Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-12 / 261. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 12. POLITIKA - HIRDETÉS 5 Beszélgetés Bugár Bélával, a Magyar Koalíció Pártja elnökével a párt tisztújító közgyűlése előtt „Nem lehetünk elégedettek" Holnap tartja tisztújító köz­gyűlését Komáromban a Ma­gyar Koalíció Pártja. Ez a közgyűlés a várakozások szerint nem lesz olyan viha­ros, mint az alakuló volt, ám néhány járásból elégedet­lenkedő hangok érkeztek a vezetés irányába. MOLNÁR NORBERT Hogyan értékeli az elmúlt más­fél évet? Ha megnézzük, milyen veszekedé­sek és vádaskodások előzték meg a három párt egyesülését, akkor azt mondhatjuk: ez a másfél év arról szólt, hogyan tanulunk meg együtt­működni elsősorban országos, de járási és alapszervezeti szinten is. Hogyan sikerült? Országos szinten megtanultuk az együttműködést, nagyrészt járási és alapszervezeti szinten is, de akadt olyan hely, ahol kiszorítós­dival próbálkoztak, veszekedtek. Mindezek ellenére pozitívan érté­kelem az elmúlt időszakot. A pártegyesítés idején többen hangoztatták, hogy a párt tör­vényszerűen szétforgácsolódik, esetleg a választási törvény mó­dosításával újra kialakulnak az eredeti pártok. A másfél év az egységes párt fennmaradását igazolja? Egyértelműen. A tagok túlnyomó többsége és majdnem az összes vá­lasztónk úgy gondolja, egységes SS Az első másfél év arról szólt, hogyan tanulunk meg . . együttműködni. \\ pártként kell működnünk. Én pe­dig, ha elkezdek valamit, azt be is fejezem - még ha belebukom is. A platformokkal kapcsolatban három elmélet létezik. Vagy gyengíteni kell őket, vagy el kell törölni, esetleg három platfor­mot kialakítani az anyapártok mintájára. Amit elértünk, a pártvezetés eredménye (Archív felvétel) Az alapszabály-módosítás szerint maradnak a platformok, hiszen minden párton belül vannak cso­portosulások, lobbicsoportok. Mi ezeket meg is nevezzük. Akik há­rom platformot akarnak, azok va­lószínűleg az egységes párt ellen küzdenek. Még azok is, akik a meglevő két platform élén állnak, beleegyeztek abba, hogy gyengí­teni kell a platformok jogállását, hogy ne blokkolhassanak döntése­ket, s a párton belül ne alakulhas­sanak ki pártok. A különböző né­zetek csak erősíthetik a pártot. Több járási közgyűlésen is el­hangzott, hogy nincs a központ és a helyi szervezetek között kommunikáció. Mi a járásokkal kommunikálunk, hetente küldjük a központ tájé­koztatóját. A kapcsolatot a járáso­kon keresztül tartjuk a helyi szer­vezetekkel. Ha több száz alapszer­vezettel kellene egyeztetnünk, megbolondulhatnánk. Persze a bí­rálatok némiképp megalapozot­tak, hiszen néhol aktívabb képvi­selői jelenlétet várnak. Az infor­mációcsere azonban működik. Tudom, hogy egy pártprogram nem másfél évre szól, de meny­nyit sikerült teljesíteni az MKP programjából? Minden részében találunk olyan pontot, amit már teljesítettünk. Programunk gazdasági része az összes párté közül a legreálisabb volt, mint azt független szakem­berek is megerősítették. Az okta­tás, a kultúra területén is sok min­dent sikerült teljesíteni, persze van még mit tenni. Ilyen a levál­tott iskolaigazgatók visszahelye­zésének kérdése, amely az iskola­tanácsok létrejöttétől is függ, ez pedig a közeljövőben elfogadan­dó törvény kérdése. Persze, nem vagyunk elégedettek. A mezőgaz­dasági dotációs politikát nem si­került megváltoztatni. A kormány értékelésében ez is benne lesz, de a változtatáshoz más miniszter kell. Kormánykoalíciós partnereik­kel elégedettek? November 15-ig kell megbeszélni a koalíciós partnerekkel, hogyan tovább. El tudom fogadni, hogy Helsinki előtt ne legyenek sze­mélycserék a kormányban, de ja­nuár elsejével mindenképpen kell változásoknak történniük. Addig a pártok készüljenek fel arra, hogy kikkel helyettesíthetők a le­váltottak. A párt vezetőségének