Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-06 / 230. szám, szerda

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 6. Tádzsikisztán i bombázások Dusanbe. Azonosítatlan har­ci gépek bombázták hétfőn is - immár harmadik napja ­Tádzsikisztán északkeleti ré­szét. Áldozatokról nem érke­zettjelentés. Az azonosítás­hoz túl magasan repülő gé­pek 20-24 bombát dobtak le Független források szerint a bombázások összefüggésben állnak a Kirgizisztán déli ré­szén zajló hadműveletekkel, így a légiekkel is, amelyek célja a nyáron beszivárgott terrorista csoportok felszá­molása. (MTI) Akcióban a Fényes Ösvény Lima. Kilenc perui kormány­katona életét vesztette a hét végén a Fényes Ösvény nevű maoista szervezet gerilláival vívott harcban - közölte Alberto Fujimori perui elnök. A lázadó gerillák Amazonas közigazgatási terület őserde­jében csapdába csalták vasár­nap a járőröző katonákat. A harcokban - amelyek a legsú­lyosabbak voltak 1997 óta ­állítólag a Fényes Ösvény két harcosa is meghalt. (MTI) Éberek a kínai műholdak Peking. Kína tizenhét olyan kémműholddal rendelkezik, amelyek állandóan figyelik az amerikai hadsereg mozgását, és készen állnak, hogy be­avatkozzanak egy tajvani konfliktus esetén. Egy sze­csuáni ifjúsági napilap egy katonai szakértőt idézett, aki szerint Kína a kémműholdak segítségével nagyon gyorsan meghatározhatja az amerikai repülőgép-hordozók számát és elhelyezkedését, ha Wa­shington úgy dönt: hajókat küld Tajvan térségébe, ahogy azt 1996-ban is tette. (MTI) Mubarak letette hivatali esküjét Kairó. Hoszni Mubarak egyiptomi államfő tegnap az ország parlamentje előtt le­tette hivatali esküjét, és ezzel megkezdte negyedik, hat év­re szóló elnöki mandátumát. A beiktatott elnök közölte: je­lentős változások várhatók a kormányban. (MTI) Hoszni Mubarak a kormány alapos átalakítását tervezi. (Archivum) Közel volt a háború? Washington. A CNN szerint az Egyesült Államok katonai csapást tervezett 1994-ben egy észak-koreai atomreak­tor ellen. Meg nem nevezett pentagoni forrásokra hivat­kozva a hírtelevízió azt jelen­tette, hogy Washington így akarta elejét venni annak, hogy a kommunista vezetésű KNDK tömegpusztító fegyve­reket fejlesszen ki. „A két ál­lam közelebb állt a háború­hoz, mint gondoltuk" - állí­totta a CNN. (MTI) Talán fordulat jele: az orosz légierő elismerte két harci repülőgépe elvesztését Százezer menekült Súlyos vasúti szerencsétlenség Londonban. Ütközés után tűz Moszkva/Urusz-Martan. Csecsen gerillák lelőttek egy orosz vadászbombázót, a pi­lóta meghalt - jelentette teg­nap a Reuter szemtanúkra hivatkozva. A SZU-25-ös tí­pusú harci gépét egy vállról indítható légvédelmi rakétá­val, valószínűleg egy ameri­kai Stingerrel találták el. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A bombázó roncsait és a pilóta holttestét a Gojszkoje és Urusz­Martan városok közötti lakatlan területen találták meg, a főváros­tól, Groznijtól 20 kilométerre dél­nyugati irányban. Az orosz légierő elismerte, hogy két harci gépet - egy SZU-25-ös vadászbombázót és egy SZU-24­es hadszíntéri bombázót - vesztett a csecsen légtérben az utóbbi na­pokban. A légi felderítést végző SZU-25-ös még vasárnap reggel zuhant le Tolsztoj-jiirt körzetében, de a gép roncsait, illetve a pilótát az intenzív kutatás ellenére nem sikerült felfedezni. A lezuhant gép keresésében részt vevő egyik SZU-24-es pedig hétfőn kora este zuhant le, Groznijtól 20 kilométer­re délre. A roncsokat és a pilótákat ez esetben sem találták meg. Az orosz légierő sajtószolgálata a gépek „eltűnésének" tényét elis­merve kerülte annak megerősíté­sét, hogy a csecsen légvédelem lőt­te volna le a repülőgépeket. A Dagesztánban augusztus elején ki­robbant összetűzésekben, illetve a csecsen célpontok ellen augusztus 25-én kezdett légi akciókban orosz részről eddig csak egy SZU-25-ös elvesztését ismerték el, azt állítva, hogy a harci gép műszaki hiba mi­att zuhant le Dagesztán felett. A szövetségi erők Csecsenföld terü­letének harmadát, csaknem 30 te­lepülést vontak ellenőrzésük alá ­közölte tegnap Moszkvában Vla­gyimir Putyin orosz kormányfő, ve­zető pártpolitikusokkal találkozva. Pillanatfelvétel a csecsen-ingus határról. Ő még mosolyog, mert nem tudja, hogy nem autókáznak, hanem menekülnek. (TA SR/EPA) Grozniji források cáfolták, hogy az orosz előrenyomulás már ilyen mértékű lenne. Putyin adatai sze­rint a múlt héten kezdődött beha­tolás során az orosz erők eddig négy halottat és 22 sebesültet vesz­tettek. Beszámolójában hangsú­lyozta, hogy a szövetségi erők elér­ték a Tyerek folyó partját, s Dagesztánból is megindultak az ékek: a „biztonsági övezet" létreho­zása távolról sem fejeződött be, hi­szen a végső cél a csecsenföldi ter­roristák és bázisaik megsemmisíté­se. A Human Rights Watch ember­jogi szervezet mélységesen aggó­dik a csecsenföldi bombázások elől a szomszédos Ingusföldre mene­kült több mint 100 ezer ember élet­körülményei miatt. Az orosz rend­kívüli helyzetek minisztériuma sze­rint ellenőrzés alatt tarják a helyze­tet, de a HRW ezt kétségbe vonja, a meleg ruhák, élelmiszerek, gyógy­szerek és átmeneti szállások hiá­nyáról szóló jelentések miatt. A Klima-kormány benyújtotta lemondását, de ügyvezetőként folytatja munkáját Ausztria nem „náci ország" MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. Thomas Klestil osztrák ál­lamfő a vasárnapi választások nyo­mán tegnap felkérte az eddigi kor­mányt, hogy az új kabinet megala­kulásáig ügyvezetőként folytassa munkáját. Előzőleg a szociálde­mokrata-néppárti koalíciós kor­mány alig tizenöt perces ülésén döntött visszalépéséről, majd fel­kereste az államfőt a Hofburgban, és felajánlotta lemondását. Thomas Klestil rövid négyszem­közti megbeszélést folytatott Vik­tor Klima kancellárral, az Osztrák Szociáldemokrata Párt elnökével, majd elfogadta a kormány felaján­lott lemondását. Jörg Haider, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke arra számít, hogy Thomas Klestil elnök­től kormányalakítási megbízást kap, ha a párt valóban a második helyre kerül a választások nyo­mán. Haider tegnap Bécsben tar­tott sajtóértekezletén kifejtette: az FPÖ egyetlen pártot sem rekeszt ki, minddel nyíltan fog tárgyalni, „nagy munkakedve van, készen áll a kormányzásra, felelősségtudat­tal bír és hű Ausztriához". (A párt második, illetve harmadik helye a levélben leadott szavazatoktól függ, amelyeknek összeszámlálá­sa október 12-ig tart.) Arra a kér­désre, hogy felajánlja-e a kancel­lári tisztséget Wolfgang Schüssel eddigi alkancellárnak, külügymi­niszternek, az Osztrák Néppárt el­nökének, Haider kijelentette: „Az eddigi kormányt leszavazták. A kormányzás új formáját kell meg­találni." Alexander Van der Bellen, a Zöl­dek elnöke sajtóértekezletén fellé­pett a nemzetközi médiának a Haider-párt előretörése kapcsán mutatott „hisztériája" ellen. Áuszt­ria nem volt és a választások után sem „náci ország" - mondta. Utalt rá, hogy az osztrákok több mint 70 százaléka nem Haiderre adta vok­sát, s hogy a Haiderre szavazók az eddigiek elleni tiltakozásuknak adtak hangot, bár a párt kliensei között „akad néhány náci". A mos­tani hisztéria azonban árthat Ausztria arculatának és a gazda­ságra is rossz hatással lehet. „Ezt meg kell fontolnia az Osztrák Nép­pártnak is" - mondta a zöld pro­fesszor arra utalva, hogy a kisebb koalíciós partner ellenzékbe szán­dékozik vonulni, ha a harmadik helyre szorul. Beindult az élelmiszersegélyek szétosztása Kelet-Timor közigazgatási központjában Ragaszkodás a fegyverekhez HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Dili/Sydney. Egyre nő a feszültség a kelet-timori nemzetközi békerő (INTERFET) és a függetlenségpárti Falintil gerillaszervezet között: a ge­rillák parancsnoka tegnap ismét megtagadta, hogy beszolgáltassák fegyvereiket az INTERFET-nek. Xanana Gusmao, a kelet-timori füg­getlenségi harc irányítója háromna­pos portugáliai látogatása végén Lisszabonból hívta fel a a békefenn­tartók figyelmét arra, hogy a függet­lenségpárti gerillaszervezetek „fel­szabadító harcot folytatnak, tőlük ne követeljék a fegyverek beszolgál­tatását". Jósé Ramos Horta, a Falin­til egyik politikai vezetője korábban leszögezte, hogy majd csak akkor adják le fegyvereiket, ha már létre­jött egy kelet-timori független biz­tonsági erő, s ha az utolsó indonéz katona is elhagyta a sziget keleti fe­lét. Az INTERFET parancsnoksága tárgyalni akar az Indonéziához hű milíciák vezetőivel is, az ő fegyveres csoportjaik leszereléséről - jelentet­te be tegnap a tartomány székhe­lyén a békeerők szóvivője. Mark Kelly ausztrál ezredes sajtóértekez­letén közölte: kérni fogja az indonéz hadsereg parancsnokát, Noer Muis ezredest, hogy szervezze meg velük a találkozót. Közben a humanitárius szervezetek Diliben tegnap meg­kezdték az élelmiszereket tartalma­zó segélycsomagok szétosztását. A városba mintegy 45 ezer ember me­részkedett vissza azt követően, hogy a függetlenség mellett döntő augusztus végi népszavazás nyo­mán indonézbarát milíciák üldözni kezdték a helyi lakosságot, amely­nek zöme elmenekült Diliből. MTI-TUDÓSÍTÁS London. Nyolc halálos áldozata és sok sérültje van annak a vasúti sze­rencsétlenségnek, amely a tegnap reggeli csúcsforgalomban történt a London nyugati részén lévő Paddington pályaudvar közelé­ben. A közlekedési rendőrség szó­vivőjének közlése szerint 140 kór­házba szállított sérült közül hat­nak életveszélyes, húsznak súlyos az állapota. Mintegy 100 könnyű sérültet a szerencsétlenség színhe­lyén láttak el. Á Great Western társaság Chelten­hamből Londonba tartó gyorsvo­nata vasúti vonalak kereszteződé­sében rohant bele mintegy órán­kénti 90-100 kilométeres sebes­séggel a Thames Trains londoni he­lyiérdekű vasúttársaság zsúfolt szerelvényébe, amely éppen kifu­tott a Paddington pályaudvarról. A vonatoknak egymás mellett futó sí­neken kellett volna haladniuk, de a helyiérdekű szerelvény még nem hagyta el a négy vágányú keresz­teződéset, amikor az Intercity járat beleütközött. Mindkét szerelvény kisiklott, a gyorsvonat egyes kocsi­jai felborultak és kigyulladtak. Az ütközés után öt órával tudták csak kimenekíteni a tűzoltók, mentők és rendőrök a szerelvényekben rekedt több tucat utast. London nyolc kórházának baleseti osztályán még délután is megállás nélkül látták el a sérülteket. A súlyos égési sérüléseket szenvedett utaso­kat szakintézetekbe irányították. Majdnem napra pontosan két év­vel ezelőtt ugyanezen a fővonalon hét ember vesztette életét és 150 sérült meg, amikor a Great Wes­tern vasúttársaság gyorsvonata egy tehervonatba rohant. II. Erzsébet uralkodó és Tony Blair brit kormányfő mély megrendülé­sének adott hangot a szörnyű tra­gédia miatt. A szerencsétlenség helyszínét meglátogató John Pres­cott közlekedésért felelős minisz­terelnök-helyettes azonnal átfogó vizsgálatot rendelt el a baleset kö­rülményeiről. A nyugati fővonalat teljesen lezár­ták a forgalom elől. Emiatt még csütörtökön is szünetelni fog a Heathrow nemzetközi repülőtér­ről a fővárosba közlekedő szupe­rexpressz. Orbán Viktor tegnap Aradra utazott, de csúcs nem lesz Koalíciós riadalom MTI-HIR Budapest/Bukarest. Orbán Vik­tor magyar miniszterelnök tegnap délután Aradra utazott, hogy részt vegyen a Magyar Szabadság címet viselő szobor új helyre szállításá­nak alkalmából rendezett opera­házi ünnepségen. A hírt maga a kormányfő jelentette be. Elmond­ta, hogy a mai aradi ünnepségen a magyar kormányt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter képviseli. Az RMDSZ elnöke szerint a román kormánykoalíció pártjainak vá­lasztási riadalmáról tanúskodik az aradi városi tanács hétfői ülésének az a döntése, hogy a kormányhatá­rozat ellenére nem engedi át az ál­lamnak a román-magyar megbé­kélés tervezett emlékparkjához szükséges területet. Markó Béla tegnap azt is kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy Radu Vasile nem megy el az aradi emlékülésre. - Véleményem szerint választási riadalomban vannak a koalíciós pártok, és ez nem jó dolog. Erdély­ben is meg vannak riadva attól, hogy el fogják veszíteni a jövő évi választásokat. Ez, sajnos, lehetsé­ges, de nem a „magyar kérdés" mi­att fogják elveszíteni, hanem a gazdasági és szociális problémák miatt. Ezért van az, hogy Aradon, ahol mindeddig példás volt az együttélés, most sikerült bizonyos feszültségeket kelteni. Remélem azonban, hogy előbb-utóbb lecsil­lapodnak a kedélyek - mondta az RMDSZ szövetségi elnöke. Bukarestben egyébként Adriana Saftoiu kormányszóvivő tegnap délelőtt jelentette be hivatalosan, hogy Radu Vasile kormányfő Va­lériu Stoica államminisztert, az igazságügyi tárca vezetőjét bízta meg azzal, hogy sma Aradon kép­viselje a miniszterelnököt „a román-magyar megbékélési em­lékpark alapkőletétele alkalmából tartandó ünnepségeken". Koszovo Polje után a KFOR Orahovacban is lépni fog Barikádellenes akció MTI-TUDÓSÍTÁS Pristina/Belgrád. A koszovói nemzetközi békefenntartó erők (KFOR) tegnap felszámolták a Koszovo Poljénél emelt úttorla­szokat. Mint Roland Lavoie, a bé­keerők kanadai szóvivője pristi­nai sajtóértekezletén elmondta, a KFOR katonái reggel ötkor léptek akcióba a Pristinától 7 kilométer­re délnyugatra fekvő városnál. A komolyabb incidens nélkül lezaj­lott, másfél órás „hadművelet" idején az úttorlaszoknál 20-30 szerb tartózkodott. A katonák te­vékenységének akadályozása mi­att néhány személyt rövid időre őrizetbe vettek. A Pristinából a nyugat-koszovói Pecbe vezető, s az egyik legfonto­sabbnak számító közút Koszovo Polje-i szakaszán a múlt hét köze­pén emeltek úttorlaszt a szerb la­kosok. Ezt tiltakozásul szánták amiatt, hogy nem sokkal korábban egy közeli piacon becsapódó két aknagránát kioltotta két szerb éle­tét és félszáz társukat megsebesí­tette. A helyi albán lakosság né­hány nappal később „ellenbariká­dokkal" lezárta a szerb negyedhez vezető több utat. Michael Jackson tábornok, a KFOR leköszönő brit parancsnoka el­mondta, hogy a békeerők hasonló módon kívánnak eljárni az oraho­vaci albán blokádnál is. A közép-ko­szovói városnál az albán lakosság zárta le a nyáron a bevezető utakat, meggátolandó az orosz békefenn­tartók helyszínre vezénylését. Megszületett a palesztin-izraeli útmegállapodás Talán összekötő lesz... MTI-HIR Jeruzsálem/Gáza. Izrael és a Pa­lesztin Hatóság tegnap aláírta azt a megállapodást, amelynek értel­mében megnyitják a Ciszjordánia és a Gáza-övezet között összeköt­tetést teremtő autóutat a paleszti­nok közlekedése számára. A meg­állapodást Slomo Ben Ami izraeli biztonsági miniszter és Dzsemil Tarifi, a polgári ügyekért felelős palesztin miniszter írta alá egy je­ruzsálemi szállodában, miután si­került rendezni az izraeli területen át vezető útvonal használatával kapcsolatban felmerült biztonsági kérdéseket és a szuverenitással összefüggő problémákat. Ben Ami újságíróknak kijelentette: az utat egy vagy két héten belül nyitják meg a forgalom előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom