Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-10 / 259. szám, szerda

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 10. Az ÁPA tanácsa elfogadta az új cukorpiaci rendtartást A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara az ágazaton belül meghozandó intézkedések bővítését javasolja Sokadik nekifutásra • ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Új cukorpiaci rendtartást fogadott el tegnap az Állami Piac­szabályozási Alap (ÁPA) tanácsa. A sokadik rendtartásváltozat A és B cukorkvótával számol - a két té­tel alkotja majd a nemzeti kvótát -, ugyanakkor csak részben szabá­lyozza a kukoricából előállított édesítőszer, az izocukor előállítá­sát. Az izocukor éves termelési vo­lumenét ugyanis nem az A kvóta alapján határozzák meg, ahogy az a nyugat-európai országokban gyakorlattá vált. A bolerázi Any­lum annyi izocukort állíthat majd elő hazai piacra és kizárólag hazai alapanyagból, amennyire a folyó év november végéig szerződést köt - magyarázta Jaromir Košin, a pi­acszabályozási alap igazgatója. Egyben beismerte, hogy - külföldi vegyesvállalat lévén - jelenleg nem tudják, mennyi izocukort állit elő a bolerázi üzem, mennyi volt a hazai kukorica-felhasználás. Ez azért is érdekes, mert a a hazai cu­korgyártók értesülései szerint az Anylum holland-szlovák vegyes­vállalat az idén magyar izocukrot hozott be, illetve magyarországi kukoricát dolgozott fel. Előrelát­hatólag tehát a cukorgyártók az új cukorpiaci rendtartást is hevesen kifogásolják majd. A nemzeti cukorkvótát - nagysá­gáról az ÁPA-tanácskozáson nem esett szó - mindig a következő év­re előre a földművelésügyi tárca hirdeti majd ki, amelyet - az Ag­rárkamarával közösen - a cukor­gyárakra és a répatermelőkre dele­gálják. Az A kvótára minimálárát hirdetnek (ez az ár 5 százalékos rentabilitással számol), a B kvótá­ra garantált ár vonatkozik majd (a termelési költségek 95 százalékát teszi ki). A rendtartástervezet sze­rint a kvóta felett előállított cukrot a cukorgyárak csak külföldön érté­kesíthetik. A cukorpiaci rendtar­táshoz még ki kell dolgozni a mű­ködési elveket. Az új rendszer csak azután lép hatályba, ha megjelenik a kereskedelmi közlönyben. Az ÁPA tanácsa döntött a sörmalá­ta idei ki nem merített exportkere­tének elosztásáról, konkrétan 4050 tonnáról van szó, illetve a jö­vő évi keretről. Az idén 110 600 tonna sörmalátát exportálunk, jö­vőre 105 900 tonnát. A jövő évi ex­porttámogatás 1800 koronát tesz ki tonnánként, de csak abban az esetben ha a felvásárlók 4200 ko­ronát fizetnek a termelőknek az árpa tonnájáért. Amennyivel keve­sebbet fizet a kereskedő a termelő­nek, annyival kisebb exportszub­venciót kap az állami alaptól. A versenypályázat kiírására hamaro­san sor kerül, elbírálását december 15-ig tervezik. Ugyanez vonatko­zik a feleslegnek minősülő étkezé­si búza exportjára is. Az ÁPA folytatja készleteinek el­adását. Áprilistól szeptember vé­géig 280 millió korona folyt be számlájára, jelenleg még 670 mil­lió koronás készletekkel rendelke­zik. (-gyor) Az őszi munkák alakulása (összesítve november 5-én) Termény Tervezett Ebből már %-ban vetésterület (ha) bevetve Őszi búza 380 000 337 548 88,8 Őszi árpa 13 100 13 824 105,5 Rozs 32 000 30 662 95,8 Triticale 9 330 9 900 106,1 Őszi repce 94 500 112 953 119,5 Forrás: Földművelésügyi Minisztérium AGRÁRMORZSÁK Gyümölcspiac az interneten Dublin. A nemzetközi gyü­mölcspiac is a világhálóra köl­tözik, miután november l-jén beindult az interneten keresz­tüli kereskedelmet szolgáló FruitXchange - írja a Financial Times. A kereskedők a dublini Fyffes frissgyümölcs-importőr és -elosztó által támogatott online piacon köthetnek üzlete­ket. A gyümölcspiac a nyers­anyag- és mezőgazdasági szek­tor legújabb olyan szegmense, amelyre kiterjesztették az elekt­ronikus kereskedelmet. A ke­reskedők már a weboldalakon adhatnak-vehetnek cukrot, ká­vét, teát, haszonállatokat és fé­meket. A FriutXchange része a Worldoffruit.com weboldalnak, amely a gyümölcsüzlet kiszol­gálására szolgál. (NG) GM-mentes szójabab Tokió. A tokiói gabonatőzsdén (TGE) három másik japán áru­tőzsdével együtt a jövő év kö­zepétől a világon elsőként ga­rantáltan génmanipulációtól mentes szójababra is lehet üz­letet kötni - írta a Reuters hírügynökség. Az elképzelés jú­liusban merült fel, miután a ja­pán média egyre többet foglal­kozott a génmanipulált vető­magvakból termelt alapanyag­okból készített élelmiszerek megkülönböztető címkézésé­nek kérdésével. A négy intéz­ménynek még meg kell egyez­nie a kontraktus nagyságáról, illetve a minőségi specifikáció­ról. Kereskedők szerint az USA­ban ezen belül is Indianában, Ohioban és Michiganben ter­melt nem génkezelt babot a ja­pán vevők 50-60 centtel drá­gábban vásárolták meg, mint a nem elkülönített, azaz a génke­zelt és biológiai manipulációtól mentes babot egyaránt tartal­mazó tételeket. (NG) A prém ismét kelendő London. Skandinávia a világ nercprémtermeléséból 60, róka­prémtermeléséből pedig 70 szá­zalékkal részesedik. Az ágazatot érzékenyen érintette a nyolcva­nas évek végén a társadalmi el­fogadottság csökkenése, majd később a kereslet leszorító ázsi­ai válság, ám a Koppenhágában és Helsinkiben rendezett leg­utóbbi aukciók megerősítették a divatközpontokban már nyil­vánvalóvá vált irányzatot, hogy a prém ismét kelendő. A Mintel brit információszolgáltató cso­port közlése szerint a világ veze­tő divattervezőiből mintegy 180-an használnak prémat, szemben az 1995. évi 40-es lét­számmal. A koppenhágai prém­központ szeptemberi árverésén maradéktalanul elkeltek a nerc­szőrmék, 28 százalékos áremel­kedés mellett. A rókabőrök még jobban állnak, a kékrókabővök a legutóbbi aukció alkalmával 65 százalékkal drágultak. (Financial Times, NG) A parlamentben a Zöldjelentés Pozsony. A parlament múlt héten kezdte a mezőgazda­ság és élelmiszeripar helyze­tét elemző ún. Zöldjelentés megvitatását. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A Szlovák Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kamara a jelentéssel kapcsolatos észrevételeit már a parlament agrárbizottságának ok­tóber 18-ai ülésén előterjesztette, és arra kérte a testület tagjait, hogy további rendelkezésekkel bő­vítsék a javasolt intézkedések kö­rét. Az Agrárkamara szerint az ágazat egyedi hitelezésére vonat­kozó javaslat kidolgozását és kor­mány elé terjesztését nem lenne szabad 2000-re halasztani. Még az idén el kell készíteni, hogy jövőre már életbe is léphessen. Javasolja továbbá, hogy már 2000. január elsejétől vezessék be a tej időszerűsített garantált felvásárlá­si árát, valamint az élelmiszer-ipa­ri búzára, a burgonyára, a cukorra és cukorrépára, a vágómarhára és a sertésre vonatkozó minimális fel­vásárlási árakat. Módosítani kell a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének támogatásá­ra irányuló javaslatot is, mégpedig úgy, hogy abból kitűnjön: ez a tá­mogatás nem a dotációk rovására történik. Az EU gyakorlatához ha­sonlóan az állami költségvetésből kell elkülöníteni az erre a célra szükséges pénzt, amely aztán az Állami Piacszabályozási Alap költ­ségvetését gyarapítaná. Az ágazat hosszú távú támogatási irányelveinek kidolgozását össze kell kapcsolni a kedvezőtlen felté­telek között gazdálkodók támoga­tására vonatkozó irányelvek kidol­gozásával. Enélkül a hazai dotáci­Az Agrárkamara a javasolt intézkedések további bővítését kéri. ós rendszer eltérne az EU-ban al­kalmazottól. Az Agrárkamara ugyancsak ragaszkodik ahhoz, hogy - az érvényes mezőgazdasági törvénnyel összhangban - a java­solt intézkedések köre kiterjedjen az ágazatba irányuló támogatás valorizációjára is. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy a SAPARD programok megvalósítása során a Szlovákiára eső teherviselésből a földművelődésügyi minisztériu­mon kívül a környezetvédelmi és további tárcák is kiveszik részüket. Az adóreform keretén belül a meg­művelt mezőgazdasági földek után fizetett adó eltörlését kéri az agrárönkormányzat. A kormány­nyal folytatott tárgyalásokkal össz­hangban aktualizáini kell a gázolaj adójából visszaigényelhető rész nagyságát. A belföldi piac védel­mét taglaló fejezet is kiegészítésre szorul; az Agrárkamara azt szeret­né, ha az intézkedéscsomag részét képeznék a kiemelt mezőgazdasá­gi és élelmiszer-ipari termékekre vonatkozó behozatali kvótát. A mezőgazdasági információs háló­zatot úgy kell kiépíteni, hogy az ál­lamigazgatás és az agrárönkor­mányzat szükségleteit egyaránt szolgálja. A kamara arra is felszó­lítja a kormányt, hogy kiemelt he­lyen kezelje a mezőgazdaságot: hozzon olyan intézkedéseket, me­lyek megállítják az ágazat mélyre­pülését és biztosítják felemelkedé­sét. Ez annál is inkább szükséges, mivel a mezőgazdaság immár 10 éve súlyos válságban van. A hely­zet az utóbbi két évben odáig fa­jult, hogy mára az ágazat túlzás nélkül a csőd szélén áll. Az állam vállaljon garanciát az ágazaton be­lül működő alapok által felvett, va­Aktualizálni kell a gáz­olaj adójából visszaigé­nyelhető rész nagyságát. lamint a termés értékesítéséhez szükséges hitelekre. A kormány szólítsa fel a Nemzeti Vagyonala­pot arra, hogy fizesse meg az álla­mi gazdaságok privatizálása során felhalmozott tartozását. A pénz­ügyminisztériumtól azt várja az Agrárkamara, hogy a mezőgazda­ság számára szállító, monopol­helyzetben lévő gyártók áremelés­re történő javaslatait áttekinthető­vé tegye. Es végül: az önkormány­zat nem áll el attól a követelésétől, hogy a jogalkotók úgy módosítsák a kereskedelmi törvénykönyvet és a mezőgazdasági törvényt, hogy a megszabott, gyors fizetési határ­idő a kereskedelmi szférára is vo­natkozzon, mégpedig 2000. janu­ár elsejétől, (v-s) A Belar-Dunaj bírósági eljárást kezdeményez azokkal szemben, akik egyoldalú szerződésszegést követtek el Eladható lesz az idei kukoricatermés? KRASCSENICS GÉZA Dunaszerdahely. A Dunaszerda­helyijárásban változatos képet mu­tatnak a kukoricabetakarítás ered­ményei. Azokban a gazdaságok­ban, ahol pénzhiány miatt kevés tápanyagot juttattak a földekre és a nyári felhőszakadások, belvizek károsították a növényzetet, csupán átiagos termést takarítanak be. Ahol megfelelő növényápolást és vegyszerezést alkalmazhattak, jók a hektárhozamok. A termelők az értékesítésben, a felvásárlási árak­ban sok bizonytalanságot látnak. Elterjedt, hogy a legnagyobb felve­vőpiac, a lengyel 20%-os védővám kivetését fontolgatja a kukoricára. Ez tovább bonyolítaná az értékesí­tési problémákat. Sátor László, a Dunaszerdahelyi Belar-Dunaj ve­zérigazgatója az állítólagos védő­vámmal kapcsolatban nem tudott részletekkel szolgálni. Minden at­tól függ, hogy mennyi lesz a len­gyel szemeskukorica-termés. Min­denesetre Ukrajna és Fehérorosz­ország jelentős mennyiségű szlo­vák kukorica iránt érdeklődik. A dunaszerdahelyi felvásárló magtá­raiba 35-40 ezer tonna kukoricát kívánnak elhelyezni. A váltók elin­tézését követő 14-15 napon belül a termelők megkapják a kukoricáért járó pénzüket. Á felvásárlási árak ezúttal sem kecsegtetők, alig fede­zik a termelók költségeit. A kukori­ca tonnájáért 2900 koronát kap­hatnak a gazdaságok, míg azok, akik szárított állapotban, 14 száza­lékos strandardnedvességgel szál­lítanak, 3000 koronát kaphatnak. A szárítás kevesebbe kerül, mint ta­valy, mert a magvak nedvessége alacsonyabb. A termelők kedvez­ményt kaphatnak, amennyiben nem készpénzt, hanem műtrágyát, takarmánykeveréket vagy üzem­anyagot igényelnek terményeik fe­jében. A kukorica felvásárlása fo­lyamatos. A tavalyi készleteknek még az aratás előtt piacot találtak. Őszi repcéből a cég 4900 tonnát vásárolt fel. Tonnájáért 7000 koro­nát fizettek a termelőknek. Szója felvásárlására is szerződést kötöt­tek. Az értékesítéssel és az árral nincs gond. Tonnánként 10 700 koronát kaphatnak a termelők, s minden adott ahhoz, hogy a szójá­nak a jövőben is piaca lesz. Jelen­tős hiány mutatkozik viszont nap­raforgóból. Ezt egyrészt a gyen­gébb termés okozta, másrészt több gazdaság visszaélt a hiánnyal, s a jobb értékesítési ár reményében egyoldalúan felrúgták a megkötött szerződéseket. Annak adták el a termést, aki többet fizetett érte. így a dunaszerdahelyi cég a szerződés­ben vállalt 2500 tonna helyett A felvásárlási árak alakulása Sk/t (44. hét) Termék Ár Nyugat Közép Kelet Országos Szlov. Szlov. Szlov. összesítés Élelmiszer, búza Min. 3600 3670 4000 3600 Max. 4200 4200 4000 4200 Átlag 3965 3974 4000 3980 Takarmánybúza Min. 2700 2800 2800 2700 Max 3000 3300 3000 3300 Átlag 2800 3000 2933 2911 Sörárpa Min. 3500 ­3600 3500 Max 3900 ­3900 3900 Átlag 3700 ­3700 3700 Takarmányárpa Min 2600 3000 2800 2600 Max. 2900 3300 2950 3300 Átlag 2700 3040 2850 2863 Élelmiszer, rozs Min. 3700 3600 3800 3600 Max. 4000 3900 4000 4000 Átlag 3883 3763 3900 3849 Ipari kukorica Min. 3000 3000 2800 2800 Max. 3300 3500 3700 3700 Átlag 3060 3167 3227 3151 Napraforgó Min. 7300 7350 ­7300 Max. 8100 7350 ­8100 Átlag 7500 7350 ­7425 Jelmagyarázat: - nincs adat Az árak HÉA és a szállítási költségektől mentesek. Forrás: VŰEPP-ATIS mindössze 1500 tonna napraforgót vásárol fel. Az olajtartalom függvé­nyében 9000 koronát fizettek a napraforgó tonnájáért. A Beiar-Dunaj vezetése bírósági eljá­rást kezdeményez azokkal szem­ben, akik egyoldalú szerződéssze­gést követtek el. A felvett előleget büntetőkamattal együtt kötelesek visszafizetni. A terménybetakarítás alakulása 1999-ben a múlt évhez viszonyítva (összesítve november 5-én) Vetésterület (ha) betakarított termés összesen ebből már betakarítva terület %-ban tonnában t/ha Kukorica 1999 129 498 98 031 75,7 569 668 5,81 1998 118 230 32 972 27,9 184 935 5,61 Különbözet +11 268 +65 059 +47,8 +384 733 +0,2 Burgonya 1999 22 826 21 877 95,8 299 010 13,66 1998 24 738 15 077 60,9 263 430 17,47 Különbözet -1 912 +6 800 +34,9 +35 580 -3,81 Cukorrépa 1999 34 623 30 517 88,1 1 216 179 39,85 1998 37 668 13 772 36,6 517 797 38,00 Különbözet -3 045 +16 745 +51,5 +698 382 +1,85 Napraforgó 1999 96 697 95 615 98,9 133 000 1,38 1998 67 126 59 434 88,5 102 647 1,73 Különbözet 29 571 +36 181 +10,4 +30 353 -0,35 Forrás: Földművelésügyi Minisztérium

Next

/
Oldalképek
Tartalom