munkáját hogyan értékeli? Túlnyomórészt pozitívan, hiszen amit elértünk, az a pártvezetés eredménye. Persze, újítani is kell, kérdés, hogy ebben az időszakban milyen mértékben. Az alapszabály-tervezet szerint kialakítanak-e új tisztségeket az MKP vezetésében? Megszűnne a tiszteletbeli elnöki tisztség, viszont alakulna egy ügy­vezető alelnöki. A hat szakmai ta­nács elnöke automatikusan alel­El tudom fogad­ni, hogy Helsinki előtt ne legyenek sze­mélycserék a kor- . mányban. \\ nöki tisztséget kapna. Ezenkívül az OT elnöke, a frakcióvezető, a miniszteri klub elnöke, az egyedü­li elnökhelyettes - aki a külügye­kért is felelős lesz -, a két alelnök, a regionális politikáért felelős szakember és további három, konkrét feladatkörök nélküli sze­mély lenne az elnökség tagja. Hangsúlyozom, ez csak a tervezet. Tehát marad a „sokalelnökös" modell? Marad. A DS nem érti, miért hiányzik a politikai akarat RÖVIDEN EDU-vizsgálódás a szoborcsoport ügyében Komárom. Az Európai Demokratikus Unió küldöttsége november 19-én a helyszínen ismerkedik meg a Cirill és Metód-szobor felál­lítása kapcsán kialakult helyzettel Komáromban, miután a Keresz­ténydemokrata Mozgalom (KDH) megakadályozta az MKP felvéte­lét a konzervatív pártok európai szervezetébe. A delegációt a KDH két képviselője, Pavol Hrušovský és Vladimír Palkó kíséri. (TA SR) Bérmegvonás helyett kipellengérezés Pozsony. Mától nyilvánossá teszi a parlamenti képviselők jelenléti ívét Jozef Migaš házelnök, aki ezután a sajtó képviselőitől várja el, hogy kipellengérezzék az igazolatlanul hiányzókat. Migaš azt is közölte, Ivan Lexa tiltakozott amiatt, hogy leállíttatta képviselői bére folyósítását, azonban orvosi igazolást ezután sem hoz, mivel attól tart, hogy a rendőrség zaklatná kezelőorvosát, (ú) Clinton Koszovóba is ellátogat Washington. Bili Clinton amerikai elnök, miután biztonsági megfon­tolásokból úgy döntött, hogy lerövidíti görögországi látogatását, felkeresi Koszovót. Útitervében emellett Athén, az isztambuli EBESZ­csúcs, Olaszország és Bulgária szerepelt. Tekintettel arra, hogy Görö­gországban Amerika-ellenes tüntetésekre kell számítani, az athéni kormány kérésére a törökországi és az olaszországi látogatás közé tette át görögországi tartózkodását. Clinton régóta szeretett volna el­látogatni Koszovóba, ezt a biztonsági aggályok akadályozták. (MTI) Csak a megmentésre elég, az átépítésre több pénz kell Támogatás a Tháliánalc ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony/Kassa. A kormány szer­dai ülésén további 3,5 millió koro­na célirányos támogatást hagyott jóvá a Thália színháznak a színház­épület felújítása során felmerült váratlan gondokra való tekintettel. Kolár Péter, a Thália Színház igaz­gatója lapunknak elmondta, hogy a jóváhagyott összeg csupán az épület megmentésére elég, az át­építés jóval több pénzt igényel, mintegy tizennyolcmillió koronát. „A z elmúlt hetven évben senki sem végzett karbantartási munkálato­kat az épületen, ráadásul a közép­kori alapokra annak idején vasbe­tonból építettek emeletet. A gyen­ge alapokat alámosta a csatorna­víz, ezért az épület életveszélyessé vált. Idén már ötmillió koronát köl­töttünk rá, azaz a most jóváhagyott összeggel együtt az év végéig 8,5 milliót emésztenek fel a munkála­tok" - mondta Kolár Péter, (juk) Finn-cseh-szlovák-roma szeminárium Helsinkibe, hivatalosan Mit vár konkrétan a közgyűlés­től? A párt megerősödését, egységesü­lését, hogy megkapja a bizalmat a kormányzás következő három évére, hogy képviselni tudjuk programunkat, illetve a szlovákiai magyarság érdekeit. TA SR-JELENTÉS Kassa. A finn külügyminisztérium meghívására tegnap Helsinkibe utaztak a szlovákiai roma szerveze­tek, illetve a szlovák kormány képvi­selői. Közösen vesznek részt a ro­mák helyzetéről szóló finn- cseh­szlovák szemináriumon, a helyzet­elemzésen kívül az emberi és kisebb­ségi jogok helyzetét, illetve az Euró­pai Unió romapolitikáját is érintik majd. Érdekes módon kilenc roma szervezet kért részvételi lehetőséget a finn féltől a szlovákiai romák hely­zetéről szóló párbeszédbe való be­kapcsolódásra. Egyik illetékesük megjegyezte: szükséges lenne végre tisztázni a romák hátrányos megkü­lönböztetésének fogalmát, illetve világosabb jövőképet kell kialakíta­ni a népcsoport számára. A hadsereg fenntartása drágább, mint maga a csatlakozás Felsőfokú oktatás: Támogass, hogy támogathassunk? Évente hatezer tandíjra Polgári preambulumot Figyelő szomszédok ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az MKP-hoz hasonlóan a Demokrata Párt (DS) is úgy véli, meg kell változtatni az alkotmány preambulumát. Ondrej Dostál szó­vivő elmondta, a preambulumnak a társadalom polgári mivoltát kel­lene tükröznie. A jelenlegi kezdő­sor, a „Mi, a szlovák nemzet" két­ségbe vonja ezt, és azt az érzetet kelti, hogy az ország nem szlovák nemzetiségű állampolgárait nem ismerik el államalkotó tényező­ként. Az alkotmánynak a „Mi, Szlo­vákia polgárai" szavakkal kellene kezdődnie. A DS azért is fontosnak tartja az alkotmánymódosítást, mert az elmúlt évek megmutatták, hogy rossz az alaptörvény. A párt nem ért egyet azokkal, akik a preambulum módosítása kapcsán hiányzó politikai akaratról beszél­nek, ugyanis a demokratikus erők alkotmányos többséggel rendel­keznek a parlamentben. (sóti) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. 750 millió korona kell a NATO-csadakozásra, ám sokkal több pénz kell, hogy fenntartható legyen a sereg működőképessége ­jelentette ki Pavol Kanis védelmi miniszter, miután fogadta a NATO­tagállamok szlovákiai nagyköveteit. Sikerként említette, hogy Szlováki­ának sikerült visszakerülnie a csat­lakozásra legnagyobb eséllyel pá­lyázók csoportjába. Tájékoztatott tárcája pénzügyi helyzetéről, amit a nagykövetek nehezen értenek meg. A NATO-hadseregek nem találkoz­nak hasonló problémákkal; amit el­terveznek, arra megkapják a pénzt. A miniszter szerint a tárca költség­vetésének legalább a tavalyi szinten kell maradnia, ami a nemzeti össz­termék 1,7 százaléka. Azt is el­mondta, a szomszédos NATO-álla­mok feladatul kapták, hogy figyel­jék a szlovákiai felkészülést és tájé­koztassák a NATO-központot. (gl) SITA-HIR Pozsony. A felsőoktatásra fordított költségek tíz, de legfeljebb húsz szá­zalékát a diákoknak kellene fedez­niük. Ez körülbelül hatezer koronát jelentene évente - állapította meg Martin Fronc oktatási államtitkár a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) tegnapi tájékoztatóján. Hoz­zátette viszont, hogy az így befolyt összeg nem az állami költségvetés­be, hanem egyenesen az oktatási in­tézmény kasszájába kerülne. A ja­vaslat szerint azonban elengedhető lenne a tandíj, ha a diák családjában az egy főre eső jövedelem nem lép­né túl a létminimum kétszeresét. Az ösztöndíjrendszer is módosulna: a tandíj 20-30 százalékából a szegé­nyebb diákokat támogatnák. „A ter­vezeten jelenleg is dolgozik a szak­értői bizottság, így jövőre már a par­lament elé kerülhet" - jósolja Fronc. Kérdés : Miért kell koncessziós díjat fizetni? D­Válasz : A koncessziós díjat azokért a szolgáltatásokért kell fizetni, amelye­ket a közszolgálati Szlovák Televízió vagy a közszolgálati Szlovák Rádió nyújt. Ez azt jelenti, hogy az a döntő tényező a koncessziós dy fizetésénél, hogy van-e a háztartásunkban televízió- vagy rádiókészülék. Tekintet nélkül arra, hogy milyen mértékben használjuk ki ezeket a szolgáltatásokat, állampol­gári kötelességünk fizetni ezeket a díjakat. Prof. JUDr. Peter Škultéty, DrSc., a Komenský Egyetem Jogi Kara közigazgatás jogi tanszékének vezetője VK-1027/1 A koncessziós díjakról szóló törvény 1999.IX.l-jétől!

Next

/
Oldalképek
Tartalom