Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)
1999-11-17 / 265. szám, szerda
ŰJ SZÓ 1999. NOVEMBER 17. POLITIKA HIRDETÉS 5 Beszélgetés Tibor Šagát egészségügyi miniszterrel az ágazat legfontosabb tennivalóiról és pénzügyi helyzetéről Lassú, ám hatásos gyógyulás lesz A választásokat megelőzően az ellenzéki politikusok az egészségügyi ellátás színvonalának emelését és megfelelő finanszírozásának biztosítását ígérték. Az eltelt egy év alatt nem észlelhető javulás, sőt az ágazat pénztelenségét már a betegek is megérzik. PÉTERFI SZONYA A jövő évi költségvetési tervezet az ideinél kevesebb pénzt szán az ágazatnak. Ez részben igaz, de a látszat csal. Az ország gazdasági helyzetéből kiindulva nem volt más választásom, mint elfogadni az egészségügy hiányos költségvetését. Tudatosítani kell(ene), hogy többre nem telik. Bármennyire is „lerágott csont", nem ez a vezetés okozta az ország eladósodását, nem a jelenlegi kormányvitte csődbe a gazdaságot. Mivel a kormány tartani akatja a korona árfolyamát, és a gazdaság fellendítésére törekszik, kizárólag a költségvetésen kívüli forrásokból pótolhatja a hiányzó anyagiakat. Kormányrendelet született arról, hogy az egészségügy a magánosításból, illetve a vasutak adósságának rendezéséből is kap pénzt. Az első három hónapban havi 300 millióval több jut az ágazatnak, ezenkívül az onkológiai és a kardiológiai programra 540 milliót szavatol a kormány. A magánosításból összesen 4 milliárd koronával számolhatunk. Ne ágypénzt adjanak, hanem a teljesítményt fizessék meg a biz- > > tosítók. " Tibor Šagát: „Ha jól gazdálkodunk az ágazatba befolyt anyagiakkal, akkor a betegellátás szintjét tartani lehet." (Somogyi Tibor felvétele) Ha a kormány rendezné az ágazat adósságait, illetve az általa biztosítottakért a jelenlegi 283 koronánál többet fizetne, helyreáll(hat)na az egyensúly, csillapod(hat)nának a kedélyek. Kormányhatározat született a költségvetésen kívüli anyagiak juttatásáról, s végső soron az állam a biztosítottaiért többet, 376 koronát fizet majd. 2000 második felévében ugyancsak számolunk a havi 300 milliós többlettel, de a magánosításból származó 2 milliárddal is. Ha jól gazdálkodunk az ágazatba befolyt anyagiakkal, a betegellátás szintjét tartani lehet. Az ellátást talán, de mi lesz a felhalmozott adósságokkal? Természetesen erről is tárgyalunk. A hitelezőkkel egy optimális részletfizetési naptárban szeretnénk megegyezni. Az, hogy az állam garantálja az adósságtörlesztést, a kedélyek megnyugvásához vezethet. Hangsúlyozni szeretném, hogy a végső megoldás már nem kizárólag az egészségügy, hanem a pénzügyminisztérium feladata is. Szóba jönnek egyéb megoldások is, ezekről a napokban tárgyalni szándékozunk. Tudatosítjuk, hogy a gyógyszertársulásba tömörülők (Aliancia Liek), a hazai és külföldi gyógyszergyártók és forgalmazók türelmetlenül várnak a pénzükre. Feltételezzük, hogy az ágazat idei 14 milliárd koronás adósságát 2000-ben 6-8 milliárdra csökkentjük. A hatvanas években a kórházban kezeltek betegsegélyéből, nyugdíjából levonták az étkezés költségeit, a kezelés utazási költségeit is vagy a beteg, vagy az akkori szakszervezet térítette. Visszatérnek ehhez a gyakorlathoz? A változásokra szükség van, nélkülözhetetlenek, a terheket el kell osztani. Ha például a beteg kénytelen lenne hozzájárulni a kórházi étkezés költségeihez, nem igyekezne több időt tölteni az intézetben. Köztudott, hogy a kórházi betegellátás sokba kerül, a hazai, illetve a külföldi szakemberek az ágyak rossz elosztására figyelmeztetnek: az akut betegségek gyógyítására kevesebb férőhely is eíegendő volna, viszont az utókezelési részlegeken ágyhiány miatt kevés embert látnak el. Az egészségügyi intézetek hálózatának módosítási terve óriási ellenállásba ütközik. Amint a régió vezetői tudomást szereznek a készülő változásokról, erőteljes lobbizásba fognak. Mondok egy konkrét példát. Nincs szükség a 40 ágyas somorjai egészségügyi intézetre, amikor ott a dunaszerdahelyi, illetve a pozsonypúspöki kórház. Januártól a betegeket, úgy mint valaha, Dunaszerdahelyen látják majd el, mert így ésszerű. Annak ellenére, hogy mindenki tudja, hogyan és kik létesítették a somoijai kórházat, megszüntetését ellenszenvvel fogadják. A Komáromi Regionális Orvosi Kamara a minap a kórház jövő évi költségvetésének csökkentésével, s az ebből eredő elbocsátásokkal foglalkozott, holott a 110 ezer lakosú régióban egy ágyra 1,52 dolgozó esik, ami kevesebb, mint a szlovákiai ádag. Ezek a számítások feltehetőleg az eredeti költségvetésből indultak ki, nem vették figyelembe a költségvetésen kívüli forrásokat. Mi csupán tudattuk a kórházakkal, hogy pótforrások nélkül mi várna az intézetekre, s a véleményükre voltunk kíváncsiak. Igaz viszont, hogy egyes kórházigazgatók nem képesek megérteni, hogy nem az ágyak számának megtartása a legfontosabb. El akatjuk érni, hogy a kórházak ne ágypénzt kapjanak, hanem a teljesítményt fizessék meg a biztosítók. Manapság a beteg átlagosan 9,7 napot tölt kórházban Szlovákia-szerte, \\ Az első három hó' napban havi 300 millióval több j ut .. az ágazatnak. \\ míg a fejlett államokban csak 6-7 napot. Pedig kevesebb ágyon is elláthatók a betegek, és a kórház bevétele nem csökkenne. A feleslegessé vált ágyakat, de az alkalmazottakat is a szociális tárca veszi át, tehát szó sincs elbocsátásokról. A lépések egyeztetése viszont nem hárulhat csak az egészségügyi minisztériumra. Sokakat érdeklő kérdés a megszűnt egészségbiztosító, a Perspektíva kifizeteüen számláinak rendezése. A felszámolás folyamatban van, a számlázás ellenőrzése időigényes. Jó, ha jövő év márciusában megkapjuk a végső számokat. Hamžík, Čarnogurský és Malíková nézőpontjai Gyengül a Polgári Egyetértés Pártjának helyzete Eltérőek az értékelések Marad a kormányban SITA-HIR. Pozsony. Pavol Hamžík, a kormány alelnöke úgy véli, a kabinet egyéves tevékenységének pozitív értékelésében tükröződik a kormánynak az az igyekezete, hogy stabil politikai és gazdasági helyzetet teremtsen Szlovákiában. Hamžík negatívumként értékeli a regionális fejlesztés terén mutatkozó hiányosságokat. A miniszterelnök-helyettes leszögezte: a kormány Vladimír Mečiar után olyan helyzetbe került, melyben nehéz volt beindítani a reformokat, az egyes tárcákban pedig nem várt problémák kerültek felszínre. Ján Čarnogurský igazságügyi miniszter szerint a kormány legnagyobb sikere, hogy leállította az ország adósságának növekedését. Rámutatott, a jövő évi költségvetés legnagyobb tételét az adósságtörlesztés teszi ki, ami a kiadások 20 százalékát is elérheti. Čarnogurský pozitívan értékelte a kormány külpolitikáját és tárcája külföldi sikereit. Anna Malíková, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke úgy látja, a Dzurinda-kabinet külpolitikájának még nincs érzékelhető haszna. Malíková a Markíza TV Rosta c. vitaműsorában elmondta: a kabinet nem teljesítette a választások előtti ígéreteit, szerinte csak egy miniszter van, aki megérdemli, hogy a kabinetben maradjon. (Ú) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Pavol Hamžík ugyan nehezen tudja elképzelni, hogy az Állami Számvevőszék elnöki és alelnöki posztjára egyaránt az ellenzék jelöltje kerüljön, de a Polgári Egyetértés Pártja (SÓP) nem válik ki a kormányból, ha esetleg nem választják meg jelöltjét az intézmény élére. Hamžík úgy véli, pártja helyzete a koalícióban egyre gyengül. Az SOP-nak nincsenek különösebb kifogásai a jövő évi költségvetés ellen, és azokat a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályokat is támogatja, melyeket a kormány a parlament elé terjesztett. Hamžík RÖVIDEN A HZDS Ftáčnik leváltását kezdeményezi Pozsony. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom azt ajánlja képviselőinek, javasolják Milan Ftáčnik oktatási miniszter leváltását. A Ftáčnik elleni bizalmatlansági indítványról a parlament rendkívüli ülésén szavaznak majd a képviselők - tájékoztatott Rudolf Žiak, a mozgalom alelnöke. A HZDS tegnap hivatalosan is bejelentette, hogy Eva Antošovát, Nová Dubnica polgármesterét jelöli az Állami Számvevőszék elnöki posztjára. (TA SR) Alapszerződés Vatikán és Szlovákia között Pozsony. Eduard Kukán külügyminiszter és Luigi Dossena apostoli nuncius tegnap elfogadta és kézjegyével hitelesítette a Szlovákia és Vatikán közötti alapszerződés (konkordátum) javaslatát. Kukán szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy jóváhagyták a kétoldalú szakértői tárgyalások eredményeit, a javaslat azonban még nem végleges. Az alapszerződés hamarosan a kabinet elé kerül. (TA SR) Nem kell népszavazás a NATO-ról Pozsony. Az alkotmánymódosításban Peter Kresák (SOP) javasolja Szlovákia nemzetközi szervezetekkel szembeni helyzetének módosítását, különös tekintettel a nemzetközi szerződések megkötésére. A módosító javaslat a parlament által jóváhagyott nemzetközi szerződésekre is vonatkozik. A NATO-tagság esetében a javaslat nem számol azzal, hogy a kérdést népszavazással kell megoldani. Referendumra akkor lenne szükség, ha Szlovákia szövetségre lépne egy másik állammal - jelentette ki Kresák. (SITA) A Magyar Rádió vezetői Pozsonyban Pozsony. Tegnap háromnapos munkalátogatásra Pozsonyba érkezett a Magyar Rádió vezetősége. Hajdú István, a Magyar Rádió elnöke elmondta, a Szlovák Rádió igazgatójával áttekintik az 1995 óta hatályos együttműködési szerződés eddigi teljesítését. A jövőben szeretnék elevenebbé tenni az anyanyelvi kultúra ápolásában is fontos szerepet játszó nemzetiségi műsorok, hangjátékok cseréjét. A magyar és a szlovák felek a digitális technika alkalmazásáról, a műsorkészítés gazdasági vonatkozásairól is eszmét cserélnek. (MTI) A lakosság nagy része egyetlen politikusban sem bízik Vladimír Mečiar vezet ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Továbbra is Vladimír Mečiar vezeti a hazai politikusok népszerűségi listáját. A megkérdezettek 17 százaléka szerint ő a legmegbízhatóbb. Mečiart Robert Fico követi 14,6 százalékkal, aki leginkább a 18-24 évesek, a közép- és főiskolai végzettséggel rendelkezők bizalmát élvezi. A harmadik helyen Rudolf Schuster államfő végzett 13,9 százalékkal. Mikuláš Dzurinda kormányfő az SDK és az MKP szimpatizánsainak körében népszerű. A kormányfő 11 százalékkal a negyedik. A magyar politikusok közül Bugár Béla a hatodik helyen végzett 6,6 százalékkal, Csáky Pál pedig 2,1 százalékkal a 14. helyet szerezte meg a legnépszerűbb politikusok listáján. A Szlovák Statisztikai Hivatal közvélemény-kutató intézetének legfrissebb felméréséből kiderül, hogy a megkérdezettek 36,5 százaléka egyik politikusban sem bízik. szerint a költségvetés a kormánykoalíció stabilizálódását is jelenti. Pártja támogatja a kormány valamennyi lépését, melyek a regionális fejlesztésre és a munkanélküliség okozta problémák megoldására irányulnak. A Ľubomír Fogaš miniszterelnök-helyettes és Pavel Koncoš földművelésügyi miniszter leváltására tett esetleges javaslatokat azonban az SOP nem fogja támogatni. Vladimír Mečiarnak azzal a javaslatával kapcsolatban, hogy a parlamenti pártok üljenek tárgyalóasztalhoz, Hamžík elmondta: nehéz olyan valakivel tárgyalni, aki idő előtti parlamenti választásokat kezdeményez. (SITA, TA SR) A legmegbízhatóbb politikusok Politikusok 1999. október 1999. május 1. Vladimír Mečiar 17,0 20,4 2. Robert Fico 14,6 12,9 3. Rudolf Schuster 13,9 •••••Mi 4. Mikuláš Dzurinda 11,0 18,2 5. Anna Malíková 10,9 6,4 6. Bugár Béla 6,6 6,4 7. Sergej Kozlík 5,3 3,3 8. Eduard Kukán 3,9 4,9 9. Ivan Mikloš 3,4 1,2 10. Brigita Schmögnerová 3,0 6,8 14. Csáky Pál 2.WKM ••••••• Senkiben sem bízik 36,5 28,9 Az adatok százalékban értendők Kérdés : Hol lehet jelentkezni a koncessziós díj fizetésére? Válasz : Mindenki kap postautalványt, ún. "SIPO"-t (Sústredené Inkasovanie Platieb Obyvateľstva), ezen kell befizetni a koncessziós dijakat. A konceszsziós díjra vonatkozó törvény rendelkezése szerint természetesen mentesítést lehet kapni ez alól a kötelesség alól is. Prof. JUDr. Peter Škultéty, DrSc., a Komenský Egyetem Jogi Kara közigazgatás jogi tanszékének vezetője VK-1027/5 A koncessziós dijakról szóló törvény 1999.IX. l-jétől!