Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-09 / 258. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 9. PANORÁMA - HIRDETÉS G] 3 A B.M.G. INVESTBE VALÓ BEFEKTETÉSEKTŐL MINDENKI MAGAS HOZAMOT VÁR. DE MIT SZÓLNA AHHOZ, HA A HOZAMOK HELYETT AZONNAL SZEMÉLYGÉPKOCSIT KAPNA, ÉS A FUTAMIDŐ LEJÁRTA UTÁN A PÉNZÉT IS VISSZAADNÁK! A LÍZINGBETÉT A KÉTSZERES NYERESÉG BIZTONSÁGA. TÁJÉKOZÓDJON A B.M.G. INVEST KIRENDELTSÉGEIN. VK534/L Díszes, de rideg az épület, ahol futószalagszerűen ellenőrizték a bevándorlókat, és eldöntötték, kinek van joga megérkezni Nem használnak füldügót és más módon sem védekeznek Levelezőlap Ellis szigetéről New York. Minden idők leg­terebélyesebb családregé­nyét természetesen Ameri­kában írják, mégpedig hat­hatós mormon segédlettel. A történet 1892 és 1924 között játszódik, főszereplőinek száma 17 millió, de a cselek­mény voltaképpen soha nem ér véget. MTI-PANORÁMA Azoknak a bevándorlóknak az utó­dai, akik Ellis Islanden átjutottak az Újvilágba, az interaktív számí­tógépes technika eszközével folya­matosan kiegészítéseket fűzhet­nek a történethez. Ellis Island kicsinyke sziget a New York-i kikötő bejáratánál, Liberty Island tőszomszédságában. Az utóbbin a Szabadság fáklyát tartó nőalakjának hatalmas szobra áll, hogy mindenki átérezze, hová ér­kezett. Az elóbbin pedig díszes, de rideg épület terpeszkedik, ahol an­nak idején futószalagszerűen el-' lenőrizték a bevándorlókat, és el­döntötték, kinek van joga megér­kezni. 1892 és 1924 között (vagyis a léte­sítmény megnyitásától a beván­dorlási politika drákói megszigorí­tásáig) 17 millióan vándoroltak be az Egyesült Államokba Ellis Islanden keresztül. A mai amerika­iak 40 százaléka találhat köztük felmenőt. Aki ezen a szigeten át ér­kezett, nem kékvérű dinasztiát alapított, mint három évszázaddal korábban a Mayflower utasai, ha­nem Pennsylvania szénbányáiban, New York-i építkezéseken, ohiói vasöntödékben igyekezett „jó amerikaivá" válni. A történelem legnagyobb tömege­ket megmozgató népvándorlása úgy kezdődött, hogy a gőzhajók amerikai termékeket szállítottak Európába, de a visszaútra alig volt kereslet európai termék iránt. Hogy ne legyen üres a raktér, felfe­dezték, hogy az Óvilág nincstelen parasztjai szíves örömest menné­nek szerencsét próbálni Ameriká­ba, ahol soha nincs elég a dolgos kezekből. Két-három, embertelen zsúfoltságban töltött hétig tartott az út. Volt olyan nap, amikor ötezren ka­paszkodtak fel, kopott bőröndöt szorongatva a bevándorlási ellen­őrző központ lépcsősorán, hogy aztán a hatalmas regisztrációs csarnokban, amely ma századeleji állapotában helyreállítva fogadja a turistákat, kiváiják, míg az egyik tisztviselő maga elé szólítja őket. Következett a személyi adatfelvé­Aki ezen a szigeten át ér­kezett, nem kékvérű di­nasztiát alapított. tel, a bűnözógyanús elemek kiszű­rése, valamint az orvosi vizsgálat, különös tekintettel a fertőző be­tegségek esetleges hordozóira. A legtöbben néhány óra alatt túlju­tottak a procedúrán, de azért soka­kat hetekig, hónapokig is bezárva tartottak, míg meg nem született a döntés, hogy az illető melyik hajó­ra száll - arra-e, amelyik visszain­dul Európába, vagy pedig a New York, New Jersey felé tartó kom­pok valamelyikére. Aki valahol messzebb lakó rokont diktált be, annak megszervezték az utazását: a komp Ellis Islandről egyenesen egy New Jersey-i vasúti elosztó ál­lomásra vitte. Á nyelvtudás hiánya és a lélektelen bürokrácia néha csodákra volt képes: egy ízben a vonat török asszonyt hozott a Wyomingban élő norvég favágó­hoz, akinek a hitvese floridai török kocsmároshoz került - rövid időre. A századforduló hajóírnokai által papírra vetett sűrű sorokat - pon­tosabban az utaslisták mikrofil­men őrzött változatát - bújják hó­napok óta a családfakutatásban vallási okokból élenjáró mormon egyház önkéntesei. Igyekeznek ki­betűzni a sokszor nehezen olvas­ható neveket, a bevándorló szüle­tési helyét, amerikai úticélját. Az összes nyert adatot számítógépre viszik, és a remények szerint az Úr 2000. esztendejében nagyjából összeáll a teljes lista. A most még csak csírájában létező interaktív kereső rendszert bemutató számí­tógépek már ott állnak a múzeum­má átalakított hodály földszinti csarnokában. Körülöttük tolonga­nak az érdeklődók, izgatottan nyomkodják a gombokat, és sike­res keresőszó beütése nyomán so­kuk ajkán anyanyelven hangzik fel a „Látjátok? Ezek mi vagyunk!" Ta­vasztól őszig, turistából is éppúgy érkezik napi ötezer Ellis szigetére, mint annak idején bevándorlóból. Nagyothalló vadászok Az amerikai olvasztótégely tartal­mának nevekre, lakcímekre lebon­tott áttekintését - és a bevándor­lók, illetve utódaik későbbi sorsá­ról a hozzátartozók által történő folyamatos elektronikus adatszol­gáltatás lehetővé tételét - támo­gatja a belügyminisztérium, a Csodálkozva állapította meg, milyen közel van a Szabadság-szobor. nemzeti parkok szolgálata és több más tekintélyes hivatal. A nemzettudat még erősebb össze­kovácsolásának jegyében fogant ötlet - amely csökönyösen ténye­ket és adatokat követel, ugyanak­kor sziklaszilárdan egyénközpon­tú, vagyis az amerikai lélek két na­gyon lényeges elemét tükrözi - Lee Iacoccától, a Chrysler olasz szár­mazású volt elnök-sztármenedzse­rétól származik, aki alapítványt hozott létre a munka előmozdítá­sára. Iacocca szülei szintén meg­járták az Ellis Island-i lépcsőket. A családi elbeszélésekből tudja, hogy anyja az 1921-es hajóúton tí­fusszal fertőződött, de a papa az orvosok előtt hatalmas színi elő­adást tartott, széles gesztusokkal magyarázta, hogy lépni is alig tudó felesége mennyire tengeribeteg. Antoinette Iacocca legközelebb csak 1983-ban tette újra a lábát a szigetre, de szülte semmire nem emlékezett, és csodálkozva állapí­totta meg, hogy milyen közel van a Szabadság-szobor. MTI-PANORÁMA Stockholm. A svéd jávorszarvas­vadászoknak kis híján a fele na­gyothalló. A Dagens Nyheter stockholmi napilap jelentése sze­rint Bo Haakansson hallás­szakértő, a göteborgi műszaki fő­iskola tanára megállapította, hogy a szeptember és november közt aktív 270 ezer vadász közül minden ötödik a lövés okozta zaj­ártalom következtében ráadásul tinnitusban is szenved, ami abban nyilvánul meg, hogy folyamato­san fütyülést hall. Mindez a jávor­szarvas vadászatával járó tartós halláskárosodás jele. Haakansson vizsgálatai során ki­derítette továbbá: a meglepően gyakori halláskárosodás egyik oka lehet, hogy a legtöbb vadász nem használ füldügót és más mó­don sem védekezik a zajjal szem­ben, mert az zavarná őt a vad be­cserkészésében. Nagy öbű lőfegyver esetében a va­dász fülének lövésenként mintegy 160 decibeles zajt kell elviselnie. Svédországban a fegyverre sze­relhető hangtompító használatát szigorú rendelkezések szabályoz­zák, nehogy bűnözők visszaél­hessenek vele. Csak olyan vadá­szoknak engedélyezik, akik bizo­nyítani tudják, hogy már hallás­károsodást szenvedtek. A stock­holmi egészségügyi hatóság kép­viselője „barokkosnak" nevezte ezt a rendelkezést. Jelentkezzenek a melltartók tulajdonosai! Bravúros nyomozás meglepő eredménye PANORÁMA-HLR Torontó. Melltartók és harisnya­nadrágok gazdáit váija a kanadai rendőrség egy bravúros nyomozás eredményeként. A rendőrség az Ontario állambeli Elmvale-ben négy darab, szárító­kötélről eltűnt harisnyanadrág mi­att kezdett - nem tudni mekkora erőkkel, de lelkiismeretesen - nyo­mozni. Erőfeszítéseik eredménye a várt­nál is nagyobb fogás lett: a keresett négyen felül még vagy száz haris­nyanadrágra és melltartóra csap­tak le a nyomozók egy tízenhat éves fiú titkos női fehérneműrak­tárában. így aztán az elmvale-i rendőröknek most van egy halom gazdátlan melltartójuk és haris­nyanadrágjuk. Hogy megszaba­duljanak „testidegen" készletük­től, felhívták a lakosságot: jelent­kezzenek azok, akiknek az utóbbi hónapokban megmagyarázhatat­lan módon eltűnt fehérneműjük. Ha a felhívás nyitott fülekre talál, akkor az őrszoba hamarosan tur­kálóra hasonlíthat. Ráadásul még korabeli ruhát is ölt magára Abraham Lincolnt körözi a rendőrség MTI-PANORÁMA Washington. Sorozatos bolti rablásért körözi már hetek óta a washingtoni rendőrség Abraham Lincolnt, pontosabban egy olyan férfit, aki tökéletesen hasonlít rá - legalábbis fegyverrel végrehaj­tott akciói során. A tettes ráadásul a rabláskor rész­ben még korabeli ruhát is ölt ma­gára: a néhai amerikai elnök ci­linderszerű kalapjához hasonlót visel. A rendőrségnek így nincs nehéz dolga a fantomkép összeállításá­val, elég, ha megadja az iskolai történelemkönyvben a megfelelő oldalt, vagy közzéteszi Lincoln portréját a híradókban. Részletes fényképtérkép Nagy-Britanniáról Látszik a kutyaól is MTI-PANORÁMA London. Rendkivül részletes, az Internetről lehívható fényképtér­kép készül Nagy-Britanniáról: nemcsak minden település min­den utcája, minden háza látható lesz rajta, hanem még a kisebb méretű kutyaólak is, vagy egy mezőn legelő marha feje. A légifelvételek révén még huszonöt centiméter kiterjedésű tárgyakra is „rázúmolhatnak", ki­nagyíthatják azokat az inter­netezők. Négy repülőgépet vet be és össze­sen 75 ezer légi fényképet készít­tet a fényképtérképhez a Mille­nium MAP Company. A költség 5 millió font. A cég azt tervezi, hogy ezentúl ötévente megismét­li az országfotózást, és így száz év alatt húsz „időtérkép" születik majd. A szigetország feléről januárra lesznek készen a képek, a másik feléről pedig 2001 végére. A térképező cég szerint a mű jól jön majd a várostervezőknek épp­úgy, mint a környezetvédőknek. Egyes vélemények szerint a betö­rőknek is... Az internetes cím: www. mille­nium-map.com. Már 3400 áldozata van a kelet-indiai Orisza államon több mint egy hete végigsöprő forgószélnek. Az indiai hadsereg segélycsomagokat dob le a levegő­ből és gyógyszereket szállít, hogy elejét vegyék a fertőző emésztőrendszeri megbetegedések járványos elterjedésének. Az utóbbi évtizedek legpusztítóbb ciklonja a Bengáli-öböl partján fekvő államban tízmillió embert sújtott, s közülük milliók vannak még mindig ivóvíz és élelmiszer nélkül. (ČTK/AP) MM

Next

/
Oldalképek
Tartalom