Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-28 / 249. szám, csütörtök

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER28. Jugoszláv tiltakozás New York. A jugoszláv kormány határozottan tiltakozott kedd este az ENSZ-nél amiatt, hogy megkérdezése nélkül az albán légitársaság repülőjáratot indított Pristina és Tirana között. Vladiszlav Jovanovics jugoszláviai ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács elnökének címzett levelében azt írta: „Ez példa nélküli lépés, amelyet úgy határoztak el, hogy közben Jugoszlávia és Albánia között nincsenek diplomáciai kapcsolatok." (MTI) Métát jelölik a szocialisták Tirana, llír Meta miniszterelnök-helyettestjelölte kormányfőnek az Albán Szocialista Párt vezetése, a hétfőn lemondott Pandeli Majko miniszterelnök helyett. Ha Rexhep Meidani államfő elfogadja a szocialisták javaslatát, llír Meta megdönti Majko rekordját, aki a maga 32 évével eddig Európa legfiatalabb miniszterelnöke volt. Az új kormányfőjelölt ugyanis még csak 30 éves. (MTI) Megfontolt támogatás Havanna. George Ryan illinois-i kormányzó kedd este találkozott Fidel Castro kubai elnökkel. Ryan a megbeszélés előtt kijelentette: a szigetország elleni amerikai kereskedelmi embargó feloldása mind az amerikaiak, mind a kubaiak előnyére válna. Ugyanakkor világossá tette: ez nem jelenti azt, hogy támogatja a kubai kommunista hatalmat is. (MTI) Fidel Castro aligha örült annak, hogy Ryan előbb találkozott a legismertett kubai máskéntgondolkodókkal, mint vele. (Archívum) A CIA-igazgató titkos látogatása Jeruzsálem. George Tenet, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója ezen a héten titkos látogatást tett Izraelben. A Jediót Ahronót napilap szerint politikai és katonai vezetőkkel a zsidó állam elleni terrorista merényletek megelőzéséről és az iráni fenyegetésről tárgyalt. (MTI) Koszovói rablóbanda Madrid. A katalán autonóm rendőrség olyan koszovóiakból álló bandát számolt fel, amely a Koszovói Felszabadítási Hadsereg számára követett el betöréses lopásokat Girona, Barcelona és Lérida városában lévő vállalatok ellen. A banda 7 tagból állt, akik mintegy 30 millió pezetás összeget utaltak át Németországon keresztül Koszovóba, Boszniába és Horvátországba. Az összeg 25 esetben elkövetett betöréses lopásból származott. (MTI) Nagy-Britannia Ősi jogoktól megfosztva London. Nyolcszáz év történelmének végére tett pontot a brit parlament felsőháza: a lordok tegnapra virradóra megszavazták azt a törvényt, amely megfosztja a főnemeseket, az örökös lordokat attól, hogy származásuk ősi jogából eredően a brit parlament felsőházának tagjai legyenek. A törvény elfogadásával megnyílik az út azelőtt, hogy Tony Blair munkáspárti kormánya az Egyesült Királyság íratlan alkotmányát „átírva" jelentősen átalakítsa a törvényhozás szerkezetét, új típusú felsőház alapjait rakja le a következő parlamenti választások utáni időszakra. A lordok, akik tavalyi heves csatározásaik után mostanra már valamelyest belenyugodtak előjogaik elvesztésébe, még az utolsó pillanatban is számos módosítást fűztek a törvényhez, de a felsőház végül többségüket leszavazta, mivel a konzervatív ellenzék vezérkara - bár az ellenzéknek többsége van a felsőházban - a tartózkodás mellett döntött, hogy biztosítsa a legfontosabb módosítás, néhány kiválasztott főnemes jövőben felsőházi tagságának megmaradását. A megszavazott módosítások visszakerülnek az alsóház elé, amely már elfogadta a törvényt, de egyetértésre kell jutnia a felsőházi javaslatokról. (MTI) Estéről estére tüntet a szerbiai ellenzék Ellentétek Újvidéken MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. Néhány ezer ellenzéki tüntető vett részt kedden este Belgrádban a Szövetség a Változásokért (SZP) tömörülés által meghirdetett felvonuláson. A tüntetők a szokásoknak megfelelően ismét a jugoszláv főváros szívében lévő Köztársaság térről indultak az esti „sétára". Újvidéken a jelek szerint ellentétek dúlnak a helyi tüntetéseket közösen folytató SZP és a Demokratikus Pártok Szövetsége (SDP) között. Nenad Canak, az utóbbi tömörüléshez tartozó Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke közölte, hogy a tegnapi volt az utolsó közösen szervezett megmozdulás; Belgrádban fognak tárgyalni a tiltakozó akciók együttes folytatásának módjairól. Zorán Djindjic, az SZP vezéralakja a 021 újvidéki független rádióval viszont közölte, hogy önállóan szervezik tovább a tüntetéseket, ha az SDP eláll a közös megmozdulásoktól. Az előkészítés küszöbén állt a koszovói szárazföldi akció Már mérlegelték A jövő már egészen más lesz. A Lordok Házának néhány tagja röviddel a voksolás után. (ČTK/AP) MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Jamie Shea, a NATO szóvivője egy brüsszeli előadásában megerősítette, hogy a szövetség a koszovói szárazföldi beavatkozás előkészítésének küszöbén állt, amikor a belgrádi vezetés elfogadta a nemzetközi követeléseket, és lehetővé vált a NATO-hadművelet leállítása. A NATO március végétől június közepéig hajtotta végre - történetének első teljes körű - katonai akcióját Koszovóban annak érdekében, hogy Szlobodan Milosevics elnök rezsimjét a súlyos koszovói emberi jogsértések leállítására kényszerítse. A hadművelet mindvégig a levegőben zajlott, NATOkatona a beavatkozást követő békefenntartó misszió kezdetéig nem tette a lábát jugoszláv földre. Shea a Modern háborúk és a média című konferencián tartott előadást. Ebben a belga hírügynökség szerint azt is hangoztatta, hogy a szárazföldi akcióról hivatalos döntés soha nem született, mert június elején Belgrád elfogadta a nemzetközi feltételeket. Utalt arra, hogy nem sokkal azelőtt Bonnban több NATO-tagország védelmi minisztere titokban találkozott, hogy a beavatkozást mérlegelje. Rámutatott viszont, hogy egészen addig a szövetség kizárta a szárazföldi akció megindítását. Moszkva egyre kevesebbet beszél a csecsenföldi helyzet tárgyalásos rendezéséről Karl Schlögl osztrák belügyminiszter az idegenellenességről A polarizálódás táplálja Bászájev újra megúszta Moszkva/Groznij Az orosz légierő tegnap kora délután nagyszabású támadást intézett a csecsen főváros ellen, s csaknem két órán át szinte folyamatosan csapásokat mért a fegyveresek állásaira. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A támadásban Szu-25-ös vadászbombázók, Szu-24-es hadszíntéri bombázók és harci helikopterek vettek részt. Orosz katonai szakértők szerint nem kizárt, hogy a komoly légitámadás egy nagyobb szabású hadművelet, talán maga a főváros ostroma előkészítésének jele lehet. Vaha Ibragimov, a csecsen hadsereg egyik szóvivője arról tájékoztatta az AFP munkatársát, hogy az orosz légierő hat föld-föld rakétát lőtt ki Groznijra és környékére. Az egyik Sámil Bászájev hadúr házának közvetlen közelében csapódott be; sem Bászájev - akinek a fejére Moszkva egymillió dolláros vérdíjat tűzött ki -, sem a családja nem tartózkodott a házban. Szintén rakéta csapódott be Dzsohar Dudajev volt csecsen elnök özvegyének háza mellett. A csecsen hatóságok állítása szerint a tegnapi támadás 112 ember halálát okozta, s mintegy kétszázan megsebesültek. Aszlan Maszhadov csecsen elnök még a légitámadás előtt tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy a béketárgyalások Moszkvával értelmüket vesztették, és ügyük támogatására szólította fel az észak-kaukázusi köztársaságok vezetőit. „Nincs értelme tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel, mert őt csak a megtorlás érdekli" - jelentette ki, majd hozzátette: Putyinnak győzelemre van szüksége, hogy keménykezű vezetőnek mutatkozhasson az orosz lakosság előtt. A csecsen elnök a sajtóértekezleten cáfolta, hogy az orosz erők bejutottak volna Groznij egyik peremkerületébe, és keleten Gudermesz határáig értek volna el, ahogy azt orosz katonai források és az orosz média állítja. A hadműveletek október eleji kezdete óta Borisz Jelcin orosz elnök tegnap először szólt nagyon keményen a kaukázusi helyzetről. Kijelentette: „egyszer s mindenkorra" véget kíván vetni a nemzetközi terrorista központ létezésének Csecsenföldön, hogy „nyugodtan és békében éljen ott a nép". Ezzel gyakorlatilag megerősítette, hogy végigviszik a csecsenföldi „antiterrorista akciót", s egy szót sem ejtett az esetleges tárgyalásokról. MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. Kari Schlögl osztrák belügyminiszter tegnap fellépett az Ausztriában az utóbbi időben, s főleg a választások környékén jelentkező idegenellenesség ellen. Sajtóértekezleten kifejtette, hogy a veszélyes idegengyűlölő hangulatot a polarizálódás táplálja, s felszólított mindenkit, hogy lépjen fel e polarizálódás ellen és segítse elő a konszenzus keresését. Az élénkülő idegengyűlölet okai között megemlítette, hogy az Ausztriában élő külföldiek száma tíz év alatt 345 ezerről 750 ezerre emelkedett, s nem sikerült biztosítani a súrlódásmentes együttélést. Azt is hozzátette, hogy egyes politikai pártok nagyban hozzájárultak a hangulat kialakulásához, például Jörg Haider osztrák Szabadságpártja a választási plakátjaival. A miniszter kijelentette: komolyan veszi Ariel Muzicantnak, a bécsi izraelita hitközség elnökének szomorú figyelmeztetését, amely szerint a választások környékén jelentősen megszaporodtak a zsidó polgárok elleni támadások. Hozzátette, hogy ugyan még egyetlen feljelentés sem érkezett, meggyőződése, hogy Muzicant állítása megfelel a valóságnak. A berlini évfordulón Bush és Gorbacsov lesz a díszvendég Thatcher büntetésben? A fehérorosz elnök védelmezte politikáját, amely csak az orosz dumának tetszik Lulcasenko formában volt MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Oroszország és Fehéroroszország szövetségének és stratégiai partnerségének szorosabbra fűzése érdekében agitált - még az orosz kommentárok szerint is „szovjet hevülettel" Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő. Tegnap az orosz alsóházban, az állami dumában az október 17-i minszki ellenzéki tüntetést úgy értékelte, hogy az az országa ellen indított „szennyes és mocskolódó kampány" része, s közölte: nem fél a fehérorosz ellenzéktől. Országa és Oroszország jelenlegi bajainak okát pedig a Szovjetunió felbomlásából vezette le. Figyelemre méltó, hogy a liberális Jabloko frakció bojkottálta a meghallgatást, amelyet a baloldali többségű duma különben nagy tetszéssel fogadott. A Jabloko szerint ugyanis Lukasenko mandátuma lejárt, s ha ő írja alá az új oroszfehérorosz szerződést, akkor annak érvényessége enyhén szólva megkérdőjelezhető lesz. Közben a duma előtt a fehérorosz elnök mellett a kommunista érzelműek, ellene pedig a jobboldali fiatalok egy-egy csoprotja tüntetett. Kisebb összetűzés is történt, amikor a jobboldali csoport „Heil Lukasenko!" táblákat emelt a magasba. MTI-TUDÓSÍTÁS Berlin. A német törvényhozás nem hívott meg brit és francia vendégeket a berlini fal leomlásának tizedik évfordulóján rendezendő ünnepségre. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung tegnapai híréből kitűnik, a Bundestag által november 9-én Berlinben szervezett ünnepi megemlékezés díszvendége George Bush és Mihail Gorbacsov lesz. A német egység megvalósulásában, a 4+2 szerződés létrejötténél bábáskodó két nyugat-európai hatalom, Franciaország és Nagy-Britannia viszont nem kapott meghívást a német törvényhozás ünnepségére. Mint Hans-Peter Repnik, a CDU parlamenti frakciójának ügyvezetője közölte, ennek az az oka, hogy nem kívánták túlzsúfolni az eseményt. Az uniópárti politikus egyúttal visszautasította azt a föltételezést, hogy Margaret Thatcher volt brit minisztrelnök a német újraegyesüléssel szembeni berzenkedése miatt maradt volna ki a meghívottak névsorából. A tíz évvel ezelőtti események francia koronatanúja és. főszereplője, Francois Mitterrand néhai elnök már nincs az élők sorában. Az Altajenergo erősködött, hogy a hadsereg fizessen, most aztán se villany, se pénz Szabályos „áramszerző" hadművelet írásos bizonyíték tíz katonatiszt kivégeztetéséről Pinochet újabb bűnei MTI-HIR Moszkva. Az oroszországi Altajhegységben komolyra fordult a hónapok óta tartó viszály a katonai alakulatok és a helyi áramszolgáltató között: a hadsereg önkényesen ellenőrzése alá vonta a vállalat telepeit. A térségben régóta húzódik a vita a hadsereg és az Altajenergo áramellátó vállalat között: a katonaság nem tudja kifizetni a villanyszámlákat, a vállalat pedig nem hajlandó ingyen nyújtani szolgáltatásait. A katonaság adóssága már csaknem 44 millió rubel (1,7 millió dollár). Miután az áramellátó több alkalommal elzárta a „csapokat" - noha Borisz Jelcin elnöki rendeletben tiltotta meg, hogy a katonai alakulatokat megfosszák az áramellátástól -, páncélozott járművel felfegyverzett katonaosztag érkezett a vállalathoz, és az ostromtaktika minden szabálya szerint megszállta az egyik alállomást. A katonák elvették az őrtől a kulcsokat, elfoglalták a vezérlőépületet, majd néhány napig be sem engedték az üzem dolgozóit. Az Altajenergo sajtószolgálata szerint nagyjából hasonló „hadműveletek" zajlanak a vállalat többi alállomásán is. MTI-TUDÓSÍTÁS Madrid. Pinochet tábornok kereszténydemokrata katonatiszteket is kivégeztetett 1973-as véres államcsínye után - erre vonatkozó bizonyítékokat terjesztett be a madridi bíróságon Martín Alameda, az ibero-amerikai emberi jogi bíróság jogásza. A jogász Madridba utazott, és átadott Baltasar Garzon vizsgálóbírónak egy olyan levelet, amelyet annak idején Rolando González Murdoch paraguayi puccsista ezredes írt. A levélből kiderül, hogy a puccsot követően tíz magas rangú chilei katonatiszt ultimátumot nyújtott be Pinochethez. Ebben széles körű reformok bevezetését követelték, többek közt a politikai rendőrség és a puccsista kémszervezet feloszlatását. A katonatiszteknek az volt a céljuk, hogy a puccs után a chilei kereszténydemokratákat juttassák hatalomra. Pinochet azonban mindannyiukat kivégeztette. A Martín Alameda által benyújtott iratokból az is kiderül, hogy a paraguayi rendőrség egy része Pinochet szolgálatába állt.