Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-28 / 249. szám, csütörtök

10 KULTÚRA ­OKTATÁS ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 28 A Böngésző nyertesei A Vasárnap 42. számában fel­tett kérdésre a héten 378 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-5Ö0 koronát Szabó László komáromi, Vassné K. Jolán kaposkelecsényi és Orosz Ró­bert losonci olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: a 2. helyen. (A 286/1992 Tt. számú adótör­vény 36.§-a alapján a nyeremé­nyek összegéből 15% jövede­lemadót vonunk le.) (v) Akadémiai Zenei Ősz Nyitra. Tegnap az akadémiai énnekkar fellépésével meg­kezdődött a Nyitrai Konstantin Egyetem zenei tanszéke által rendezett koncertsorozat. No­vember 10-én, a Nyitrai Városi Múzeumban az egyetem szlo­vák női énekkara, valamint a Józsa Mónika által vezetett ma­gyar kamarakórus lép fel. A dá­niai Strostrom kamarakórust hallhatja a közönség november 17-én, december 8-án pedig a Besztercebányai Bél Mátyás Egyetem vegyes kara vendég­szerepel Nyitrán. (bee) Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. AVámbéry Irodalmi Kávéházban ma 18 órától A. Szabó László, az SZK Oktatási Minisztériuma Nemze­tiségi Főosztályának vezetője mutatja be Csicsay Alajos Em­bernevelők című könyvét, (ú) Ingyenes galérialátogatás Pozsony. Ingyenes galérialáto­gatásra invitálja a képzőművé­szet kedvelőit a pozsonyi Szlo­vák Nemzeti Galéria október 31-én. Az érdeklődőket 15 órá­ra várják az Esterházy-palotába, ahol Zuzana Bodnárová művé­szettörténész kalauzolásával is­merkedhetnek a 20. század al­kalmazott művészetével, építé­szetével és formatervezésével a galéria állandó kiállításán, (tb) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Don Quijote 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ahogy tetszik 19 KIS SZÍNPAD: Tangó 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Vértestvérek 19 THÁLIA SZÍNHÁZ: Kakuk Marci szerencséje 11,19 (vendégjáték Tornaiján) MOZI POZSONY HVIEZDA: Szökevény menyasszony (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR-: Kuckók (cseh) 18.30, 20.45 Tökéletes katona 2. (am.) 15.30, 17 MLADOSŤ: Pókerarcok (am.) 17.45 YMCA: A Thomas Crown ügy (am.) 15.30, 18, 20.30 901-es FILMKLUB: Az utolsó pillangó (cseh-fr.) 18 Az utolsó császár (ol.-kínai) 19.44 CHARLIE CENTRUM: 101 kiskutya (am.) 17 Bigyó felügyelő (am.) 17,20.45 Vadiúj vadnyugat (am.) 18.30, 20.30 Lola az életéért fut (ném.) 19 Little Voice (am.) 18 Mondd, mi a szerelem (svéd) 18.15 KASSA TATRA: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 16, 18, 20 CAPITOL: Szö­kevény menyasszony (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: Tökéletes katona 2. (am.) 16, 18, 20 DRUŽBA: Szökevény menyasszony (am.) 15.45, 18, 20.15 IMPULZ: Loch Ness (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Visszavágó (am.) 17, 19 LÉVA - JUNI­OR: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 16.30,19.30 SLOVAN: Egy szo­balány naplója (fr.) 19 ZSELÍZ - VÁROSI MOZI: Taxi (fr.) 19 NAGYKAPOŠ - ZEMPLÉN: Múmia (am.) 19 GYŐR CINEMA CITY: Múmia (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Csillagok háborúja: Baljós árnyak (am.) 14.30, 17, 19.45 Csúcsformában (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Bigyó felügyelő (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Apafej (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Az Átok (am.) 14.45, 17.30, 20.15 Sztárom a párom (ang.) 14.45, 17.30, 20.15 Tökéletes katona 2. (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 A KOMÁROMI BANKÓ A második díj egy videokamera volt, de a bel- és külföldi tévénézők számos jutalmat ajánlottak fel Pozsonyiak sikere Budapesten st*'/%•// t-fí iNllllSsÉlllÉll Milliók drukkolták és nézték végig múlt szombaton a Du­na Televízió történelmi diák­vetélkedőjét, amelyen a po­zsonyi Duna utcai gimnázi­um háromfős csapata a má­sodik helyen végzett. VOJTEK KATALIN Dr. Szénássy Zoltán nemrég megjelent könyvében a legendássá vált komáromi bankó történetét dolgozza fel A numizmatilcusok féltve őrzött ereklyéi badságharc idején Komáromban. Korabeli naplórészletek, feljegyzé­sek, újságcikkek hitelesen tudósíta­nak arról, milyen kétségbeesetten harcolt Komárom lakossága a sza­badságért. 1849 januárjától, a fő­város kiürítése után Komárom kénytelen volt önállóan, a kor­mánytól függetlenül intézkedni ha­dászati kérdésekben csakúgy, mint a gazdasági életet szabályozó pénzügyekben. A hónapokig tartó ostrom alatt a város maga gondos­kodott az aprópénz előállításáról. A nyomdagépeket az Öregvárban állították fel, és 1849. április 6-i dá­tummal látott napvilágot a nyolc­krajcáros, mely fehér papírra zöld kőnyomással készült. E nyomdá­ban készültek egy-, kettő-, három­és négykrajcárosok is. 1849. április 26-a és július 13-a között nem érte támadás Komáromot, s ezt a kor­mányzat is felhasználta arra, hogy élelemmel, lőszerrel és pénzzel lás­sa el a települést, hiszen időközben már 45 ezerre emelkedett a várost védő honvédek száma. A pénz egy darabig ugyan enyhített a városban élők gondjain, de júliusban ismét szükségessé vált a komáromi ban­kó nyomtatása. Az ötkrajcáros fe­hér papírra fekete kőnyomással ké­szült, mérete 41x40 mm volt. A tíz­krajcáros pedig ugyancsak fehér papírra fekete kőnyomással ké­szült, mérete 62x60 mm volt. A ko­máromi bankókat 1849 októberéig nyomtatták Jókai városában. Száz­ötven évvel ezelőtt, 1849 októberé­ben a vár átadásával a város nem­csak szabadságát veszítette el, ha­nem a bankóit is. A szabadságharc leverése utáni hónapokban a ko­máromi bankjegyeket elégették, az ezeket gyártó kézisajtó pedig zúz­dába került. Azok a kis bankjegyek azonban, melyeken az áll, hogy Ko­máromban készültek, ma is féltve őrzött ereklyéi a numizmati­kusoknak és a történelmet tisztelő polgároknak. Szénássy Zoltán, A komáromi ban­kó című könyve a napokban jelent meg a komáromi KF Kiadó gondo­zásában. Mint a negyedikes Fiileky Eszter, az ugyancsak negyedikes Cséfal­vay Ferenc és a harmadikos Oláh Gábor felkészítő tanára, Kulcsár Mónika megjegyzi, csak hajszálon múlt, hogy nem a pozsonyi iskola diákjai kerültek az első helyre: „A versenyfeladatok egyikében arról kellett beszámolni, mi történt 1956 októberében ott, ahonnan az illető csapat érkezett. Itt a buda­pestieknek és főleg az első helyen végzett beregszásziaknak behoz­hatatlan előnyük volt, mert a többi helyszínen nem történt különöseb­ben említésre méltó esemény. Kár­pátalján viszont sok minden tör­tént; oda vitték Kádárékat, ott ala­kult meg a Kádár-kormány, és er­ről a beregszászi gyerekeknek for­rásértékű dokumentumokat, in­formációkat sikerült összegyűjte­niük, ami végül hárompontos előnyt biztosított számukra a po­zsonyiakkal szemben. A zsűri is ki­emelte, hogy mind a hat csapat re­mekül felkészült, és tudásukat te­kintve szinte azonos szinten állt. Épp ezért nagyon kemény volt a verseny, és büszkék vagyunk az el­ért helyezésre." A Telehíd két színhelyen - Buda­pesten és Székelyudvarhelyen ­zajlott. A budapesti stúdióban ver­senyző csapatok helyzetét megne­hezítette, hogy mellettük élő adás­ban folyt a műsor. Amíg a válaszo­kon törték a fejüket, körülöttük egymást váltották a közreműkö­dők, Sinkovits Imre szavalt, ismert sportolók szólaltak meg, csasztus­káktól visszhangzott a terem. „Mindez kicsit zavart, de igyekez­tünk összpontosítani. Nekem talán az is segített, hogy egyszer már részt vettem egy történelmi vetél­kedőn, Sárospatakon, II. Rákóczi Ferencről és koráról. Ott azonban nem voltak kamerák, így kevésbé voltunk feszélyezve, kisebb volt a drukk és a tét. Az 1956-os forrada­lom viszont időben közelebb áll hozzám, mint a korábbi történelmi korok eseményei, nagyszüleimtől is sokat hallottam róla" - mondja Eszter. Kérdésemre, nem jelentett­e túl nagy megterhelést készülni a versenyre most, az érettségi évé­ben, amikor amúgy is elég a tanul­nivaló, határozott nemmel felel. „Ha nem vagyunk rákényszerítve, hogy teljesítsünk, akkor csak ellus­tulunk" - teszi hozzá. Cséfalvay Ferenc, Füleky Eszter és Oláh Gábor, a Telehíd-vetélkedö második helyezettjei (Somogyi Tibor felvétele) Az utóbbi mondat figyelemre mél­tó, ha diák szájából hangzik el. Fe­rencben pedig a céltudatos határo­zottság lep meg; az, hogy mennyi­re tudja, mit akar, és ehhez mire van szüksége: „Közgazdaságtudo­mányi egyetemre készülök, nem érdekel különösebben a történe­lem. Ami jobban érdekel, az maga a verseny, a felkészülés, a szerzett ismeretanyag előadása. Mert nem­csak az a fontos, hogy megtanul­junk valamit, legalább annyira fontos, hogy színvonalasan elő is tudjuk adni. Ezt pedig gyakorolni kell, és a verseny ehhez jó alkalmat szolgáltatott." Gábor viszont a tör­ténelem kedvéért volt hajlandó reggelente korán kelni, este későn feküdni. „Még nem tudom, egy év múlva hová jelentkezem, de azt tu­dom, hogy történelemmel szeret­nék foglalkozni." Bizonyára a tör­ténelemszeretete segítette át a kezdeti szorongáson, mert mint el­mondta, a kérdésekre koncentrál­va elszállt minden lámpaláza. „Ha lesz hasonló verseny, lehet, hogy jövőre is megpróbálkozom" - teszi hozzá. A fennállásának ötvenedik évfor­dulóját idén ünneplő pozsonyi ma­gyar iskolának ebben az évben ez már a harmadik átütő sikere. Nyá­ron a harmadikos Sarah Alemaye­hu ezüstérmet szerzett Bangkok­ban, a kémiai diákolimpián, a múlt héten a gimnázium futballcsapata lett az első a magyar iskolák orszá­gos labdarúgó-bajnokságán. Úgy látszik, a siker a jó választás ered­ménye, a pedagógusok tudják, me­lyik gyerekre mit bízzanak. Kul­csár Mónika erről így vall: „Amikor tudomást szereztem a budapesti versenyről, nem kérdezgettem a gyerekeket, ki kíván részt venni. Magam választottam ki, melyikük indulhat, mert fájt volna a szívem visszautasítani olyan diák lelkes jelentkezését, akiről tudom példá­ul, hogy nem képes rögtönözni, és hiába fújja az anyagot, nem tudja magabiztosan előadni. Rengeteg irodalmat kaptunk a rendezőktől, „Kemény volt a verseny, és büszkék vagyunk az elért helyezésre." a kiválasztott gyerekek két hétig ennek az áttanulmányozásával foglalkoztak. Utána kezdődött a felkészülés, amelynek elmaradha­tatlan része a tanultak kikérdezé­se. Nulladik órákon és tanítás után gyúrtuk az anyagot, az utóbbi két hét szinte teljesen a verseny jegyé­ben folyt, hatalmas erőbedobással dolgoztunk. Azt hiszem, versenyre még ennyit nem készültünk, pedig évente nem egy történelmi vetél­kedőn veszünk részt. Kitartásra ösztönzött és erőt adott a kollégák hozzáállása, őszinte érdeklődése és folytonos buzdítása. A gyere­kekről pedig csak csodálattal tu­dok szólni. A hatalmas ismeret­anyagot egyperces válaszokba kel­lett sűríteniük, mindig a lényeget kiragadva. Azt hiszem, a nézők érezték, mekkora tudás van mö­göttük. Mindhárman rendkívül él­vezték a munkát, soha egyiküket sem kellett figyelmeztetni, noszo­gatni, öröm volt foglalkozni velük. Úgy érzem, nagyon bensőséges kapcsolat alakult ki közöttünk, amilyen egy nagy létszámú osz­tályban szinte elképzelhetetlen. A pedagógus végzi a munkáját, és nem kér érte köszönetet. De azért nagyon jólesett, amikor a verseny után Gábor első spontán reakciója az volt, hogy átölelt, és azt mond­ta: „Ezt a tanárnőnek köszönhet­jük." Persze, nem így van, a remek eredményt a gyerekek maguknak köszönhetik." Aligha hiszem, hogy az olvasók tö­kéletesen egyetértenének az utol­só mondattal. Nagyon is szükség van jó felkészítő tanárokra, nélkü­lük aligha érhetők el ilyen eredmé­nyek. „Ilyesmit nem fizetségért csi­nál az ember" - vallja a tanárnő, s erről eszembe jut egy korábbi vele készült interjúm, amelyben arról faggattam, mi menti meg a rutin­tól és az elfásulástól, hogyan képes minden órán lelkesedni és lelkesí­teni? A kérdést ismét felteszem, és Kul­csár Mónika válasza hasonló a pár éve adotthoz: ,Azért tudok lelke­sedni, mert ilyen sikerélményeim vannak. Látom, hogy van értelme a munkámnak." KAMONCZA MÁRTA Annie Leibovitz a washingtoni Corcoran Galériában rendezgeti képeit, ar­ra a kiállításra, amely a napokban megjelent Nők című fotóalbumának anyagából ad ízelítőt. A könyv megjelenésének alkalmából a világhírű fo­tográfust Bili Clinton amerikai elnök is fogadta a Fehér Házban. (ČTK/AP-felvétel) Komárom városa az 1848/49-es magyar forradalomban és szabad­ságharcban érte el történelmének fénypontját. Ekkor a város egy nemzetnek jelentett reményt. 1849-ben a komáromi vár hét hó­napon keresztül állta az osztrák és az orosz seregek rohamait. A város ezekben az időkben nemcsak hős kiállásáról lett nevezetes, hanem arról is, hogy itt készült az időköz­ben legendássá vált komáromi bankó. Az idén százötven éve an­nak, hogy a komáromi vár falai kö­zött beindult az a nyomdagép, me­lyen a bankót nyomtatták. Ez az év­forduló szolgált apropóul dr. Szénássy Zoltán nyugalmazott gimnáziumi tanárnak arra, hogy feldolgozza a komáromi bankó tör­ténetét. A képekkel gazdagon illusztrált könyvből az olvasó megtudhatja, milyen állapotok uralkodtak a sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom