Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-09 / 258. szám, kedd

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 9. Az EBRD legújabb értékelése a reformországokról A SAPARD-támogatás esetében a kérvényezőnek általában az összköltségek felét kell előteremtenie Ma g2f orsz áü!S^ Dél-Szlovákia kiemelt helyen London. Közép- és Kelet-Európa or­szágai közül Magyarország jutott a legmesszebbre a piacgazdasági áta­lakításban - mondta Nicholas Stern, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) távozó főközgazdásza az átmeneti gazdaságok helyzetéről elkészített idei jelentést ismertetve. A piacgazdasági átalakulás elősegí­tésére egy évtizede létrehozott EBRD közgazdászai idei jelentésük­ben is azon 26 állam teljesítményét értékelték, ahol a bank működik. A jelentésből kiderül, hogy Magyaror­szág után Lengyelország, Csehor­szág és a balti államok értek el igen jó teljesítményt. Oroszország is jobb állapotban vészelte át a tavalyi pénzügyi válságot, mint ahogyan azt sokan várták s jövőre jó eséllyel már 1 százalékos gazdasági növeke dést is produkálhat. Fehéroroszor­szág kivételével ugyanakkor az összes többi volt szovjet köztársa­ságban is átlagosan 1,1 százalékos növekedés várható jövőre. Közép­Európában és a Baltikumban jövőre átlagosan 3,2 százalékos növeke­désre számítanak. A közvetlen kül­földi tőkebefektetések a térségben idén várhatóan egymilliárd dollár­ral fogják meghaladni az előző év­ben mért 21,5 milliárd dolláros csúcspontot. A térségen belül Ma­gyarország és Lengyelország 4, illet­ve 4,5 százalékos GDP-bővülésre számíthat az idén várt 3, illetve 3,5 százalékkal szemben. A cseh gazda­ság teljesítménye 2000-ben 2 száza­lékkal nőhet a bank elemzői szerint. Decemberben megszüntetik a bank kényszerfelügyeletét Garancia kell az IRB-nek TA SR-HÍR Pozsony. A bankok problémás hi­teleinek rendezésére kidolgozott kormánycsomag, a Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) kényszerfel­ügyeletével megbízott Vladimír Hromý szerint, közvetlenül nem oldja meg az IRB elsődleges gond­jait. A Mohi Atomerőműnek folyó­sított hitelekre nyújtott negyed­milliárd koronás garanciavállalás és a hitelek átruházása a Konszoli­dációs Bankra nem számít a leg­fontosabb lépésnek az IRB hitel­portfoliójának rendezésében, az erőműveknek nyújtott hitelek ugyanis a bank számára standard követeléseknek számítanak. Az IRB számára sokkal nagyobb segít­ségetjelentene, ha az állam garan­ciát vállalna arra a 7,8 milliárd ko­rona értékű refinanciális hitelre, amit a jegybank folyósított számá­ra. A hitelt december 16-ig kellene visszafizetniük, állami garancia­vállalás megadása esetén azonban a jegybank három hónappal meg­hosszabbíthatná a visszafizetés ha­táridejét, ezzel elhárulna az utolsó akadálya is a kényszerfelügyelet megszüntetésének. A kormánynak december 16-ig döntenie kell a ga­rancia megadásáról, a törvény sze­rint 19-én kellene feloldani a kény­szerfelügyeletet. Egyelőre csupán a SAPARD elméleti része kész Ismeretlenek a részletek TUBA LAJOS Pozsony. Mészáros Győző földmű­velésügyi államtitkár az elmúlt hó­napokban több konferencián is azt tanácsolta a SAPARD iránt ér­deklődőknek, hogy tanácsért és a konkrét teendőkért forduljanak a földművelésügyi minisztérium re­gionális kirendeltségeihez (vagyis a volt RPIS-ekhez). Ezt mi is megtet­tük, és kénytelenek voltunk tapasz­talni, hogy felesleges energiapazar­lás lenne, ha a mezőgazdasági EU­támogatás iránt érdeklődő elutazna a legközelebbi ilyen hivatalba. Egyelőre ugyanis ezek a részlegek is mindössze elméleti információkkal rendelkeznek az alapról, vagyis még nem tudnak tanácsot adni, és a kérvényeket sem fogadják. Ennek ellenére az elmúlt hetekben történt néhány olyan lépés, amely közelebb vitt bennünket az alap megnyitásához. Ivan Rosival, a földművelésügyi minisztérium ál­lamtitkára közölte, hogy a kor­mányjóváhagyta a program pénz­ügyi részét Íebonyolító fizetési ügynökség létrehozását. Szintén elkészült a program meghirdetésé­nek alapvető követelménye, az ún. Országos Vidékfejlesztési Terv. In­formációink szerint azonban egyes ágazati minisztériumoknak még kifogásai vannak vele kapcsolat­ban. A mezőgazdasággal kapcsola­tos részek viszont már várhatóan nem változnak. Itt a hangsúly elsősorban a gyümölcs- és zöldség­termesztésen, az állategészség­ügyi ellenőrzésen és a növényvé­delmen van. Az állattenyésztésben a szarvasmarha és a juh extenzív tartását támogatják majd. Külön fejezetet kap a vidékfejlesztés. A környezetvédelem fontosságát ki­emelve minden egyes SAPARD­projektumnak tartalmaznia kell a környezeti hatások elemzését. A Kelet-szlovákiai Vasmű kezében a DAM sorsa Bizonytalan jövő előtt MH-INFORMÁCIÓ Budapest. Még nem tudni, hogy a Kelet-szlovákiai Vasmű tervezett kettéválasztása nyomán melyik vál­lalatcsoporthoz fog tartozni a Di­ósgyőri Acélművek (DAM). Az egyik kosárba a hírek szerint a jól működő kohászati vertikum kerül­het, ehhez akatják megnyerni be­fektető partnernek az amerikai US Steelt, a másikba pedig a vesztesé­get termelő leányvállalatok. Re­zešék találták ki, hogy privatizálni kellene a DAM Rt.-t. Úgy vélték, a diósgyőri termékek jól kiegészíte­nék a vasmű portfolióját. Ez a hely­zet függetlenül a kassai tulajdonos kilététől ma is érvényes, az azonban továbbra is baj, hogy a DAM Rt. mö­gött nem egy pénzügyileg, gazdasá­gilag stabil tulajdonos áll. Az azon­ban már nem biztos, hogy a Kassa kapcsán oly sokat emlegetett befek­tetőpartner, a US Steel is megtarta­Pozsony. A földművelésügyi minisztérium elkészítette az Európai Unió SAPARD elne­vezésű programjával kap­csolatos jövő évi támogatási alapelveket. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Ezek közül az elsó csoport a mezőgazdasági vállalatok beruhá­zásait támogatja. Az állattenyész­tésen belül jövőre a szarvasmarha­és a juhtartás szerepel a kiemelt célok között. Az erre a célra fenn­tartott 266 millió koronát a két te­rület között 80:20 arányban oszt­ják el. Az egyes projektumok nagy­sága 0,2 és 0,7 millió euró között lehet (egy euró 43,6 korona). A szarvasmarha esetében a nem tej­termelő fajták elterjedését, illetve a telepek felújítását támogatják majd, a juhok esetében is a húsfaj­ták elterjedése és a farmok felújítá­sa számíthat kiemelt támogatásra. A növénytermesztésben a fő cél a technológiaváltás, a költségcsök­kentés és az elófeldolgozás támo­gatása. Az erre a célra szánt 6 mil­lió euró 40 százalékát a gyümölcs­termesztésre szánják (támogatott járások: a Dunaszerdahelyi, az Ér­sekújvári és a Nagytapolcsányi), 30 százaléka jut a zöldségtermesz­tésre (Nagykürtösi, Komáromi, Galántai és Lévai járás). Végül a maradék 30 százalék a burgonya­termesztés támogatására megy az északi járások számára. A második nagy csomaggal a mezőgazdasági termékek piacra jutási esélyeit szeretnék javítani. Az élelmiszeripari üzemek 0,2­2,25 millió euró közötti terveze­tekkel jelentkezhetnek. Dél-Szlo­vákiából a céljárások között szere­pel a Dunaszerdahelyi, a Nyitrai, az Érsekújvári, a Losonci, a Rima­szombati, a Nagykürtösi és a Kas­sai. Ezekben a járásokban támoga­tás kérhető ezenkívül a marketing­tevékenységjavítására is, maximá­lisan 0,045 millió eurós projektu­mokra. Végezetül elkülönítettek egy csomagot a földművelésügyi minisztérium növény- és állat­egészségügyi ellenőrzéssel foglal­kozó szervei számára is. Az erdőgazdaságban a támogatást a nem állami tulajdonú szerveze­tek vehetik igénybe technológiá­juk felújítására, környezetszeny­nyezésük csökkentésére vagy pél­dául erdei utak építésére 0,3 és 0,01 millió eurós tervezetek kere­tében. Az alternatív munkahelyek kialakítása során a minisztériumi javaslatban a vidékfejlesztés is nagy hangsúlyt kap. Kritériumként szerepel viszont, hogy a kérvé­nyező éves bevétele legalább har­minc százalékának mezőgazdasá­gi termelésből kell származnia. Er­re a célra 0,01 és 0,43 millió euró közötti programokkal lehet jelent­kezni az ország területéről (a kerü­leti székhelyek kivételével). A le­hetséges felhasználási területek között szerepel például a 10 ágy­nál nagyobb kapacitású szálláshe­lyek felújítása, az agroturisztikára szánt gazdasági épületek átalakí­tása, helyi kisipari termelés beindí­A szarvasmarha- és a juhtar­tás szerepel a kiemelt célok között. tása, üdülési lehetőségek kialakí­tása és propagációs anyagok készí­tése. Számíthatnak támogatásra a falufejlesztők is. Egészen egymillió koronáig gondolkozhatnak terü­letfejlesztési tervek kidolgozása során, és kétszázezer koronáig fa­luszépítő akciókat is megfogal­mazhatnak Ez utóbbinál feltétel­ként szerepel legalább egy civil szervezet részvétele. Az EU-kritériumoknak megfe­lelően a SAPARD által támogatott Időnként a malac is segítségre szorul. Mezőgazdaságunknak pedig a SAPARD pénzügyi kerete segíthet, feltéve, ha életképes programokkal rukkolunk elő. (Illusztrációs felvétel) projektumok megítélése során nagy hangsúlyt kap a környezetvé­delem, bár az ezzel kapcsolatos el­képzeléseket információink szerint még pontosítják. Az eddigi terv minden esetre támogatni kívánja a környezetvédelmi célú technológi­ák bevezetését, főként az energia­takarékos eljárásokat. Ilyen érte­lemben 0,43 millió euróig fogal­mazhatóak meg tervezetek. Új forráshoz jutnak a földügyek rendezése iránt érdeklődők is. Ilyen céllal egészen 10 millió koro­náig lehet gondolkozni, bár a jövő évi program elsősorban a környe­zetszennyezéssel leginkább sújtott területeket támogatja majd. Ez Dél-Szlovákiában Kassát, a Kassa­környéki és a Rozsnyói járást érin­ti. Külön fejezetet terveznek a mezőgazdasági vízforrások bővíté­sére. Ennek igénybevételére a Du­na menti alföldön, a Záhorien, az Ipoly mentén és a Kelet-szlovákiai alföldön lesz lehetőség. A hozzájárulás megítélésének álta­lános feltételei között szerepel a vállalkozás életképességének bizo­nyítása. Ilyen például a nyeresé­gesség, az állam és a társadalom­biztosítási alapokkal szembeni te­hermentesség. A legtöbb téma ese­tében a minisztérium az állami do­tációs rendszer kritériumainak tel­jesítését is feltételül szabta. Ter­mészetesen a vállalkozások szá­mára be kell mutatni az üzleti ter­vet és az önrészesedés fedezetét. A megtérülést technológiai berende­zések esetében 6, épületeknél pe­dig 9 évben maximálták. A gazda­sági számításoknál érdemes odafi­gyelni a támogatási mechanizmu­sokra. így például a vállalkozói projektumoknál a leggyakoribb modell szerint a beruházás 50 szá­zalékát a kérvényező finanszíroz­za. A maradék háromnegyedét ad­ja a SAPARD, egynegyedét pedig az ún. nemzeti hozzájárulás teszi ki, amelyet az állami költségve­tésből a földművelésügyi miniszté­rium biztosít majd. Ez alól kevés kivétel van. Nem kell saját forrás például az erdei utak építéséhez, a mezőgazdasági termelésre alkal­matlan területek erdősítéséhez, a községi területfejlesztési tervek el­készítéséhez, vagy a telekrende­zéssel kapcsolatos tervezetek meg­valósításához. Az Európai Unió alapjának, SAPARD-nak célja a vidéket sújtó foglalkoztatási válság enyhítése Céltámogatás újszerű elképzelésekre KOVÁCS LAJOS Nyitra. Az Európai Unió földmű­velésügyi és vidékfejlesztési felzár­kóztatási alapja, a SAPARD az el­következő években komoly forrás­lehetőséget jelent majd a vidéken élők számára. Nehezen kétségbevonható tény, hogy a gazdasági átalakulást eddig leginkább a falusi lakosság szenved­te meg. Erre utal az is, hogy a mezőgazdaságban az 1990-es ne­gyedmillió munkahely napjainkra 105 ezerre csökkent. Ráadásul ez a tendencia a modern technológiák bevezetésével tovább folytatódik, és a melléküzemágak nagy része sem tudott versenyképes maradni. Min­dezt még megfejeli az iparban ta­pasztalható válság, ami szintén ko­moly elbocsátásokkal jár. A helyzet megoldási lehetőségeit keresve el­engedhetetlen olyan ágazatok és te­rületek megtalálása, ahol elhelyez­hető az így felszabaduló - nem rit­kán 30-40 százalékos munkanélkü­liséggel sújtott - vidéki munkaerő. Az elkövetkező évek során ehhez nyújthat alapvető segítséget a SA­PARD, amelyet előcsatlakozási programként az Európai Unió hir­detett meg a közép- és kelet-euró­pai államok számára. Az Európa Bizottság javaslata alapján ennek megfelelően 2000-2006 között évi kb. 520 millió eurót juttatnak Bulgária, Észtország, Magyaror­szág, Lettország, Litvánia, Len­gyelország, Csehország, Romá­nia, Szlovénia és Szlovákia szá­mára. Az elosztás fő kritériumait a mezőgazdaságban dolgozók száma, a megművelésre alkalmas földterület és az egy lakosra jutó nemzeti össztermék képezi. Ez alapján Szlovákiának a pénzügyi csomag 3,52 százaléka, vagyis 18,29 millió euró jut. A kiírás ér­telmében ehhez az állami költség­vetésnek is hozzá kell járulnia 6 millió euróval. A SAPARD-dal kapcsolatban azt is tudni kell, hogy a nem nyereségori­entált akciók esetén az EU a költsé­gek 75 százalékát, a vállalkozások esetén pedig a felét állhatja. Sajtóhí­rek szerint a szlovák önrészesedés körül még nem minden tisztázott. Ha azonban a hazai konstrukciót si­kerül elfogadtatni a brüsszeli bizott­sággal, a SAPARD keretén belül a jövő év második felében kezdődhet­ne meg a tervek készítése. A program támogatásai elsősorban a mezőgazdasági termelésbe irá­nyulnak majd. Céljuk a termékek feldolgozottsági szintjének emelé­se, a minőség javítása. Legalább ekkora súlyt fektet a környezet­szennyezés csökkentésére, illetve a vidéki turizmus fejlesztésére. A program kidolgozói mindezt há­rom célban foglalták össze: a gaz­dasági feltételek javítása, az embe­ri aktivitás fejlesztése, és a környe­zetszennyezés csökkentése. A SAPARD-támogatás megítélésé­hez először tervezetet kell benyúj­tani, amit azután a kormány, ezt követően pedig az Európai Bizott­ság szervei is jóváhagynak. A pro­jektum megvalósítása során az erre szolgáló intézmény ellenőrzi a költ­ségvetés betartását. Arra is ügyelni kell, hogy a résztvevők beruházása­ik során igazodjanak az európa: gazdasági versenyfeltételekhez. ná portfoliójában a DAM-ot. Az amerikaiak ugyanis inkább lemez­termékeket gyártanak. A Diósgyőri Acélművek Rt. számára egy se­gítőkész és segíteni képes tuíajdo­nos kellene, aki segítene valamilyen módon megszerezni a hiányzó 3 milliárd forintnyi forgótókét. A kas­saiak törekvései eddig nem sok eredményt hoztak. Az angol Bed­dows kohászati tanácsadó cég köz­reműködésével ugyan már ez év márciusában elkészült a DAM stabi­lizációs és átszervezési programja, a megvalósítás azonban késett. Ez volt az egyik indoka, hogy a DAM előző vezérigazgatójának mennie kellett. A kassaiak már idén szeret­ték volna elérni, hogy a DAM gaz­dálkodása veszteségmentes legyen. Ez eleve teljesíthetetlen annak fé­nyében, hogy két éve 7, tavaly pedig 3,6 milliárd forint volt a veszteség és az idei első félév hivatalos vesztesé­gei is megközelítik a 2 milliárdot. A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 1999. november 7-én) Bank Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év Felmondási idő nélkül Komerční banka Bratislava 15,20 15,80 16,00 16,30 12,50 Bank Austria Creditanstalt 13,00 14,00 13,50 6,00 Banka Slovakia 16,53 17,16 17,42 15,00 8,00 Dopravná banka 14,90 15,10 13,00 13,50 7,00 Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) 17,00 17,50 17,50 17,50 15,00 6,00 Istrobanka 15,30-15,80 15,50-16,00 15,80-16,30 16,00-16,50 16,00-16,50 5,50 Ľudová banka 14,25-14,50 15,00-15,25 16,00 16,00 5,00 Pol'nobanka 14,90 15,40 14,00 12,50 5,00 Postabank 15,00 16,00 13,00 12,65 3,75 Prvá komunálna banka 16,00 16,50 15,50 14,70 14,50 5,00 Devín Bank 15,80 16,20 ­17,00 ­Slovenská kreditná banka 13,50-14,00 14,00-14,50 13,50-14,50 14,00-18,00 14,50-15,00 4,00 Szlovák Takarékpénztár 6,00-16,00 7,50-16,50 ­9,50-13,00 10,50-13,00 4,00 Általános Hitelbank (VÚB) 14,50 15,00 15,00 15,50 15,50 15,50 4,75

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom