Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-10 / 259. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 10. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS FL Jovanotti: „Szerintem nem feltétlenül követelmény a rap-zenében, hogy fülbemászó refrének váltsák az egyes strófákat." Színházi előadások, kiállítás, szakmai értekezletek Italo-rap európai közönségnek A rap-műfaj művelésére ke­vés alkalmasabb nyelv létezik az olasznál, mostanáig vi­szont csupán egy olasz rap­per dicsekedhet nemzetközi babérokkal: Jovanotti. Neve­zett úr az idei budapesti Pep­si Szigeten is fellépett, nem akármilyen sikerrel. JUHÁSZ KATALIN A koncert előtti sajtótájékoztatót követően tíz percet kaptunk, hogy megismerjük egymást. Jovanotti divatos kalapban díszelgett, és ne­héz volt előcsalogatni belőle Loren­zo Cherubinit, az olasz polgárt. Az utóbbi időben sok negatív kri­tikát kaptál, elsősorban azért, mert válogatás nélkül mosod össze a zenei műfajokat. Számomra csak jó zene és rossz ze­ne létezik, minden újdonság iránt nyitott vagyok, olyan előadókat is szívesen hallgatok, akiket mostaná­ban egyes „elit" körökben csak szid­ni illik. A legmesszebbmenőkig elis­merem a profizmust, tisztelem az arra érdemes embereket, és ezt sen­ki sem róhatja fel nekem. A művé­szetet sosem kezeltem túlságosan komolyan, közel akartam hozni a tömegekhez, és ez, úgy tűnik, sike­rült is. Hogy van a kislányod, akinek a legutóbbi albumod legszebb da­lát írtad? Hála Istennek, nagyon jól. Egyéb­ként nem csupán ez az egy dal szól hozzá, mivel az albumon szereplő számokat a terhesség alatt írtam, és esténként rohantam haza, hogy megtudjam, hogy viselkedett a kicsi az anyja hasában. Az apaság meg­változtatott. Sokkal megfontoltabb, komolyabb lettem, úgy is mondhat­nánk, hogy végre benőtt a fejem lá­gya. A rajongóid viszont éppen a szer­telenségedet szerették benned a legjobban... Igen, viszont mindenkinek tudomá­Jovanotti az idei Pepsi Szigeten is nagy sikert aratott (Dömötör Ede felvétele) sul kell vennie, hogy a világ, és ben­ne az ember, állandóan változik. Változások nélkül unalmas lenne az élet. Sokan kritizálnak engem azért is, mert a zenei múltam meglehető­sen eklektikus. Én viszont nem len­nék képes kikötni egyetlen stílus mellett, mindig újat keresek. Milyen lesz a következő lemez? Már folynak a munkálatai, egyelőre csak annyi bizonyos, hogy szakítot­tam a dallamközpontúsággal, mos­tanában sokkal jobban érdekelnek a különböző ritmusok. Szerintem nem feltétlenül követelmény a rap­zenében, hogy fülbemászó refrének váltsák az egyes strófákat. A hang­szeres kíséretre szeretném helyezni a hangsúlyt, sok remek zenészt si­került megnyernem az „ügy" érde­kében. Ebben a műfajban a mondaniva­lón van a lényeg. Nem okoz ne­hézséget, hogy olasz az anyanyel­ved, és külföldön nem értik a szö­vegeidet? Eleinte nem is gondoltam, hogy nemzetközileg ismert előadó lehet belőlem. Kizárólag hazai babérok­ra pályáztam, illetve arra, hogy ki­mondhassam, ami a lelkemet nyomja, és ezt mások is elfogad­ják. Ehhez képest manapság szinte többet koncertezem külföldön, mint odahaza. A közelmúltban például a németországi Karlsruhé­ba hívtak egy fesztiválra, ahol egy órát kellett volna játszanom. Nem hittem a szememnek, amikor meg­láttam a hatvanezres tömeget, amely azért gyűlt össze, hogy en­gem hallgasson. Az egy órából vé­gül kettő lett, a közönség kiköve­telte a „hosszabbítást". Ma már egyre többen tudnak olaszul, so­kan velem éneklik a dalokat. Mostanában Eros Ramazotti és Andrea Bocelli a két legnépsze­rűbb olasz előadó Európában. Mit gondolsz, miért? Azért, mert náluk a szép, fülbemá­szó dallamokon, valamint a profi stúdióbeli utómunkán van a hang­súly, ezen kívül mindkettő erős egyéniség. Kivételes, nem hétköz­napi emberek, akik minden nehéz­Eleinte nem is gondoltam, hogy nemzetközileg ismert előadó le- .. het belőlem. \\ ség nélkül lerombolják a nyelvi kor­látokat. Tisztelem és becsülöm őket, én azonban elsősorban üzen­ni szeretnék a dalaimon keresztül. Azt csinálom, amit szeretek, sokan adnak a véleményemre, nemcsak zenei értelemben, hanem az élet dolgait illetően is. Ez elég a boldog élethez. Úgy tudom, saját lemezcéget is irányítasz. Igen, örülök, hogy szóba kerüli a dolog. Fiatal pályakezdőkkel foglal kozom, valamint különböző kísér­leti zenékkel, amelyek meglehető­sen távol állnak attól a világtól, me­lyet a nagyközönséghez szóló albu­maim képviselnek. Ezeken a leme­zeken merész kísérletezés folyik, el­sősorban saját magam szórakozta­tására. És ha másnak is tetszik, an­nak csak örülni tudok. Julia Roberts és Richard Gere újra álompárt alakít a filmvásznon Garry Marshall romantikus komédiájában Szökésben a marylandi Oltári nő ERDELYI EDIT Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy amerikai kisvárosban egy szép lány, akit Maggie-nek hívtak. Ez a szépséges lány arról volt híres messze környéken, hogy sorra ma­gába bolondította a férfiakat, az ol­tár előtt pedig megszökött előlük. Senki, még ő maga sem tudta, miért bánt el ilyen rútul a vőlegényeivel. Történt egyszer, hogy Ike Graham New York-i újságíró jócskán felna­gyítva megírta Maggie történetét. A lány tiltakozott, Ike-ot meg azonnal kirúgták a szerkesztőségből. Ké­sőbb mégiscsak kapott egy lehető­séget: írja meg a marylandi lány igaz történetét. Ike elindul a kisvá­rosba, és hamarosan őt is elbűvöli a lány különös varázsa... Ugye, önök is kitalálták, hogyan végződik Garry Marshall romanti­kus komédiája, az Oltári nő. Jó elő­re tudjuk, hogy Maggie és Ike végül egymáséi lesznek, s ez így rendben is van. A kérdés csupán az, hogyan vezeti el a rendező a nézőket a hap­py endig. Marshall a már klasszi­kusnak számító variációt választot­ta: a két ember közötti ellenszenv fokozatosan szerelemmé változik. Maggie és Ike először ellenségek, Maggie valósággal utálja a cinikus újságírót, de kapcsolatuk új irányt vesz, amikor jobban megismerik egymást. Az, hogy végül Garry Marshall filmjéből egy aránylag kellemes, szórakoztató romantikus történet kerekedett ki, elsősorban a két főszereplőnek, Julia Robertsnek és Richard Gere-nek köszönhető. Keményebben fogalmazva akár úgy is mondhatnám, hogy az alkotást ők mentik meg. Josann McGíbbon és Sara Parriott forgatókönyve nem nélkülözi a könnyed hangvételű humort, a helyzetkomikumot és a klisészerű megoldásokat, amelyhez a roman­tikus komédiában nemcsak a happy end, hanem a tanulságos befejezés is hozzátartozik. Nagy kár azonban, hogy ezek összessége sem adja meg mindazt, amit a néző joggal vár el egy jó romantikus komédiától. Hi­ányzik ugyanis belőle a báj, a szik­ra, a magával ragadó tempó. A mellékszereplők megrajzolásával a film készítői nem tudtak mit kez­deni, s a legjobbnak azok a képso­rok nevezhetők, ahol Julia Roberts és Richard Gere együtt láthatók a vásznon. Hiába, különleges vará­zsuk (és persze jó játékuk) kellemes hatással van a nézőkre. Kár, hogy elég kevés közös jelenetben láthat­juk őket. Garry Marshall bármennyire is igyekezett, új filmjével még csak meg sem közelíti a Pretty Woman kilenc évvel ezelőtti óriási sikerét. Galánta. Holnap kezdődik a Régi­ók találkozása nevű rendezvény­sorozat, amely november 22-ig kí­nál gazdag műsort az érdeklődők­nek. A budapesti Honvéd Együttes Táncszínháza holnap 10 és 12 órá­tól mutatja be a János vitéz című zenés-táncos mesejátékot a galán­tai Városi Művelődési Központ színháztermében. Vár Ucca Tizen­hét címmel a veszprémi Művésze­tek Háza kiadójának alkotásaiból nyílik kiállítás pénteken 10.30-kor a Galántai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban. E hét végén, szombaton 18 órakor kezdődik Pereden és Kajaion a Csemadok megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi tagsági ülés. Üzletemberek és vállalkozók találkozójának helyszíne lesz november 16-án a galántai reneszánsz kastély. Bár­dos Lajos születésének 100. évfor­dulója alkalmából november 18­án ünnepi énekkari találkozót tar­tanak a galántai VMK színházter­mében. A 18 órakor kezdődő ren­dezvényen mutatják be a XI. Ko­dály Napok koncertjeit rögzítő CD­albumot is. A Bárdos Lajos emlék­ünnepség másnap, november 19­én folytatódik. A Szabadidőköz­pont nagytermében 9.00 órától ke­rül sor a karnagyok, kórusvezetők szakmai értekezletére. Aznap tart­ják szakmai találkozójukat a szín­padi rendezők is a galántai Járási Művelődési Központban, A színját­szás és a kisszínpadi mozgalom címmel. A nap további programkí­nálata: a Vár Ucca Tizenhét kiadó és szerkesztőség vezetőivel 10.30­kor a Galántai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban, 18.30-tól pedig a Csemadok Területi Választmányá­nak üléstermében találkozhat a közönség. Kellemes szórakozást ígér a Pécsi Iparos Színkör Nóti­estje. A kabaré kedvelői november 19-én Kajaion, 20-án Vezekényen, 21-én pedig Diószegen tekinthetik meg az előadást. A Kárpát-medencei pedagógusok Határtalan című értekezletét is a rendezvénysorozat keretében tart­ják november 20-án. A találkozó helyszíne a galántai Szabadidő­központ nagyterme lesz. Ugyan­csak ezen a napon kerül sor Felsőszeliben a Csemadok félév­százados jubileuma alkalmából rendezett tagsági ülésre. A Régiók találkozása zárórendezvényeként a veszprémi Anaconda rocky club Grease - Pomádé című táncadap­tációját tekintheti meg a közönség. Az előadás november 22-én 12.30­tól és 18 órától lesz látható Városi Művelődési Központ színházter­mében. (me) A magyar művelődés története a kezdetektől napjainkig Ezredvégi szintézis ­Az Árpádok világa Julia Roberts és Richard Cere ismét egymásra találtak (Fotó: Intersonic) NÉMETH ZOLTÁN A magyar államiság ezredik évfor­dulója felé közeledve egyre több könyvkiadó érez rá a nagy lehető­ségre: olyan, összefoglaló jellegű művek jelennek meg, amelyek egy-egy területen az elmúlt évszá­zadok eredményeit próbálják ösz­szefoglalni a művelt nagyközön­ség számára. A Kossuth Kiadó olyan sorozat ki­adását kezdte el, amely a magyar művelődés történetét öleli fel, a kezdetektől egészen napjainkig. A hat kötetesre tervezett Magyar Kódex első kötete Az Árpádok vilá­ga címet viseli, s a magyar művelő­déstörténetet a kezdetektől 1301­ig, azaz az Árpád-ház kihalásáig öleli fel. Nyolc fejezetben kapha­tunk képet a magyar történelem­ről, az őstörténet kérdéseiről, a honfoglalás és az államalapítás ko­rának viszonyairól egészen III. Andrásig, a magyar nyelv eredeté­ről és a korai nyelvemlékekről, a középkori irodalom korszakairól, a korabeli művészeti ágak (zene, tánc, építészet stb.) történetéről, az ősi hitvilág jellemzőiről, illetve a kereszténység megszilárdulásá­ról, a kora középkori Magyar Ki­rályság népeiről, természetföldraj­záról, közigazgatásáról, az élet­Erőssége a valóban gaz­dag és megfelelő színvo­nalú képanyag. mód változásairól, az Árpád-kori társadalomról, a fegyverkészítés, a ruházkodás és a kézművesség fej­lettségéről. A Magyar Kódex sza­batos, közérthető stílusban fejti ki nézetét a korszak fő kérdéseiről, szócikkekben értelmezve az isme­retlenebb fogalmakat. Miután szintézissel állunk szemben, való­jában nem bírálható az a tény, hogy ez a kötet általában nem üt­köztet véleményeket, olyan, meg­állapodott tudást közvetít, amely a XX. század végén a leginkább elfo­gadottnak tűnik a magyar törté­netírásban. Erőssége a Magyar Kódexnek a va­lóban gazdag és megfelelő színvo­nalú képanyag, illetve az a vi­szonylag nagyszámú dokumen­tum, amely az egyes fejezetek vé­gén található (elolvashatjuk pél­dául Szent István, Szent László törvényeit, az Aranybulla szöve­gét, Szent István és Szent Imre le­gendáit, királyaink egyes oklevele­it stb.). Segítséget nyújthat még az is, hogy mindig megtalálhatjuk az idézett szöveg pontos forrását, te­hát az érdeklődő tovább nyomoz­hat a szakirodalomban, amennyi­ben elmélyülni kíván a témában. A Magyar Kódex mellékleteként CD-ROM is található, amely, saj­nos, csak a „galéria" szerepét tölti be, hiszen valóban csak a könyv már megismert képeit láthatjuk számítógépünk monitorjára na­gyítva (kellemes, de nem túl bősé­ges választékú zenei aláfestés kísé­retében). Jó lett volna, ha ezt az erősen statikus jellegű galériát öt­letesebbé, színvonalasabbá tették volna valamilyen ismeretterjesztő lexikon, esetleg multimédiás játék, például kvíz segítségével. Ennek el­lenére, mint könyvet, valóban ér­demes forgatni a Magyar Kódexet. Az Árpádok világa, Magyar Kódex 1, Kossuth Kiadó, 1999 Régiók találkozása ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom