Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-02 / 227. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 2. SPORT Ľ Günter Grass, aki a héten Nobel-díjat kapott, soha nem mondott le arról, hogy ezt a világot jobbá lehet tenni Mitől jó a Szőrös Kő negyedik évfolyamának 2. száma? A történelem elfeledett oldalán Ľ->

Í1

V karakteresebb Stockholm. Ahogy tegnapi számunkban rövid hírben közöltük, a Svéd Akadémia csütörtökön Günter Grass német írónak ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat. Az akadémia indoklása szerint azért adták Günter Grassnak a díjat, mert a német író fanyar, groteszk történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be. MTI-JELENTÉS Az akadémia Grass első, A bádogdob címmel 1959-ben megjelent regényét emelte ki. „Itt hatalmas feladattal sikerült megbirkóznia. Azzal, hogy a történelmet a megtagadónak és elfeledettek felidézésével tudta áttekinteni; az áldozatokéval és a vesztesekével, azoknak a hazugságoknak a felidézésével, amelyeket az emberek el akartak felejteni, mert egykor elhitték őket" - olvasható az akadémia nyilatkozatában. Az indoklás szerint Állásfoglalásaival, műveivel mindig nagy viharokat kavart. „nem túl nagy merészség azt állítani, hogy A bádogdob a huszadik század egyik maradandó irodalmi műve." A Svéd Akadémia képviselője megjegyezte, hogy a díj odaítélésekor az író teljes életművét figyelembe vették, beleértve legújabb alkotását is, amely idén jelent meg Mein Jahrhundert (Századom) címmel. Horace Engdahl, az akadémia titkára a döntés bejelentésekor megjegyezte, hogy a díj odaítélésekor nem vették figyelembe Grass egyes, vitákat keltő nézeteit, egyebek között 1990-ben hangoztatott A Duna Televízió sikere Camera-díjjal jutalmazták ÚJ SZÓ-HÍR Az UNESCO-n belül működő Camera Egyesület évente adományoz díjat a világ legjobbnak ítélt kulturális televíziós csatornájának. Ezt az elismerést idén a Duna Televízió érdemelte ki. A díjat Párizsban, az UNESCO Palotában adták át. A Camera-díjak létrehozását a Nemzetközi Audiovizuális Tanács a Szerkesztésért és Kutatásért a Művészetekben kezdeményezte, és a díjazott művek a Nemzetközi Tudományos Audiovizuális Konferencia - Kép és Tudomány keretében kerülnek bemutatásra. A média öszszes ágazatából öt kulturális jellegű tevékenységet, alkotást díjaznak. A legszínvonalasabb kulturális televíziócsatorna mellett évente elismerésben részesül a két legkiválóbb internethely, a legjobb CD-Romot IAMS-díjjal jutalmazzák, és rangos díjat kap az elmúlt év legkiemelkedőbb filmje is, amelyet filmművészeti főiskolás készített. A tekintélyes nemzetközi szakemberekből álló zsűri (elnöke az angol Robert Edward Silman professzor) döntésének meghozatalakor a következő szempontokat vette figyelembe: a szerkesztés minősége és eredetisége, az alkotás gondolatébresztő volta és eleganciája, az újítás mértéke és fontossága a társadalomra nézve, valamint a közönség iránti tisztelet kinyilvánítása. A Duna Televízió az egyik legrangosabb nemzetközi elismerést érdemelte ki, a Camera-díjat (Prix CAMERA). A párizsi díjátadáson a televíziót Sára Sándor rendezőoperatőr, a Duna Televízió elnöke képviselte. F, kimagasló elismerésben tavaly a japán NHK részesült. ellenvéleményét az általa elsietettnek ítélt német újraegyesítéssel szemben. Günter Grass a kortárs német irodalom legismertebb és egyben legvitatottabb személyisége. Állásfoglalásaival, műveivel mindig vihart kavart: hol a mennybe menesztették, hol gyűlölködések-támadások kereszttüzében állt. A regény- és drámaíróként világhíressé vált Günter Grass 1927. október 16-án Danzigban, a mai MTI-TUDÓSÍTÁSOK A német irodalmi és politikai közélet egyértelmű örömmel és büszkeséggel vette tudomásul, hogy 27 év után ismét német író kapta idén az irodalmi Nobel-díjat. Johannes Rau szövetségi elnök Berlinben kijelentette, hogy „együtt örülök régi barátommal. Grass valóban rászolgált erre a díjra". Gerhard Schroder kancellár, akit Prágában ért a német Nobeldíj híre, „kompetens társadalomkritikusnak" nevezte a kitüntetett írót. Mint hozzátette, egy írónak ítélt kitüntetés egyben kitüntetés annak a kultúrának is, amelyhez az alkotó tartozik. Műveivel Grass jelentős mértékben hozzájárult a német kultúra gyarapodásához hangoztatta Schroder. A német könyvkereskedők szövetsége, a Börsenverein frankfurti közgyűlésén örömujjongás tört ki a Stockholmból érkezett hír hallatán. Roland Ulmer elnök szavai szerint a Nobel-bizottság döntése Grass személyében olyan íróra esett, aki teljes mértékben megérdemli a díjat. A német írószövetség elnöke „kultúrpolitikai jelzést" lát a Grassnak ítélt Nobel-díjban. Fred Breinersdorfer elgondolkodtatónak nevezte, hogy ezúttal végre egy „politikus irodalmárt" ért a svéd akadémia megtiszteltetése. Ez különösen lényeges egy olyan korban, amely ben a kulturális szféra egyre inkább veszít politikai tartalmából. (Grass a 70-es években kilépett hazája írószövetségéből, mert az szerinte nem állt ki kellő eréllyel az NDKban üldözött írók mellett.) A német PEN Klub elnöke, Christoph Hein szerint Németország büszke lehet Günter Grassra, akiGdanskban született lengyel-német szülők gyermekeként. Szülővárosa, egyben gyermekkorának színtere mély nyomokat hagyott benne, később számos regényének helyszínéül szolgált. 1944-ben besorozták a náci hadseregbe, majd rövid időre amerikai fogságba esett. 1946-os szabadulása után sok mindennel próbálkozott: volt földművelő, bányász, kőfaragó, dzsesszzenész, s innen csak egy ugrás volt a képzőművészet (festett, szobrászkodott), „Grass valóban rászolgált erre a díjra" - mondta Johannes Rau szövetségi elnök. (TA SR/AP-felvétel) nek személyében méltó író nyerte idén a Nobel-díjat. Christa Wolf is örömének adott hangot, hozzátéve, hogy Nelly Sachs, Heinrich Böll és Günter Grass személyében a II. világháború utáni német írónemzedék méltó képviselőkkel bír a Nobel-díjasok sorában. Stefan Heym, a ma élő német írók doyenje kijelentette: együtt örül Grass-szal, akinek műveit mindig érdeklődéssel olvassa. „Nem hiszem, hogy olyan valaki kaphatna Nobel-díjat, aki nem érdemli azt meg" - tette hozzá a 86 éves író. Martin Walser szívből gratulált kollégájának a díjhoz, hozzátéve, hogy a kitüntetés régóta esedékes volt: Grass már az 1959-ben megjelent A bádogdob című kötetével kiérdemelte a Nobel-díjat. Lengyelországban hangos és lelkes visszhangra talált Grass Nobel-díja, tekintettel arra, hogy a jeles német író Danzigban (a mai Gdanskban) született, gyermekkorát is ott majd az irodalom. Az ötvenes évek elején jelentek meg első versei, 1956-ban pedig első verseskötete A széltyúkok előnyei címmel. Az osztatlan sikert, egyben a hírnevet az 1959-ben megjelent A bádogdob című regénye hozta meg számára, melyből Oscar-díjas film is készült. A könyv a német társadalom életérzését és történetének belső világát rajzolta meg az 1920as és az 1950-es évek között, és mint minden későbbi művében, itt is hallatlan nagy szerep jut az érzelmeknek, a bosszúnak, a gyűlöletnek és a démoni erőknek. Azóta is számos kisregény, elbeszélés, dráma bizonyította, hogy a szerző az utánozhatatlan, pontos formai kidolgozás, a történetek kiélezésének nagymestere. A civilizáció betegségei miatti egyre hangosabb háborgását rögzítette az 1986-ban megjelent Die Rättin (A patkánynő) című apokaliptikus regényében. A német televízióban meg is filmesített műben az emberi faj végnapjairól van szó, amikor már egyedül csak a patkányoknak van esélyük a túlélésre. (Érdekesség, hogy mint ebben az esetben is, Grass szívesen használ állatneveket könyveinek címében. Ilyen műve például a Macska és egér, a Kutyaévek, az Egy csiga naplójából, A hal, vagy a magyarul 1993-ban megjelent Békaszó.) Grass soha nem mondott le arról, hogy ezt a világot jobbá lehet tenni. Tényfeltáró riportokban, felhívásokban fogalmazta meg figyelmeztetéseit és aggályait a legutóbbi időkben is (pl a jugoszláviai bombázások idején). Elkötelezett íróként ismerik, aki hosszú időn át támogatta a szociáldemokrata pártot, amelyben egyébként többször is csalódott ám legutóbb ismét a szociáldemokrata-zöld tábor mellett állt ki a korábbi Kohl-kormányzattal szemben. töltötte, és ősei között kasubok és lengyelek is voltak. Günter Grass művészetére döntő befolyással voltak gyerekkorának, szülővárosának és ifjúságának emlékei. Wislawa Szymborska, a három évvel ezelőtti irodalmi Nobel-díj lengyel kitüntetettje szerint Grass régóta rászolgált az elismerésre, és eb ben a véleményben osztozik vele a lengyel írók és kritikusok többsége. Czeslaw Milosz, az 1980-as irodalmi Nobel-díj nyertese szintén elégedettségének adott hangot az akadémia döntése felett, amelyben szerinte az jutott kifejezésre, hogy „a politikai elkötelezettségű írásművészet nem a múlt tartozéka". Az Olaszországban élő Gustaw Herling-Grudzinski lengyel író azt mondta, hogy mindig nagyra becsülte Grass művészetét, bár nem mindig értett vele egyet. „Nemzedékem számára Grass az egyik legfontosabb író, A bádogdob pedig kedvenc regényem, tizenéves koromban lélegzetvisszafojtva olvastam" - mondta Olga Tokarezuk lengyel írónő. A lengyel tengermelléki Stefan Chwin író szerint „Grass gdanski író, mert művészetének egyik központi motívuma Gdansk". Grass gdanski származását, közép-európaiságát hangsúlyozta Andrzej Mencwel, a Lengyel Kultúra Intézetének vezetője is. Wojciech Krukowski, a varsói Modern Művészet Központjának igazgatója arra emlékeztetett, hogy Grass egyúttal nagyszerű képzőművész is, grafikáit Lengyelországban is kiállították. Daniel Olbrychski színművész, aki játszott a Grass regénye nyomán készült Bádogdob című filmben, szintén arról beszélt, hogy benyomása szerint ebben a kitüntetésben Gdansk városának is része van. DUSZA ISTVÁN Manapság, amikor az irodalom elsősorban a folyóiratokban követhető nyomon, nem könnyű olyan folyóiratot szerkeszteni, amely az olvasót, ha közvetlen visszacsatolás nélkül is, de mindenképpen véleménymondásra, az olvasottakkal szembeni állásfoglalásra készteti. A Szőrös Kő idei második száma ilyen. Tapasztalható a lap látószögének kiszélesítése, így több írással kapcsolatban is elmondható, hogy nem mindegyik olvasó tetszését nyeri majd el. Nem is ez a fontos egy olyan folyóirat esetében, amely a fiatal irodalmárok műveit felvonultatva, eleve a sokszínűségre, a változatosságra törekszik. így lett ez a folyóiratszám is jó értelemben provokáló, állásfoglalásra, véleménymondásra, azonosulásra, de akár az elutasító felháborodásra is késztető. Itt van mindjárt az elején Hizsnyai Zoltán két verse, aki koránál fogva elvileg akár a Szőrös Kő fiatal szerzőinek táborába is tartozhatna, de nem tartozik, hiszen a Kalligram folyóirat főszerkesztője. Ennek ellenére számomra mégis sokkal összetettebb élményt jelentett két verse, mint a költészetéről nem sok újat elmondó Németh Zoltán tanulmánya. Pedig ez a fiatal kritikus nemegyszer tett már olyan megállapításokat irodalmunk kánonjával kapcsolatosan, amely akár a berögzült értékszempontok majdani általa megvalósítható átrendezését is sejtették. Ez a tanulmánya azonban tükrözi azokat a gyermekbetegségeket, amelyekkel a fiatal irodalomkritikát a divatos elméleti áramlatok mentén haladva, valamifajta új irányzatosság sújtja. Németh a számára kedvenc elméleti módszerekből kreált mérce szerint minősíti Hizsnyai verseit. Nyelvcentrikus megközelítése eléggé sovány irodalomelméleti konklúziókhoz vezeti el a tanulmányírót, olyannyira, hogy Hizsnyai költészetét a kritikátlan Derrida-hívő kritikus valamifajta saját maga barkácsolta Prokrusztész-ágyba kényszeríti, így sikerült most is önmaga szöveMTI-HÍR Budapest. Az Akadémiai Kiadó gondozásában nyáron napvilágot látott - Deme László, Fábián Pál és Tóth Etelka szerkesztette - szótár mintegy 140 ezer szót és szókapcsolatot tartalmaz. Az 1988-ban megjelentetett Helyesírási kéziszótár felfrissítését a szókincsünkben az elmúlt években bekövetkezett változások tették szükségessé. Ez elsősorban a szóanyag bővülését jelentette. Mintegy 10 ezer új adattal gazdagodott a kiadvány, illetőleg csaknem ezer idejétmúlt címszó kimaradt. A MTI-HÍR Tahitótfalu. Befejezéséhez közeledik a millenniumi rendezvények támogatására kiírt pályázatok elbírálása, közölte Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára szerdán Tahitótfaluban egy, a 2000. évfordulóval kapcsolatban készülő film forgatásának indítása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. Az államtitkár elmondta: az ország 1000 éves fennállása alkalmából tartandó ünnepségsorozatra az állam összesen 25 milliárd forintot különített el. A most készülő film megvalósulásához is hozzájágeve valnta, ahogyan nrrol a Min dolgozol most? szerkesztői kérdésre válaszolva nyilatkozott. Két olyan próza is található a fo lyóiratban, Z. Németh István (Az angyal, aki nem hallgatott) és Susek Tihamér (Homokvihar), amelyeket a részbeni formai azonosságokon túl a kifejezni kívánt létállapotok is közelítenek egymáshoz. Sajnos, Hizsnyai Zoltán lapindító két versének színvonala hoz csupán a Csehy Zoltán által magyarított Quintus Horatius Flaccus versei méltóak. Gazdagnak tetszenek az irodalommal és holdudvarával foglalkozó rovatok is. Elsősorban Haraszti Mária interjúját említeném Ľubomír Navrátillal, aki Hervay Gizella verseit fordította szlovákra, de legalább ennyire lebilincselő az irodalmi játékosságtól sem mentes Z. Németh István-kritika, amelyet Bettes István Lírai vészjel című kötetéről írt, egy kitűnő versparódiával társítva véleményét. Szemléleti változásként fogható fel, hogy mind az Ardamica Zoránnak az irodalomkritikánk helyzetéről írt pamfletjét, mind az OS nevű szlovák folyóiratból átvett írásokat a szerkesztőség egy remélt vita elindítójaként aposztrofálta. Most már csak az a kérdés: lesz-e, aki vállalkozik a vitára? Szőkös Kő szerkesztők azokat a kifejezéseket szótárazták, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot, vagyis a válogatásnak egyik fontos szempontja volt a gyakoriság. Az általános szótár szakkifejezéseket is tartalmaz a tudományok területeiről, és a gyakorta használt idegen szavakat szintén közzé teszi. A weboldal és a webgazda is kereshető immár a szótárban. A kiadvány egyik újdonsága az úgynevezett „történelmi jelzést kapott földrajzi nevek" csoportja. így a többi között Leningrád történelmi minősítést kapva a Szentpétervár főalak alatt keresendő. rul a tárca. A Páskándi Géza regényéből készülő A szalmabábuk lázadása című alkotás az 1848-49-es szabadságharc leverése utáni időket idézi fel. A gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt szóló történet hozzájárulhat a nemzeti identitástudat erősítéséhez, szép példáját adja a hazaszeretetnek. Palásthy György, a film rendezője elmondta: a legmodernebb, eddig Magyarországon nem használt, a számítástechnikán alapuló animációt is felhasználnak benne. Az operatőr ifjú Seregi László. A főszereplők: Haumann Péter, Bánsági Ildikó és Mácsai Pál. A film előreláthatóan a jövő évben készül el. Német és lengyel politikusok, művészek reagálásai Günter Grass Nobel-díjára Egyértelmű örömmel fogadták Nyár óta már a harmadik utánnyomást készítik elő Magyar helyesírási szótár - új kiadásban Film készül a millenniumra. A rendező: Palásthy György A szalmabábuk lázadása Günter Grass a kortárs német irodalom legismertebb és egyben legvitatottabb személyisége (TA SR/AP-felvétel) ......... v