Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-23 / 245. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 23. VENDÉCKOMflAENTÁR Kínai Nagy Falat Egyes szlovák politikusok lépései azt sugallják, hogy Szlovákiának Kínánál jelenleg nincs is nagyobb barátja. Alig néhány nappal ezelőtt érkezett vissza Kínából a törvényhozás optimizmustól sugárzó elnöke, erre az egyik legnagyobb kitüntetést adományozza egy kínai diplomatának az államfő. Tíz év telt el 1989 novemberétől, az alapvető emberi jogok lassan nálunk is maguktól értetődőnek számítanak. Mečiar távozása után már nem is érdekel minket annyira az emberi jogok helyzete máshol. Vélnénk, hogy Kína csupán óriási, de annál igénytelenebb piacot jelent Szlovákia számára, amely a nem nagyon sikerült privatizációból kikerült szlovák vállalatok nem nagyon sikerült termékeit felveheti. Csak másodsorban látják még egyesek olyan országnak, ahol politikai foglyok ezrei vannak rács mögött, ahol menetrendszerűen követik egymást a halálos ítéletek. Ám nemcsak a meggyőződésük miatt fogva tartottakról van szó, hanem a mi nemzetközi becsületünkről is. Senki nem várhatja el egy kis közép-európai állam politikusától, hogy beleavatkozik Kína fejlődésébe, vagy éppen szónoklatot tart az emberi jogokról. Csakhogy Szlovákia Csehország mellett - a szerencsétlen Mečiarkorszak ellenére - még mindig megőrizte hírnevét a tíz évvel ezelőtti bársonyos forradalomról, ahol a politikai disszidensek vették át a hatalmat ezzel a jelszóval: „Az igazság és a szeretet győzni fog". A parlament elnökének nem lenne muszáj tönkretennie még a megmaradt jó nevünket is. Nem lenne muszáj „buzgólkodnia", szolgálatkészen magyarázkodva a kínai elvtársaknak: persze, elítéljük Tajvan függetlenségét. Nem lenne muszáj az egész demokratikus világ előtt feszítenie elnökünknek azzal, hogy magas kitüntetést adományoz egy kínai diplomatának. Szlovákia kis ország, és nincs túl nagy esélye bekerülni a nemzetközi politikába (lásd az Ukrajnával szembeni ENSZ-beli vereséget). Ennek ellenére nem szabad saját kis homokozójánál megmaradnia. Elismert országgá válik, ha egy olyan partner esetében is, amely bizonyos kompromisszumokért cserébe kedvező szerződéseket kínál, nem veszti el bátorságát és megvédelmezi a demokratikus társadalom alapvető értékeit. Az utóbbi napok eseményei azonban azt mutatják, erre képtelenek vagyunk. Egyelőre úgy tűnik, fontosabb az a néhány traktor, amelyet egyszer talán Kínába szállíthatunk. A szerző a Domino Fórum munkatársa JEGYZET 212 újságcikk és templom VRABEC MÁRIA Ľudovít Černák jogi képviselője biztos nem unatkozik mostanában megbízója pontosan 212 újságcikket nyírt ki neki, amelyek egytől egyig hazugságokat és féligazságokat tartalmaznak a személyét illetően. Hogy az ügyvéd könnyebben tudjon tájékozódni a botrányok rengetegében, Cérnák még ki is jelölte neki az inkriminált részeket, így aztán majd szépen elbogarászhatnak rajta, hány újságírót, hány pontatlan és sértő szókapcsolatért lehet beperelni. Még szerencse, hogy a cikkek több mint felét két személy írta, egyébként azt hihetné szegény Černák, hogy az egész szlovákiai sajtó céltudatosan az ő eltávolításán dolgozott. Mert az valószínűleg már nem jutott eszébe, hogy a választások előtt még ő üzente az újságírók ellenséges hozzáállására panaszkodó Mečiarnak: „Ha a politikus nem akarja, hogy rosszat ítjanak róla, ne adjon rá okot." Miniszterként elfelejtette ezt az aranyszabályt, és ahelyett, hogy a különböző érdekcsoportok nyomásától igyekezett volna megszabadulni, ő is ugyanabba a médiabetegségbe esett, mint rossz emlékű elődei, vagyis a sajtó nyomására panaszkodott. Kár, hogy nem fejtette ki bővebben, milyen indíttatásból és milyen közös érdekből pécézte volna ki éppen őt annyi különböző orientációjú lap, rádió- és tévéállomás, melyeknek a tulajdonosai sokszor még beszélőviszonyban sincsenek egymással. A leköszönő miniszter akaratán kívül is beismerte, minden lépését az SZDK kampányának szponzorai befolyásolták, az ország gazdasági érdekei csak ezután következtek. Az elmúlt egy év alatt bizonyára tett a sajátjainak annyi szolgálatot, hogy ne legyenek elhelyezkedési gondjai, sőt egyesek igencsak hálásak lehetnek neki, ha a „saját reményein is túlmutató helyekkel kínálják". Mindezeket hallva az akadékoskodó újságírók megint csak azt állapíthatják meg: eggyel több ok arra, hogy Černák búcsút mondjon a politikának. Bár valami azt súgja, a bukott miniszter új aktivitásai is bőven szolgáltatnak majd témát, és az a 212-es szám még biztos nem véges. Cérnák már be is jelentette: a perekből befolyt összegből templomot, de az is lehet, hogy kész katedrálist fog építtetni. Csak nehogy még egy kápolnára se teljék! Főszerkesztő: Grendel Ágpta (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. 0. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Siezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Ezt a vacakot küldte az orosz üzleti partnerem a deblokációm fejében (Peter Gossányi karikatúrája) A pénztelenség veszélyezteti Szlovákia euroatlanti csatlakozásának felkészülését A NATO az Európai Unió előszobája A szlovák kormány nemhogy a saját programnyilatkozatában foglaltakat nem teljesíti, de még az alkotmányt sem tartja tiszteletben. Ezt maga a kormány egyik tagja, Pavol Kanis védelmi miniszter állította a minap. GAÁL LÁSZLÓ Ezzel nem egy újabb politikai botrány kirobbanását akarta bejelenteni, szavait csupán egészen „hétköznapi" dolog, a védelmi tárcát is igencsak sújtó pénzhiány indokolta. A kormány ugyanis a programnyilatkozatába foglalta a NATOcsatlakozás előkészítését, ennek pedig egyik alapvető feltétele a hadsereg megfelelő felkészítése. Ehhez legalább a GDP, azaz a bruttó nemzeti össztermék 2 százalékára lenne szükség. Mivel a tárca ezt már évek óta nem kapja meg, a tavaly ősszel hivatalba lépett kormány programba foglalta, hogy évente a GDP 0,1 százalékáA tárca már évek óta nem kapja meg a GDP 2 százalékát. val növeli a védelmi tárca költségvetési „tortaszeletét". Mivel a tárca idén 1,7 százaléknyi részesedést kapott, a 2 százalékot kb. 2002-re érnénk el, az előrelátható NATO-csatlakozásunk idejére. A NATO-ban ugyanis egyetlen tagállam védelmi kiadásai sem süllyedhetnek a GDP 2 százaléka alá. Csakhogy a kormány programnyilatkozatával ellentétben nem nöOLVASÓI LEVÉL. A farok csóválja a kutyát Nem vagyok egyedül, aki abszolút egyetért Princzkel József olvasói leveleivel, főleg az utolsóval, melyben A. Nagy nyilatkozatát véleményezi. Ehhez szeretném hozzátenni, hogy Bugár Béla nyilatkozata sem piskóta, mely a Szabad Újság 41. számában jelent vélni, hanem csökkenteni kívánja ezt a százalékarányt. Kanis felháborítónak tartja, hogy míg az előrejelzések szerint jövőre a bruttó nemzeti össztermék 100 milliárd koronával nő, a védelemre fordítandó összeget egymilliárddal csökkenteni akarják. Míg a hadseregnek csupán ahhoz, hogy az 1993-as színvonalra tornássza vissza magát, évi 17,5 milliárd koronára lenne szüksége, az előrejelzés szerint a jövő évben 13 milliárdot sem kapna. Ez az összeg pedig már a másfél százalékos GDP-arányt sem érné el. Pedig a NATO által megkövetelt 2 százalék nem kitalált érték - nemzetközileg is érvényes kimutatás szerint ekkora támogatás alatt nem biztosítható az állam működőképes védelmi rendszere. Ennek biztosítását pedig az alkotmány is kimondja. Erre értette a védelmi miniszter azt, hogy a kabinet nem tartja tiszteletben az alkotmányt. Szerinte az országnak egy-másfél éve van arra, hogy felkészüljön a csatlakozásra, ehhez pedig már sokkal keményebb kritériumokat kell teljesítenie, mint amit az első csoportban csatlakozó szomszédainktól megköveteltek. „Ók teljesítettek néhány politikai feltételt, akkor ez is elég volt a csatlakozáshoz. Nagy hiba, hogy ebből a csoportból kimaradtunk" - állítja a miniszter. Ugyanakkor azt is állítja, a hadseregre költött pénz nem öncélú kiadás, ez visszatérül az ország gazdaságának fellendítésébe is. Mert ahhoz, hogy a hadsereget megfelelően felszereljék, új eszközökre, berendezésekre is szükség lesz. Ezeket pedig itthon szeretnék gyártani, amivel csökkentenék a munkanélküliséget - gyógyítva ezzel az ország egyik legégetőbb meg Egységesebb lesz az MKP cím alatt. Ebből megtudhatjuk egyebek között, hogy már a platformok is feladják (önkéntesen?) eddigi jogköreik egy részét. Kár, hogy Szabó Géza nem tette fel azt az ominózus kérdést, hogy ezek után most már kivel és mivel van koalícióban az MKP, ha ily homogénné gyúrják. Talán Magyar Kommunista Párttá (kommuna=közösség), s hogy ne legyen oly csúnya magyarul, Magyar Közösség Pártjává válik sebét. Ebben a gazdasági tevékenységben pedig külföldi együttműködés is elképzelhető - akár a visegrádi négyek csoportján belül, akár a fejlett nyugati országokkal. A V4 országaival például tehergépkocsik gyártásában is együttműködhetnénk- ezt maga a miniszter hozta fel példaként -, hiszen egyrészt nagyobb lenne a piac, másrészt a gyártás is olcsóbb lenne. A nyugati országok részéről a repülőgépgyártással kapcsolatban keA NATO-csatlakozási feltételeket nagyon rövid távon teljesíteni kellene. rülhetne sor bizonyos gazdaságélénkítő folyamatokra. Igaz, nem úgy, hogy valamelyik repülőgépgyártó mamutcég vadászgépekre specializálódó szlovákiai leányvállalatot alapítana, hanem más ipari vagy akár mezőgazdasági ágazatokba történő külföldi beruházásokkal. Mert hiába van a szlovák hadseregnek szüksége modern vadászgépekre, a nyugatiak jól tudják, hogy az országnak nincs pénze ezek megvásárlására. Ezért leginkább úgy tudnák eladni nekünk a repülőgépeiket - ez viszont Jozef Pivarči államtitkár által tolmácsolt elmélet -, hogy más területeken végrehajtott beruházásokkal segítenék a szlovák gazdaság talpra állítását, cserébe a felvirágoztatott ország a jövedelmét repülőgépvásárlásra fordítaná. Persze, ezek hosszabb távra szóló elméletek, a NATO-csatlakozási feltételeket pedig nagyon rövid távon teljesíteni kellene. Már csak azért is, mert Pavol Kanis szavaival élve, a NATO az Európai Unió előszobája. az egész, s még az emblémát sem kell megváltoztatni, miközben a vezérek viselkedése sem különbözik már sokban a tíz évvel ezelőttiekétől. Felülről építkeznek, rendelkeznek, egységbontókról beszélnek. Bugár Béla a lévai, nagykaposi és rozsnyói (?) eseteket csak személyi jellegű ügynek nevezi, miközben addig már nem ereszkedik le, hogy megbizonyosodjon. Ami Léván és a járásban személyi ügyet jelent, azt biztosan Dolník Erzsébetre értetTALLÓZÓ DER STANDAARD „Orbán miniszterelnök hisz Magyarország jövőjében" címmel közöl interjút a magyar kormányfővel a belga lap. A flamand nyelvű jobboldali, de liberális színezetű újság munkatársa egyebek között a múlt heti európai uniós országjelentésben foglalt kritikákról faggatta Orbán Viktort, utalva arra, hogy a jelentés összességében dicsérő hangú. A korrupció elleni harccal kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: „Pártom, a liberális Fidesz azzal az ígérettel nyerte meg a választást másfél évvel ezelőtt, hogy segíteni fog az ország e baján. Sok minden történt, de még nem elég. A szervezett bűnözés elleni fellépésünk egyébként feltehetően modellértékű." A cigányokkal szembeni - szintén bírálatként megfogalmazott - bánásmód kapcsán Orbán Viktor azt fejtette ki, hogy a cél a romák segítése egy saját középosztálybeli csoport kiépítésében és a társadalomba illeszkedésükben. Ez nagy lélegzetű munka. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az oktatás útján segítse emancipációjukat, de ez is hosszú távú feladat - hangoztatta. Elmondta, Magyarország ma már gazdasági sikersztorinak minősül. Hozzátette, a bruttó hazai termék (GDP) még mindig 6 százalékkal alatta marad a tíz évvel ezelőttinek, a bérek pedig most érik el az akkori szintet. A nép tíz éven keresztül a reálbérek csökkenését kényszerült elviselni. Talán ez az oka, hogy mindig az ellenzék győz a választásokon - vetette fel Orbán. OSZTRÁK LAPOK Timothy Ash ismert brit történész szerint az EU az évtized eleje óta tévesen határozta meg elsődleges feladatait. Ash emlékeztetett arra, hogy amikor Szarajevó égett, Nyugat-Európa csak köldöknézéssel foglalkozott, ahelyett, hogy valamilyen Marshall-tervvel sietett volna Kelet-Európa segítségére. „Az évtized elejét az ujjongás jellemezte. Általános volt a vélemény, hogy századunk mélypontja a második világháború volt, csúcspontja pedig a békés ezredforduló lesz. Am miközben a nyugati államok az önmagát egységes valutával azonosító, szorosabb unióra összpontosítottak, az Európa-ház keleti felének egyes részei káoszba süllyedtek" - mondta. Ash azért is bírálta az EU-t, hogy csak Kelet-Európa észak-keleti része iránt tanúsít érdeklődést, a Balkánnal mindmáig mostohán bánik. A történész hozzátette: a legújabb fejlemények reménykeltőek arra nézve, hogy a Nyugat most bepótolja, amit 1990-ben elmulasztott. LE SOI R Belgiumban már a közélet híreinek élére került a leleplezés II. Albert király törvénytelen lányáról. A váratlan szenzáció annál kellemetlenebb, hogy épp ezen a héten teszi első országjáró körútját a trónörökös pár, röviddel azután, hogy Fülöp herceg a kormány jóváhagyásával eljegyezhette a közrendű Matild d'Udekem d'Acozt. A szakértők felidézik, hogy II. Albert némely felmenői sem éltek éppenséggel példás családi életet és voltak törvénytelen gyerekeik. A mostani leleplezés viszont azért keltett zavart megütközést, mert a királyi pár három felnőttkorú gyermekével eddig a szép családi élet mintája volt. te, aki a kulisszák mögül úgy rángatta a bábukat, hogy mind a helyi, mind a járási elnök volt együttéléses kebelbarát legyen. Sajnálatra méltó, hogy politikusaink, visszaélve kisebbségi helyzetünkkel, abból akarnak megélni, hogy magyarok vagyunk. Demokratikus országokban ennek féken tartása az újságírókra hárul, még ha ez a politikusoknak nem tetszik is. Takács György Léva