ­államfő elolvasta azokat az elem­zéseket, melyek szerint az ala­csony részvétel katasztrofális le­het számára az ukrán kommunis­ták főnöke, Petro Szimonyenko elleni harcban. Egyedül neki állt hatalmában a fent említett intéz­kedések bevezetése, aminek meg is lett az eredménye biztos szava­zók formájában. A részvétel még az első kört is túlszárnyalta, az EBESZ nemzetközi missziója pe­dig nem volt hajlandó kihirdetni a választások tisztaságát. Igaz, az ellenkezőjét sem hivatalosan, mi­vel hétfői kijevi sajtóértekezletét - biztosan véletlenül - tűzvédel­mi riadó szakította meg. A visz­szásságok ellenére sem valószí­nű, hogy a releváns nemzetközi szervezetek az eredmények meg­semmisítését kérnék. Az ország nem bírna újabb 20 millió dollárt kidobni az ablakon, márpedig a demokratikus választások egyik legnagyobb ellenfele a pénztelen­ség. Európának megfelel Kucs­ma, Ukrajnának kevésbé, de job­bat még az ukránok sem találtak eddig. Ót évig meg egyébként sem lesz rá módjuk. A szerző az EBESZ megfigye­lőjeként vett részt a választá­sokon Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetó: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella -panoráma ­(58238338), P. Malik Éva-régió - (58238310), Kovács Ilona-mellékletek ­(58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214. Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk - Ma nem érzem jól magam a parlamentben. Még senkit sem sértettem vérig (Peter Cossányi karikatúrája) TALLÓZÓ MLADÁ FRONTA DNES Szlovákia is a bársonyos forradalom évfordulóját ünnepelte, ám a polgá­rok többsége még mindig zavarba jön emiatt - véli a cseh napilap cikk­írója. Például joggal kérdezik, tíz év­vel ezelőtt miféle kommunistaelle­nes felkelésről volt szó, hiszen Ru­dolf Schuster államfő, Milan Čič al­kotmánybíró és Jozef Migaš házel­nök akkor is bizonyára ugyanazokat a posztokat foglalták volna el, mint most. A különbség csupán az, hogy akkor a kommunista nomenklatúra, most pedig a demokratikus elit tag­jai. A cikkíró idézi az IVO szlovákiai közvélemény-kutató intézet elnö­két, aki kijelentette: „Ebben az or­szágban senki nem beszél arról, mi­re volt képes a pártállami diktatúra, hiszen akkor meg kellene mondani, mire voltak képesek az olyan magas rangú kommunisták, mint Schuster, Čič vagy Migaš." Erre még a kor­mányfő is bevallotta: ha mindenki­vel ugyanolyan szigorral bántunk volna, sosem törhettünk volna ki az ellenzékből. A cél: megközelíteni az EU-tagállamok szintjét, és csökkenteni a régiók közötti különbségeket Regionális és szociális fejlesztés A kormány a közelmúltban hagyta jóvá Szlovákia regio­nális és szociális fejlesztésé­nek integrált tervét, mely alapján 2001-2002-ben az Európai Unió alapjaitól anyagi hozzájárulást kapha­tunk a régiófejlesztésre. SZABÓ MÓNIKA A támogatás összege elérheti a 200 millió eurót. A tervet Csáky Pál mi­niszterelnök-helyettes a közelmúlt­ban átadta Walter Rochelnek, az Európai Bizottság nagykövetének is. Szlovákia megalakulása óta arra törekszik, hogy csatlakozzon az euroatlanti struktúrákhoz. Úgy tű­nik, az Európai Unióba való belépés az egyetlen módja a társadalom fenntartható és sokoldalú fejlődése biztosításának csakúgy, mint an­nak, hogy a globalizálódó gazdaság feltételei mellett képesek legyünk lépést tartani a legfejlettebb orszá­gok fejlődési ütemével. Ehhez fon­tos, hogy Szlovákiában befejeződ­jön a gazdaság átalakulási folyama­ta, és kialakuljon az európai normák gyakorlatba való átültetésének jogi és intézményes kerete. A cél elérése érdekében fel kell térképezni Szlo­vákia csatlakozás előtti időszakának problémáit, meghatározni a célokat és a prioritásokat. Ennek az igyeke­zetnek a része Szlovákia regionális és szociális fejlesztésének integrált terve. A fejlesztési program célja a szerkezeti és az intézményes reform támogatása, különös tekintettel a szlovák gazdaság versenyképessé­gének megerősítésére, és az ország régiói közötti különbségek csökken­tésére. A terv két hosszú távú straté­giai célt tűz ki. Az első számú cél: a szlovák gazdasági növekedés üte­mének gyorsítása, a regionális fej­lesztés intézményes kereteinek Iti­építése. Területi szempontból az or­szág egészére vonatkozik, és hosszú távon a Szlovákia mint társult or­szág és az EU-s átlag közötti különb­séget hivatott csökkenteni. A máso­dik számú cél: az ország egyes régi­ói közötti különbségek kiegyenlíté­sére és a gazdaságilag gyenge, OLVASÓI LEVÉL Múltunk és jelenünk Az 50 éves Csemadok megalaku­lása óta jelentősen hozzájárult nemzetrészünk fennmaradásá­hoz, szellemi fejlődéséhez, döntő szerepet játszott a szlovákiai ma­gyarság múltjában és jelenében ­mondta ünnepi beszédében Török visszamaradott térségek támogatá­sára irányul. Területi szempontból Szlovákia kiválasztott régióira vo­natkozik. I. Az európai átlagot megközelítő gazdasági szint elérése: A gyors gaz­dasági növekedés a Szlovákia és az EU-tagállamok közötti különbség viszonylag gyors csökkenését jelen­ti, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megnyíljon az európai piac Szlová­kia előtt, és mihamarabb az Unió teljes értékű tagjává válhassunk. A gazdasági politika feladata ezért az EU-tagállamokban várható átlagtól 2-3 százalékponttal magasabb gaz­dasági növekedést elérni. Hogy ez bekövetkezhessék, több középtávú célkitűzést kell teljesíteni. Meg kell teremteni a régiók dinamikus mak­rogazdasági fejlődésének feltételeit. Ez az egyes régiók vállalkozói szfé­rájának különböző gazdasági és pénzügyi eszközökkel való támoga­tásával, exporttámogatással, dotáci­ók és előnyös kölcsönök nyújtásával érhető el. A termelői szféra átalakí­tása és versenyképességének növe­lése 2006-ig megvalósítandó fel­adat. Ez idő alatt a külföldi befekte­tők számára vonzó gazdasági hátte­ret kell kialakítani. 2000 és 2002 kö­zött mozgósítani kell a régiófejlesz­tésre fordítható országos, regionális és községi pénzforrásokat. Ugyan­csak 2002-ig ki kell építeni a régió­fejlesztés jogi és intézményes kere­teit, valamint az Európai Unió prog­ramjaiban való részvétel legiszlatív, adminisztrációs és költségvetési ke­reteit. Az EU-támogatás elfogadásá­hoz szükség lesz egy olyan rendszer kiépítésére is, amely ellenőrzi és ér­tékeli az integrált terv megvalósítá­sának hatásait. II. A belső gazdasági és szociális szintkülönbségek, illetve a régiók közötti életszínvonalbeli eltérések csökkentése: középtávon várhatóan tovább mélyül a Szlovákia egyes ré­giói közötti különbség, és tovább tart a szlovák gazdaság lemaradása az európai átlagtól. A különbségek éppúgy megnyilvánulnak az átlag­bérek nagyságában, a munkanélkü­liség arányában, az egy főre eső bruttó hazai össztermékben, mint a lakosság műveltségi szintjében vagy Alfréd mérnök, a Csemadok lévai alapszervezetének elnöke azon az ünnepi esten, amelyet a Csema­dok megalakulása 50. évforduló­jának tiszteletére rendeztek Léván novemberben. Az ünnepség ven­dége volt Csáky Pál miniszterel­nök-helyettes, Boros Miklós, a Magyar Köztársaság szlovákiai nagykövete, a Rákóczi Szövetség, a Cseh és Szlovákiai Kultúráért Alapítvány, az Illyés Alapítvány, a Csemadok Országos Tanácsa, a egészségi állapotában. Ezek a kü­lönbségek többek között az EU­alapok nyújtotta eszközök hatékony felhasználásával némiképpen mér­sékelhetők. Az egyes regionális kü­lönbségek kiküszöbölése és megelő­zése az adott régió kihasználatlan gazdasági potenciáljának aktivizá­lásában, a vállalkozások kiteijeszté­sében, valamint az új technológiák, a know-how elmaradott régiókba való továbbításában rejlik. Éppen a gazdasági potenciál az egyik alap­feltétele az adott régió jövőbeni fej­lődésének. A régió belső erőinek fel­élesztése a regionális együttműkö­déssel, a határokon átnyúló együtt­működés valamennyi formájának támogatásával és eurorégiók kiala­kításával érhető el. A terv elkészíté­séhez fel kellett térképezni Szlová­kia régióinak gazdasági helyzetét. Szlovákia régiói fejlettségi szintjük­nél fogva a két stratégiai cél szem­pontjából eltérő kiinduló helyzet­ben vannak. Míg az első cél az or­A szlovák régiók közül a pozsonyi van a legjobb helyzetben. szág legfejlettebb régióit érinti, a második stratégiai célkitűzés a leg­elmaradottabb térségek szempont­jából bír nagy jelentőséggel. Szlová­kia az egy főre eső bruttó hazai össz­termék tekintetében az uniós álla­mok közül Portugália és Görögor­szág szintjét közelíti meg, a társult országok közül pedig az utolsó he­lyen állunk. Legjobb helyzetben a pozsonyi régió van, amely megha­ladja az európai átlagot, ezért az el­ső cél teljesítése szempontjából kulcsfontosságú. Nyugat-Szlovákia az EU legelmaradottabb térségei­nek szintjét éri el, míg Kelet-Szlová­kia ettől is jócskán elmarad, ezért nem reális, hogy a közeljövőben el­éri az európai átlagot. A munkanél­küliségi rátát alapul véve hasonló eredményt kapunk. A főváros és környékének munkanélküliségi ará­nya elmarad az európai átlagtól, Nyugat-Szlovákia mérsékelten meghaladja azt, míg Közép- és Ke­Cseh és Morvaországi Magyarok Szövetsége, a városi önkormány­zat, a városi művelődési központ és az MKP helyi szervezete képvi­selői. Az est folyamán kitüntették a legaktívabb Csemadok-tagokat. Az ünnepségen Újváry László ren­dezésében felléptek együttesek és szólisták - Grébnerné Kucsera Margit, Búra István, Halász Gyula, Búra Attila, Göbő Sándor, Vesze­lei Éva, P. Kiss Viola, Varga Lívia, Alt István, Mészáros György, Mé­let-Szlovákia csupán az Unió legna­gyobb munkanélküliséget kimutató régióival hasonlítható össze (Szicí­lia, Kanári-szigetek, Kantabria). Pozsony és vonzáskörzete, a Vág mente, Besztercebánya és Zólyom, valamint Kassa a szlovák gazdaság mozgatórugói, és egyben a legesé­lyesebbek arra, hogy az első straté­giai cél szempontjából jelentősen előremozdítsák az országot. A leg­megfelelőbb régiók tehát a Pozsonyi kerület, a Nagyszombati és a Tren­cséni kerület egy része, vagyis Nyu­gat-Szlovákia. A második stratégiai cél szempontjából a kevésbé fejlett régiók a fontosak, melyek bruttó ha­zai összterméke a szlovákiai átlag (121 469 Sk) alatt van, tehát a nyu­gat-, a kelet- és a közép-szlovákiai régió. Ha a jelenlegi közigazgatási elosztás kerületeit vesszük alapul, legrosszabb helyzetben a Zsolnai (95 119 Sk) és az Epetjesi (75 084 Sk) kerület van. Az országos átlag­hoz a Nagyszombati és a Kassai ke­rület közelít. A munkanélküliség te­kintetében ugyancsak a főváros és környéke van a legjobb helyzetben, 7,2 százalékos aránnyal. Áz orszá­gos átlagot a nyugat-szlovákiai ré­gió sem éri el. A közép- és kelet-szlo­vákiai régiók viszont túlszárnyalják azt. A kerületek közül a Nyitrai és a Zsolnai munkanélküliségi aránya az országos átlag körül mozog. A Kas­sai, a Besztercebányai és az Epetjesi kerület viszont meghaladja azt. Já­rási szinten az eltérések még szem­betűnőbbek. A keleti és délkeleti já­rásokban, mint a Rimaszombati, a Nagyrőcei, a Tőketerebesi, a Rozs­nyói és a Szobránci, az arány 30 szá­zalék feletti. Néhány további muta­tó, mint a havi átlagbér, a foglalkoz­tatási struktúra, a vállalkozói aktivi­tás alapján kitűnik, hogy a Beszter­cebányai, az Eperjesi és a Kassai ke­rület vidéki és határ menti területei mutatják a legnagyobb szintbeli el­térést a szlovákiai átlagtól. A 2-es számú stratégiai cél tehát a fenti ré­giók gazdasági és szociális színvo­nalának emelésére irányul. A kormány választása is a kelet-szlo­vákiai régióra esett, amely az EU alapjaiból származó anyagi támoga­tások elosztásánál előnyt élvez. száros Lajos. Az ünnepség hangu­latát emelte a brünni magyarok köszöntője. A magyar alapiskolá­sok népdalokat adtak elő, Pál Krisztina és Pesta Éva a modern tánc világából tartottak bemuta­tót, a Ménkű citerazenekar pedig bugaci népdalokkal szórakoztatta a közönséget. A színes, színvona­las műsort a Juhász Gyula Irodal­mi Színpad fellépése zárta. Balla Rózsa, Léva

Next

/
Oldalképek
Tartalom