Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-28 / 249. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999 OKTÓBER 28. KOMMENTÁR Elmaradt bevétel TUBA LAJOS Új fejlemény a Szlovák Távközlési Vállalat privatizációja körül ­egyvalamikori kis osztrák rádió feljelentése miatt a járásbíróság blokkolta a teljes részvénycsomagot. Pedig a kormány nagyon szá­mított erre a bevételre. Várható nagyságát ugyan gondosan titkol­ta, de a jövő évi költségvetésbe 10 milliárd koronát tervezett be eb­ből a forrásból. Sőt, a gazdaságpolitikusok még jól el is vitatkoztak azon, mit szól ehhez a Nemzetközi Valutaalap. Ez ugyanis nem né­zi jó szemmel, ha a költségvetés étvágyát nem rendszeres bevéte­lekkel igyekeznek kielégíteni. A járásbíróság döntését a kerületi bíróság hivatott felülbírálni, de nem tudni, erre mikor kerül sor. Azt ugyanis az elmúlt egy évben többször is tapasztalhattuk, hogy míg gyanús hátterű magántársa­ságok esetében általában néhány napos az ügyintézés, az állami szervek beadványainak átfutási ideje legalább annyira hosszú, mint a vékonypénzű kisembereké. Egyébként szintén friss hír, hogy többéves közvélemény-kutatási adatok elemzése szerint az intézményi korrupciót tekintve Szlovákia a világ sötétebb felében található. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter, aki éppen finisei a gép­járműadó elmaradása miatti 2,5 milliárdos hiány foltozgatásával, újabb 10 milliárdot kockáztat. Pedig a távközlési vállalat volt az egyetlen cég, amelynek privatizációjából komoly bevételre számít­hatott. A többi ilyen cég magánkézbe adását jó pénzért éppen saját pártja akadályozta meg másfél hónappal ezelőtt. Ezzel újra napirendre került Szlovákia EU-s esélyeinek taglalása. Mert a külügyminisztérium ugyan nem sieti el az ország értékelé­sének közzétételét, külföldi források alapján már nyilvánvaló, hogy a kedvező vélemény főként a politikai változásoknak köszönhető. A gazdasági feltételek teljesítésére viszont csak akkor leszünk ké­pesek, ha az EU-s átlagnál gyorsabb fejlődést produkálunk. A ma­gyarországi példát látva ez csak a külföldi tőkével kapcsolatos radi­kális szemléletváltással érhető el, ami szóban nálunk is megtör­tént, de amint a tettekhez értünk, mintha elvágták volna. A követ­kező országértékelés viszont már erről szól majd. Egyelőre nem ta­pasztaljuk, hogy koalíciós politikusaink ezt különösképpen tudato­sítanák. JEGYZET vakból választanak maguknak feleséget. „Arrafelé szebbek, tü­zesebbek, takarosabbak a lá­nyok" - mondta mosolyogva be­szélgetőtársam, aki nem tagad­ta, hogy legény korában barátai­hoz hasonlóan szintén észak fe­lé kacsingatott, aztán egy fazekaszsaluzsányi lányt vett fe­leségül. Amikor a településeken sorra alakultak a magyar pártok, meglepett, hogy a listán Osgyán is szerepel, amely a régió köztu­datában szlovák településként él. Ami majdnem igaz is, hiszen a családok nagy része otthon szlovákul beszél. Alkalmi isme­rősöm szerint azonban más a helyzet a kocsmában, ahová alig járnak asszonyok. „Ha az utcán férfit szólítasz meg, nyugodtan beszélhetsz vele magyarul, mert az osgyáni férfiak magyarok, de az asszonyokhoz szlovákul szólj, mert kevesen értik a magyar be­szédet" - tanácsolta. A gyakorlatban eddig még nem bizonyosodtam meg arról, iga­zat mondott-e a fiatalember. Csak most jutott eszembe a tör­ténet, ahogy szóba került az exogámia, és dicshimnuszt zen­gett róla az egyik roma vezető. De egyetértettünk, az exogámia valóban, jó dolog", akkor is, ha esetenként olyan példákkal is találkozhatunk, mint mondjuk az osgyáni. IS Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidő H. Zoltán - gazdaság ­(58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek ­(58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214. Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Messziről jött feleségek FARKAS OTTÓ Egyik roma ismerősöm azon ke­sergett, milyen hátrányokkal jár az endogámia, vagyis a csopor­ton vagy nemzetiségen belüli házasság. Köztudott, hogy a ro­mák általában egy szűkebb vagy tágabb körben házasodnak egy­más között, amíg a legtöbb eu­rópai népnél ez nem szokás, sőt sok vallás tiltja a vérrokoni há­zassági kapcsolatot. „A magya­rok bezzeg exogámok, mindig messziről hoznak maguknak fe­leséget, ezért fizikailag és szelle­mileg is fejlettebbek, mint mi" ­mondta kedvetlenül és egy ki­csit szemrehányóan, mintha mi ketten tehetnénk a két nemzeti­ség IQ-szintjének különbségé­ről. A beszélgetés után jutott eszembe egy osgyáni eset. Meg­jegyzem, Osgyán a nyelvhatá­ron fekszik, Rimaszombat köze­lében. Utánanéztem, a nép­számlálási adatok szerint 1910­ben még színmagyar település volt. Nem így ma, és az ott élők szerint ez a helybeli férfiaknak „köszönhető". Az Osgyánt északról határoló településeket szlovák ajkúak lakják, és a fiúk évek óta általában ezekből a fal­TALLÓZÓ NOVÝ ČAS A Zsolnai kerület munkahivatalá­nak négy alkalmazottját jogkörrel való visszaéléssel vádolták meg. Egyes információk szerint várha­tó, hogy a vizsgálótiszt a közeljö­vőben a parlament beleegyezését kéri, indíthasson eljárást Imrich Sládeček, a Polgári Egyetértés Pártjának képviselője ellen. A hi­vatal négy dolgozója ugyanis fik­tív munkahelyeket létesített, hogy az aktív foglalkoztatási poli­tika keretében így jussanak kamat nélküli kölcsönhöz, vagy esetleg olyanhoz, amit nem kell visszafi­zetni. Sládečeket a médiumok már júniusban huszonkét millió korona hűtlen kezelésével vádol­ták meg. Centrogel nevű vállalata ugyanis ekkora összeget kapott a Turócszentmártoni Járási Hiva­taltól 111 munkahelykialakításá­ra, amire természetesen soha nem került sor. A PEP már ekkor kérte az illetékeseket, vizsgálják meg a képviselő vállalkozását, a vizsgá­lat eredményéből azonban a párt elnöksége arra a megállapításra jutott, hogy az előírásokat nem a cég, hanem a járási hivatal sértet­te meg. A képviselők már több esetben voltak kénytelenek dön­teni arról, hogy megvonják né­hány kollégájuk immunitását, ed­dig azonban mindössze az Ivan Lexa és Gustáv Krajči elleni bűn­vádi eljárás megindításával értet­tek egyet. Amerikai-német segítség Európának az egyenruhások és a civilek közti gátak leküzdésében Intellektuális Marshall-terv giára van szükség, amely segít a konfliktusok és a háborúk meg­előzésében. A Marshall-központ is ezért alakult. Célja, hogy az eu­rópaiak találkozzanak egymással, együtt dolgozzanak és együtt ta­nuljanak. Az együttműködésen alapuló biz­tonság támogatásával nagyban A Marshall-központ cél­ja, hogy az európaiak ta­lálkozzanak egymással. hozzájárulhatunk a stabilitás fenntartásához" - vélekedik Gu­ertner. így szerinte megelőzhető­ek a konfliktusok, és nem kell a rendezésükkel törődni. Nem kell katonákat küldeni a válságöveze­tekbe, ha a diplomácia sikeresebb lesz. Az európai biztonság Amerika ér­deke is. Mint elmondta: „Ebben az évszázadban két nehéz háború sújtotta Európát, s nem hiszem, hogy valaki, legyen az amerikai vagy európai, még egyszer végig akarná csinálni". A Marshall Cen­ter egyik fő célja a béke és prospe­ritás elősegítése Európában. Mint a Marshall-terv maga, mely segí­tett eltávolítani a második világ­háborús pusztítás következmé­nyeit. Az intézet munkatársai sze­rint a Marshall-központ egyfajta intellektuális Marshall-tervet nyújt, hogy segítsen az európai emberek közt fennálló intellektu­ális gátak leküzdésében. - Mondja, miniszter úr, már tudja, hogy nem ön a tárca vezetője? (Peter Gossányi karikatúrája) Október 19. és 21. között Pozsonyban szemináriumot rendeztek a konfliktushely­zetek és a válsághelyzetek kezeléséről az amerikai­német George C. Marshall Center és a Szlovák Külügyi Intézet rendezésében. A Marshall Center dékánja, Gary L. Guertner is jelen volt a tanfolyamon. SÓKI TIBOR Mint elmondta, a központ egy kétoldalú német-amerikai szer­vezet, s legfontosabb célja az együttműködésen alapuló bizton­ság intézményrendszerének létre­hozásában való segítségnyújtás Európában. A neve jelképes, hi­szen a George C. Marshall nevé­hez fűződő Marshall-tervhez ha­sonlóan célja az európai megúju­lásban való segítségnyújtás. A szervezet több tanfolyamot tart a székhelyén, Garmisch-Partenkir­chenben. Ezekről a dékán így nyi­latkozott: „A központunkban há­romféle tanfolyamot látogathat­nak a mintegy negyven európai és ázsiai országból érkező érdeklő­dők. Az egyik egy közigazgatási kurzus ezredesek, főhadnagyok és ezek civil megfelelői számára. Ez tizenöt hétig tart, és több, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos témával foglalkozunk. Legutóbb a résztvevők találkozhattak az ame­rikai védelmi miniszterrel és a ve­zérkar egyes tagjaival. Őrnagyok­nak és kapitányoknak szól kilenc­hetes tanfolyamunk, de vannak rövidebbek is. Ezeken a nemzet­közi irányzatokkal, témákkal fog­lalkozunk, s azzal, hogy a demok­ratikus kormányok hogyan fej­leszthetik ki stratégiáikat, hogyan működhet együtt a külügyminisz­térium, a hadsereg, a védelmi mi­nisztérium az egyes biztonsági ügyekben." A mostani pozsonyi rendezvény egy rövid tanfolyam, s témája a válságkezelés. Azzal foglalkoz­tak, hogyan kell előzetes terveket készíteni, hogyan alakíthatnak ki intézményeket, intézményrend­szereket, melyek a természeti katsztrófák, árvizek, helyi konf­liktusok megoldásában segítenek. Guertner szerint ez meglehetősen széles útéma, amelyen belül ren­geteg részletkérdést meg lehet beszélni. Az egyenruhások és a civilek idegenkedve néznek egymásra. Mint elmondta, az egyes kormá­nyok kérésére tartanak két-három napos tanfolyamokat, s mivel a szlovák külügyminisztérium is felkérte őket, ezért jöttek el Po­zsonyba. Kérdésünkre Guertner elmondta, szerinte egy ilyen kur­zus az euroatlanti integrációban is segíthet Szlovákiának. „Talán ez az egyik ok, amiért felkértek bennünket" - vélekedett. Mint is­meretes, jelenleg a NATO egyi legfontosabb feladata a válságke­zelés. Guertner úgy vélte, a szlo­vák külügyminisztériumban ér­zik, hogy a kríziskezeléssel kap­csolatos tapasztalatszerzés, illet­ve a megfelelő intézmények létre­hozása segíthet a NATO-hoz való csatlakozásban, s az európai biz­tonsági rendszerekkel való együttműködésben. „A szlovák kormány nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy mie­lőbb csatlakozhasson a NATO­hoz, s remélem, sikerrel jár" - nyi­latkozta az amerikai szakember. Mint mondta, a központ munka­társai legalább annyit tanulnak, mint amennyit tanítanak. A Marshall-központ kurzusainak egyik legnagyobb haszna, hogy egész Európából találkozhatnak emberekkel. Viszont az ilyen, egy országban tartott tanfolyamok is sok hasznot hoznak. Fejlesztik az egyes tárcák közti kapcsolatokat, a civilek találkozhatnak és együtt­működhetnek a katonatisztekkel. Ezt a Marshall Center munkatár­sai azért tartják fontosnak, mert mint az amerikai példa is mutat­ta, a hadsereg és a civil intézmé­nyek közt nem mindig zökkenő­mentes az együttműködés. Az egyenruhások és a civilek sokszor idegenkedve néznek egymásra. Az ilyen összejöveteleken viszont nő a tudásuk és az egymás iránti tiszteletük. A központ tevékenysége amerikai szemmel nézve is hasznos lehet. „A hidegháború után olyan straté­VISSZH ANC Kommunikációs zavar? A szenei gimnáziumban uralko­dó viszonyok alapos ismerői tud­ják, hogy cikkem hangneme rend­kívül visszafogott volt, noha az adott körülmények leleplezőbb erejű írásra is módot adtak volna. Csupán a legismertebb tények le­írására szorítkoztam, ezeket pe­dig Orbán János, a szenei alapis­kola pedagógusa levelében nem tudta érdemben cáfolni. A levél­író szerint mindkét felet meg kel­lett volna hallgatnom. Ezt termé­szetesen megtettem, bizonyítani azonban nem tudom, mivel a gimnázium igazgatónője nem járult hozzá, hogy hosszúra nyúlt beszélgetésünket magnóra rögzít­sem. Az iskolában tett látogatá­som mégsem volt hiábavaló. Röviddel utána az igazgatónő, akiről megírtam, hogy nem haj­landó tájékoztatni beosztottait és a szülőket az iskolát súlyosan érintő kérdésekről, kifüggesztette a Pozsonyi Kerületi Hivatal leve­lét, azt, amely még a múlt tanév­ben, februárban érkezett az iskola címére. A levél az oktatási minisz­tériumnak íródott, de a hivatal el­küldte a szenei gimnázium veze­tésének is, és egyebek között a következőket tartalmazza: „En­gedjék meg, hogy ismételten ja­vaslatot tegyünk az iskolák össze­vonásával az „Összevont iskola" elnevezésű kísérletre, amelynek a transzformáció alatt 3 tagozata lenne - gimnázium, leányiskola, kereskedelmi akadémia -, azzal, hogy 5 év (a kísérlet befejezése) után az iskola kereskedelmi aka­démiává alakulna át. Ezzel a ja­vaslatunkkal egyben a 852/ 2.12.1998 B 19 sz. kormányren­delet végrehajtását kívánjuk elő­segíteni, amely a költségvetés gazdaságos és hatékony felhasz­nálását célozza." Megtörténhet, hogy egy esetleges kormányvál­tást követően erre a levélre hi­vatkozva egy tollvonással meg­szüntetik a szenei magyar gim­náziumot, mivel a „kísérlet" jel­zett végeredményében egyetlen szóval sem szerepel. Ilyen lépés ellen egyetlen hatékony eszköz létezik - a nyilvánosság, amely ha összefog, idejében el tudja há rítani a veszélyt. Hogy az igazga­tónő miért csak most hozta nyil­vánosságra a levelet, rejtély. De egyben válasz is arra, érdemes volt-e foglalkozni az üggyel az Új Szó hasábjain. Vojtek Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom