Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-11 / 260. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 11. KOMMENTÁR Csehszlovák számla TUBA LAJOS Két hete van még Mikuláš Dzurindának és Miloš Zemannak, hogy megoldják Csehszlovákia felosztásának terhes örökségét, a vagyonvi­tát. Tavaly ugyanis november 24-ei első találkozójukon azt ígérték, egy éven belül pontot tesznek a Klaus-Mečiar páros által közel hat éven keresztül húzott ügyre. Azt, hogy nincs könnyű dolguk, már a vi­tás pontok közül elsőként napirendre tűzött bankrészvénycsere is bi­zonyította. Május közepén a két kormányfő találkozóján ugyan meg­egyezésről számoltak be, de ezt később a két vagyonalap vezetője si­kertelenül próbálta szerződésbe foglalni. A csehek azt hitték, kölcsö­nösen kicserélhetik a Komerční Banka szlovák, illetve az Általános Hi­telbank (VÚB) cseh kézben levő részvénycsomagját, a szlovákok pe­dig annak örültek idő előtt, hogy végre tisztázódik, kinek mennyi is jár a másik ország legnagyobb bankjából. Ezen azután hónapokig el­vitatkoztak, míg Dzurinda októberi prágai látogatása idején mégis aláírtak egy megállapodást. Ennek tartalma ugyan azóta sem ismert, de a két kormányfő váltig állítja, november 24-ig előkészítik a min­dent lezáró egyezményt. A részvénycsere azért fogós ügy, mert 1992­ben a szlovák kézbe került 15 százalékos KB-csomag ugyan névérték­ben 100 millió koronával kevesebbet ért, mint a cseh kézben levő kb. 18 százalékos VÚB-csomag, de mivel időközben a piac kissé átérté­kelte a helyzetet, ma a cseh csomag 1,7 milliárddal többet ér. Ehhez járul még a KB-részvényekért járó 700 millió koronás osztalékok visz­szatartása. Ez azonban csak csepp a tengerben, hiszen ezenkívül is egy sor hasonló kaliberű vitapont van a két ország között. Ráadásul a kormányfők az adminisztráció segítségére sem számíthatnak. A kor­mányközi bizottság ugyanis szeptemberben - hat év után - bejelen­tette, befejezte a kölcsönös igények leltárba vételét, és feloszlatja ön­magát. így bizottság híján a kormányfőkre marad az olyan problémák kezelése, mint a Prágában visszatartott 4 tonna szlovák arany, a cseh jegybank 29 milliárd koronás követelése, a Konszolidációs Bank fel­osztásának lezárása és néhány egykori szövetségi vállalat ügyének le­zárása. Már az ilyen egyszerű felsorolás alapján is valószínű, hogy a kormányfők ezt nem nagyon tudják majd kibogozni. így azután nagy valószínűséggel marad a nagy nulla megoldás - amikor mindenki le­mond a követeléseiről. Ezt a megoldást egyébként májusban a két házelnök, Libuše Benešová és Jozef Migaš, illetve júliusban a két ál­lamfő, Rudolf Schuster és Václav Havel is támogatásáról biztosította. JEGYZET Kezdetnek papírból SÓKI TIBOR Aki csak egy kicsit is érdeklődik a repülés, a repülőgépek iránt, az tudja, mi az az AWÄCS. Ponto­sabban a korai felderítő rend­szer. Egy jókora Boeing repülő a hátán egy bizarr tányérral, amelyben mindenféle csodama­sinák rejlenek, úgyhogy a kezelő­jük mindent lát, akárcsak a Nagy Testvér. Jól jön az ilyesmi a had­seregnek, meg a légierőnek há­ború idején, csak van egy kis ba­ja. Igen drága. Csupán a leggaz­dagabb országok engedhetik meg maguknak az ilyen játéksze­reket. Szlovákia nem is tudja megfizetni, már-már úgy tűnt, örökre le kell mondania a csoda­herkentyű nyújtotta előnyökről. Node, mire végleg feladtuk volna a reményt, jött egy adományozó kedvű idegen, és elárasztott ben­nünket ilyen repülőkkel. Bizony! Ráadásul pontosan megfelelnek a szlovák igényeknek, mivel pa­pírból készültek, és összehajto­gatva egy borítékban is elférnek. Így nem jelent gondot a szállítá­suk, s üzemanyagot sem fogyasz­tanak. Ismerve a szlovák hadse­reg anyagi helyzetét, nagyon bölcs lépés volt az adományozó­tól, hogy ilyen takarékos, köny­nyen kezelhető masinákkal látta el az országot. Az újságírók po­rontyai bizonyára örültek a pa­pírból kivágható modelleknek, merthogy elsősorban ők kaptak a csodagépekből egy, a katonai szövetséggel kapcsolatos sajtótá­jékoztatón. Csakhamar az is ki­derült, miért. A szlovák közvéle­mény valószínűleg elsősorban a sajtónak köszönhetően nincs va­lami jó véleménnyel a NATO-ról. Koszovó és az egyoldalú tájékoz­tatás, no meg a HZDS- és SNS­féle handabanda megtette hatá­sát. A kormány bizonyára úgy döntött, megkezdi a pozitív kam­pányt, s elsősorban az újságíró­kat édesgeti magához. No meg a gyerekeket. Ha azok már kisko­rukban ilyen NATO-papírrepü­lőkkel játszadoznak, remélhető­leg nagyobb korukban is hason­lókban akarnak majd ülni. Ha­nem azért talán a védelmi tárcá­nak és a hadseregnek is kellett volna adni a papírröpcsikből. Másra szegény Kanisnak úgysem telik, mert a költségvetésből nem kap elegendő pénzt valódi repü­lők vásárlására. Meg aztán a va­lódi vasmadarak is csak annyit érnének ezen a tájon, mint papi­ros kollégáik. Elvégre ahogy Szlovákia ellenségeit ismerem, ellenük ilyen kivágható repülő­modellekkel is nyugodtan felve­hetjük a harcot... Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), P. Malik Éva-régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek­(58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Altalános választójog Ukrajnában (TA SR/EPA-felvétel) TALLÓZÓ NOVÝ ČAS A legtöbb állam hajlamos arra, hogy mítoszokat találjon ki, és arra kény­szerítse a polgárokat, hogy higgye­nek is bennük. Ebbe a hibába Szlo­vákia is beleesett: a Čič-Mečiar-féle alkotmány első mondata úgy szól: „Mi, a szlovák nemzet". Bebizonyo­sodott, hogy az egész csak blöff. Ez a mondat csak arra kellett, hogy kielé­gítse a nacionalista szenvedélyeket, és megmutassa a magyaroknak, „ki itt az úr". A '93-tól kiépített rezsim annyira volt nemzetbarát, mint Re­žeš spanyolországi villája. Ezért ért­heteden, hogy az alkotmánymódo­sítást szorgalmazó jelenlegi kabinet miért nem akar változtatni ezen a mondaton. Pedig a „Mi, Szlovákia népe" az ország valamennyi lakosa felé jelzés lenne. Az MKP igyekeze­te, hogy megváltoztassa a bevezető mondatot, nemcsak a magyar ki­sebbség, hanem az egész ország ér­dekét szolgálja. A módosítás után nagyobb lojalitást lehetne elvárni azoktól is, akiket a „hejszlovákok" nehezen sorolnának be a „ Mi, a szlovák nemzet" rubrikába. Vasárnap rendezik az ukrán elnökválasztás második fordulóját. Keleti szomszédunknál előretörhet a szélsőbal Vissza, vagy előre a múltba Vasárnap rendezik meg az ukrajnai elnökválasztás má­sodik fordulóját. Ukrajná­ban a győztes jelöltnek a le­adott szavazatok legalább ötven százalékát kell meg­szereznie. ONDREJCSÁK RÓBERT Miután az október 31-én tartott első fordulóban ez egyiküknek sem sike­rült, ezért a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt - az eddigi elnök, Leo­nyid Kucsma és az ukrán kommu­nisták vezére, Petro Szimonyenko ­részvételével vasárnap a második fordulóra is sor kerül. Ennek vég­eredménye attól függ, kire szavaz­nak azok, akik az első fordulóban Kucsma ellen voksoltak. Tekintetbe véve, hogy október 31-én a választá­sokon résztvett polgároknak csak az egyharmada szavazott az eddigi el­nökre, az ellenzéknek van esélye a győzelemre. És még tovább nőhet, ha a kommunista vezér, Szimo­nyenko visszalépne a harmadik leg­több szavazatot kapott, mérsékelt baloldali Olekszander Moroz javá­ra. A szocialista párt jelöltje ugyanis elfogadhatóbb a többiek számára, ezért nagyobb eséllyel pályázhatna az elnöki pozícióra. Az első forduló­ban a Kucsma ellen szavazók népes tábora biztos jele annak, hogy Úk­rajna lakosságának többsége válto­zásokat akar. Nyilvánvaló, erre min­den okuk megvan, hiszen az ország gazdasága igencsak rossz állapot­ban van, a gazdasági „növekedés" éppolyan negatív (-2 százalék), mint az életszínvonal emelkedése. Kérdéses viszont, hajlandók-e, mer­nek-e az ukrán választók a változás­ra, tehát Kucsma ellen szavazni. Minden negatívum ellenére ugyanis a gazdaság mégiscsak működik va­lahogy, és az eddigi elnök - különö­sen a külföld szemében - a demok­ratizálódási folyamat és a (lassú, de OLVASOI LEVEL Ötvenéves a Csemadok Kamocsán a Csemadok megalaku­lása 50. évfordulója tiszteletére megrendezett emlékünnepély az előtt a ház előtt vette kezdetét, amelynek falán a helyi alapszerve­zet emléktáblát helyezett el, az em­lékbeszédet Tóthné Beke Irma tar­totta, visszaemlékezve azon alapító tagokra, akik 1950. december 6-án ezen a helyen megalapították a Csemadok kamocsai alapszervezet­ét, majd a kultúrház nagytermébe biztos) gazdasági reformok biztosí­téka. Ezzel szemben az ukrajnaiak úgy tapasztalták, eddig minden vál­tozás az életkörülmények romlását vonta maga után. Az emberek válto­zásoktól való félelmét szeretné kiak­názni Kucsma választási kampányá­ban is. Ennek során azt sugallja, hogy ha a radikális változást, a régi rendszerhez való visszatérést szor­galmazó kommunista jelölt győz, újra megismétlődhet a 30-as évek­ből ismert éhínség és annak kataszt­rofális következményei. Nem biz­tos, hogy ezzel a stratégiával Kucs­ma eléri a kívánt eredményt. Ukraj­nában ugyanis könnyen az ellenke­ző hatást válthatja ki az az érvelés, amely a kommunizmus negatívu­maira épül. A 30-as évek nagy éhín­Kucsma Nyugatra, Szimonyenko Keletre te­kintget. ségei túl messze vannak már, hogy a választók emlékezzenek rá. Ezzel szemben amire a kommunizmusból emlékeznek, az a viszonylag stabil életkörülmények és a biztos megél­hetés. (Arról megfeledkeznek, mi­lyen alacsony volt az a „biztos" élet­színvonal, az emberi jogok semmi­bevételéről már nem is beszélve.) A Szimonyenko által hirdetett „visz­szatéréssel" szemben Kucsma a megkezdett reformok megfontolt (ami Ukrajnában a lassút jelend) folytatását ígéri. Az elnöki palota je­lenlegi lakójának kezében óriási adu az elektronikus sajtó ellenőrzé­se. Keleti szomszédunknál - sze­gény ország lévén - nincs pénz egy nyugati típusú választási hadjárat­ra, amivel komolyan befolyásolni le­hetne a közvéleményt. Ennek követ­keztében a választókat szinte egyet­len tényező képes jelentősen befo­lyásolni, a televízió, mely majdnem minden otthonba eljut. Kucsma tisz­vonultunk, ahol Takácsné Bazsó Zsuzsa, a szervezet elnöke köszön­tötte a szép számmal egybegyűlte­ket. Ezt követte a kegyeletteljes megemlékezés azokról az alapító tagokról, akik már nincsenek sora­inkban, jelképes sírjukra egy-egy szál virág elhelyezésével. Majd a fa­lu helytörténészének, Őszi Irmának átfogó beszámolója következett, aki aprólékos pontossággal ismer­tette a szervezet 50 évét, ezek után emlékérmek és emléklapok átadá­sára került sor a Csemadok azon oszlopos tagjainak, akik ez alatt a fél évszázad alatt kivették részüket a munkából. Külön köszöntötték Ősziné Győrös Irmát, aki öt évtize­tában van a média hatalmával, ezért mindent megtett ellenőrzése érde­kében. Sikerét bizonyítja, hogy a vá­lasztások előtt egymaga többet sze­repelt a televízióban, mint az összes többi jelölt együttvéve. A túlkapá­sok ellenére a Nyugat mégis Leo­nyid Kucsmát támogatja. Ennek egyik oka, hogy ő a piacgazdaság hí­ve, viszont ha a kommunista ellen­zék győz, és ráadásul még az ígére­teit is valóra váltja, akkor a külföldi befektetőknek nem sok babér terem majd a több mint ötvenmilliós pia­cot jelentő országban. A másik - glo­bális szempontból is komoly jelen­tőséggel bíró ok - a jelöltek eltérő külpolitikai orientációja. Kucsma annak ellenére, hogy híve az Oro­szországgal való együttműködés­nek, többé-kevésbé nyugatbarát, amit Ukrajna NATO-hoz fűződő vi­szonya is bizonyít. Ezzel szemben a kommunista Szimonyenko az orosz-fehérorosz szövetséghez való közeledést és a NATO-kooperáció megszakítását szorgalmazza. Az uk­rán függetlenség támogatása az egyik legfontosabb külpolitikai cél­kitűzés a nyugati fővárosokban, ahol éppen ezért Kucsmának „druk­kolnak". Az ok, hogy amíg a több mint ötvenmilliós lakosságú Ukraj­na függeüen, Oroszország lehetősé­gei az európai ügyekbe való beavat­kozásra jelentősen korlátozottak, tekintettel keleti szomszédunk rendkívül kedvező fekvésére. Ha Szimonyenko győzne - amit Moszk­vában érthető okokból nagy öröm­mel fogadnának -, Ukrajna külpoli­tikája kelet felé fordulna. Kijev leg­jobb esetben is egy, az oroszok szá­mára nyugat felé nagyon könnyen átjárható híd szerepét játszaná, amolyan második Fehéroroszor­szággá válna. Rosszabb esetben ve­szélybe kerülhetne az ukrán önálló­ság is, amely lehet, hogy csak formá­lisan maradna meg, esetleg még úgy sem. Ismerve az orosz politikai és a katonai elit nyílt vagy titkolt, de den keresztül fáradhatatlanul szol­gálta időt és fáradságot nem ismer­ve a Csemadok munkáját, mint ala­pító vezetőségi tag - a szervezet lel­ke - Kamocsán. A falu önkormány­zata nevében Lukács Vince polgár­mester köszönte meg munkáját, majd a helyi szervezet virágkölte­ménnyel köszönte meg áldozat­készségét mindenki Irmuska néni­jének. Ezt követte a kultúrműsor, amit a helyi iskola és óvoda gyer­mekei indítottak táncokkal, jelene­tekkel, majd szavalatok hangzottak el Fügedi Ágnes és Lukács Katalin tolmácsolásában. Ezek után hege­dűszóló követezett Fügediné Kapa­la Szilvia előadásában, amelyet or­mindenképpen negatív álláspontját az önálló Ukrajnával kapcsolatban, ha Szimonyenko győz, nem lesznek alaptalanok a félelmek. A keleti, il­letve nyugati irányú külpolitikát il­letően az ukránok is megosztottak. A Moszkvával való szorosabb kap­csolatot, esetleg integrációt támo­gatók és ellenzők által lakott terüle­tek közötti földrajzi választóvonal viszonylag könnyen meghatározha­tó: a valamikori Osztrák-Magyar Monarchia és a cári Oroszország kö­zött fennálló határvonallal azonos, és gondolkodásban most is kettévá­lasztja az ország lakosságát. A nyu­gati részen lakók erőteljesen támo­gatják az ukrán államiságot, erő­sebb a nacionalizmus, valamint az európaisággal való azonosulás. Ez­zel szemben keleten inkább az Oro­szországhoz fűződő kapcsolatok szorosabbá tételét támogatják, és az ukrán nemzethez tartozás tudata sem erős, aminek gyakori jele az uk­rán nyelv ismeretének hiánya. Az ország legkeletibb részét és a Krím­félszigetet többségében orosz nem­zetiségűek lakják. Egyes elméletek valószínűnek tartják Ukrajna ketté­szakadását e civilizációs választóvo­nal (nyugati, illetve ortodox) men­tén. Ez a megosztottság a választá­sok során is érzékelhető, hiszen a keleti részen lakók a (gyakran szél­ső-) baloldali, oroszbarát jelöltet tá­mogatják, míg a nyugatiak inkább az európai orientáltságút. Azonban Kucsmáról sem lehet elmondani, hogy az ukrán hazafiság mgteste­sítője lenne, így aztán a nyugati fé­len élőknek nincs igazi favoritjuk. Lehet, hogy ezért el sem mennek szavazni, ami viszont Szimonyen­kót erősítené. A vasárnapi szavazá­son a tét, hogy továbbra is viszony­lagos piacgazdaság, demokrácia fog működni keleti szomszédunknál, és megmarad az ismét csak viszonyla­gos nyugatbarát politika, vagy hátat fordítva mindennek, visszatérnek Ukrajnában a múltba. gonán Pál Mónika kísért. Majd Ba­zsó Eszter, Lukács Tímea, Borka Karolina, Halász Béla, Szabó Árpád és Gál László énekszámokkal tették színesebbé ezt az ünnepélyt, amelyhez a zenei kíséretet Gál Iván szolgáltatta. A kultúrműsort a helyi Csemadok menyecskekórusa zárta. Mindnyájunkban szép és felejthe­teden emlék marad ez a kedves, bennsóséges ünnepély, reméljük, minden magyar szívhez eljutnak Füst Milán költő verssorai: „Óh, jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok, s azt meg kell vé­dened." Gál László, Kamocsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom