Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)
1999-10-05 / 229. szám, kedd
8 REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÚJ SZÓ 1999 OKTÓBER 5 A szomszédok eredményes küzdelme a hídért Esztergom és Párkány UJ SZÓ-FELDOLGOZAS A két szomszéd testvérvárosi kapcsolata 1991-ben szerződés aláírásával legalizálódott, de az együttműködés ennél régebbi keletű. A kultúra és az oktatás területén napi kapcsolat létezett, a Piktor elnevezésű nemzetközi gyermek képzőművészeti és honismereti tábort például évek óta közösen rendezi meg az esztergomi József Attila Általános Iskola és Párkány városa. Rendszeresek a két város kulturális és városfejlesztő bizottságainak találkozói és az ott élő művészek közös bemutatói. 1993-ban együttműködési szerződés jött létre a párkányi Déli Régió Ipartestülete és Esztergom Város Ipartestülete között. A testületek évente két alkalommal nemzetközi üzletember találkozót rendeznek Kovácspatakon. Közös, kétnyelvű kiadványokat is megjelentetnek és együtt dolgoztak ki egy több országra kiterjedő PI LARE pályázatot. A két város közös külkapcsolatait javította, amikor 1994 szeptemberében kishatárforgalmi átkelőből nemzetközi átkelőhely lett. A legismertebb együttműködéssé azonban a Mária-Valéria híd felújítása érdekében kifejtett közös munka vált. Az ötlet 1990-ben vetődött fel és már 1991-ben mindkét városban civil mozgalmak alakultak az újjáépítés támogatására. A híd jelentőségéről, szerepéről a két város polgármestere nemzetközi konferenciák egész során fejtette ki véleményüket. A hídért hagyományosan koncerteket is szerveztek mindkét városban. 1991 óta Esztergom és Párkány Hídbizottságai rendszeresen közös üléseket tartottak, ahol meghatározták a híddal kapcsolatos legfontosabb tennivalókat. Munkájukat nyolc év múlva koronázta siker, amikor is a kormányfők által aláírt szerződés karnyújtásnyira hozta a két város közvetlen összekötésének lehetőségét. A visegrádi országok nyugati fejlődési zónáját az ún. „közép-európai banán" nagyvárosai alkotják Tengelyek és városszövetségek Munkahelyeket teremtenek a multinacionális cégek Két város egy névvel ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A Komárom túloldalán fekvő ÚjSzőnyt csak 1896-ban, a Duna híd megépítése után csatolták a városhoz, de az I. világháborút követő trianoni döntés hamarosan újra elszakította őket. A magyar oldalon ezután presztízsokokból felfejlesztették az ottani városrészt, amelyei 1930-ban egy belügyminisztériumi rendelettel neveztek el hivatalosan is Komáromnak. A két város polgárai természetesen végig szoros emberi kapcsolatokat ápoltak. A hivatalos kapcsolatfelvétel azonban sokáig váratott magára. 1987-ben a két városi hivatal tett egy sikertelen próbát, de erre igazán csak 1989 után nyílt lehető ség. A két önkormányzat végül 1993-ban kötött testvérvárosi szerződést. Ennek értelmében a városi média segítségével biztosítják a kölcsönös informálódást, közösen vitatnak meg környezetvédelmi és területfejlesztési programokat, indítványozzák a civil szervezetek, egyházak, oktatási és kulturális intézmények együttműködését. A megállapodás kitér a gazdasági együttműködés és kölcsönös munkavállalás lehetőségére is, ami éppen most, a multinacionális cégek túloldali megjelenésével kap különös hangsúlyt. A két város között kialakult sokszínű szoros kacsolatot a két polgármester közösen mutatta be Goriziában, a trieszti egyetem által tavaly nyáron Határvárosok-város határok nélkül címmel szervezett konferencián. Már negyedik éve közös nagy demonstrációként rendezik meg a Komáromi Napokat, de a déli szomszéd rendszeresen bekapcsolódik Komárom legismertebb fesztiváljaiba, a Lehár-napokba, a Jókai-napokba és a színházi találkozókba is. Egyébként az összes túloldali iskolának bérlete van a Jókai Színházba. Idén 25. alkalommal rendezték meg a Koniárno-Komárom nemzetközi futóversenyt, amelyre azon kívül, hogy általában közel ezer versenyzőt mozgat meg, az összetartozás legrégebbi demonstrációjaként tekintenek. Az együttműködés új elemeként 1998. október 7-én interregionális megállapodást írt alá a két Komárom, valamint Dunaszerdahely polgármestere, amely célja a térségi adottságok összekapcsolása és a meglévő humán, illetve pénzügyi források integrálása. A megállapodás alapján közös regionális tanács működik, melyben mindkét oldal önkormányzati területfejlesztési, gazdaságfejlesztési és kulturálisművelődési szakmái 5-5 főt delegáltak. A két város lépéseket tett a fogyasztóvédelem terén is. Olyan közös fogyasztóvédelmi és tájékoztatási iroda felállítását tervezik, amely egyformán védi mindkét városban a magyar és a szlovák vásárlók érdekeit. A jövőben a két város vezetői sokat várnak a friss eurorégiós szervezkedéstől, illetve a Dél-Komáromba települő NOKIA és SANYO multinacionális cégektől. Ezek ugyanis szerintük a munkaerő szabad áramlását teremtik meg a két város és vonzáskörzete Kereskedelmi kapcsolatok önkormányzati segítséggel Magyarnándor példája UJ SZO-FELDOLGOZAS A határmenti együttműködés alulról építkező helyi önkormányzati szervezkedésének egyik legérdekesebb példája az 1300 lakosú Magyamándor által szervezett „IPOLY" Magyar-Szlovák Regionális Kiállítás és Vásár. Az akcióra 1992óta kerül sor és alapgondolatát, a közös szlovák-magyar útkeresést 1997-ben európai útkeresésre bővítették. A rendezvény kezdettől fogva arra törekedett, hogy Nógrád megye északi régiója és a határ túloldalán fekvő szomszédos régió gazdasági kapcsolatainak erősítésével javítsa a jószomszédi viszonyt és egymás kulturális értékeinek megismerését. A szervezők szerint egyébként nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is egyedülálNapjaink egyik legnehezebb gazdaságpolitikai kérdése, hogy miként képes alkalmazkodni Közép-Európa az új regionális folyamatokhoz. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A posztszocialista ipar versenyképessége gyenge és nem számolhatunk a régi ipari körzetek gyors kilábalásával a válságból. A területi szerkezet átrendeződését a kedvezőtlen infrastrukturális ellátottság is fékezi. A gazdaság átalakulása a vállalkozások robbanásszerű terjedését eredményezte. Ugyanakkor az állami tulajdon lebontása lassú, az új vállalkozások pedig gyengék, nem tőkeerősek. A külföldi tőke A határok mentén még jelentős a szürkegazdaság szerepe. érdeklődése változó, főleg a fejlett infrastruktúrával rendelkező térségekre összpontosul. A gazdasági kapcsolatok kialakításának lehetőségét tovább nehezíti, hogy a településközi kapcsolatok a korábbi központi irányítás maradványai miatt csak nehezen szerveződnek, lassan alakulnak a piac formálta és az önkormányzati kezdeményezésekre épülő együttműködések. Az országhatár menti kapcsolatok kimondottan erősek a nyugati határok mentén érintkező EU országokkal. A makrorégió közös határszakaszain éppen a piacgazdaság kialakulatlansága miatt a szürkeés feketegazdaságnak van még jelentős szerepe. Az együttműködés pedig esetenként a politikai bizonytalanság miatt korlátozott vagy nehezen áttekinthető. A tapasztalt regionális folyamatok egyértelműen jelzik, hogy a középeurópai országok gazdasági integrációja óhatatlanul regionális integrációs formát ölt. A visegrádi csoport oszágainak gazdasága és intézményei alkalmassá válnak gazdasági integrációra, ezek a hatások egyidejűleg területi integrációs folyamatokat is megindítanak, nemcsak a szomszédos EU-országokkal, hanem a posztszocialista országokkal, közöttük Szlovákiával is. A makrorégió nyugati fejlődési zónája, amit a „közép-európai banán" Gdansk-Poznan-WroclawPrága-Brünn-Pozsony-Budapest övezete fog át. Itt dinamikus nagyvárosok találhatók, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak Ausztriával és Németországgal. A közép-európai térszerkezet innováci ós súlypontja a Bécs-Pozsony-Budapest tengely, amelynek gerjesz tő pólusait az osztrák és a magyar főváros jelenti. Pozsony a stabilizálódó szlovák gazdaság elsődleges központja, kedvező földrajzi fekvésével jó összeköttetéssel rendelkezik a nyugat-európai gazdasági centrumok felé, így fejlődésének biztosítékai tartósnak tekint hetők. A regionális fejlesztési stratégiák meghatározzák a térségek fejlesztési irányelveit, de azok kapcsolódó lehetőségeit nem fésülik össze, Mazsorettek a somorjai vásáron. A kulturális kapcsolatok megteremtették a határokon átnyúló együttműködés alapjait. (Archív felvétel) így az elképzelések széles skálán mozognak. Azokban számos elem azonos sőt, egymásnak a konkurenciáit tartalmazzák, míg mások hiányoznak vagy éppen párhuzamosanjelennek meg. Meg kell említeni azt is, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokat döntően befolyásolják a politikai nézetkülönbségek, melyek végleges rendeződése után lendületet kaphat a térség fejlődése, s új térségi potenciálok alakulhatnak ki. Mindkét gazdaság átéli napjainkban a rendszerváltás okozta szerkezeti és tulajdonviszonyi átrendeződést. Új elemként jelent meg a Bécs-Pozsony-Győr városi együttműködés vagy városszövetség. Ez más, mint a hagyományos határmenti együttműködés, mivel fejlődési tengely mentén szerveződő kapcsolatok már a hálózati együttműködést testesítik meg. Ennek kezdeményeit az INTERREG II EU-s program is támogatja. így lényegében megkezdődött a tengely mentén a városzszövetség első hálózati elemeinek kialakítása. Ezt segíti elő, hogy a PHARE CBC program keretében a három központ és azok térségére együttműködési stratégia kidolgozása kezdődött meg, ami vélhetően 1999 év végére már meghatározza a jövőbeni városhálózat szervezeti és intézményi rendszerét. Ennek megvalósulása esetén meg kell, hogy jelenjenek mindkét ország mikrogazdasági kapcsolataiban is a fejlődés elemei. Az Ipoly Eurorégió szervezői évekig tartó közös munka és együttműködés eredményeire építhetnek Az Ipoly völgye közösen fejlődhet ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS „Az Ipoly vidék politikai határral történt erőszakos kettéosztását követően az egykor virágzó kultúrával és gazdasággal rendelkező terület mindkét országban kilátástalan helyzetű válságövezetté változott, kulturális és gazdasági élete elhervadt, az Ipoly hidak többségét felszámolták, átkelőhelyeket szüntettek meg, a vasúti fővonalak kereszteződését felszedték, az Ipolyt szinte teljes hosszában csatornásították, ivóvízkészleteinek jelentős részét tönkretették és élővilágát jórészt elpusztították - áll az Ipoly Szabadegyetem 1994-ből származó nyilatkozatában. Az Ipoly két partján ennek ellenére már évek óta élénk együttműködés folyik. A legismertebb ezek közül valószínűleg az Ipoly Unió munkája, amely az elmúlt években egy sor természetvédelmi és környezetvédelmi projektet valósított meg. Ehhez társult 1995-ben az Ipoly-táj Fejlesztési Alapítvány, amely legeredményesebb tevékenységének éppen az Ipoly Unióval közösen szervezett Ipoly Szabadegyetemet tartja. Ennek résztvevői az évek során képet kaphattak szülőföldjük szinte minden területéről. 1994ben a folyóvölgy természeti értékeivel és történelmével ismerkedtek, de a szabadegyetem már akkor is egy olyan hétvégi tréninggel végződött, amikor a hallgatók közösen keresték, mit is tudnának tenni természeti és humán értékeik megőrzéséért. Ehhez a következő évben is hűek maradtak, 1995 végén már az Ipoly-Duna Nemzeti Park előkészítéséről hallgattak előadásokat, sőt egy Ipoly Öko Eurorégió megalapítását tervezgették. így ment ez négy évfolyamon keresztül és a közös munkának köszönhetően a politikai változások után már valós alapjai voltak a határmenti együttműködés egyik legfontosabb intézményi feltétele, egy eurorégió megalapításának. Ennek megfelelően 1999. árpilis 14-én Balassagyarmaton hat polgármester és 12 civil szervezet vezetői szándéknyilatkozatot írtak alá a szervezet megalapításáról. Az együttműködés Magyarországon 105 önkormányzatot és 230 ezer polgárt, nálunk pedig 218 Nálunk lehetetlen nemzetközi szervezet bejegyzése. önkormányzatot és 210 ezer polgárt érint. Az alapszabály elkészítése után szeptember elején írták alá az alapító szerződést. Az első közgyűlést november elejére tervezik, erre már az érintett összes önkormányzatot meghívják és addig ezek dönthetnek is a csatlakozásról. Hamar kiderült azonban, hogy a kedvező politikai körülmények ellenére a helyzet azért nem ennyire egyszerű. Mivel Szlovákia sem az 1980-as Európai Keretegyezményt, sem pedig az 1983-as Európai Térségi Tanácsi Szabályzatot nem ratifikálta, nem tudnak mind a két országban bejegyezhető szervezetet létrehozni. Emiatt országonként külön-külön hoztak létre egy szervezetet, amelyek azután együttműködési szerződést kötnek. A lényeg azonban a tartalom, és ebben a tekintetben az Ipoly Eurorégió nagyon magasra tette a mércét. Közös gazdaságfejlesztés keretében a pénzügyi, természeti és társadalmi erőforrásokat szeretnék a térségen belül tartani és lefaragni a versenyképességben ma meglévő hátrányokat. Ennek fontos része a térségi infrastruktúra és közlekedési rendszerek összehangolása és újabb határátkelőhelyek nyitása a vasúti szállítás, a kerékpáros közlekedés és a tömegközlekedés összehangolt fejlesztéséhez. ló, hogy egy kis település ilyen jellegű, határokon átnyúló rendezvényt tart. Magyarországon mindenesetre az állami szervek is honorálták az igyekezetüket, bekerültek a Szlovákiára kidolgozott magyar országos programba, illetve az Örszágos Idegenforgalmi Hivatal által támogatott rendezvények közé. A háromnapos Ipoly Expo-t a szokásos 90120 kiállító mellett egyébként minden esetben folklóregyüttesek fellépése, divatbemutatók és termékkóstolók kísérték. A rendezvény felett 1995-ben Göncz Árpád magyar, 1996-ban pedig Michal Kováč szlovák államfő vállalt fővédnökséget. 1997-ben Európa Napot is tartottak, amely keretében sor került az EU országok nagykövetei tanácskozására, illetve egy konferenciára a NATO csatlakozás regionális hatásairól. A Csallóköz és a Mátyusföld szlovák-magyar-osztrák hármas együttműködésben is gondolkodhat Egyre szorosabb kapcsolatok az EU felé Az oldalt a szlovák-magyar határokon átnyúló együttműködésről rendezett konferencia anyagaiból Tuba Lajos szerkesztette ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A határmenti együttműködés egyik feljövőben lévő térsége a Csallóköz és a Szigetköz, amelynek nagy előnye, hogy az EU-tag Ausztria felé is kapcsolódást jelent. Institucionális szinten a kapcsolatok most éledeznek, amire a Győr-Sopron-Moson Megyei Önkormányzat, illetve a Csallóköz és Mátyusföld településcsoportját képviselő polgármesteri szövetséggel kötött szerződés utal. Szorosabb együttműködés ezenkívül a Csallóközi Városok és Falvak Társulása, illetve a másik oldalon dolgozó Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége és a Nyugati Kapu Kistérségi Fejlesztési Társulás között várható. Ezekhez az eddig tartott Hármashatármenti Találkozók teremtenek jó kiindulási alapot. Hagyományokkal azonban igazán eddig csak a helyi szinten kialakított kapcsolatok rendelkeznek. Mosonmagyaróvár először Somorjával írt alá együttműködési nyilatkozatot, amely a nyilvánosság számára leginkább a Katica Nemzetközi Gyermektánc Találkozó megrendezésében nyilvánul meg. Másodikként pedig Szenccel került ilyenre sor. A szenei együttműködés évekig akadozott, de a szlovákiai politikai változások után az ő hozzáállásuk is gyökeresen megváltozott és így aláírhatták az együttműködési nyilatkozatot. A kulturális kapcsolatok építésében egyre komolyabb szerepet kap a mosonmagyaróvári Flesch Károly Kulturális Központ, amely anyagilag eddig is támogatta az Éberhardi Nyár és a Tejfalusi Falunap rendezvényeit. A német-magyar gyökerű Rajka pedig 1997-ben elsőként Gútorral vette fel a kapcsolatot, mivel Rajka negyven százalékát az onnét kitelepített lakosság alkotja. A Mosonmagyaróvár környéki közös fejlesztési lehetőségek között a helybeli vezetők leginkább a MosonmagyaróvárKöpcsény-Járfalu hármas ipari park létrehozását, a kerékpárút-hálózat összekötését, Kisbodak-Bodak, illetve Gönyű és Kolozsnéma közötti határátkelő megnyitását említik. A természetvédelem terén a következő lépés a Dunai Nemzeti Park létrehozása lehetne. A határmenti együttműködés érdekes megnyilvánulása található a három határ találkozópontja körül. Itt először egy 1992-cs oroszvári nemzetközi szobrász-alkotótáborban készült műveket helyeztek el és a szoborpark azóta is folyamatosan bűvül. A magyar-szlovák-osztrák kapcsolatépítés fórumává az elmúlt két évben az ausztriai Németjárfalun kezdett Kommunális Fórum vált. Tavaly ezen 11 osztrák, 12 magyar és 5 szlovák település képviseltette magát. Idén hasonló alapon Dunakilitiben a Lajta és Duna árvízvédelméről, a víziturizmus lehetőségeiről és a túzok védelméről volt szó. Az együttműködés jelenleg meglehetősen laza formában létezik, de a résztvevők szerint hamarosan konkrét feladatokra szolgáló szabályozottabb együttműködést kell létrehozni. Első lépésként ilyen lehetőségként az ideiglenes határátkelők megnyitása, kishajók beléptetése a Szigetközbe, illetve a környezetvédelem vetődött fel.