Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-09 / 233. szám, szombat

12 PANORÁMA ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 9. NAPTÁR Október 9 ^.GONDOLAT Hiába, csak az ismert ösvénye­ken pihen meg az ember! Justh Zsigmond NÉVNAP Dénes Görög eredetű név, az ókor­ban e név viselőit Dionüszi­osz, a szőlő és a bor istenének kegyelmébe ajánlották. A Dionýzok is ma ünnepelnek. MAI É VFO R D U LÓI N K 295 éve született Pozsonyban Segner János András matema­tikus, orvos, egytemi tanár. Igazi polihisztor volt, Po­zsonyban és Debrecenben or­vosként dolgozott, a jénai, a hallei és a híres göttingai egyetemen pedig a fizika pro­fesszora volt. Jelentős ered­ményeket ért el a merev testek és a folyadékok mechanikájá­nak kutatásában; ő vezette be például a felületi feszültség fo­galmát, s megszerkesztette a reakciós turbinák ősét, a róla elnevezett Segner-kereket. Remek matematikus is volt; ő bizonyította be a Descartes-fé­le előszabályt. Mellesleg pedig ő alapította a hallei csillagvizs­gálót. A magyar matematika első nemzetközi hírű művelő­jeként őrzi emlékét, számos külföldi tudós társaság tagja volt, II. Frigyes porosz király és többször kitüntette. 105 éve hunyt el Justh Zsig­mond író. Arisztokrata csa­ládban született, jelentős földbirtokaik voltak, így kül­földön tanult, jogi és közgaz­dasági tanulmányokat folyta­tott, de Reviczky Gyula bizta­tására szépirodalommal kez­dett foglalkozni. Első elbeszé­lései 1887-ben jelentek meg, korai művei francia hatás alatt születtek. Hazatérése után érdeklődése a népélet fe­lé fordult, témáit gyakran vá­lasztotta a falu világából. Leg­jelentősebb könyve a Gányó Julcsa és A puszta könyve, legértékesebb alkotása azon­ban kultúrhistóriai jelentősé­gű naplója és levelei. Fiatalon hunyt el, alig múlt 30 éves. BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! 55 éves John Entwistle brit rockzenész, a Who együttes basszusgitárosa. 30 éves Dariusz Gesior len­gyel labdarúgó. 50 éves Kulcsár Ferenc költő. 40 éves Michael Paré ameri­kai színész. 45 éves Varga József labdarú­gó. NAPI VICC Fiatal pár ül az őszi napsütés­ben a ligeti padon, mellettük ücsörög egy vénasszony. A kislány egy idő után panasz­kodni kezd: - Annyit gépeltem ma, hogy sajog a csuklóm a fájdalomtól. A fiú puszilgatja a beteg ka­csót, mire a lány felkiált: - Hát ez csodálatos! Teljesen megszűnt a fájdalom. Kár, hogy még a fejem is fáj. A fiú lágyan csókolgatni kezdi a homlokát, az arcát, a leány­zó pedig áradozni kezd: - Te egy csodadoktor vagy! A fejfájásom is megszűnt, most már kitűnően érzem magam. Az öregasszony egy ideig gya­nakodva figyeli őket, majd megszólal: Mondja, fiatalember! Aranyeret is gyógyít? MTI-PANORAMA Bécs. „Ritkán nevettünk ilyen jót". Ez a címe Johannes Kunz legújabb könyvének, amelyben az író vic­cekben és anekdotákban beszéli el a XX. század történelmének leg­fontosabb eseményeit. Kunz, aki éveken át volt Bruno Kreisky egykori osztrák kancellár szóvivője, majd az osztrák tévé tá­jékoztatási intendánsaként dolgo­zott, hangyaszorgalommal gyűj­tötte a vicceket, anekdotákat és aforizmákat, hogy tükröt tartson velük az egész évszázad társadal­mi fejlődése elé. Ízelítő a „szerep­osztásból": Ferenc József császár és király, Adolf Hitler, Sztálin, Konrád Adenauer, Arthur Schnitz­ler, Albert Einstein, Leonard Bern­stein, Louis Armstrong, Bill Clin­ton. A kötet borítólapján Fritz Muliar ezekkel a szavakkal jellemzi annak tartalmát: „Amit Johannes Kunz elmesél, az jól olvasható, tréfásan tálalt és stílusa van... A poénok csak úgy röpködnek a szövegben, sziporkázik a szellemesség és vil­lámgyorsak a pengeváltások", íme, néhány példa: - Két zsidó közül - akik a második világháborúból ismerik egymást ­az egyik Chicagóban él, a másik pedig Moszkvában. Amikor vi­szontlátják egymást, az amerikai érdeklődik, hogyan megy sora há­borús bajtársának és három fivér­ének. A Moszkvában élő ezt feleli: „Építem a szocializmust". Fivérei­nek egyike Varsóban, a másik pe­dig Bukarestben építi a szocializ­must". A harmadik kivándorolt Izraelba. Talán ő is a szocializmus építi? „Megőrültél? A saját hazájá­ban?!" - hangzik a válasz. - A Bundestagban két óra hosszat szünetel az áramszolgáltatás. Kö­vetkezmények: három képviselő két órára bennszorult a liftben. És Helmut Kohl két óra hosszat állt a mozgólépcsőn. - Manhattan és Harlem között szí­nes bőrű férfi utazik a metrón és héber nyelvű újságot olvas. Egy férfi néhány percig figyeli, majd hirtelen így szól hozzá: „Önnek minden bizonnyal nem elegendő, hogy fekete". Nem derült ki, hogy kinek ért meg több mint hatszázezer dollárt Nincs drágább fénykép MTI-HIR New York. A világ legdrágább fényképe a Ford Művek detroiti üzemét ábrázolja, és 1927-ben ké­szült. A Sotheby's aukciós ház New York­i árverésén több mint hatszázezer dollárért kelt el Charles Sheeler amerikai fotós felvétele, és ezzel vált a világ legdrágább fotójává ­közölte csütörtökön az árverési cég képviselője. A francia AFP hírügynökség jelen­tése szerint egy San Francisco-i ga­léria bocsátotta árverésre a felvé­telt. Az nem derül ki a jelentésből, hogy kinek ért meg ekkora össze­Strasbourgban kínos magyarázkodásra kényszerülnek Nagy fogások Téves földrengés MTI-HÍR Párizs. Az amúgy igen jó nevű strasbourgi földrengéskutató és -jel­ző intézet csütörtökön eléggé kí­nos magyarázkodásra kénysze­rült, miután előző nap a La Manche-csatorna térségében a Richter-skála szerint 4,4-es erős­ségű földrengést mutatott ki, ri­asztva a régió hatóságait. Mint utóbb kiderült, Cherbourg közelében a tengerben a prefektúra rendeletére a „szoká­sos", évenkénti muníciómegsem­misítést végezték el, ily módon szabadulva meg a második világ­háborúból visszamaradt, s azóta is folyamatosan feltárt lőszerek­től, de ezúttal megfeledkeztek ar­ról, hogy előzetesen értesítsék a földrengéskutatókat. A kelet-franciaországi Stras­bourgban levő tudományos inté­zet szakemberei szerint „normá­lis esetben jól meg tudják külön­böztetni a földrengést egy rob­bantástól, főként ha az utóbbi víz alatt történt, hiszen az így keltett A „robbantók" elfelejtet­ték értesíteni a földren­géskutatókat. rezgéshullámok más természetű­ek", ám ezúttal nem volt számuk­ra egyértelmű az esemény. A cherbourgi „robbantók" szerint rutinszámba megy, hogy évente így szabadulnak meg néhány ezer lövedéktől, tény azonban - is­merték el -, hogy a mostani deto­náció lényegesen erősebb volt a vártnál. Marihuánát csempésztek Brüsszel. Két tonna marihuanát foglaltak le csütörtökön az antwer­peni hatóságok egy Ghánából érke­zett hajó rakományának átvizsgálá­sa során. A kábítószert kukorica és cukor közé keverve, két egytonnás csomagban találták meg a kikötő hatóságai. A vámhatóságoknak ké­sőbb sikerült letartóztatniuk a felté­telezett kereskedőket is. A csoma­gért hárman jelentkeztek: egy helyi és két holland férfi. Mexikóban köz­ben hat tonna marihuánát foglalt le a rendőrség. A kábítószer egy citro­mot szállító pótkocsis teherautóban volt elrejtve. A szövetségi rendőrség a Sonora államban végrehajtott ru­tinellenőrzés során bukkant rá a szállítmányra, melynek értékét fél­millió dollárra becsülik. A gépkocsi vezetőjét letartóztatták. (MTI) Mi lehet a talajvesztettség, az elkeseredettség oka? Az amerikai férfiak megcsalatása Steve Fossett, az ismert amerikai kalandor és Richard Branson, az ugyancsak jól ismert brit multimilliomos ok­tóber végén vitorláshajón szelik át az óceánt, azzal a céllal, hogy megdöntsék az eddigi világrekordot (6 nap, 13 óra, 3 perc). Harmincméteres hajójukkal a csütörtöki próbaút után New Yorkban kötöttek ki. (ČTK/AP) „Amit Johannes Kunz elmesél, az jól olvasható, tréfásan tálalt és stílusa van" Az a vicces huszadik század Washington. A férfiúi erő, a belső tartás, a családot, kö­zösséget összefogni és irányí­tani tudó ember válságáról szól ma minden Amerikában. MTI-PANORÁMA Hírlapírók, törvényhozók, hittérí­tők, menedzserek ugyanazt a témát járják körbe: a második világháború után született nemzedék férfitagjai­nak talajvesztettségét. így vélekedik „Dermedten, avagy az amerikai fér­fi megcsalatása" című riportköteté­ben Susan Faludi, az amerikai kul­turális elit egyik „fenegyerekének" számító magyar származású írónő, akit elkötelezett feministaként tar­tanak számon. A ma 40 éves Susan Faludi „Visszavágás, avagy hadüze­net nélküli háború az amerikai nő ellen" című riportkönyve 1992-ben hetek alatt bestseller lett. „A Vissza­vágásban azt akartam megírni, hogy a férfiak eltökéltséggel szegül­nek szembe a feminizmussal. Mi le­het ennek az elkeseredettségnek az oka? Úgy éreztem, első könyvem­ben e legégetőbb kérdésnek nem jártam a végére" - mondja Faludi a Newsweek hasábjain. A 6 éven át tartó anyaggyűjtés során az írónő hónapokig látogatta egy pszichiátri­ai önsegítő csoport heti foglalkozá­sait, ahol házastársuk bántalmazása miatt büntetett férfiak próbáltak megszabadulni erőszakos indulata­iktól. Ott értette meg: ha ezek a fér­fiak rászánják magukat arra, hogy megbánják bűneiket, ez csak fokoz­za frusztráltságérzetüket. Ők ugya­nis épp a düh kirobbanásának pilla­nataiban érezték igazán férfinak magukat. A háború után született fi­úknak John F. Kennedy a 60-as évek elején nemes küzdelmet ígért, ke­mény szembeszállást bármilyen el­lenséggel. A fogékony kamaszok azt remélték, hogy saját életükben megismételhetik a második világhá­ború csatáiban jeleskedő apáik ma­gasztos tetteit. Vezetőik azonban Normandia helyett Vietnamba küldték a fiúkat, ahol az ellenség és a hősiesség fogalma jóval kevésbé volt egyértelmű, mint néhány évti­zeddel korábban. Vietnamból haza­térve várt rájuk a hatalmassá tere­bélyesedő menedzser-középosztály állóvize. A nagyvállalatok biztos ál­lást kínáltak, ám cserébe az egyete­met végzett, egykor talán alkotó gondolatokat dédelgető mai közép­vezető lényegében feladta, hogy rá­lásson a „Nagy Egész" alakítására. Közben az évek elrepültek fölötte. Szép háza, kocsija, szép felesége, még szebb barátnője van. Gyerekei­nek szinte észrevétlenül továbbadja a feleslegesség érzetét - vélekedik Faludi. Abban a kultúrában, ahol a férfias­ság alfája és ómegája a legtágabb ér­telemben vett környezet fölötti ura­lom gyakorlása volt, a 20. század végére valami a visszájára fordult. A tömegkommunikáció azt a benyo­mást kelti, hogy a férfiasság nem más, mint külsőség, amit pénzzel és jól adagolt agresszióval - esetleg plasztikai sebésznél, szükség esetén Viagrával - mindenki megszerez­het. Néhányan nem hajlandóak megelégedni ezzel a szereppel. Kö­zülük kerülnek ki azok, akik étter­mekben, iskolákban lövöldöznek, és irodaházakat robbantanak fel - véli get a szóban forgó fénykép. Eddig a szintén amerikai Alfred Stieglitz fotója viselte a „legdrágább fény­kép" büszke címet: 1993-ban csak­nem négyszázezer dollárt adtak érte, a Christie's aukciós ház egyik árverésén. Azon a felvételen Geor­gia O'Keefe, a híres festőnő keze látható. Laetitla Castát érte az a megtiszteltetés, hogy 2000-re „Marianne", a Fran­cia Köztársaság jelképe legyen. A francia polgármesterek szövetsége 5 hölgy közül választotta ki a szép manökent. Róla mintázzák meg a városházakon levő Marianne-képeket és -szobrokat. Korábban Brigitte Bárdot, majd Catherine Deneuve testesítette meg „Marianne"-t. (TA SR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom