Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-12 / 261. szám, péntek

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 12. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Eladják részüket Pozsony. A Szlovák Biztosító Rt. (SP) eladja a Poľnobanka részvé­nyeinek 33%-át. Az rt. ezekben a napokban fejezte be az ügylet le­bonyolítását végrehajtó tanásadó cég kiválasztását, amely a Price Waterhouse Coopers lett. Az SP szóvivője megerősítette, hogy a részvények eladására - melyekre a vagyonportfólió csökkentése keretében kerül sor-előrelátha­tólag februárban kerül sor. A biz­tosító további 44 cégben részvé­nyes, ebből 8 bank és 2 biztosító. Az SP pénzintézetekben birtokolt vagyonrészének összértéke 4,1 milliárd koronára rúg. (TA SR) Alaptőkét emelnek Pozsony. A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank semmilyen körülmények között nem kíván megválni a Poľnobankában birtokolt 20%­os vagyonrészétől - ezt Cifford W. EwanS, az EBRD képviselője jelentette ki emlékeztetve arra, hogy az EBRD és a szlovák pénz­intézet közötti szerződés továb­bi 18 hónapig érvényes. A Poľ­nobanka feltőkésítési folyamata a múlt évben kezdődött és a jö­vő év elején fejeződik be. A bankvezetés tájékoztatása sze­rint a részvényesek 2 milliárdra akarják felemelni a pénzintézet alaptőkéjét. (TA SR) Német találgatások Berlin. Német lapok szerint ko­moly esély van arra, hogy német pénzember kövesse a február­ban távozó Michel Camdessus-t a Nemzetközi Valutaalap vezér­igazgatói posztján. Az esélyes jelöltek között első helyen emlí­tik Caio Koch-Wesert, a berlini pénzügyminisztérium 55 éves államtitkárát, aki a tárcán belül a deviza- és a pénzügyi politiká­ért felelős. A másik német váro­mányos Horst Köhler, az euró­pai újjáépítési bank (EBRD) el­nöke volna, noha ó maga koráb­ban már cáfolta, hogy efféle szándéka volna. (MTI) FELDOLGOZÁS Pozsony. A hozzáadottérték-adó 23-ról 10%-ra való csökkentése az étkeztetési szolgáltatásokban ugyan megteremtette a féltételét a szolgáltatások minőségének emelé­sére, az átmeneti elszállásolás után fizetett hozzáadottérték-adó 6-ról 10%-ra való növelése ugyanakkor a szállodai szolgáltatásokban semle­gesíti a kormány intézkedését. Zuzana Šedivá, a Szállodák és Étter­mek Szövetségének alelnöke szerint a jelenlegi helyzetben így nem csök­Ellentétes vélemények a lakbérek felszabadításáról - a törvényalkotási tanács elvetette a pénzügy javaslatát Már nem épülnek luxuslakások Európai árak a szlovákiai szállodaiparban Hatástalan intézkedések kenthetik az árakat a szállodai és ét­keztetési szolgáltatásokban. A fo­lyamatos áremelések és a behozata­li vámpótlék bevezetése után a szál­lodai szolgáltatások esetében az árak már elérik az európai színvona­lat, a lakosság vásárlóereje ugyan­akkor messze elmarad ettől a szint­től. A szállodák továbbra is fenntart­ják a külföldiek esetében a megkü­lönböztetett díjszabást. Šedivá a szállodaipar legjelentősebb hátrá­nyának a folyamatosan változó adó­törvényeket és az idegenforgalmi törvény hiányát jelölte meg. (HN) Pozsony. A lakbérek teljes felszabadításának lehetősé­ge ellentétes reakciókat vál­tott ki a kormánykoalíció­ban. Míg a kabinet egy része a lakásépítés szempontjából elengedhetetlen lépésnek nevezi a lakbérek teljes libe­ralizációját, mások az intéz­kedés szociális kihatásaira figyelmeztetve elvetik a dön­tés meghozatalát. ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Harna István építésügyi miniszter aszociális jelenségnek tartja a lak­bérek szabályozását. Elmondása szerint, míg Szlovákiában a bérla­kások aránya csupán 11-12 száza­lék között mozog, addig több or­szágban a 40 százalékot is eléri. Ugyanakkor a bérlők szociális helyzetét tekintve megállapítható, hogy csaknem 50 százalékuk nem szorul semmilyen szociális segély­re, vagyis esetükben a lakbérek re­gulálása egyet jelent egy kiválasz­tott csoport fölösleges előnyben részesítésével. A miniszter szerint épp á lakbérek szabályozása a visz­szatartó tényező, ami miatt a ma­Szlovákiában a bérlaká­sok aránya csupán 11-12 százalék. gántóke nem vesz részt nagyobb mértékben a bérlakások építésé­ben. Az építtetőkre azonban visz­szatartó erővel hat a bérlők túlzott jogi védelme is, ami szinte lehetet­lenné teszi a bérlő szankcionálá­sát, ha az nem fizet. Az építésügyi tárca már a lakhatás­ról szóló törvényben javasolta a A múltban az ALA forrásainak 40 százalékát luxuslakások építésére fordították. A jövőben az alapból már csak olyan lakások építését támogatják, amelyek alapterülete nem haladja meg a 80 négyzetmétert, családi házak esetében pedig a 120 négyzetmétert (Somogyi Tibor felvétele) lakbérek liberalizációját, ám ez ak­kor már a tárcaközi egyeztetés so­rán elakadt. Hétfőn a pénzügymi­nisztérium terjesztette a kormány legiszlatív tanácsa elé a lakbérek felszabadításáról szóló javaslatot. A kormány törvényalkotási taná­csa elvetette a pénzügy javaslatát, visszaadva azt a tárcának átdolgo­zásra. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter szerint a kor­mány májusban hozott döntése ér­telmében a lakbérek január elsejé­től így is 70 százalékkal emelked­nek. Hama István érthetetlennek tartja a lakhatási hozzájárulásról szóló törvény elfogadását, ha egyúttal nem liberalizálják a lak­béreket. Az Állami Lakásfejlesztési Alap tevékenységét szabályozó törvénymódosításba ugyanakkor már beépítették azokat a megszo­rításokat, amelyek a jövőben lehe­tetlenné teszik luxuslakások építé­sét az alap pénzéből. Harna szerint a múltban az alap forrásainak 40 százalékát luxuslakások építésére fordították, ezért a módosítás ér­telmében a jövőben már csak olyan lakások építését támogat­nák, amelyek alapterülete nem ha­ladja meg a 80 négyzetmétert, csa­ládi házak esetében pedig a 120 négyzetmétert. A törvénymódosí­tás szerint támogatást csak azok a családok kaphatnák meg, ahol az egy személyre átszámított bevéte­lek nem haladják meg a létmini­mum 3,5-szörösét. #DAEWOO SLOVAKIA 17%. 500,­Nem kell hatot vennie, íe^-M az árengedmény egy autóra is Az akció novemberben, korlátozott mennyiségű gépkocsira érvényes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom