Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-29 / 250. szám, péntek

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 29. Parlament előtt a Zöldjelentés: Tavaly Szlovákia lakosságának 81 százalékához jutott el a vezetékes ivóvíz Csökken az ivóvíz-felhasználás CAZDASAGI HÍRMORZSÁK A magyar Mol vetélytársai Zágráb. A magyarok gyakorlatilag elfelejthetik a Mol Rt. és az INA horvát olajtársaság fúzióját - állítja a Nációnál című zágrábi hetilap. A lap egy héttel ezelőtt adott hírt arról, hogy az osztrák OMV levelet küldött Zágrábba, amelyben ajánlatot tett a horvát olajtársaság megvásárlására. A hír állítólag viharos reakciókat váltott ki Magyarországon. A lap szerint az ENI olasz és az Enron amerikai cég is érdeklődést mutat az INA iránt. Ez utóbbi állítólag kész arra, hogy olyan összegű ajánlatot tegyen, amely felülmúlja valamennyi jelentkező ajánlatát. (MTI) Lecsúszóban a Hydrostav Pozsony. A Hydrostav Rt. az idei év első kilenc hónapja folyamán 180 millió koronás veszteséget halmozott fel, míg a tavalyi év azonos időszakában 71 millió koronás nyereséget könyvelhettek el. A cég saját termékeiből befolyt 5,1 milliárd koronás bevételei 66%-kal maradnak el a tavalyiaktól. Jozef Lukačka vezérigazgató szerint a negatív eredmények elsősorban az építőiparban tapasztalható általános visszaesés és a koronaárfolyam kedvezőtlen alakulásának a számlájára írhatók. A cég az elmúlt év végétől 2 ezer alkalmazottat bocsátott el. (SITA) A vízvezetékek és csatornahálózatok privatizációja Eltérő vélemények A víztározók a mesterséges öntözés infrastruktúrájának kulcselemei. (Illusztrációs felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A földművelésügyi minisztérium a kormány elé terjesztette az állami vízgazdálkodási vállalatok transzformációjáról szóló elképzelését, mellyel a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása, valamint a Szlovákiai Városok és Falvak Uniója is egyetért, és amely összhangban áll a kormány programnyilatkozatában foglaltakkal. A javaslat értelmében az állami tulajdonban lévő vízvezeték- és csatornahálózat ingyen kerülne a községek tulajdonába, mégpedig részvények formájában. A tervezet valamennyi községre vonatkozna, azokra is, ahol jelenleg még nincs kiépítve a vízvezeték- és csatornahálózat. 2000. július elsejétől a lakosság ivóvízellátásáért, a szennyvízelvezetésért és a lakossági szennyvíz tisztításáért teljes mértékben a városok és a falvak felelnének. A javaslattal szemben kifogásokat emelt a privatizációs tárca azt hangoztatva, hogy a vízgazdálkodási vállalatok átalakítása során a jelenlegi jogi normákból kell kiindulni. A földművelésügy tervezete a 192/1995-ös törvényre támaszkodik, melyet viszont a 92/1991-es törvény ez év szeptemberi módosítása megszüntetett. Szerintük felelőtlenség volna a városok és a falvak tulajdonába átruházni ezeket a vállalatokat úgy, hogy közben a községeknek nem lesznek anyagi és jogi lehetőségeik a tulajdonukba kerülő vagyon üzemeltetésére. A privatizációs minisztérium szerint kérdéses az is, mi képezi tulajdonképpen a magánosítás tárgyát és mi lesz a befejezetlen beruházásokkal. A földművelésügyi tárca viszont kitart eredeti álláspontja mellett. A kérdésben a végső döntést a kormánynak kell meghoznia, (v-s) Pozsony. A parlament mezőgazdasági bizottsága a múlt hét elején tárgyalta meg a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint az erdőés vízgazdálkodás helyzetét taglaló ún. Zöldjelentést. Az alábbiakban a vízgazdálkodásra vonatkozó részt ismertetjük. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A jelentésből kiderül, hogy Szlovákiában 314 650 hektár öntözhető, viszont csak 298 277 hektáron üzemképesek az öntözőberendezések. A mezőgazdaságban uralkodó rossz anyagi helyzet rányomta bélyegét ezen berendezések kihasználására is, a termelők ugyanis tavaly csupán 70 ezer hektárt öntöztek. Negatívumként könyvelhető el az a tény is, hogy az öntözésre nyűjtott állami támogatást megkésve kapják meg a termelők. 1998-ban az előző évhez képest további harmincezer személyhez jutott el a vezetékes ivóvíz, ami azt jelenti, hogy Szlovákia lakosságának több mint 81 százaléka veheti már igénybe ezt a szolgáltatást (a tervek szerint arányuk 2005-ig 84-85 százalékra emelkedik). A vezetékes ivóvízzel ellátott községek aránya elérte a 68 százalékot. Az öntözésre nyújtott támogatást a termelők megkésve kapták meg. Kedvezőtlenebb a helyzet a csatornahálózat kiépítettségét tekintve: a községek mindössze 14,5 százalékában található központi szennyvízelvezető csatorna, a lakosság számát tekintve pedig 53,4 százalékos ez az arány (2005-ig a cél: 57 százalék). 1990-hez képest csökkent az egy lakosra átszámított napi vízfelhasználás: míg 1990-ben ez az érték 433 liter volt, 1998-ban 274,9 liter, a háztartások vízfelhasználása pedig 131,6 liter naponta és személyenként. Összehasonlításként megjegyezzük, hogy ez utóbbi érték az Európai Unió országaiban 147 liter. A pénzügyminisztérium rendelete alapján 1999. január elsejétől egy köbméter ivó- és nem ivóvíz szabályozott ára a háztartások számára maximum 8 korona lehet; ez az ár a 6 százalékos hozzáadottérték-adót is tartalmazza. A szennyvízelvezetés ára a tavalyihoz képest változatlan maradt, vagyis 4 korona köbméterenként (6 százalékos HÉA-val együtt). A többi fogyasztó számára szerződéses árak vannak érvényben, és köbméterenként 16,70 korona körül mozognak. A felszíni víz árát még 1996-ban szabályozták és köbméterenként 1,90 koronás maximális árat állapítottak meg. A HÉA hatról tíz százalékra történő emelésével 1999. július elsejétől ez az érték 2 koronára emelkedett. Az elképzelések szerint 2000-ben a maximális árat konkrétan megszabott ár váltaná fel, ezáltal megszűnnének a szerződéskötéskor felmerülő problémák. Az állami vízgazdálkodási vállalatok összességükben veszteséggel zárták a tavalyi évet. Igaz ugyan, hogy az öt állami víz- és csatornamű, a Besztercebányai székhelyű Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat, valamint a pozsonyi Hydroconsult 50,2 millió korona nyereséget mutatott ki, a pozsonyi Vízgazdálkodási Építővállalat viszont 1100 millió korona veszteséget halmozott fel. (v-s) Részletesebb információt az Általános Hitelbank Rt. kirendeltségein kaphat.