Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-03 / 253. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 3. KOMMENTÁR Nincs közeledés VRABEC MÁRIA A hét végén tudományos konferenciát rendezett Nyitrán a Helsinki Polgári Társulás, nem kisebb célkitűzéssel, mint a szomszédos népek megbékélését szolgálja. A nemes cél jegyében mindhárom napra ju­tott egy központi téma, a közös történelem személyiségeitől a kultú­rák kölcsönhatásán keresztül egészen a többnyelvűség és az asszimi­láció kérdésköréig. Valóban átfogó és igényes skála, olyannyira hogy a szervezők és sajnos a szónokok felének az erejét is meghaladta. So­kan még egymást sem bírták végighallgatni, és a konferencia pénte­ken mintegy 100 fős közönsége vasárnapra 38-ra csökkent. Az első kellemetlen meglepetés akkor érte a jelenlevőket, amikor az Ester­házy János életútjával foglalkozó Molnár Imre után Ivan Kamenec az indulattól szinte elfúló hangon fasisztázta le azt az embert, akinek a nevét a helytállás szinonimájaként emlegeti a szlovákiai magyarság. Tévedés ne essék, nem azt állítom, hogy egy tudományos konferenci­án nincs helyük az ellentétes véleményeknek, hiszen egymás állás­pontjának megismerése nélkül közeledésről sem lehet beszélni, de Kamenec úr szemmel láthatóan nem polemizálni és érvelni jött. Ó egyszerűen csak kihirdette saját igazát, amelyet annyira nyilvánvaló­nak tarthat, hogy még a konferencia elnökének felszólítására sem volt hajlandó bizonyítékokkal alátámasztani állításait. Inkább azzal tett pontot „tudományos előadása" végére, hogy ő ugyan nem szakér­tője a témának, de azért a véleménye megvan, és azon nem változtat. Nem tudom, milyen megfontolások alapján került Kamenec úr a meghívottak névsorába, de hogy amit elmondott, az nem a közele­dést és a megbékélést szolgálta, az biztos. Arról is meg vagyok győ­ződve, hogy a megbékélést nem a nyitrai Matica-ház igazgatónőjével kellett volna kezdeni, aki az említett előadás után alig tudta titkolni elragadtatását. Nem csoda, hogy ilyen bevezetés után vagy húszan rögtön távoztak a konferenciáról, amely az elkövetkező két napon ugyan hasonló meglepetések nélkül, de meglehetősen hullámzó szín­vonalon folytatódott. Ami a közönség lanyhuló érdeklődését tekintve nem lett volna baj, csak azt lehetett sajnálni, hogy míg egyesek végte­len monológokban vagy a témához nem kapcsolódó, szinte komikus felszólalásokban élték ki magukat, a legérdekesebb témákra mind­össze annyi idő jutott, hogy az előadó felvázolja, miről is beszélt vol­na. Meg azt, hogy a Procházka Ottokár emlékének szentelt misén a környékbeli falvak lakói csak azért nem vehettek részt, mert nem is tudtak róla. Nem tudom, lesz-e ennek a konferenciának folytatása, ez attól is függ, sikerül-e újra elnyerni a PHARE támogatását. Ha lesz, ta­lán úgy kellene megszervezni, hogy ne a folklórműsorral fűszerezett malacpecsenyés vigadalom legyen a résztvevők legnagyobb élménye - már csak azért is, mert a téma, meg a védnökök és a nemzetközi el­ismerésnek örvendő előadók neve sokkal többet érdemelt volna. JEGYZET Szegény községek GAÁL LÁSZLÓ Az önkormányzatok képviselői régóta hangoztatják, felül kell vizsgálni a adók elosztását, és nagyobb részesedést kell adni a községeknek, mert a jelenlegi pénzelosztás mellett az önkor­mányzatok nem tudnak megfele­lően működni. Ezzel szemben a pénzügyminisztérium kimutatá­sai szerint a községek évről évre pénzfelesleggel zárják az eszten­dőt. Tavaly az önkormányzatok összes bevétele 28,8 milliárd ko­ronát, a kiadások 28,4 milliárd koronát tettek ki, és az állami adóból 8,4 milliárd koronát kap­tak. Hogy mi az oka ennek az el­lentmondásnak, azt Eva Balážo­vá, a Kommunális Közgazdászok Szövetségének elnöke úgy ma­gyarázta, hogy azok a kimutatá­sok, amelyeket a községek a pénzügyminisztérium kérései alapján továbbítanak, nem tük­rözik a községek gazdálkodását. Ez főleg az év végi összesítéskor jelentkezik, amikor a tárca illeté­kesei december 31-én a községek számlájáról leolvasott összeget veszik alapul, de arra már nem figyelnek, hogy ebből a közsé­geknek már januárban is téríteni­ük kell adósságaikat. Ráadásul előfordul, hogy a saját forrásaik­ból vagy hitelekből kiépített helyi infrastruktúrát, vízvezetéket kénytelenek átadni az állami vál­lalatok kezelésébe, és azok mű­ködtetéséből a hasznot az állam húzza. Ugyanakkor a községek­nek már alig vannak saját forrá­saik, alig akad községi vagyon, amit el lehetne adni, a hitelek pe­dig kedvezőtlenek. Az ilyen hitel­nyújtásra szakosodott Első Kom­munális Bank 21-22 százalékos kamatra ad kölccsönt, ami nem mondható előnyösnek. így aztán az önkormányzatoknak a saját működésükkel is gondjaik akad­nak, nem csoda, hogy falufejlesz­tésre, régiófejlesztésre már nem futja. Éppen erre szolgálna a kül­földi forrásokból (grantok) meg­szerezhető pénz, csakhogy ennek elosztását az EU kizárólag regio­nális önkormányzatokra hajlan­dó rábízni - ilyenek pedig Szlová­kiában 2001 előtt nem lesznek. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238312), Tallősi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek ­(58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Híifelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz daée, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk - írja Gizike! Nem mondok le, mert a feleségem agyoncsap (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ PRAVDA Csőd szélén a hadsereg címmel kö­zöl írást a napilap. „Egyszerűen le­hetetlen jövőre megszerezni a brut­tó hazai össztermék (GDP) két szá­zalékának megfelelő összeget (kb 18 milliárd koronát) a honvédelmi tárca részére" - jelentette ki Jozef Tuchyňa SDĽ-es képviselő, a vezér­kar volt főtisztje. Hozzátette: a je­lenlegi helyzetben elég lenne ugyan a megígért 12,5 milliárd - de csak a hadsereg finanszírozására. Ha azonban a pénzből az egész tárca kénytelen gazdálkodni, a hadsereg egyszerűen csődbejut. A jövő év kü­lönösen fontos lenne viszont az or­szág integrációs törekvései szem­pontjából. Ján Sitek (SNS) volt vé­delmi miniszter szerint a védelmi tárca az idén hárommilliárdos hi­ányra számíthat. „Kanis miniszter­nek erélyesebben kellene fellépnie a parlamentben" - csóválta fejét Si­tek, ám bevallotta: a Mečiar-kor­mány alatti működése idején is év­ről évre kevesebbet sikerült kicsi­karni a költségvetéstől. Oroszország hatalmi törekvései elől Grúzia az Észak-atlanti Szövetségbe igyekszik Kaukázusi harc az energiáért A teljes gőzzel folyó csecsen­földi orosz offenzíva mellett újabb hírrel hívta fel magára a figyelmet a Kaukázus térsé­ge. Eduard Sevarnadze grúz elnök szerint országa legké­sőbb 2005 körül benyújthatja tagsági kérelmét a NATO-ba. ONDREJCSÁK RÓBERT 'A volt szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, Grúzia tagsági törek­vései nem irányulnak egyetlen or­szág ellen sem, de a csecsenföldi konfliktus árnyékában nyilvánvaló, Oroszország hatalmi törekvései táp­lálják leginkább a grúz aggodalma­kat. Moszkva és más országok ér­deklődése elsősorban a régió rend­kívüli stratégiai jelentőségével ma­gyarázható. Fekvése nagyon kedve­ző, hiszen Európa és Ázsia határán terül el, és közvetlenül határos a kö­zel-keleti kőolaj- és földgázforrá­sokkal. Ezenkívül a térség államai közül Azerbajdzsán maga is komoly energiahordozó-tartalékokkal ren­delkezik. A jövő évszázad kezdeté­nek egyik legnagyobb üzlete a kö­zép-ázsiai kőolaj- és földgázlelőhe­lyek kiaknázása lesz. Mivel ezeket az ásványkincseket nem elég kiter­melni, szállítani is kell, ezért az eb­ből származó bevételek, valamint a politikai befolyás megszerzése érde­kében óriási a „lökdösődés" az erre esélyes országok között. Itt jönnek újra a kaukázusi országok. Bármely szállítási útvonal épüljön ki, a veze­tékek - tekintettel a térségbeli or­szágok hídszerepére - keresztül fog­nak haladni a régión. Ezért a nyere­séget és hatalmuk megnövekedését remélő országok számára nagyon fontos a Fekete- és Kaspi-tenger kö­zötti vidék ellenőrzése. Ezen okok miatt a régió országaiban leginkább OLVASÓI LEVÉL Üzenet egykori iskolámba „Várható elbocsátásokról keringő hírek" járnak a Szenei Magyar Taní­tási Nyelvű Gimnázium tantestüle­téből, adja hírül Vojtek Katalin az Új Szóban október 20-án, Csak kommunikációs zavar? című cikké­ben. Egyebek között ez is olyannyi­ra megviselte az igazgatónő idege­it, hogy az „állandó lelki támaszt egy 72 éves nyugdíjas pedagógus személyében lelte meg", aki annak idején igazgatóhelyettesként fiú­gyermekét az első évfolyamból át­íratta a helybeli szlovák gimnázi­umba. Hasonló követőkre nem ta­lált. Az Új Szó október 27-i számá­hárman szeretnének befolyáshoz jutni: Oroszország, Irán és Törökor­szág (rajta keresztül a Nyugat, főleg az USA). Teheránt a stratégiai és gazdasági okokon kívül történelmi és vallási okok is vezérlik. Az orosz tetjeszkedés előtt Irán (akkor még Perzsia) nagy területek ura volt a térségben, amelyeket - Törökor­szághoz hasonlóan - a Moszkvával vívott háborúk során fokozatosan veszített el. A muzulmán világ egyik bástyája vallásilag is közel áll szá­mos, szintén muzulmán hitű or­szághoz (Azerbajdzsán) és néphez (csecsenek, ingusok és még sokan orosz fennhatóság alatt). A térség feletti befolyásra Törökország is pá­lyázik, és ebben a törekvésben szá­míthat Washington megértésére. Törökország a Nyugat meghosszab­bított karjaként léphet fel, mert az ottani fővárosokban szívesebben látják Ankara megerősödését, mint a fundamentalista Iránét, vagy egy túlságosan erős, az egész területet szilárdan kezében tartó Oroszorszá­got. A teljesség kedvééit el kell mondani, sem Irán, sem Törökor­szág nem elég erős a régió feletti ki­zárólagos befolyás megszerzéséhez, ezért legfeljebb részleges sikerek­ben reménykedhetnek. A tét viszont Az is lehet, hogy a NATO és Oroszország a jövő­ben megbékélnek. olyan nagy, hogy egyetlen pozitív döntés is óriási politikai, gazdasági hasznot jelenthet, gondoljunk pél­dául az olajvezeték útjára. A régió­ért vívott küzdelem legnagyobb .já­tékosa" Oroszország, sőt Moszkva potenciálisan képes a kizárólagos befolyás megszerzésére is. Először is sokkal erősebb, mint Teherán ban Orbán János, a szenei alapisko­la pedagógusa Vojtek Katalin cikké­re reagálva ezt ítja: ,A cikk a hely­zetetjobban ismerők szemében fel­háborodást keltett, mert nem felel meg a valóságnak, rágalmazó, eti­kátlan, tartalma koncepciós perek­re emlékeztet, hangneme, színvo­nala bulvárlapokba illő". Orbán úr semmi vojteki állítást nem cáfol, csak vádol. Az újságíró bátran meg­írja a fájó igazat jobbító szándékkal közérdekünkben. Bárcsak állításai ne lennének valósak! Vojtek Katalin éleslátását bizonyította akkor is, amikor 1994-ben segítségemre volt a magyar anyanyelvű szlovák volt kommunista pártelnökből kineve­zett iskolaigazgató ellen, aki újból megkezdte abbéli tevékenységét, hogy a magyar tanulókat szlovák osztályokba terelgette a Komáromi vagy Ankara. Másodszor: a terület egy része még mindig Oroszország­hoz tartozik, a „maradék" pedig a Szovjetunió fennállása alatt, sőt már a cári Oroszország 19. századi hódításaitól kezdve hozzá tartozott. Ennek megfelelően bár a Szovjet­unió széthullása után csökkent tér­ségbeli szerepe, még mindig ko­moly befolyással rendelkezik, nem kis részben a szoros gazdasági kap­csolatokon keresztül. Moszkva pozí­cióját erősítik a három Kaukázuson túli országban állomásozó orosz ka­tonai egységek és támaszpontok is. Az orosz területen állomásozó had­erő leghatékonyabb egységeinek nagy része szintén az ország déli ré­szében összpontosul (tehát nem a nyugati országrészekben, mint azt a NATO-ellenes kardcsörtetésekből gondolni lehetne). Ez is mutatja, Moszkva mekkora jelentőséget tu­lajdonít a Délnek. A Csecsenföld fe­letti újbóli ellenőrzés megszerzése azért is fontos Moszkvának, mert így megerősödnének déli pozíciói (itt számításba kell venni a koráb­ban Csecsnyában elszenvedett ku­darc miatti visszavágás igényét is). Az orosz propaganda brilliáns (bár kézenfekvő) „húzása" volt, amikor a Csecsenföld területén folyó hadmű­veleteket a muzulmán fundamenta­lizmus elleni harcként állította be. Mivel a nyugati világ legnagyobb el­lenségének szintén a „fundikat" te­kinti, ezért Moszkva számíthat ezen országok elnézésére. Ha a csecsen­földi akció beváltja a hozzá fűzött orosz reményeket, Moszkva több energiát fordíthat a Kaukázuson túli három országra, Grúziára, Örmé­nyországra és Azerbajdzsánra. Az ottani orosz befolyás legstabilabb eleme a keresztény Örményország, legnagyobb ellenfele a muzulmán Azerbajdzsán. Ez utóbbi önállósá­gát kőolaj-tartalékai és kedvező fek­Gépészeti Szakmunkásképzőben. A szenei pedagógusok alacsony fize­tése semmiben sem különbözik a többi pedagógus alacsony fizetésé­től. Ezt én is „élveztem" 36 évig. Szerintem is az összes óramennyi­séget lehetőség szerint a tantestület állandó tagjai kapják meg. Való­ban, „a szülői tanács nem ellenőrző szerv" egyelőre, de a szülőktől ka­pott pénz költségvetését az igazga­tónőnek előre meg kellett volna be­szélnie a tanáccsal. A szülők legye­nek adományozók, de ne bólogató Jánosok! Nagy bajnak látszik az is­kolára nézve a szülők és az igazga­tónő közötti nem jó viszony. Ez va­lakiknek biztosan hasznos az oszd meg és uralkodj elv alapján, hiszen ha megszűnik a leányiskola, és ösz­szevonják a szlovák gimnázium­mal, akkor ez a valamikori három vése miatt a Nyugat erősen pártolja, de Baku támogatói között találjuk Ukrajnát is. Kijev lehetőséget lát az azerbajdzsáni olajmezők kiaknázá­sában, mert segítségükkel csökkent­hetné Oroszországtól való energia­függését, és így saját függetlensége is erősebb lábakon állna. Grúzia esetében Moszkva leghatékonyabb eszköze a nyomásgyakorlásra az ab­ház probléma. A Tbiliszitől szaba­dulni akaró abházok többé-kevésbé az orosz hadsereg ellenőrzése alatt állnak. Ez a helyzet lehetőséget ad az oroszoknak a zsarolásra. Ha a grúzok ,jól viselkednek", Moszkvá­ban nem különösebben emlegetik a kis nép problémáját. Ha viszont Tbi­liszi túlságosan „önállóskodik", és nem veszi figyelembe az orosz érde­keket, rögtön előhúzhatóak az ab­ház önállósodási törekvések. Grúzia A Kaukázusban hárman szeretnének befolyáshoz jutni. dezintegrálódásának veszélye így komoly adu Moszkva kezében. Va­lószínűleg az ilyenfajta orosz nyo­mást akarják ellensúlyozni a grúzok a NATO-tagsággal. Ha tagjai lenné­nek a NATO-nak, függetlenségük és területi sérthetetlenségük garantál­va lenne. Az is lehet, hogy a NATO és Oroszország a jövőben megbé­kélnek, és valódi partnerségi vi­szonyt alakítanak ki. Ennek előfelté­tele valamiféle „csendes" egyezség megkötése lenne, melyben a Szö­vetség elismerne bizonyos orosz ha­talmi pozíciókat, befolyást egyes or­szágokban. Tekintetbe véve a reáli­san létező közös érdekeket, és főleg a valószínű jövőbeli ellenfeleket (Kí­na, muzulmán fundamentalizmus) ez nem is olyan lehetetlen. párhuzamos osztályos iskola halá­lát hozza. Valakiknek biztos ez a célja. Nem új dolog ez Szencen. Ép­pen ezért meg kell akadályozni a közügy érdekében. S ciki erre nem képes, azt el kell távolítani tisztsé­géből. Igazgatóváltás esetén az is­kola élére olyan személyiség szük­ségeltetik, mint a tekintélyes, kivá­ló pedagógus, Herdics János volt. A nagy bajok megelőzése érdekében a legrövidebb időn belül össze kell fognia a tantestületnek, a szülők­nek és a diákságnak is az iskola jó hírnevének öregbítése érdekében. Ne legyenek volt iskolám sírásói. Ezt üzeni az iskola volt nyugalma­zott tanára Szene város és vidéke szülőinek, akik magyar iskolába já­ratják gyermekeiket. Dr. Kovács János, Komárom

Next

/
Oldalképek
Tartalom