Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-06 / 205. szám, hétfő

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 7. Göncz Árpád könyvének bemutatója Pozsony. Göncz Árpád könyvének bemutatójára hívja meg az érdeklődőket szeptember 6-án, 18 órára a Kalligram Kiadó és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete. A bemutató az intézet székházában (Palisády 54) lesz. Göncz Árpád (1922) író, műfordító, politikus 1990 óta a Magyar Köztársaság elnöke. Élete korai szakaszától élénken érdeklődött a közélet iránt, s mivelhogy Közép-Európa nem éppen nyugalmas régiójában született, politikai élete nagyon mozgalmas volt. Az átélt vészhelyzetek ellenére megőrizte bölcs, humánus és meleg humorral átszőtt egyéni látásmódját, amelyet a Rudolf Chmel által most bemutatásra kerülő Karpaty a priľahlý vesmír című kötet írásai is híven tükröznek, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Otelló 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Notting Hill (am.) 15.30,18,20.30 KERTMOZI: Asterix és Obelix (fr.) 20 TATRA: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Ösztön (am.) 15.30,18,20.30 MLADOSŤ: Én miért nem? (fr.) 18, 20 Szerelmes Shakespeare (am.) 15.30 ISTROPOLIS: Notting Hill (am.) 18, 20.30 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: 10 dolog, amit utálok benned (am.) 17, 21 Mátrix (am.) 18, 20.30 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 17.30, 18.15 Amerikai história X (am.) 18.45 Smoke (am.) 20.15 A fül (cseh) 20 KASSA DRUŽBA: Ösztön (am.) 15.30, 17,45, 20 TATRA: Múmia (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Notting Hill (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Kámaszútra (am.) 16.15, 19.15 DEL-SZLOVAKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Érkezés a múltból (am.) 17, 19 LÉVA SLOVAN: Csúcsformában (am.) 19 GYOR LLOYD: Mátrix (am.) 17.30, 20, 22.30 CINEMA CITY: Taxi (fr.) 14, 16, 18, 20, Ösztön (am.) 14.45, 17.30, 20.15 Ötvennégy (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Az űrkommandó (am.) 14.30, 16.30, 18.30,20.30 Csúcsformában (am.) 14.30,16.30,18.30,20.30 Mátrix (am.) 14.45, 17.30, 20.15 A Thomas Crown ügy (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Múmia (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Vadiúj vadnyugat (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Szájkosaras kosaras (am.) 14,16 Briliáns csapda (am.) 18, 20.15 A pozsonyi főgimnáziumban tanult, amely annyi kiválóságot adott a magyar kulturális és tudományos életnek Emlékezzünk Böckh Jánosra A Hont megyei Selmecbányán végzett akadémiai diákok táborának kiemelkedő alakja Böckh János geológus és bányamérnök. CSAKY KAROLY „Szorgalmával és tehetségével, valamint egyenes, de tapintatos fellépésével nemcsak tanárai bizalmát és elismerését nyerte el, hanem hallgató társaiét is" - olvassuk egy régebbi megemlékezésben. (Szontagh Tamás dr.: Nagysuri Böckh János élete és munkálkodása. In.: Földrajzi Közlöny XL. 1910. 1-2. füzet. 2-28.1.) A magyar geológia jeles képviselője több szállal is kötődött a Felvidékhez. Apja, Böckh Adalbert Somorja városi orvosa volt. S bár fia Budapesten született, elemi isApja Somorja városi orvosa volt, jómaga is ott kezdett tanulni. kólába Somorján járt. Középiskolai tanulmányait a Pozsonyi Királyi Katolikus Főgimnáziumban és a Főreáliskolában végezte. Innen a kremsi Mérnökképző Intézetbe került, majd a selmeci Bányászati Akadémián szerzett oklevelet. 1862-ben és 1863-ban bányagyakornok Stájerországban, illetve Alsó-Ausztriában. Ezután a Bécsi Földtani Intézetbe került, ám „Hazájának alkotmányos élete erősen vonzotta, s az újjáépítés dicső és hatalmas mukájában szerényen bár, de ő is részt óhajtott venni." (Szontagh, 1910. 6.1.) Visszakerült Magyarországra, ahol 1869től a Földtani Intézet geológusa lett. Már fiatal szakemberként Fót, Gödöllő és Aszód környékének földtani viszonyait vizsgálta; ismertette Dél-Bakony triász időszaki képződményeit. A paleontológiA neves tudóst ábrázoló dombormű a budapesti Állami Földtani Intézet falát díszíti (Dr.Pellérdy Lászlóné felvétele) ai függelékekben több új fajt írt le. Részt vett a Mecsek vidék vízföldtani kutatásaiban, elkészítette Pécs város környéke földtani és vízi viszonyainak térképét stb. 1882-től 1908-ig a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója. Vezetése alatt épült fel Lechner Ödön irányításával az intézet gyönyörű szecessziós palotája, amelyben a geológiai múzeum is elhelyezést nyert. 1895-től 1901-ig volt a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke. Szorgalmazta többek közt a geológiai kirándulásokat, szervezője volt az ezeréves kiállításnak, több nemzetközi geológia kongresszuson tartott figyelemkeltő előadást, szerkesztette a Földtani Közlönyt stb. Kezdeményezésére indult meg 1893-ban meg a kőolajkutatás Magyarországon, amelynek „földtani felvételeiben maga is részt vett" (Magyar Életrajzi Lexikon Budapest, 1964.1. 256-257). Az Iza völgyében és a Sósmezőn bukkantak jelentős nyersanyagforrásokra. (Dr. Vitális György: Böckh János és Böckh Hugó szerepe a magyar geológiában. Budapest, 1991.) Eme kutatások kapcsán írta Böckh János egyik méltatója az alábbiakat: „Magyarországon az első petróleumsugár felszökkenése, a régóta keresett és kincset érő nyersanyag megtalálása Böckh János éleslátásának és geológiai tapasztaltságának köszönhető. (...) Böckh János útmutatása és annak első (...) sikere a legfényesebb és legreálisabb eredménye a tiszta tudományos kutatásoknak a gyakorlati élet hasznára való alkalmazásában; oly eredmény, amelynél szebbet Magyarországon eddigelé nem ismerünk!" (Szontagh, 1910. 13-14.1.) A jelentős feltárásokról szóló eredményeket geológusunk A petróleumra való kutatások állása a Magyar szent korona országaiban című összefoglaló tanulmányában ismertette (A Magyar Királyi Földtani Intézet Evkönyve XVI. 11908). További fontos művei köKezdeményezésére indult meg a magyar kőolajkutatás. zé tartozik még A m. kir. Földtani Intézet és annak kiállítási tárgyai (Budapest, 1896) és A magyar korona országainak területén művelésben és feltárásban levő ásványok előfordulási helye (Budapest, 1896) című munkája, valamint A geológia rövid fejlődésének története Magyarországon 17741896 című tanulmánya (Földrajzi Közelemények 1897). A nemzetközi hírű geológus, az MTA levelező tagja 1909. május 10-én hunyt el Budapesten. Emlékét egykori munkahelyén kegyelettel őrzik, s szobra is látható ott. Befejezésül hadd idézzünk még néhány soros jellemzést az Intézet alkalmi kiadványából: „Böckh János személye és egyénisége mint tündöklő fényes csillag, ma is megvilágítja a hazai földtan egét és pédamutató tündöklésének sugárnyalábjai a ma kutatója számára is emberséget, tudást és ihletet sugároznak." (Vitális, 1991. 9.1.) 130 éve született Gidró Bonifác matematikatanár Sajnálatos, de valós tény; ritkán olvashatunk magyarul a holocaustot Szlovákiában megélt zsidók tragédiájáról Tudás, hit, szeretet Remény és kétségbeesés között hánykódva OLÁH GYÖRGY Gidró Bonifác szerzetes, tanár, tankönyvíró székely szülők gyermekeként 1869. augusztus 20-án a Csík megyei Karcfalván született. A gimnáziumot Csíksomlyón, a teológiát Pannonhalmán végezte, majd a budapesti Tudományegyetemen matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. Győrött az 1893/94-es tanévben kezdett tanítani, majd 1900-ig Esztergomban működött. Tanári pályája a komáromi bencés gimnáziumban teljesedik ki, ahol 1921-ig matematikát és fizikát tanított, majd 18 éven át igazgatta a híres, nagy múltú intézményt. Gidró Bonifác 46 évig tartó működéséből 40 jutott a komáromi gimnáziumnak. Kiváló tankönyveivel, lelkes, világos magyarázataival meg tudta szerettetni a tantárgyait növendékeivel. Diákjait atyai meleg szívvel szerető - a szegényebbeket hathatósan támogató - pedagógusként nagy tiszteletnek örvendett. Tanítványai sokszor győztek különböző pályázatokon. A két világháború közötti években a kisebbségbe szorult magyarság egyik lelkesítője volt. Társadalmi, kuturális téren bölcs kapitánya volt a magyarság végvárának, a komáromi gimnáziumnak. Minden nehézség ellenére megőrizte azt színmagyarnak, sőt nagy mértékben továbbfejlesztette. Volt időszak, amikor a tanulók létszáma meghaladta a hatszázat. Messzi vidékről jöttek az általa vezetett gimnáziumba a magyar gyermekek, mert köztudott volt, hogy a Gidró Bonifác vezette magyar gimnáziumban a diákok lelkes magyar nevelést kapnak. Aktívan részt vett Komárom kulturális életében, elnöke volt a magyar könyvtárnak, alelnöke a Jókai Egyesületnek. Tankönyveit hosszú éveken keresztül használták. A társszerzőkkel írottakon (Gidró-Borossay-Mattyasovszky és Gidró-Holenda) kívül önnálló művei is megjelentek: A kúpszeletek talppont görbéi és evolutái című könyve 1895-ben, a SZÁMTAN a középiskolák alsóbb osztályai számára 1905-ben jelent meg Budapesten, a Szent István Társulat kiadásában. Hosszú évek derék munkásságát, építő, megtartó magyarságát ismerte el a királyi kormány, amikor tanügyi főtanácsossá nevezte ki, szeretett városa, amikor díszpolgárává választotta, és rendje, amikor a tihanyi apátsággal tisztelte meg. Élete utolsó éveit Pannonhalmán töltötte. Amikor testi ereje gyengült és már kórházi kezelésre szorult, szeretettel ápolták őt Győrött volt tanítványai. Földi életét 1958. január 17-én Győrött fejezte be, és ott pihen a bencés templom kriptájában. A pannonhalmi apátságban élethű portréja tekint ránk, szinte megelevenítve sugárzó személyiségét, felfrissítve volt tanítványainak emlékeit. Mi, kései utódok, matematika- és fizikatanárok, tudatosítva a folyamatosság fontosságát, tisztelettel tekintünk elődeink munkásságára, és erőt merítünk belőle a jelenre és a jövőre. Ezért neveztük el a komáromi gimnázium dísztermében évente megrendezett matematikai és fizikai napokat Gidró Bonifácról, az iskola legendás hírű igazgatójáról. CSANDA GÁBOR Meghitt, baráti légkörben került sor augusztus 27-én az Izraelben élő Edit Drori-Ernst regényének bemutatójára a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeumában. A maroknyi érdeklődőt tekintve ezt a péntek délutáni bensőséges összejövetelt, mely a Juraj Špitzer napokkal ezelőtt megnyílt emlékkiállításának helyet adó pincehelyiségben zajlott, akár néhány beavatott ember magánügyének is nevezhetném. Azt, hogy mennyire nem helyi érdekű vagy egy szűk rétegnek szóló könyvvel gyarapodtunk, majd az olvasók igazolhatják - feltéve, ha a regény terjesztését legalább akkora lelkesedés kíséri, mint a megjelentetését. A ma hetvenkilenc esztendős Edit Drori-Ernst Dunaharasztin született. Hároméves volt, amikor három testvérével és röviddel a repatriálás után megözvegyült édesanyjával az akkor már szlovákiai Zólyomba került. A szlovák nyelvet hamar elsajátította, s mint maga írja, gazdag könyvtárukban jól megfért egymás mellett Jirásek, Némcová és Fraňo Kráľ, Jókai, Petőfi és Molnár Ferenc. 1938-ban érettségizett (nincsenek véletlenek; gimnáziumi osztálytársával, akit azóta nem látott, s aki a Špitzer-kiállításra utazott fel Pozsonyba, ezen a könyvbemutatón találkozott), de az ország szétesése és az önálló Szlovák Állam megalakulása után már nem tanulhatott tovább. A deportálások elől megszökött. Regénye, a Nincs jogod az élethez naplószerűen mutatja be sorsának alakulását 1942-től 1944-ig. A német nyelvű kézirat először öt éwel elelőtt csehül jelent meg, majd három éve szlovákul, az idén pedig (Fabó Tibor és Haraszti Mária fordításában) az AB-ART gondozásában magyarul is. Pavol Mešťan professzor, a múzeum igazgatója nyitotta meg és vezette a könybemutatót, amelyen az írónő kedvesen, derűsen válaNemzetközi balettgála-estet rendeznek Budapesten Táncos világsztárok Budapest. Világsztárok az Operában címmel nemzetközi balettgálát rendeznek szeptember 11-én a magyar fővárosban. Az idei - immár nyolcadik - évfolyam bevétele is jótékonysági célt szolgál. A kétrészes műsorban amerikai, orosz, svájci, spanyol, kínai és magyar táncművészek működnek közre, köztük nemzetközi hírességek is. A rendezvény sztárjai közt lesz Jósé Manuel 'Fiita 'Orcri-Hmst V T Y s Y 'MV/o joc\ol s i az élethez a < szolgatott a kérdésekre, s ugyanilyen kedvesen dedikálta művét kinek-kinek az anyanyelve szerint. Kétség nem fér hozzá: a szlovákiai magyar olvasónak nem sok lehetősége nyílik magyarul megismerkedni azoknak a zsidóknak a sorsával, akik elkerülték a haláltáborokba irányuló transzportokat, és „helyben" élték ét a mindennap halállal fenyegető kor viszontagságait. Edit Drori-Ernst, akit a magyar olvasó által szintén csak homályosan ismert szlovák nemzeti felkelés idején Katkaként ismertek, elmondta, hogy 1946-ban nem azért távozott az országból, mert személyesen veszélyeztetve érezte volna magát, hanem a körülötte tapinthatóan sűrűvé vált nacionalizmus miatt. Művészi igénnyel megírt krónikája főleg a fiatal nemzedékeknek szolgálhat hasznos ismeretforrásként, mementóként, figyelmeztetésként pedig mindenkinek. Az utóbbit némi kétellyel mondom, ahogy Juraj Špitzer is tette, amikor az emlékezésre való felszólításra mindig fanyarul rákérdezett: kit kellene felrázni, kit mitől óva inteni? A túlélő ugyan hangosan kiáltana, de kiáltásából mindig csak halk suttogás lesz. Meg aztán, sosem a hanggal van baj, hanem a hallással. Correno, a New York-i American Ballet Theatre tagja, Anasztazia Volocskova, a Moszkvai Nagyszínház balerinája, Inna Dorofejeva és Vagyim Piszarjev, a Donyeck Balett művészei, Maria Giménez, a Zürich Ballet szólistája, Ladányi Andrea nemzetközi művész. Á magyar táncművészek közül Popova Aleszja, Kováts Tibor, Nagy Zoltán és Delbó Balázs lép fel. (MTI) FELHÍVÁS A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége értesíti az alap- és középiskolák igazgatóit, a közigazgatásban dolgozó tanügyi szakembereket és az érdeklődő pedagógusokat, hogy a Szövetség szakemberképzési programja keretében 1999. szeptember 30. és október 2. között (csütörtök, péntek, szombat) 30 órás intenzív, bentlakásos továbbképzést szervez Pedagógiai program a gyakorlatban címmel. A tanfolyamot a magyarországi oktatásügyi reformot megvalósító szakembergárda két kiváló képviselője, Pőcze Gábor és Trencsényi László vezeti. A résztvevők száma korlátozott, összesen 25 fő. Előnyben részesítjük azon intézmények képviselőit, amelyek már megkezdték saját iskolájuk pedagógiai programjának tervezését. Jelentkezési határidő: 1999. szeptember 17. Cím: SZMPSZ, P. O. BOX 49, 945 01 Komárno 1. Bővebb tájékoztatás a köv telefonszámon: 0819 713572.