Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-30 / 251. szám, szombat

8 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 30. Először sikerült új baktériumot életre kelteni Művileg csökkentett élet Az Amerikai Egyesült Államok a katonai technológiák terén egyre inkább elhúz a NATO európai tagállamaitól Egyre mélyülő katonai szakadék A „gyilkos rakéta" működése HÍRÖSSZEFOGLALÓ Faust és Frankenstein laboratóri­umban akart életet létrehozni. Az ő nyomukba szegődött most Craig Venter amerikai génkutató, aki be­jelentette, hogy a Mycoplasma genitalium nevű mikroorganizmus burkából és néhány génjéből sike­rült egy új baktériumot életre kel­tenie. A vírusok és a baktériumok között félúton álló Mycoplasma az embernél a nemi szervek megbete­gedését idézi elő. Az önmaguk rep­rodukálására képes organizmusok között ennek van a legkevesebb, csak 470 génje. Venter egyik gént a másik után eltávolítva igyekezett kideríteni, hol van a genetikai léte­zés minimuma. így sikerült az élet­képes Mycoplasma génjeit 300-ra csökkentenie. Ezeket a nélkülöz­HÍRÖSSZEFOGLALÓ Egy tudományos szempontból már „leírt" műholdon elhelyezett kicsiny űrtávcső lett az első, amelynek sikerült csillagrengést megfigyelni egy a Naptól különbö­ző, de hozzá hasonló csillagon. Az idén pályára állított WIRE műhol­dat egy 30 cm-es, infravörös táv­csővel látták el, azonban már már­cius 8-án, alig négy nappal felbo­csátása után bejelentették, hogy a berendezés hűtését biztosító hid­rogén hűtőgáz elszökött, és így esély sincs a tudományos program teljesítésére. Ám volt valami a fe­délzeten, ami még működött: egy 5 centiméteres kicsi távcső, amelynek az volt az eredeti fel­adata, hogy a műhold irányításá­hoz szolgáltasson adatokat. A Ka­liforniai Egyetem csillagásza, De­rek Buzasi ötlete volt, hogy ez a pi­ci távcső talán még felhasználható komoly tudományos kutatásra. Buzasi ezért megkereste a NASA­t, és engedélyt kapott arra, hogy HÍRÖSSZEFOGLALÓ 1777-78 tele, amit George Wa­shington csapatai átfagyoskodtak a pennsylvaniai Valley Forge-ban, még az enyhébbek közé tartozott abban az időszakban. A 15-19. század közti korszakból számtalan történelmi dokumentum igazolja a klíma hűvösebbé válását. Nem vé­letlenül kapta ez az időszak a kis jégkorszak nevet. Most azonban már geológiai bizonyítékok van­nak arra is, hogy eme bizonyos kis jégkorszak nem volt egyedülálló, csupán egy azok közül, melyek igen régóta megmutatkoznak az Eszak-Atlantikumban és talán az egész bolygón is. Az Amerikai Geo­fizikai Unió ez év tavaszán tartott ülésén több kutatócsoport is beszá­molt arról, hogy az észak—atlanti régióban a tengeri üledékekben apró, mikroszkopikus méretű üle­dékdarabkákat találtak, melyek az észak-amerikai és a grönlandi jég­HÍRÖSSZEFOGLALÓ A münsteri Szövetségi Mező- és Erdőgazdasági Intézetben dolgozó Hubert Gemmeke arra jött rá, hogy a galambok és a varjak nem csipegetik fel a mezőről a kukori­ca-, a napraforgó- és a repce­magvakat, ha a vetőmagokat elő­zetesen valamilyen ártalmatlan élelmiszerszínezékkel kék, ibolya, vagy rózsaszínűre festik. Noha az alkalmazott színezékek nem mér­hetetlen géneket mesterséges kro­moszómákhoz kapcsolva egy sejt belsejébe akarják juttatni. Ameny­nyiben az ilyen sejt akár egyszer is osztódni képes, céljához jutott: si­került megteremtenie az első, ön­maga megkettőzésére képes mes­terséges rendszert. Reméli, hogy ez tíz éven belül sikerülhet. Jones Hellwage, a hamburgi Trópusi In­tézet molekuláris biológusa sze­rint azonban ez nem lenne új élet­nek tekinthető. Csupán egy műkö­dőképes replikációs apparátus, amely gondoskodik arról, hogy megtörténjék az osztódáshoz szükséges gének korrekt leolvasá­sa. Az így létrehozott Mycoplas­mának ugyanis hiányozna az a ké­pessége, hogy természetes környe­zetében, emberi vendéglátóján megtelepedjék. (TV) használhassa a kamerával is fel­szerelt kicsinyke távcsövet. A WIRE műholdat üzemeltető kuta­tókkal együtt így sikerült megfi­gyelniük az Alpha Ursae Majoris, a Nagy Medve csillagkép egyik fé­nyes sárga csillagának rezgéseit. Ez az első példa arra, hogy sikerült egy a Naphoz hasonló, közönsé­ges, nyugodt csillagon megfigyel­ni úgynevezett csillagrengéseket. Ezek megfigyelése azért fontos, mert az így kapott adatokból a csillagászok sok mindent meg tud­nak mondani a csillag koráról, tö­megéről és kémiai összetételéről. „Nagyon örültünk annak, hogy va­lamire mégis használható a sok éves munkával elkészített mű­hold" - mondta Carol Lonsdale, a WIRE projekt kutatócsapatának vezetője. Á kicsiny távcső átmérő­je mindössze kétszázad része a legnagyobb földi távcsövének (Hawaii Keck II), mégis bizonyos feladatokat tízszer olyan gyorsan elvégez mint az, mert nem zavarja a légkör. (BBC News) takaróról levált jéghegyek olvadá­sa során kerültek az óceánfenékre. Ráadásul e részecskék száma az üledékrétegekben nagyjából 1500 évenként jelentősen megugrik. E tendenciát 140 ezer évre visszame­nően elég megbízhatóan lehet iga­zolni, ami egyértelművé teszi, hogy kis jégkorszakok egész soro­zata követte egymást, meglehető­sen szabályos időközönként. Ko­rábban több kutató „a" kis jégkor­szakot a felfokozott vulkáni tevé­kenységgel hozta összefüggésbe, ám ez a teória az új ismeretek bir­tokában kizárhatónak tűnik, mert a vulkánosság nem mutat ilyen szabályos ciklusosságot. A vizsgá­latok azt is kimutatták, hogy a klí­ma nagyjából 1500 éves oszcilláci­ója már a pleisztocén idején is megvolt, s a jégbe fagyott, majd onnan kiolvadt üledékszemcsék mennyisége a holocénban, az utóbbi 10 ezer évben is elég szabá­lyosan változott. (TV) gezók, a szokatlan szín elveszi a madarak kedvét a fogyasztásuktól, ami a vetéskor kedvező. A szín ha­sonló módon elriasztja a fácánokat is. Viszont a madaraknak különösen ízletes kölesmagtól a színezés sem veszi el az étvágyukat. Gemmeke azt ajánlja, hogy a színezett mag­hoz még valamilyen erősszagú anyagot is keverjenek, és ez teljes védelmet nyújt majd a madarak fa­lánkságával szemben. (FAZ) A nyugat-európai NATO-szö­vetségesek igazából még be sem fejezték a koszovói légi háború tanulságainak elem­zését, amikor az Egyesült Ál­lamokkal szembeni katonai­technológiai hátrányuk újabb keserű piruláját kel­lett lenyelniük. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Október elején az amerikai légierő sikerrel hajtotta végre azt a kísér­letét, amely során a csendes-óceá­ni Marshall-szigetekről fellőtt ra­kéta a levegőben megsemmisítette a 6800 kilométerre lévő kaliforniai Vandenberg-bázísról indított Mi­nuteman rakétát. Az utóbbi az Egyesült Államok ellen indított ballisztikus rakétatámadást volt hivatott szimulálni. A maga nemében egyedülálló teszt százmillió dollárba került. A Pentagon a Reagan-korszak csil­lagháborújára hasonlító rakétael­hárító programra (angol rövidí­téssel NMD) 2005-ig összesen 10,5 milliárd dollárt kíván költe­ni. Az NMD és az előirányzott forrá­sok álomszerűnek tűnnek a nyu­gat-európaiak szemében. Pedig a koszovói légicsapások, pontosab­ban a végrehajtásukban megmu­tatkozott amerikai fölény is világo­san jelezte, hogy milyen nagy az úgynevezett technológiai szaka­dék az Egyesült Államok és nyu­gat-európai szövetségesei között. Az amerikai fölény jelez­te az úgynevezett tech­nológiai szakadékot. Az amerikai haderő globális bevet­hetőségéhez hasonlatos képessé­gekkel - repülőgép-hordozóval bí­ró hadiflottával - jelenleg két eu­rópai állam, Franciaország és Nagy-Britannia rendelkezik. A mo­dern hadviselés szempontjából ki­emelt fontosságú felderítés, megfi­HÍRÖSSZEFOGLALÓ Belga tudósok kifejlesztettek egy olyan oltást, amely állításuk sze­rint életre szóló védelmet nyújt az évente százezrek halálát okozó influenzavírus ellen — a humánkí­sérletek még hátravannak. A csak több év múlva termékké váló fej­lesztés óriási piacot ígér gyártójá­nak. A ma használatos influenza elleni oltások csak az esetek 80 százalé­kában hatásosak. Ráadásul évente meg kell ismételni azokat, hiszen a vírus minden évben új mutációban terjed szét a Földön. Egy belga ku­tatócsoport Walter Fiers profesz­szor vezetésével viszont életre szó­ló védelmet ígérő oltással állt a vi­lág elé. A szer egyelőre csak állat­kísérletben bizonyult hatásosnak, a szükséges humánkísérletek még hátravannak. Hatáselve a polio­vagy hepatitisvakcináéra emlékez­tet: gyermekkorban teszik az em­bert védetté, s az marad egész éle­tében. A vakcina „megtanítja" a vírus és a baktérium felismerésére a szerve­zetet, amely ekkortól maga is elő­állíthatja a szükséges ellenanya­got, megakadályozva a „támadó" szétterjedését. A megfelelő oltó­anyag megtalálását a vírus folya­matos változása nehezíti. Fiers csoportja viszont azt mondja, hogy megtalálták a vírus azon pontját, amely soha nem módosul, ellentétben a kórokozó majdnem összes többi, állandóan mutálódó részével. A szervezet védekezórendszerének eszerint gyelés és a kommunikáció terüle­tén azonban e két ország is jócskán lemaradt. A koszovói háború ide­jén a nap 24 órájában negyven amerikai műhold figyelte a balkáni eseményeket, Európa teljes mér­tékben ki volt szolgáltatva a wa­shingtoni információtovábbítás­nak. Párizs és London egyébként még a koszovói konfliktus előtt, tavaly decemberben a katonai együtt­működést és fejlesztést célzó Saint Maló-i kezdeményezéssel igyekezett előremozdítani az ad­dig csak szavakban létező euró­pai védelmi identitást. A francia Aerospatiale Marta és a német­amerikai DaimlerChrysler kon­szernhez tartozó Dasa fúziójával idén októberben létrejött EADS repülőgép-, űrkutatási és védelmi ipari óriás elvben komoly poten­ciállal rendelkezik, hogy felvegye a versenyt az amerikaiakkal. Kér­dés persze, hogy az egyes európai kormányoknak mennyire sikerül felülemelkedniük nemzeti érde­ezen pont - az M2 névvel ellátott protein - támadását kell megta­nulnia, és ezzel hatástalanítani a vírust. A kezdeti vizsgálatok alapján a vakcinát orrcsepp vagy spray for­májában kell majd a szervezetbe juttatni, ami mellesleg gyerekek­nél könnyebb is, mint az injekció. Az eddigi kedvező eredményeket egyelőre csak egereken mutatták ki, de ezen állatok immunrendsze­keiken. Például a franciák által fejlesztett Rafale és a brit-né­inet-spanyol kooperációban ké­szülő Eurofighter vadászgépek­Európa teljes mértékben ki volt szolgáltatva Washingtonnak. ból lesz-e egységes európai mo­dell. Francois Heisbourg, a párizsi Poli­tikai Tanulmányok Intézetének professzora szerint nem az a lé­nyeg, hogy az Európai Unió közös kül- és védelmi politikájáért felelős Javier Solana a NATÓ-tanácshoz hasonlatos nagyköveti testülettel veszi-e körül magát. Szerinte a leg­felsőbb európai politikai szinten jóváhagyott, a valutaunió szigorű maastrichti követelményeihez ha­sonlatos elvek szükségesek. - Eh­hez kapcsolódóan öt-tízéves prog­ramot kell indítani a tagállamok védelmi kiadásainak egyeztetett re állítólag nagyon hasonlít az em­berére. Az influenzavakcina piacra dobásáig azonban még többévnyi munka van hátra. Az viszont, aki majd megcsinálja, óriási piacra tesz szert - mutat rá a Reuters. Csak az USA-ban, Nagy-Britanniá­ban és Japánban együtt évi 120 millió influenzás megbetegedést jeleznek. Jelentkező pedig van szép számmal az influenza elleni varázsszerre. tervezésére - hangoztatja Heisbo­rug professzor, aki szerint az uniós tagországoknak kötelezettséget kellene vállalniuk arra is, hogy nem csökkentik katonai büdzséjü­ket. Ez a pont, ahol a dolgok elakad­nak. Franciaország az amerikai Predator Global Hawk pilóta nél­küli kémrepülőgéphez hasonlatos eszközök fejlesztésén dolgozik, és igyekszik újjáéleszteni a kilencve­nes évek közepén kudarcba ful­ladt francia-német katonai mű­holdprogramot, Berlinben viszont a Schröder-kormány takarékossá­gi csomagja négy év alatt 18 milli­árd márkával csökkentené a vé­delmi kiadásokat. Paul óui'es, a párizsi nemzetgyűlés védelmi bi­zottságának elnöke szerint az űr­kutatásban szerzett francia tudás önmagában kevés. Az Amerikával szembeni lemaradást csak össz­európai megoldással és ipaji­technológiai együttműködéssel lehet ledolgozni. Párizs, 1999. ok­tóber. (N-g) A brit Glaxo Plc. mostanság a Relenza nevű, hasonló hatású orrspray-je kapcsán csatázik a brit kormánnyal a termék tb-támo­gatásáról. A Relenza ugyanis meg­menthetné annak az évi átlagban négyezer brit embernek az életét, akik ma még meghalnak egy influ­enzától koruk vagy legyengült szervezetük miatt. Ez viszont több mint 100 millió fontjába kerülne a brit kormánynak. (VG) Először figyeltek meg közvetlenül csillagrengést Kicsi a távcső, de erős! 1500 évenként világszerte alapos lehűlés tapasztalható Jégkorszakok sorozata Megvan az alattomos vírus nem mutálódó, sebezhető része. Még évekig is eltarthat, amíg a szer piacra kerül Kész az egy életre szóló influenzavakcina A vetőmagvak színezése elveszi a madarak étvágyát Kerülik a tarkaságot Változatosnál változatosabb vírusok. Amilyen parányik, olyan alattomosak. Az ember és a vírusok közötti ver­senyfutás végeredménye egyelőre ismeretlen, egyáltalán nem biztos, hogy mi győzünk. (Illusztrációs felvétel) Q A* EKV 225 k m magasságban semmisíti meg a támadó rakétát Műhold követi nyomon a rakétát A Minuteman típusú támadó rakéta indí­tása a kaliforniai Vandenberg bázisról. eh fotói ratfarofc Az ún. atmoszférán túli gyilkos jármüvei (EKV) felszerelt rakétát a csendes-óceáni Marshall-szigetekről indítják Az Egyesült Államokban kifejlesztett legújabb katonai rakéta működési elve (Forrás: Le Monde)

Next

/
Oldalképek
Tartalom