Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-12 / 261. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 12. KOMMENTÁR Új politikai rovatok TÓTH MIHÁLY Azóta, hogy Ivan Mjartan és Robert Fico eltökélten nekilátott a párt­építésnek, sokan feltették a szónoki kérdést: „Nem lenne logiku­sabb, ha az államférfiúi babérokra pályázók az évtizedek óta ered­ményesen működő három fő politikai áramlat valamelyik pártjához kapcsolódva keresnék a boldogulást? Ismétlem, a kérdés szónoki, és - logikába burkoltan - a válasz benne foglaltatik. Csakúgy melléke­sen azért szögezzük le: Mjartan éppen úgy lesajnálja a logikát, ahogy Fico, a kollégája, illetve ahogy a nagy társadalmi válságok éveiben mindig is osztódással szaporodó vallásalapítók. Senki nem hajlandó a történelemből tanulni; sem a gomba módra szaporodó szektavezérek, sem a kacifántos nevű pártok gründolói. Eleresztik a fülük mellett a figyelmeztetést: nem minden prédikátornak sikerül, ami Názáreti Jézusnak vagy Mohamednek sikerült, mint ahogy pár­talapításban sem mindenki bizonyult Marx Károlynak. Általában érvényes az a tétel, hogy bármely alapítói eltökéltség csak akkor számíthat sikerre, ha a közeg, amelyben az alapítást megkísérlik, elvárja, hogy nagy dolgok történjenek. Kétezer esz­tendeje a Közel-Kelet népei alig várták, hogy valaki megfogalmaz­za a „szemet szemért - fogat fogért" sivatagi törvénye helyett a megbocsátáson alapuló gondolatrendszert. Ha a múlt század első felében nem lett volna egy Marx Károly nevű ember, biztosak lehe­tünk abban, hogy néhány évtizeden belül akad valaki más, aki megálmodja az új osztály szerveződésének mikéntjét. Sem az ered­ményes vallásalapítók, sem a politikában sikeres alapító atyák nem tehetnek arról, hogy inkvizítorok és titkosrendőr hajlamú epigonok léptek a nyomdokukba. Úgy tűnik, az ezredforduló körüli néhány esztendő számos politikai mozgalom, szervezet néppárttá válásá­nak évadja lesz. Történik pedig ez oly módon, hogy (Szlovákiában is) több olyan politikai erő, amely az 1989-es fordulatot követő 10 esztendő alatt vezetőinek irányításával és vezetői által többszörö­sen megerőszakolva sehogy se tudta eldönteni, mely irányba kris­tályosodjék, pillanatnyilag a néppártiság mellett teszi le a garast. Ma az a divat, hogy az évekig a liberalizmus és a baloldaliság kö­zött vacilláló pártok jelentős része a keresztény és nemzeti néppártiságot vallja sajátjának. A Szlovák Nemzeti Párt és a HZDS is e gondolattal kokettál. Amióta a bolsevizmus kiment a divatból, ez az irányzat nem tud napirendre térni afölött, hogy egyéb eszme­rendszerek is helyet kérnek maguknak a nap alatt. JEGYZET Gyerekes dolgok MADI GÉZA Szlovákia olyan, mint egy aka­ratos, elkényeztetett gyerek. Hogy a „nagy mű" még tökélete­sebb legyen, a sok bűncselek­ménytől, korrupciós botránytól, panamától, kisebb-nagyobb sö­tét ügylettől még maszatos is. Szerencsére a gyerek csak a fa­gyitól vagy a csokitól. De tér­jünk vissza az ember fiának aka­ratosságára: ugye, az abban nyilvánul meg, hogy ha ezt kí­nálnak neki, akkor azt akar, ha emezzel traktálják, amaz után vágyik. Nos, az országgal - és benne a lakossággal meg a poli­tikusokkal - ugyanez a helyzet. Negyven év alatt az állampolgár megunta a csodálatos szocialista vívmányokat, és 1989. novem­ber 17-én megdöntötte a kom­munizmust - hogy ebben az év­században maradjunk. Aztán (elő)jöttek a politikusok, hogy nekik nem jó Csehszlovákia. Még fel sem ocsúdott a lakosság, már kettészelték az országot a cseh-szlovák határ mentén. Sze­rencsénkre az osztódás és az osz­tozkodás nem úgy ment végbe, mint például Jugoszláviában. Alig telt el egy év, amikor az ide­iglenes demokratikus kormány­zat - az ideiglenes állapotot meg­unva - idő előtti parlamenti vá­lasztásokat íratott ki. Az átmene­ti állapot nem volt jó, de a bebe­tonozott állapot még rosszabb lett. Sőt, aranyidai úthenger alatt négy évig tartotta is magát. A kinek bő, kinek szűk esztendők elteltével a lakosság megint vá­lasztási lehetőséget kapott: ezt is kínáltak neki, meg azt is. Hogy végül „ezt" a kormányt választot­ta, még nem jelentette „azt": már felnőttnek kell tekinteni - a de­mokráciát elfogadja, a diktatúrát pedig visszautasítja. Mert azóta megint nagyon akaratos lett, és gyerekes dolgokat visz véghez. Már nem rokonszenvezik annyi­ra a demokratikus kabinet tagjai­val, mint tette azt, mondjuk, egy nappal az őszi választások után. Már nem kívánkozik annyira a NATO-ba, mint amennyire az előző kormány idején iparko­dott. Ehelyett tiltakozásokat, tüntetéseket szervez, kormányel­lenes szórólapokat meg nyalókát osztogat úton-útfélen, általános sztrájkkal fenyegetőzik. Bár ha gyerekként viselkedik, ezt is megunja egyszer. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella -panoráma ­(58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek ­(58238314) Tomi Vince-sport- (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk H i - Valahol azt olvastam, hogy a forradalom vihara a szemetet is a magasba emeli, de el is söpri. Nálunk a söp­rés valahogy elmaradt. (Agócs Ernő karikatúrája) Madeleine Albright kilátásba helyezte: módosításokat fűznek a CTBT-hez Amerikai feltételek és értelmezések Madeleine Albright amerikai külügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a kormányzat esetleg bizonyos feltételeket és értelmezéseket hajlandó fűzni a nukleáris kísérletek átfogó tilalmáról szóló nem­zetközi egyezményhez (a CTBT-hez), ha ezzel előse­gítheti az egyezmény szená­tusi ratifikálását. MTI-HÍR A CTBT ratifikálását a szenátus a közelmúltban elutasította, és ezzel súlyos csapást mért a Clinton-kor­mányzat külpolitikájára, hiszen a Fehér Ház évek óta szorgalmazza a nukleáris technológia terjedésé­nek, az úgynevezett proliferáció­nak a megakadályozását. E célt szolgálná az átfogó atomcsend­egyezmény, amely nem csupán a Ritka, hogy egy állam ér­telmezéseket fűz nem­zetközi szerződéshez. légköri és a tenger alatti, hanem a föld alatti robbantásos kísérleteket is tiltja. A dokumentum azonban nem nyer nemzetközi jogi kötelező erőt mindaddig, amíg a nukleáris kapacitással rendelkező államok mindegyike - köztük értelemsze­rűen az Egyesült Államok - nem ratifikálja. Albright most kilátásba helyezte, VISZHANG Egy találkozó margójára Kedves magyar szakos Kollégák, mindnyájuk elnézését kérjük, hogy 1999. november 5-én nem tudtunk részt venni a Dr. Tankó László CSc. által szervezett ma­gyartanárok találkozóján, amely­re nagyon szerettünk volna el­menni, hisz két héttel azelőtt a Kalligram Alapítvány és a Comenius Egyetem Magyar Tan­széke szervezésében egy igazán hasznos és fontos találkozásra ke­rült sor, ahol megbeszéltük, hogy gyakrabban kellene szakmai talál­kozókat tartanunk. Másrészt azért is jó lett volna találkoznunk, hogy az elnök esetleg hajlandó lesz olyan, a szerződésben eredeti­leg nem szereplő értelmezéseket és feltételeket fűzni a CTBT-hez, amelyek megnyugtathatják a sze­nátust: az Egyesült Államok szá­mára nem járhat hátrányos követ­kezményekkel a robbantásoktól való tartózkodást kimondó kötele­zettségvállalás. Az államközi kapcsolatokban nem teljesen ismeretlen, bár meglehe­tősen ritka, hogy egy állam saját értelmezéseket fűz egy olyan nem­zetközi szerződéshez, amelynek maga is részese - így például szlo­vák részről annak idején saját ér­telmező kiegészítést fűztek a Ma­gyarországgal kötött alapszerző­déshez. Az ilyen megszorító értel­mezéseknek és feltételszabások­nak azonban nemzetközi jogi érvé­nyük nincs, csupán „belföldi fo­gyasztásra" szolgálnak. Albright álláspontjából nem lehet arra következtetni, hogy az Egye­sült Államok újra akarná tárgyalni a CTBT-t, márpedig az egyezmény nem tartalmaz olyan lehetőséget, hogy az államok külön megszorító feltételek mellett, vagyis „korláto­zott elkötelezettség" jegyében is csatlakozhatnak hozzá. A ratifiká­lással tehát az állam nemzetközi jogi kötelezettségvállalása egyér­telműen megtörténik. Az esetleges amerikai pótfeltételek olyan egyoldalú nyilatkozatként lennének értelmezhetők, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megszűnjenek a szenátus aggá­lyai, és a testület elfogadja a nem­mert szerettük volna bemutatni Önöknek a gimnáziumi I. osztá­lyos tankönyvhöz a TERRA Tan­könyvkiadó gondozásában most megjelent Szöveggyűjteményt, sőt a IV. osztályos Szöveggyűjte­ményt is, amely már a nyomdai előkészületek stádiumában van. Mindkét Szöveggyűjtemény tar­talmazza a tankönyvek gyakorla­tainak megoldását is. Dr. Tankó László méltatlankodását viszont nem értjük, hisz ő nem akarta, hogy elmenjünk erre a találkozó­ra. Ha ugyanis akarta volna, ak­kor hajlandó lett volna velünk szóba állni, s az időpontot egyez­tetni. Október 27-én - tíz nappal a találkozó előtt - megtudtuk, hogy iskolánkban, a Pozsonyi Ma­gyar Gimnáziumban egy régóta tervezett, a gyerekek által megfi­zetett, de időpontban eddig nem zetközi jogi érvényű kötelezettség vállalását. Ha ezek a feltételek például azt tartalmaznák, hogy az Egyesült Ál­lamok az egyezményben részes más államok valamelyikének vala­milyen nem kívánatos magatartá­sa miatt a maga részéről felmon­daná az egyezményt, akkor önma­gában egy ilyen feltétel kikötése Nem valószínű, hogy az USA újra akarná tár­gyalni a CTBT-t. „kifelé" nem legitimálná az ameri­kai nemzetközi jogi kötelezettség­vállalás esetleges felmondását, „befelé" viszont kötelezné a kor­mányzatot a törvényhozással szemben. Más kérdés, hogy maga a nemzet­közi jog általános szabályai is is­mernek olyan indokokat, amelyek elismerik a szerződés felmondásá­nakjogát a másik fél felróható ma­gatartása esetén - vagyis nem ki­zárt, hogy a nemzetközi jog szabá­lyai alapján is alátámasztható len­ne a szerződés amerikai részről történő esetleges felmondása, ha nem kívánatos körülmények állná­nak elő a CTBT végrehajtása során más államok részéről. De ezek egyelőre csak feltételes ta­lálgatások - előbb a ratifikálás len­ne soron. Amerikai politikai elem­zők azonban nem tartják valószí­nűnek, hogy ez a közeli jövőben megtörténik. pontosított tanulmányi útra kerül sor. Mivel mindketten osztályfő­nökök vagyunk, kötelességünk is van. Még aznap este bátorkod­tunk otthonában felhívni Tankó urat, s kérni őt, tegye át a tanárta­lálkozó időpontját hétfőre, azaz 8­ára. Tóth Erzsébet, a TERRA Ki­adó igazgatónője Németországból hívta fel Dr. Tankó Lászlót, hogy nem érkezik vissza november 5­ére, kéri a későbbi időpontot. Ő a telefonban értetlenkedve közölte, hogy a meghívók elmentek, s az efféle osztályfőnöki „kirándulá­sok" nem fontosak, meg hát van­nak már visszajelzések is a részvé­telre. Kértük, telefonálja végig az iskolákat, hogy később lesz a talál­kozó, hisz van rá csaknem két he­te. Végül megígérte, intézkedik. Mi abban a hiszemben voltunk, hogy a találkozó 8-án lesz, Tankó TALLÓZÓ SME Ján Slota terhes örökségének átvé­tele után a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) új elnöke kijelentette: pártja „szeretne államalkotó tényezővé válni, a majdani kormányzásra ezért már most felkészül" - úja kommentárjában a lap. Anna Ma­líková erőfeszítéseit azonnal tönk­retette megnyilvánulásával Víťa­zoslav Móric képviselő, azzal, amit az 1848-as szabadságharc hősének sírja mellett követett el. Anna Malíková egyelőre nem tudja más fényben feltüntetni az SNS-t, hiszen Móriccal együtt vallja: a koszorúk elhelyezése a Lahner-emlékmű mel­lett Magyarország nagykövete ré­széről provokációt jelentett, hiszen „a szlovákok számára 1848 valami teljesen mást jelent". A párt vezetői ismét bebizonyították, mennyire ke­veset értenek a történelemhez, ugyanakkor megmutatták, mit is je­lent számukra a nemzetiesség fogal­ma. Az elmagyarosítás, melytől az SNS állítólag ma is szenved, abból a tévhitből eredt, hogy a régi Magya­rországban nem is éltek szlovákok, csak valamiféle szlovák nyelvjárást beszélő magyarok. A többség akkor arra kényszerítette a többi népcso­portot, hogy adja fel kultúráját - hi­szen éppen ezt nem ismerte és nem ismerte el. Móric képviselő - bár ne­ki még mindig nagyon fájnak a 19. század utolsó éveiben történt ese­mények - ugyanezt csinálja a husza­dik század végén. Már 1995 novem­berében kijelentette: „Szlovákia­szerte egy magyarral sem találkoz­tam. Mindenütt szlovákok laknak". Bugár Béla ekkor magyarázatot kö­vetelt, mire Móric hozzátette: „Szlo­vákiában egy magyar nemzetiségű állampolgár sem él. Ók csak magya­rul beszélő szlovákok" - idézi a SME, megjegyezve: Móric kerek száz évvel maradt le a civilizáltság szempontjából. Ez sajnos nem az ő személyes dolga. Áz alkotmány ugyanis kimondja: mindenkinek jo­ga van dönteni saját nemzetiségé­ről. Aki ezt megakadályozza, az al­kotmányt sért. Aki pedig alkot­mányt sért, nem lehet államalkotó párt - állapítja meg a cikkíró. PRAVDA A vízumkényszer alatt sok tapaszta­latot szereztünk. Szlovákia kormá­nya végre meggyőződhetett arról, hogy tüzet oltani nehezebb, mint megelőzni a problémákat. A többi a polgárokon múlik: aktívabban kel­lene törődniük azzal, hogy mit is tesz az az állam, melynek adózik ­írja a szakszervezeti napilap. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a világ lassan társadalmi problémá­nak fogja fel a szlovákiai romák tö­meges vándorlását. A probléma­megoldás persze nem mehet egyik napról a másikra, de fel kellenne lépni a már-már nyílttá váló idegen­gyűlölet ellen. Az egységesülő Euró­pában ugyanis teljesen normálisnak számít a munkaerővándorlás. Amíg azonban maradnak a jelenlegi lehe­tőségek, illetve a mostani bérek, bármikor megindulhat egy új exo­dus - állítja a cikkíró, megjegyezve: Szlovákia nem az egyetlen ország, ahol romák élnek. úr ugyanis arra se méltatott ben­nünket, hogy felhívjon s közölje, a találkozó 5-én lesz. Ezekután csak annyit jegyeznénk meg, hogy mi üdvözöljük Dr. Tankó Lászlónak azt az igyekezetét, hogy a 25 éve használatos tankönyveit újból ki­adja. Örülünk annak, hogy a ma­gyar szakos pedagógusoknak is lesz lehetőségük a tankönyvek többféleségéből válogatni. Mi ír­tunk egyet a saját elképzelésünk szerint, összeállítottunk hozzá szöveggyűjteményt, mindenkinek jogában van elfogadni vagy nem elfogadni azt. Ahhoz viszont ne­künk is van jogunk, hogy a kicsi­nyes szerzői féltékenységet mély­ségesen megvessük, s a tanárkol­légák önös érdekből történő félre­tájékoztatását elítéljük. Kulcsár Zsuzsanna és Kulcsár Mónika, Pozsony

Next

/
Oldalképek
Tartalom