Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-19 / 241. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 19. KOMMENTÁR Beadják az adókulcsot PÁKOZDI GERTRÚD Térségünk átalakuló országai közül Szlovákiában a legnagyobbak a vállalkozók adóterhei. A jelenlegi 40 százalékos adókulcs 5 szá­zalékos csökkentésére tett javaslatot a pénzügyminiszter, mond­ván, az állami költségvetés többet nem enged meg. A vállalkozók képviselői szerint ilyen kis mértékű csökkentés semmit sem oldana meg. Nem növelné a vállalkozói kedvet. Ezt a nézetet osztja Ivan Mikloš gazdasági miniszterelnök-helyettes is. Radikálisabb csök­kentést szorgalmaz, rámutatva egyebek közt a mérsékeltebb ma­gyarországi adóztatás gazdaságélénkítő hatására. Ivan Mikloš úgy véli, a nagyobb mértékű adócsökkentés inkább javítaná az adózási fegyelmet. A pénzügyminiszter általjavasolt 5 százalékos csökken­tés csak rontana a helyzeten. Kétségtelen, hogy Szlovákiában rendkívül nagyok a vállalkozói adóterhek, nem utolsósorban ez az oka annak is, hogy a külföldi tőke elkerüli az országot. Az is kétségtelen, hogy a 18 százalékos adókulcs sokkal vonzóbb lenne a javasolt 35 százalékosnál, de még az Ivan Mikloš által szorgalmazott 29 százalékos adókulcsnál is. Nagy a valószínűsége, hogy a költségvetési vitában a koalíciós partnerek végül is olyan kompromisszumban állapodnak meg, amely nem okozza majd a bevételek teljes felborulását. A gazdaság jelenlegi állapota nem engedi meg, hogy a koalíciós politikusok is népszerűségnövelésre használják fel a költségvetési vitát. Mind a koalíció, mind az ellenzék szívesen él a demagógia lehetőségeivel. Demagógia az összeadást és kivonást előszeretettel művelő pénz­ügyminiszter asszony részéről az a kijelentés, hogy az 5 százalékos adócsökkentés is hatmilliárd koronás bevételcsökkentést eredmé­nyez, de gyanús érvelés az is, ha valaki magabiztosan állítja, hogy a kisebb adókulcs nagyobb adóbevételeket eredményezhet. Csak egyvalamiben lehetünk biztosak: a vállalkozói környezet csak ak­kor tapasztalhat majd kedvező változást, ha nemcsak adózási fel­tételei módosulnak. Akkor, ha a banki szféra megszabadul a múlt súlyos terheitől, vagyis a nehezen behajtható hitelektől, és a vállal­kozók már elfogadható kamat fejében juthatnak kölcsönhöz. Félő, hogy a nagyobb mértékű adócsökkentésre - indokoltan - éppúgy sokat kell még várnunk, mint az olcsó hitelekre. Addig csak abban reménykedhetünk, hogy a kormánykoalíción belül nem a hibákért való egymásra mutogatás lesz túlsúlyban, hanem az ésszerű meg­oldásokat kereső szakszerű (politikamentes) párbeszéd. JEGYZET Magyarázom a jegyeiket SÓKI TIBOR Lassan egy éve Mikuláš Dzurin­dának hívják a miniszterelnö­köt, s vele együtt a miniszterek is letudták működésük első esz­tendejét, ilyenkor pedig eljön az értékelések ideje. Mi meg osztá­lyozhattunk. Vagyis azok osztá­lyoztak, akiknek megadatott a lehetőség, hogy a Markant köz­vélemény-kutató iroda felkéré­sére értékeljék a kormány egyé­ves tevékenységét. Mint kide­rült, a megkérdezettek többsége szerint a kabinet a kisebbségi politikáért érdemelné a legjobb osztályzatot. Csáky Pál emberjo­gi miniszterelnök-helyettes ezt örömmel nyugtázta is, de ha jobban belegondolunk, marad egy-két kérdőjel. Mennyire volt őszinte ez az értékelés? Tény és való, hogy a Dzurinda-kabinet az emberi jogok területén tény­leg elért néhány látványos ered­ményt (sajnos más területen nem nagyon), no de aki emlék­szik a Mečiar-korszak ember(te­len)jogi viszonyaira, az tudja, hogy nem volt nehéz pozitív előrelépést tenni. Erre maga Csáky is felhívta a figyelmet. Van itt aztán még egy kérdés. Hány válaszoló adott jó osztály­zatot a kisebbségi politikának a „bezzeg a magyaroknak min­dent megadtak" trucclogika alapján? Sajnos, az itteni köz­gondolkodástól nem idegen az efféle megfontolás. Meg aztán azon is érdemes elgondolkodni, hogy melyik ágazatok kapták a legrosszabb osztályzatot. Az emberek többsége igencsak elé­gedetlen az egészségüggyel, az iskolaüggyel, a gazdasággal és a szociális politikával. Méghozzá jogosan. Ezek a dolgok bizony elevenünkbe vágnak. A jóléthez sajnos az emberi jogok betartá­sa nem elegendő. Márpedig tény és való, hogy a szociális po­litikában és a gazdaság irányítá­sában a Dzurinda-team nem re­mekel. Lassan az áldatlan gaz­dasági örökségre való hivatko­zás is hitelét veszti, az emberek többsége szeretne hatékony, át­gondolt lépéseket látni, de azok csak nem jönnek. Ez pedig egyetlen kabinetnek sem tesz jót. Szép dolog a jó értékelés jói is esik, de talán jobb lenne egy­szer, mondjuk, közepes jegyet kapni a kisebbségi jogok betar­tására, és legalább ugyanolyat a gazdaságra, az egészségügyre meg a szociális politikára. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidő H. Zoltán - gazdaság ­(58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek ­(58238314) Tomi Vince - spon - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlaŕe, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Politikai értelmező kisszótár: Miniszter erős pozícióban (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ PRAVDA Ha nem lenne a „rossz" sajtó, ez a ,jó" kormány akár négy évig is ki­bírta volna az eredeti összetétel­ben. Ezt próbálja elhitetni Ľudovít Černák gazdasági miniszter - írja a Pravda -, és ezzel lényegében a DSZM ideológiáját ismétli. „Čer­nák szilárd meggyőződése, hogy a róla kialakult kedvezőtlen képért a médiumok felelősek, hiszen ők fúj­ták fel a miniszterrel kapcsolatos botrányszagú ügyeket" - állítja a cikkíró. Ám a közvélemény nem­csak a Nafta Gbely, az Ipari Bank és az orosz államadósság problé­máját kéri számon Cérnáktól, ha­nem a szlovákiai gazdasági fejlő­dés megtorpanását is. Persze ő sem tehet mindenről, de akkor ne kenje saját bűneit a kollégáira - vé­li a lap. A „polgárok nem hülyék", képesek saját véleményt kialakíta­ni a kormány egyes tagjairól úgy, mint az egész kabinetről. Persze, az információkat a médiából szer­zik - szögezi le a Pravda. Az Európai Bizottság javasolta, újabb hat országgal kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unió Dicséretes egyéni hátrányok Az Európai Bizottság múlt hét szerdán közzétett jelenté­sében javasolta, hogy az Eu­rópai Unió kezdjen csatlako­zási tárgyalásokat újabb hat országgal, konkrétan Szlová­kiával, Lettországgal, Litváni­ával, Máltával, Bulgáriával és Romániával. ONDREJCSÁK RÓBERT Az újabb hat ország „előrelépteté­se" gazdasági és politikai fejlődésük következménye. A tárgyalások megkezdésével az EU inspirálni akarja a csatlakozni vágyókat és tá­mogatni demokratikus fejlődésü­ket. Ezzel magyarázható, hogy az Európai Bizottság a tárgyalások megkezdését ajánlja minden or­szággal, amely tiszteletben tartja az emberi és kisebbségi jogokat, vala­mint a demokráciát. Az EU-nak 2002-re be kell fejeznie az intéz­ményrendszer reformját, amelynek biztosítania kell az Unió döntésho­zatalának működőképességét a bővítést követően is. A bizottság szerint az EU vezetőinek december­ben Helsinkiben kötelezettséget kell vállalniuk, hogy 2002-től hatá­roznak a csatlakozásra felkészült országok belépéséről. Az EB elnö­ke, Romano Prodi bejelentette, ha lesz olyan tagjelölt, amely addigra képes az összes feltétel teljesítésé­re, és le tudja zárni a tárgyalásokat, 2003 elejétől már tagja lehet az Uniónak. Változás várható az EU bővítési stratégiájában is. Míg ed­dig minden tagjelölttel egyszerre és ugyanazon témában tárgyaltak, ez­után az individuális megközelítés kerül előtérbe. Ezzel lehetővé te­szik, hogy az országok a nekik meg­felelő ütemben és felkészültsé­güktől függően folytassák a tárgya­lásokat. Ennek eredménye a tagje­löltek közti nagyobb különbségek kialakulása lesz, amely ahhoz ve­zet, hogy az egyes országok külön­OLVASÓI LEVÉL Mit forral Mečiar úr? A szlovák alkotmány szerint a tör­vény előtt minden állampolgár egyenlő jogokkal és kötelezettsé­gekkel rendelkezik. Ha a hatóságok magyarázatot követelnek az állam­polgártól, annak rendje és módja szerint az illetőt beidézik, és a bei­dézett köteles megjelenni, de hogy vallomást tesz-e, az már a körülmé­nyektől függ. Hogy mire akarok ki­lyukadni e bevezető szöveg után, hát természetesen az évekig húzó­dó ifj. Michal Kováč külföldre hur­külön lépnek be a szervezetbe. A Bi­zottság javasolta, hogy Törökor­szág 2000-től legyen jelölt, de csat­lakozási tárgyalások csak akkor kezdődjenek Ankarával, ha teljesíti a politikai feltételeket. Az Európai Parlament élesen bírálta az Ankara tagjelöltté nyilvánítását szorgalma­zó javaslatot. A testület nyugtala­nul fogadta, hogy először van esély egy olyan ország jelöltségének elfo­gadására, amely nem felel meg az emberi jogok és a demokrácia leg­alapvetőbb követelményeinek. Szlovákiával kapcsolatban a Bizott­ság megállapította, az összes or­szág közül a legnagyobb előrelé­pést tette a politikai feltételek telje­sítése terén. Az EB pozitívan érté­kelte a szabad és demokratikus vá­lasztásokat, a közvetlen elnökvá­lasztást, az ellenzék részvételét a parlamenti bizottságokban, a ki­sebbségi nyelvhasználati törvény elfogadását és a bíróságok függet­lenségét elősegítő alkotmánymó­dosítás előkészítését. A jelentés rá­mutat az uniós szabályok átvételé­nek meggyorsítására, de figyelmez­tet, nem elég a jogi normák átvéte­le, azokat a gyakorlatba is át kell ül­tetni. Az értékelés szerint Szlovákia olyan ország, amely teljesíti a Kop­penhágában megszabott politikai feltételeket. Az EB-dokumentum szerint a szlovák még nem teljesen működő piacgazdaság, de ha a re­formok lezárulnak, a jövő évtől már az lehet, mely az Unió belső piacán középtávon konkurenciaképes. A bizottság azonban rámutat a romák negatív megkülönböztetésére. A testület ajánlja minden tagjelölt­nek, helyezzen megfelelő hang­súlyt a kisebbség - főként a romák ­jogainak védelmére. Összességé­ben a jelentés Szlovákiát érintő ré­sze pozitív, éles ellentétben áll a ko­rábbi jelentésekkel. A legjobb érté­kelést Magyarország kapta. A Bi­zottság pozitívumként értékeli a kúl- és biztonságpolitika összehan­golását az Unióval, valamint az egy­colására. A nyomozások és a vizs­gálatok során felmerül, hogy az ügyben a vizsgálótiszt egyelőre csak mint tanút, de ki kell hallgat­nia a volt kormányfőt, Vladimír Mečiart is. Miután Mečiar megtud­ta ezt, robbant a bomba. Szerinte nincs joga a vizsgálótisztnek kihall­gatnia őt, és meg sem fog jelenni a kihallgatáson. Mindenféle kibúvó­kat keresve és Mečiar-módra ma­gyarázkodva, éhségsztrájkkal fe­nyegetőzve akar kibújni az egyéb­ként állampolgári kötelessége alól. Ha az adott ügyben tiszta a lelkiis­merete, akkor mitől fél Mečiar úr? Ezzel a színjátékkal gyűjtögeti a szavazatokat a következő választá­sokra, ami a felmérések alapján ed­re javuló kapcsolatokat a szomszé­dos országokkal. A magyar gazda­ság értékelésekor kiemeli a magas növekedést (5,1 százalék), amely a régióban a legjobb eredmény. Eh­hezjön még az infláció és a munka­nélküliség csökkenése, valamint a kivitel növekedése. Magyarország működő piacgazdasággal rendelke­zik, amely középtávon sikeres lehet az Unió belső piacán. Az EU na­gyobb erőfeszítésekre ösztönöz a költségvetés egyensúlya, az egész­ségügy és a nyugdíjrendszer re­formja, a korrupció megfékezése, valamint a regionális fejlesztés és a környezetvédelemnek juttatandó több forrás érdekében. Lengyelor­szág dicséretet kapott gazdasági stabilitásáért, növekedése szintén jó ütemű, évi 4,8 százalék, ami a második legjobb eredmény. Az éves inflációt és az államadósságot te­kintve közel áll már az „eurokritéri­umok" teljesítéséhez. A lengyel gazdaság a magyar mellett a leg­konkurenciaképesebb. Az EB sze­rint Varsónak le kell zárnia a priva­Az Európai Unió külön­külön bírálja el a tagje­lölteket. tizációt, és áttekinthetőbbé kell ten­nie az állam szerepét a gazdaság­ban. A legkisebb előrelépés a jog­harmonizáció terén történt és gon­dok vannak a korrupcióval is. A szervezett bűnözés és a drogkeres­kedelem megfékezése érdekében helyénvaló lenne a határellenőrzé­sek megerősítése és a vízumkény­szer bevezetése az ukrán, fehér­orosz és orosz állampolgárok szá­mára. Varsó értékelése az egyik leg­jobb. Csehország a volt első cso­portbeli országok közül a leg­rosszabb értékelést kapta. A gazda­ság 2,3 százalékos csökkenést mu­tat, de a piacgazdaság működőké­pes. Prága, Lengyelországhoz ha­dig sikerül is neki. Mečiar nagymes­tere a színjátékoknak, és sajnos, még mindig sokan bedőlnek neki. Akik még mindig hisznek a Vezér­nek, sajnos, még mindig nem döb­bentek rá, hogy az ország jelenlegi állapotáért csakis ő és az általa ve­zetett DSZM és csatlósai felelősek. A jelenlegi kormány egy szétdara­bolt és aláaknázott országot kapott ajándékba a Mečiar-kormánytól, és nagyon sok munkájába fog kerülni, ha ezt az országot úgy-ahogy talpra akatja állítani. Ez a kabinet már legalább annyit elért, hogy Európa elismer minket, és esélyeink egyre jobbak arra, hogy bekerüljünk abba a csoportba, amellyel az EU meg­kezdi a tárgyalásokat. A minap sonlóan lassan halad az EU-szabá­lyok átültetésében. Prágában tud­ják, ha az elsők között akar csatla­kozni az Unióhoz, még egy ilyen ér­tékelést nem engedhetnek meg ma­gának. Javult Szlovénia megítélése. Működő piacgazdasága középtá­von képes lesz helytállni az EU belső piacán, a bel- és igazságügyi, valamint a környezetvédelmi törvé­nyek átültetésében is sikereket ért el. Az összes ország közül a leg­rosszabb értékelést Románia kapta. Bukarestnek nincs működő piac­gazdasága. Bár az ország teljesíti a csatlakozás politikai feltételeit, a gazdasági helyzet katasztrofális (a 7,3 százalékos csökkenés a leg­rosszabb térségbeli eredmény). Szükség van a gyermekintézmé­nyek reformjára, ami a tárgyalások megkezdésének előfeltétele. Ezek megkezdése előtt egy újabb értéke­lésre lesz szükség. Bulgária szintén negatív értékelést kapott, bár Buka­resthez viszonyítva gyorsabban ha­lad hátrányainak ledolgozásában. Ciprus és Málta esetében a bizott­ság megállapította, a két földközi­tengeri tország az EU-val azonos színvonalú piacgazdasággal ren­delkezik. Málta esetében a joghar­monizáció, míg Ciprusnál a sziget kettéosztottsága a legfőbb gond. Észtországot és Lettországot meg­rótták a kisebbségi nyelvek nem megfelelő mértékű védelme miatt. Mindkét országnak növekvő mér­tékben versenyképes piacgazdasá­ga van. Ezenkívül Riga kitűnő érté­kelést kapott az EU szabályainak át­vételére. Két balti társával szemben Litvániában a bizottság kielé­gítőnek találta a kisebbségi nyelvek helyzetét, ám a piacgazdaság csak jövőre lesz működőképes, és növel­ni kell versenyképességét is. Mivel az EU külön-külön bírálja el a tagje­lölteket, ezért csak rajtuk múlik, az elsők között csatlakoznak-e, vagy jelentős lemaradással. Remél­hetőleg Szlovákia új lehetőséget ki­használva az elsők között lesz. olyan jelzéseket kapott Szlovákia, hogy talán reális a remény arra, hogy bekerülünk mi is az első körbe azok közé, akikkel megkezdi az EU a tárgyalásokat a csatlakozásról. Az SZTV-ben erre a politikailag min­denképpen sikernek számítható eseményre reagáltak különböző pártok politikusai. Majdnem min­denki elismerte, hogy ez a siker a jelenlegi kormány érdeme, kivéve Irena Belohorskát, aki azt nyilat­kozta, hogy ez a Mečiar-kormány programjának megvalósulása. S ezt olyan formában adta elő, mintha ez is Mečiar édeme lenne, de hát a „színészmesterséget" volt kitől ta­nulnia. Benyovszky László, Léva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom